Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-04-20 / 16. szám

2

1952. április 20.

Kormányhatározat a növényi termék 1952. évi beszolgáltatásának szétírásánál és megszabásánál követendő a apeivekről

A kormány április 8-i, keddi ülésén jóváhagyta a növényi termékek 1952. évi beszolgáltatásának szétírására és megszabására vonatkozó alapelveket. A kormányhatározat így hangzik:

Ez év januárjában befejeztük a növénytermelés és állattenyésztés termelési feladatainak és az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek állattenyésztése és zöldségtermelése beszolgáltatási feladatainak szétírását. Hátra van még a növényi termelés beszolgáltatási feladatainak szétírása és megszabása.

A növénytermelés feladatainak szétírását és megszabását a Belkereskedelemügyi Minisztérium a következő alapelvek szerint hajtja végre:

•

I.

A növényi termékek beszolgáltatásának szétírására vonatkozó általános alapelvek:

1. Az állami birtokok és a többi központilag tervezett mezőgazdasági vállalatok beszolgáltatás! feladatait központilag állapítják meg.

A beszolgáltatási feladatok megállapítása azon alapelv szerint történik, hogy az állami birtokok és a többi központilag tervezett mezőgazdasági vállalatok beadják mezőgazdasági termékeik egész mennyiségét, leszámítva a vetőmag, a természetbeni jutalmazás és a takarmány megszabott mennyiségét.

2. Az EFSz-ek, az egyénileg gazdálkodó földművesek és a többi mezőgazdasági vállalatok beszolgáltatási feladatait a Belkereskedelemügyi Minisztérium a nemzeti bizottságok közreműködésével írja szét. Az összes mezőgazdasági vállalatoknak biztosítaniok kell az állammal szemben való élelmiszerbeszolgáltatási kötelezettségek teljesítését a lakosság folyamatos ellátása érdekében.

3. A harmadik és negyedik típusú EFSz-eket a beszolgáltatási kötelezettségek megszabásában előnyben részesítik olyképpen, hogy átlagos beszolgáltatási normájuk 10 százalékkal kisebb ■legyen, mint ugyanazon község egyénileg gazdálkodó földműveseinek átlagos beszolgáltatási normája.

4. Minden mezőgazdasági üzemnek kell, hogy megfelelő beszolgáltatási feladata legyen és így járuljon hozzá a közellátás biztosításához. Ezen alapelv betartásával hajtják végre az egyénileg gazdálkodó földművesek és az első és második típusú EFSz-ek tagjai beszolgáltatási feladatainak szétírását úgy, hogy a nagy gazdák termésük nagyobb részét adják be, mint a kisgazdák, és a falusi gazdagok termésük egész piaci mennyiségét beszolgáltassák.

5. A kerületek, járások és községek számára megszabott beszolgáltatási feladatokat teljes egészükben szét kell írni.

6. A harmadik és negyedik típusú EFSz-eknél a beszolgáltatási feladatokat az egész szövetkezeti földterületre, beleértve a tagok háztáji gazdálkodási területét is, állapítják meg. Az EFSz elnöksége a tagokkal való tárgyalás alapján dönt arról, hogy a beszolgáltatási feladatok mily része esik a közösen megművelt földre és mily rész az egyes tagok háztáji gazdálkodására, hogy az EFSz-re kiszabott beszolgáltatási fel-* adatokat teljesítsék. Ha a háztáji gazdálkodás területe a félhektárt meghaladja, nagyobb beszolgáltatási feladatot kell rá kivetni.

7. Az egyénileg gazdálkodó földművesnek és az első és második tipusú EFSz-nek két hektáron aluli mezőgazdasági területtel rendelkező tagjainak beszolgáltatási feladata a növényi termelésben átlagosan másfélmázsa kenyérgabonában van megszabva egy hektár szántóföld után. A cukorrépa-, cikória-, len-, kender-, komló-, dohány-, paprika-, szőlő- és zöldségterületeket leszámítják és e növények beszolgáltatási feladatát külön-külön állapítják meg, úgy mint a többi mezőgazdasági vállalatoknál. Indokolt esetekben ezek a földművesek előírt beszolgáltatási feladatukat más növények beszolgáltatásával is teljesíthetik a következő arányban:

100 kg kenyérgabona helyett 100 kg sörárpa vagy kukorica,

133 kg ipari árpa vagy takarmány árpa, vagy zab,

66 kg hüvelyes (étkezés céljaira),

20 kg mák,

400 kg burgonya,

25 kg disznóhús,

150 liter tej,

250 drb tojás.

Az erdőgazdálkodási területeken, ahol nem termelnek kenyérgabonát, a földműves a fent feltüntetett fajtákon kívül még 300 kg szénával is teljesítheti 100 kg kenyérgabona beszolgáltatási feladatát.

8. Az államnak való beszolgáltatás minden mezőgazdasági vállalat, állami birtok, EFSz és egyénileg gazdálkodó földműves elsőrangú kötelessége és a növényi termelésben ezt az első cséplésből vagy közvetlenül a mezőről kell teljesíteni. Csak az állami beszolgáltatás teljesítése és az EFSz-ek közös alapjainak biztosítása után osztják ki a természetbeni járandóságot a munkaegységek szerint.

Az EFSz-ek az állami beszolgáltatási kötelezettségeik százszázalékos teljesítése előtt csak úgy adhatnak tagjaiknak előleget, hogy a kiadott előlegek teljes mennyisége ne haladja túl a beadott gabona- vagy burgonyamennyiség tíz százalékát. .

A beszolgáltatási feladatok teljesítésének végső határidejét a belkereskedelemügyi miniszter állapítja meg.

9. A járások beszolgáltatási feladatainak szétírására a kerületi Nemzeti Bizottságok mindenekelőtt a kerületi átlagos normát számítják ki a szerződés szerinti minden növényfajta vetési területének egy hektárára.

A kerületi Nemzeti Bizottságok az egyes járások beszolgáltatási feladatait a járásra kiszabott beszolgáltatási norma alapján állapítják meg, amely magasabb vagy alacsonyabb lesz, mint az átlagos kerületi norma, a föld minősége, a föld egyes növénykultúrákra való felosztása, a marhaállomány és a szövetkezeti föld terjedelme szerint, a közösen megművelt -szövetkezeti területnek, — a háztáji gazdálkodás területével együtt — és az egyénileg gazdálkodó földművesek földjének arányában.

Azoknak a járásoknak beszolgáltatási feladatait, amelyek földjének jelentékeny részét a III. .és IV. típusú ÉFSzek művelik, a kerületi Nemzeti Bizottság úgy állapítja meg, hogy e járások’ átlagos beszolgáltatási normája legfeljebb 4—7 százalékkal legyen alacsonyabb, mint a többi hasonló területű járásoké.

10. A járási nemzeti bizottság hasonló módon írja szét az egyes községekre a kerületi nemzeti bizottság által megállapított beszolgáltatási feladatot E mellett a járási nemzeti bizottság minden III. és IV. típusú EFSz számára külön beszolgáltatási feladatot állapít meg a helyi nemzeti bizottság és a EFSz elnökségének véleményének meghallgatása utpn.

A járási nemzeti bizottságok a kerületi Nemzeti Bizottság által megszabott beszolgáltatási feladat és a járás átlagos beszolgáltatási normája alapján megállapítják az egyes községek beszolgáltatási feladatát a beszolgáltatási norma alapján, amely magasabb, vagy alacsonyabb lesz, mint a járás átlagos beszolgáltatási normája, tekintettel a föld minőségére, a föld egyes növénykultúrák szerinti megoszlására és más jelenségekre, amelyek fontosak a beszolgáltatás mennyiségének a megállapításában.

A III. és IV. típusú EFSz-ekkel rendelkező községekben az EFSz-ek részére külön beszolgáltatási kötelezettséget állapítanak meg úgy, hogy betartassák az az alapelv, hogy az EFSz-ek átlagos beszolgáltatási normája tíz százalékkal alacsonyabb, mint a község egyénileg gazdálkodó földműveseinek átlagos beszolgáltatási normája.

A beszolgáltatási feladatoknak a földművesekkel való megtárgyalása után -megkötik a szerződéseket a megszabott beszolgáltatási feladatokról a község és a gazdasági szövetkezet között, amely az összes felvásárló közegeket képviseli.

A többi felvásárló tényezők részére, amelyek még nem kötöttek beszolgáltatási szerződéseket, (szeszfőzdék, keményítőgyárak és borüzemek), a beszolgáltatási feladatokat szintén szétírják és velük megtárgyalják. Ezek kötelesek a termelőkkel külön beszolgáltatási szerződést kötni, amely a községi szerződés tartozéka. A szerződést az egész község nevében a helyi Nemzeti Bizottság írja alá, az EFSz-ekkel rendelkező községekben pedig az EFSz elnöke is.

A szerződés mellékletét a község szétírási összesítése képezi, amelyben a község termelési és beszolgáltatási teljes feladatát szétosztották az egyes földművesekre és amelyben ezek aláírásukkal megerősítették a kiszabott feladatok vállalását és teljesítésükre kötelezik magukat.

II.

*

Külön rendelkezés némely növényi termékek beszolgáltatási feladatainak szétírására

1. Olajnövények:

A beszolgáltatási feladatot a tervezett termelés mennyiségében állapítják meg a jövő vetéshez szükséges vetőmagszükséglet leszámításával, máknál pedig a saját használatra szükséges mennyiség leszámításával is.

2. Burgonya:

A beszolgáltatási szerződés megkötését az ipari burgonya területein az élelmiszeripari üzemek részvételével kötik meg, amelyek pótszerződéseket kötnek az ipari burgonya beszolgáltatásáról.

3. Ipari növények:

A cukorrépa, cikória, dohány, paprika, len és kender beszolgáltatási feladatait a tervezett termelés mennyiségéhez képest állapítják meg.

4. Gyümölcs:

A gyümölcsbeszolgáltatási feladatokat a felvásárlási tervek keretében elsősorban az összes gyümölcsnagytermelőknél szabják meg. A barack, dió, és mandula beszolgáltatási feladatát az előrelátható termés arányában a saját háztartás részére legszükségesebb mennyiség leszámításával határozzák meg.

Gyümölcsbeszolgáltatási szerződéseket külön összesítő íven kötik meg, amelynek melléklete a gyümölcstermelők névsora beszolgáltatási mennyiségük feltüntetésével.

A szőlőbeadási feladatokat külön utasítások alapján szabják meg.

5. Nemesített vetőmag és palánta.

A gabonafélék, hüvelyesek, olajnövények és burgonya beszolgáltatási feladatát tekintet nélkül arra állapítják meg, hogy a mezőgazdasági üzem termel-e vetőmagot (palántát), a termelési szerződésed értelmében vagy sem. A vetőmag és palánta beszolgáltatási feladatát az általánosan megállapított feladattól függetlenül szabják meg még pedig elvileg a termelési szerződésekkel biztosított termelőterületeken tervezett termelés arányában és beszámítják a beszolgáltatásba. Azokban az esetekben, amelyekben a vetőmag vágj? palánta beszolgáltatási feladata túlhaladja az eredetileg megszabott beszolgáltatási összfeladatot, az e beszolgáltatási feladaton felül beadott vetőmag és palántamennyiséget rögtön a beszolgáltatás után közszükségleti áruban visszaadják a termelőnek, vagy kívánságára felvásárolják szerződésen felüli áron.

III.

Minőségi alapfeltételek:

A mezőgazdasági termékeknek az állam részére való beszolgáltatására minőségi alapnormákat fognak megállapítani.

IV.

A beszolgáltatás szervezett biztosítása:

1. A beszolgáltatási feladatok szétírása az összes mezőgazdasági növényi termékekre vonatkozóan egyidejűleg történik következőképen:

A belkereskedelemügyi minisztérium végrehajtja a kerületek és a többi központilag tervezett üzemek fővezetőségei beszolgáltatási kötelezettségeinek szétírását.

A kerületi nemzeti bizottságok 1952 április 14-ig szétírják és megállapítják a járások beszolgáltatási feladatait.

A járási nemzeti bizottságok a szomszéd járásokkal való megegyezés után 1952 április 30-ig végrehajtják a községek és a III. és IV. típusú EFSz-ek beszolgáltatási kötelezettségeinek szétírását és megállapítják a beszolgáltatási feladatokat.

A helyi nemzeti bizottságok végrehajtják 1952 május 24-ig az egyes mezőgazdasági üzemek beszolgáltatási feladatainak szétírását és megszabását.

2. A belkereskedelemügyi minisztérium a növényi termelés beszolgáltatási feladatainak szétírása folyamán biztosítja a belkereskedelemügyi minisztérium meghatalmazottainak teljes részvételét a mezőgazdasági termékek felvásárlására irányuló összes munkákban és a szétírás végrehajtásának állandó ellenőrzésében.

3. A kerületi nemzeti bizottság minden járásba legalább egy oktatót nevez ki, aki segédkezik a helyes és idejében való szétírás biztosításában a járásban egészen a termelési és felvásárlási szerződések megkötéséig és ennek lefolyásáról rendszeres jelentéseket küld.

4. A járási nemzeti bizottság gondoskodik a községek részére kellő számú oktatóról, mindenekelőtt a belkereskedelémügyi minisztérium felvásárló meghatalmazottainak és ezek munkatársainak soraiból, valamint a járási nemzeti bizottság jólbevált tagjainak, a felvásárló üzemek, stb. dolgozóinak soraiból is és kellőképpen kioktatja őket.

5. A kerületi nemzeti bizottságok biztosítják, hogy a járási nemzeti bizottságok a községek beszolgáltatási kötelezettségének szétírása és megállapítása előtt a járások és a kerületek határa mentén levő községekben tárgyalják meg a beszolgáltatások menynyiségét és akadályozzák meg a beszolgáltatások mennyiségének megállapításában a helytelen különbségtételeket.

6. A kerületi és járási nemzeti bizottságok gondoskodnak arról, hogy a beszolgáltatási feladatok szétírása ne csupán a nemzeti bizottságok adminisztratív dolgozóira bízassák, hanem, hogy mindenekelőtt a nemzeti bizottságok tagjai vegyenek benne tevékeny részt. Intézkedjenek továbbá, hogy a szétírási kampányba a legnagyobb mértékben kapcsolódjanak be a Nemzeti Arcvonal tényezői, a CsISz és a felvásárló szervezetek.

7 A járási és helyi nemzeti bizottságok biztosítják, hogy az EFSz-tagokkal, kis- és középparasztokkal rendezett megbeszéléseken és gyűléseken megtárgyalják az összes beszolgáltatási feladatok szétírásával és megállapításával összefüggő intézkedéseket és ezáltal biztosítsák legjobb teljesítésüket

8. A kerületi nemzeti bizottságok biztosítják a járások, szektorok és nagysági csoportok szerinti termelési és beszolgáltatási szerződések és szétírásuk kimutatásának kidolgozását, úgy hogy 1952 május 31-ig beterjesszék a belkereskedelemügyi minisztériumba.

9. A mezőgazdasági növényi termé kék beszolgáltatásának szétírása és a szerződések megkötétésének rendes végrehajtása a nemzeti bizottságok, a párt- és tömegszervezetek rendkívül fontos feladata, mert ennek teljesítésével megteremtik az alapfeltételeket a lakosság ellátásának javítására az ipar nyersanyagtartalékának kibővítésére áaz állami tartalékok növelésére.