Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-04-20 / 16. szám
1952. április 20. 8 A moszkvai gazdasági értekezleten megnyílt az út Az emberiség életszínvonalának emelését szolgáló nemzetközi megegyezéshez A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet április 9-én Bastide (Franciaország) elnökletével teljes ülést tartott, amelyen a szekciók elnökei számoltak be a szekciók munkájáról. A nemzetközi kereskedelem fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó szekció elnöke, Lange (Lengyelország) kifejtette, hogy sok országban a külkereskedelem egy főre számítva kisebb, mint a háború előtt volt. A szekció megállapította hogy ez a visszaesés nemgazdasági eredetű megkülönböztető korlátozások következménye. A nyugati és keleti országok közötti kereskedelem csökkenése a nemzetkzi kereskedelem jelenlegi abnormális állapotának egyik legfontosabb tényezője. A szekció ülései megállapították -- mondotta Lange —, hogy a Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok két-három év alatt két és fél, háromszorosára tudják nvelni külkereskedelmi forgalmukat a kapitalista országokkal. Nyugat-Európa, Ázsia, Amerika és a világ többi része országainak képviselői pedig kijelentették a szekcióban, hogy hajlandók fejleszteni kereskedelmi kapcsolataikat a Szovjetunióval, Kínával és a keleteurópai országokkal. Elmondotta Lange, hogy — a kereskedelmi kapcsolatok konkrét megtárgyalásának megkönnyítésére különféle árufajták szerint hal csoportot alakítottak. Az eszmecserék eredményeként több fontos kereskedelmi megállapodás jött létre és még több ilyen megállapodást vettek tervv be. Ez is mutatja, hogy a nemzetközi kereskedelem fejlesztése nemcsak elméleti lehetőség, hanem konkrét valóság. Lange ezután felsorolta azokat a legfontosabb javaslatokat, amelyeket a szekció elé terjesztettek. Javasolták, hogy az értekezlet hívja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét: tegyen intézkedéseket a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére. Javasolnunk kell — mondotta Lange — az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének, hívjon össze kormányközi értekezletet a világkereskedelem elősegítésére. Ami pedig új nemzetközi gazdasági értekezlet összehívását és az ilyen értekezlet előkészítését szolgáló nemzetközi bizottság megalakítását illeti — folytatta Lange —, itt nyilvánvalóan a nemzetközi kereskedelmet elősegítő bizottság megalakításáról kell beszélni. Ennek a bizottságnak tanulmányoznia kellene értekezletünk javaslatait és tájékoztatnia kellene azokról a legszélesebb kereskedelmi és közgazdasági köröket. Ennek a bizottságnak feladatává kellene tenni, hogy jelölje meg az új nemzetközi gazdasági értekezlet összehivásának időpontját, helyét és készítse elő ezt az értekezletet. A szociális problémák megoldására irányuló nemzetközi gazdasági együttműködés kérdésével foglalkozó szekció munkájáról Lebrun (Franciaország) számolt be. Hangsúlyozta, hogy a szekció tagjainak figyelmét különösen Kuznyecovnak, a Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsa elnökének felszólalása keltette fel, aki azokról a lehetőségekről beszélt, amelyek felhasználásával leküzdhető a nyugati országokban a munkanélküliség. A szekció javasolja, hogy valamennyi kormány segítse a kereskedelmi szervezeteket a nemzetközi kereskedelem fejlesztésében és hogy a kormányok az ENSZ megfelelő szervein keresztül indítsanak együttes akciókat a nemzetközi kereskedelmet bénító akadályok fokozatos megszüntetésére. Első lépésként javasolni kell az ENSZ közgyűlésének, hogy a lehető legrövidebb időn belül hívja össze valamennyi kormány képviselőinek tanácsokzását — a kereskedelmi körök és a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével — a gazdasági élet és a nemzetközi kereskedelem kérdéseinek megoldására. Ilymódon megnyílik az út az emberiség életszínvonalának emelését szolgáló nemzetközi együttműködéshez. A kevésbbé fejlett országok problémáival foglalkozó szekció munkázának eredményeit Dzsan Csand (India) ismertette. A szekcióban elhangzott felszólalások megmutatták hogy a kevésbbé fejlett országok népei erősen szenvednek a nyomortól és a betegségektől és hogy a kevésbbé fejlett országok problémái nagyjában azonosak. Intézkedéseket kell tenni — mondotta — a kevésbbé fejlett országok iparának fejlesztésére és arra, hogy természeti kincseiket teljes egészükben a lakosság érdekében használhassák fel. Meg kell szünniök azoknak a korlátozó módszereknek, amelyek a kevésbbé fejlett országok egész gazdasági életét eltorzítják. Megengedhetetlen minden olyan kereskedelmi módszer, amely a kevésbbé fejlett országok gazdasági érdekeit csorbítja. Hatalmas jelentőségű ezen országok gazdasági függetlenségének védelme. Ma a kevésbbé fejlett országok — hangsúlyozta Dzsan Csand — nagyon hátrányos helyzetben vannak, mert gazdasági életük legfontosabb területei idegenek ellenőrzése alatt állanak. Ez gátolja ezeknek az országoknak természetes gazdasági fejlődését. Kora Tomi asszony, a japán szenátus tagja, Japán gazdasági helyzetét, valamint az ország exportlehetőségeit és importszükségleteit ismertette. Heinrich Krumm, az értekezlet nyugatnémetországi részvevői nevében kijelentette, hogy a jelenlegi tanácskozás nagy hasznot hajt és hogy a létesített kereskedelmi kapcsolatokat tovább kell bővíteni. Oskar Lange javasolta: bízzák meg az elnökséget, hogy az értekezlet elé terjesztett javaslatok alapján dolgozzon ki indítványt a nemzetközi kereskedelmet elősegítő bizottság megalakításáról, fehívástervezetet az ENSZ-hez és közleménytervezetet az értekezlet főbb eredményeiről. A javaslatot az értekezlet egyhangúlag elfogadta. Tízmillió fontos angol-kín«! ügyletkötés Nyugati hírügynökségek bő terejedelemben foglalkoznak azzal, hogy Douglas Lorimer északangliai mozdonygyári igazgató és Lu Hszon Cseng, a kínai export-import hivatal igazgatója levélváltással erősítette meg a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten a brit és a kínai küldöttség között létrejött ügyletet. Az ügylet érelmében az angolok tízmillió fontsterling érrekében textiliát, vegyi term ékeket és fémet szállítanak Kínának, Kína pedig szenet, tojáskonzervet és egyéb élelmiszert szállít. Lorimer kijelentette: A brit küldöttség minden erejével azon lesz, hogy a kormány tiszteletben tartsa a Kínával kötött kereskedelmi ügyletet. A moszkvai eredményeinek hatása alatt az angol burzsoó sajtó is kénytelen elismerni a Moszkvában történt üzletkötések jelentőségét. A konzervatív lapok közlik a moszkvai értekezleten résztvevő angol küldöttek beszámolóit. Lord Boyd-Orr telefonon közölte a Daily Maillel: „Mindnyájunkat mély bámulatba ejtett az a szívélyes bánásmód, amelyben ‘ részünk van. A szovjet kormány minden támogatást megad nekünk. A szovjet szervek magatartása a legelőzékenyebb. Megerősíthetem azt a hírt, hogy kereskedelmi ügyletet írtunk alá Kínával.” Áta-dták a Kuo Mo Zs ónak a nemzetközi Sztálin-békedíjat Április 9-én a Kremlben átadták Kuo Mo Zsonak, a Kínai Tudományos Akadémia elnökének „A népek közötti béke megszilárdításáért“ nemzetközi Sztálin-díjat. A Kreml Szverdlov-terr mében ebből az alkalomból összegyűltek a szovjet társadalmi szervezetek képviselői, valamint írók és művészek. Dmitrij Szkobelcin akadémikus, a nemzetközi Sztálin-díj bizottság elnöke felolvasta a bizottság határozatát és átnyújtotta a nemzetközi Sztálin-békedíj oklevelét, valamint az aranyérmet. Szkobelcin akadémikus üdvözölte Kuo Mo Zsot magas kitüntetése alkalmából és további sikereket kivánt neki a nagy kínai nép boldogulásáért, a béke ügyének diadaláért folyó harcban. Kuo Mo Zso válaszbeszédében elmondotta, hogy a nemzetközi Sztálin-békedíjat a legnagyobb megtiszteltetésként fogadja nemcsak a maga, hanem az egész kinai nép számára. Az USA-nak számolnia kell a moszkvai gazdasági értekezlet hatásával A New York Herald Tribune szerdai száma vezércikkben foglalkozik a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlettel. A vezércikk — mint a Reuter jelenti — keserűen állapítja meg, hogy „az USA-nak számolnia kell a moszkvai gazdasági értekezlet hatásával“, majd arról ír, hogy a szovjet küldöttek kijelentései „máris visszhangra találtak manchesteri kereskedelmi körökben“. A Béke-Világtanács Irodája „Fekete Könyv“-et ad ki az amerikaiak baktériumháborújáról Jacques Denis, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkára, aki nemrég tért vissza a Béke-Világtanács Irodájának oslói üléséről, nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Nyilatkozatában elmondotta, hogy a Béke-Világtanács irodája elhatározta: „Fekete Könyvben“ nyilvánosságra hozza azokat a dokumentumokat, amelyeket Kuo Mo Zso, a Kínai Tudományos Akadémia és a kínai békebizottság elnöke, valamint Li Gi En, a koreai békevédelmi bizottság képviselője terjesztett á Béke-Világtanács Irodája elé az amerikaiak baktériumháborújával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a Béke Világtanács Irodája az ülésről kibocsátott felhívásával tájékoztatni akarja a közvéleményt az igazságról és megvédeni a népeket a baktériumfegyver ellen. Négyhatalmi értekezlet mint egyetlen lehetőség Németország egységesítésére A nyugatnémet szociáldemokrata párt vezetősége és pártválasztmánya kétnapos bonni ülésén elfogadott közös nyilatkozatban foglalt állást Adenauer politikája ellen és megállapította, hogy az előkészített keretszerződés a nyugatnémet alkotmányba ütközik. A nyilatkozat a többi között hangsúlyozza: „A szociáldemokrata párt szembehelyezkedik a szövetségi kormány és anyugati megszálló hatalmak politikájával, mert annak célja, hogy a szövetségi köztársaságot — tekintet nélkül azokra a lehetőségekre, amelyeket egy négyhatalmi értekezlet Németországnak nyújtana — azonnal beépítsék a nyugati imperialisták szerződési rendszerébe“. Erich Ollenhauer, a szociáldemokrata párt alelnöke a pártvezetőség ülésén kijelentette: a négyhatalmi értekezletben látja az egyetlen komoly lehetőséget arra, hogy megszűnjék Németország szétszakitottsága. Több mint 190.000 munkanélküli van a marshallizált Ausztriában A bécsi Der Abend közli, hogy az osztrák munkaügyi hivataloknál nyilvántartott munkanélküliek száma március végén több mint 190.000 volt A munkanélküliek száma tehát csaknem 30.000-rel magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. A nagyarányú munkanélküliséget főképpen a békeiparban dolgozók tömeges elbocsátása okozza. Amíg az amerikai uralkodó körök Koreában és Északkelet-Kínában gyalázatos balc) tériumháborút folytatnak, propagandistáikkal letagadtatják ezt és szemforgatva jelentik ki, hogy ők soha ilyen bűnt nem követnének el. De a balkéz nem tudja, mit csinál a jobb A hazudozásokkal és tagadásokkal egyidőben amerikai lapok egyenesen büszkélkednek azzal, hogy az USA hadvezetősége ténylegesen alkalmazza ezt a bestiális tömegirtó fegyvert. Az V. S. News and World Report, a nagyüzleti körök lapja március 21 -i számában cikket közöl, amely a következő beismeréseket tartalmazza: „A járvány — írja a lap — a totális, háború legközelebbi nagy titkos fegyvere lehet. Az USA kisérletezik baktériumf egy vérekkel. A második■ világháború kezdete óta több, mint 4000 bakteriológus dolgozik a hadsereg biológiai fegyvereket kutató laboratóriumában Camp Detrick ben, Frederick mellett. Ez a munka természetesen a legnagyobb titokban folyik." „A légierők — folytatja a lap — könnyen szórhatnak vírusokat és baktériumokat csapatösszevonásokra. Megfertőzhetik a csapatok vízellátását is Más baktériumterjesztő eszközöket is felhasználhatnak, mint például aknákat és tüzérségi lövedékeket Ha kevésbbé gyakori betegségeket alkalmaznak, leküzdésük sok időbe és kutatásba telik. A járvány egy modern hadseregben a megbetegedetteken felül még nagyszámú embert is leköt: a betegápoló személyzetet.” „Néhány évszázaddal ezelőtt — írja a továbbiakban az U. S. News and World Report — az angolok visszavonulásukkor pestissel fertőzött ruhákat hagytak hátra és az előrenyomuló francia hadsereg katonái, akik viselték ezeket a ruhákat, megkapták a betegséget. Még régebben, a római hadsereg fertőzött hullákat vetett az ostromlott városba. így súlyos járványok törtek ki és a rómaiak könnyen elfoglalták a várost." Mintha csak azt mondaná: „Miért ez a világfelháborodás? Már előttünk is voltak pestisgengszterek.” „Meg lehet-e állapítani adott esetben, hogy baktériumfegyvert alkalmaztak?" — kérdezi a továbbiakban az V. S. News and World Report és így felel rá: „Nem lehet Ez igen nehéz kérdés. A betegség eredetét nem lehet könnyen kideríteni. A járvány gyorsan elterjedhet a csapatok és a polgári lakosság között, a termények megfertőzhetek, de nem lehet biztosan megállapítani, hogy ellenséges cselekedet történt-e, vagy természetes eredetű a betegség.” „Csináljuk csak! Terjesszük nyugodtan tovább a dögvészt, a járványt, nem lehet rájönni” — kirdeti az alibit kereső alattomos orgyilkos módján az U. S Neus and World Report. De az alibi rossz! Százmilliók cáfolják meg. Százmilliók fogják a vádlottak padjára ültetni az amerikai pestisgengsztereket és ítéletet mondani felettük. A kolhozok felkészültek az öntözött gazdálkodásra a Volga-Don csatorna mentén A „Szociáliszticseszkoe Zemedelje” című újság hírt közöl a Kotelnyikov rajonból — emely Sztálingrád tartomány egyik legnagyobb mezőgazdasági körzete. — A cikk rámutat a kolhozparasztok új távlataira,, amelyeket a Volga— Don-csatorna nyit meg. A Don vize a kotelnyikovi rajon kolhozok földjein 31.000 hektárt öntöz és 225.000 hektár szántóföldet táplál vízzel. 1953 tavaszán a cimljanszkája vízgyűjtő medence ebben a rajonban 5 kolhoznak .szolgáltat vizet. A kolhozok az öntözött földeken különösen búzát és gyapotot fognak termelni. Az eddigi tapasztalatok szerint, minden hektár öntözött felület legkevesebb lf00 kg búzát, vagy 2500—300 kg elsőminőségű nyersgyapotot fog hozni Az öntözéses gazdálkodás kifejlesztése lényegében növelni fogja a kolhozok pénj- és természetbeni jövedelmeit. A csatornaépítkezés befejeztével, a kiterjedt legelők vízellátása biztosítva lesz, ami az állattenyésztés hatalmas növelését teszi lehetővé. De a kolhozokat nemcsak vízzel, hanem villanyárammal is ellátják. Villamosenergia segítségével fognak szántani, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos minden nehéz munkát elvégezni. Csodálatos fejlődési kilátásai vannak a „Krasznaja Niva” kolhoznak. Itt 2000 hektár szántóföld létesítését tervezik. A munkaközösség számításai szerint, csupán az öntözéses mezőgazdaságok révén, évi hét-nyolc millió rubel jövedelmük lesz. Most a víz fogadására készülnek, elsajátítják az öntözéses mezőgazdaság megszervezéséhez szükséges tudnivalókat, előkészítik a szakképzett csoportvezetőket, szerelőket, stb. Kotelnyikov rajon .összes kolhozaiban megbeszélik a szükséges intézkedéseket, hogy az öntözés megindültával a közös termelés állandó fejlődését biztosítsák. Rövid idő múlva Kotelnyikov rajon egy bőséges termésű és fejlett állattenyésztő rajon lesz. Filmelőadás a sarkvidéken A Habarovszk vidékén a filmszínházak száma a háború utáni években megkétszereződött. A film most az északi vidékek legtávolabb eső sarkaiba is benyomul. Filmeket mutatnak be az északsarkvidéki telepeken, a tundrafalvak szarvastenyésztői és a keletszibériai tengerpart lakói előtt. A kamcsatkai Petropavlovszk rajon 600 helységében filmszínházat építenek. Uj filmszínház nyílik a kamcsatkai Mikojana telepen és az Ohocki rajon központjában. Új élet virul a tajgában Nagy, jól berendezett munkástelepülés épült a Voimosz-patak partja mentén elterülő tajgában. Még néhány évvel ezelőtt itt sűrű erdőség volt. A dolgozni akarók, vadállatokat üldözve, járhatatlan bozóton vágták át magukat. Most ezeken a helyeken élet pezseg: mozdonyok fütyülése, traktorok zakatolása, a villanytelep és a gépek zaja hallatszik. Itt fakitermelők dolgoznak. Klub, árúház, étkezde, fürdő, könyvtár, iskola, gyermekotthon, stb., áll a dolgozók rendelkezésére. Minden házban villanyvilágítás és rádiókészülék van. A kiváló munkamódszerek alkalmazásával, az új technika segítségével, az erdőkitermelő állomás dolgozói jelentős sikereket értek el. Közülük: J. Dubova V. Gorelikova, P. Ketova sztahanovista traktorvezetőnők, A. Fetiszova gépésznő és mások az egész rajonban ismertek. Az erdőkitermelő állomás a múlt évben 8If ezer köbméter fürészanyagot — kétszer annyit, mint 1950-ben — szállított. Amikor a balkéz nem tudja mit csinál a jobb
