Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-04-13 / 15. szám
2 1952. április 13. A gépállomások és EFSz-ek szoros együttműködésével a Párt és kormányhatározatok végrehajtásáért A párt és a kormány március elején határozatot fogadott el a gép- és traktorállomások munkájának javítására szolgáló intézkedésekről. Ez évben ez már a harmadik nagyjelentőségű párt- és kormányhatározat, amely parasztságunknak segítséget nyújt a mezőgazdasági termelés eddigi hiányainak áthidalásában és abban, hogy hazánkban az ipari munkásság oldalán felsorakozzon a szocializmus eléréséért folyó harcra. A mindezideig aránylag elmaradt mezőgazdasági termelésünk egyre szélesebbkörű gépesítése az első feltétele annak, hogy földjeink jobban, gyorsabban és olcsóbban legyenek megmunkálva, hogy egyre gazdagabb termést adjanak. Hogy eltűnjön a nehéz robot, amely a földhözragadt parasztnak nem engedte meg, hogy messzebb lásson, szabadabban lélegezzen és öntudatosan harcoljon a munkásosztály oldalán jobb életéért. Ezért a gépek és a traktorok, amelyek 1945 után már nem a földesurakat szolgálják és amelyeknek száma egyre nagyobb a kis- és középparasztok földjein, nagy segítséget jelentenek munkájukban. Parasztjaink új életének kezdetét jelentik. Ha ezt megértjük, akkor láthatjuk, hogy a párt és a kormány milyen felelős szerepet szánt a gép- és traktorállomások dolgozóinak. Hiszen falvaink felvirágzása jelentős mértékben attól függ, hogyan dolgoznak gépállomásaink. Gépállomásaink az utóbbi időben — ahelyett, hogy EFSz-einknek segítséget nyújtanának az előbbrejutásban — elmaradtak azok szükségletei mögött. A párt- és kormányhatározat időben mutatott rá a traktorállomások hiányaira, a hiányok okaira és megmutatta az utat a kiküszöbölésükhöz. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormány határozatával jól megismerkedjenek funkcionáriusaink, népnevelőink és előadóink, hogy megmagyarázzák az egyes intézkedéseket és azok jelentőségét a gép- és traktorállomások dolgozóinak és az egész dolgozó parasztságnak. Az előadók és népnevelők segítségére sietünk, amikor a párt- és kormányhatározatból a következő néhány fontos kérdésre feleletet adunk. Milyen jelentőséggel bír a traktorállomás és az EFSz közötti hektárhozamszerződés? A hektárhozamra kötött szerződés a traktorállomások és az EFSz-ek közötti kölcsönös együttműködés szervezeti alapja. A traktorállomások és az EFSzek ezekben kötelezik magukat arra, hogy bizonyos szerződéses követelményeket teljesítenek annak érdekében, hogy a földek jól és időben legyenek megmunkálva és hogy így elérjék a tervezett hektárhozamot. A szerződés teljesítése, a hektárhozam emelése mindkét fél anyagi érdeke: természetesen érdeke az EFSz-nek, hogy teljesítse az olyan szerződés követelményét, amely a lehető legmagasabb hektárhozamra törekszik. Hiszen a magasabb hektárhozam a szövetkezet nagyobb jövedelmét és a szövetkezeti parasztság gazdagabb életét jelenti. A szerződéses kötelezettségek teljesítése egyben a traktorálíomás érdeke is, mert a traktorállomás és az egyes traktoristák jutalmának magassága attól függ, milyen magas hektárhozamot ér el a földműves szövetkezet. S hogy a gépek jó munkájának döntő jelentősége van a termésre, azt tudja minden jó gazda. Hogyan kell a traktorállomás és az EFSz szerződéses kötelezettségeket ellenőrizni? A traktorállomások és az EFSz-ek közötti együttműködés megszilárdítását szolgálják a minden járásban megalakuló traktorállomás-tanácsok. A tanács elnöke a gépállomás igazgajtója, alelnöke a járási nemzeti bizottság földműves előadója, tagjai: a traktorállomás politikai igazgatóhelyettese, a gépállomás és a járási nemzeti bizottság agronómusa, valaníint az EFSz-ek elnökei. A traktorbrigádok központjaiban megalakulnak a brigádközpont-tanácsok, amelynek tagjait: a brigádvezető, a szakaszagronómus, az EFSz elnöke és az EFSz munkacsoportjainak vezetői. A traktorállomás tanácsa a traktorállomás és az EFSz minden kérdésével foglalkozik. Biztosítja az összes feladatok megvalósítását és gondoskodik arról, hogy mindkét szerződő fél rendesen teljesítse kötelezettségeit. A tanácsok értekezletein megtárgyalják az állomás igazgatójának és az EFSz-ek elnökeinek jelentéseit, közösen feltárják a hiányokat és a hibákat és azonnal megtesznek minden szükséges intézkedést a kiküszöbölésükre. így biztosítják a traktorállomás és az EFSz közötti szerződéses kötelezettségek teljesítésének állandó ellenőrzését. A tömegellenőrzés más formája az EFSz-ek taggyűlései, amelyeknek az a feladata, hogy harcoljanak a hiányok kölcsönös takargatása ellen és a szövetkezetekben meg a traktorállomáson leleplezzék a rejtett tartalékokat. Csakis az egyre elmélyülő bírálat és önbírálat segítségével lehet kiküszöbölni minden régi hibát, csak így lehet elérni a munka magas termelékenységét és ezzel a magasabb hektárhozamot, a gép- és traktorállomások segítségével az EFSz-ek szervezeti és gazdasági megszilárdulását. A traktorállomás és az EFSfc között megkötött szerződés teljesítését ellenőrzi a járási Nemzeti Bizottság is. Itt nyilvántartják mindezeket a szerződéseket és a földműves előadók révén ellenőrzik, vájjon teljesíti-e azt mindkét fél. A Nemzeti Bizottságnak a nyilvántartás áttekintést nyújt és így lehetővé teszi a gépek helyes szétosztását a magasabb típusú EFSz-ek folytonos fennakadás nélküli munkája érdekében. Az EFSz-ekkel a mezei munkák elvégzésére kötött szerződések értelmében a gépállomás kidolgozza az összes munkák tervét, amelyet felbontanak az egyes traktorbrigádokra. Ezután a brigádok a tervet felbontják az egyes gépekre és traktoristákra. A terv által szabott napi feladatok teljesítéséért minden traktorista személyesen felelős. A hektárhozamra kötött szerződés kizárja azt, hogy a tervet csupán az elvégzett munkák mennyisége szerint teljesítsék. A gépállomás és minden egyén terve csupán akkor tekinthető teljesítettnek, ha a szerződésben foglalt minden munkát időben, az agrotechnikai határidőn belül végzi el és •' ha betartja a szerződés többi pontját is, így például a szántás, a tarlóhántás mélységét, stb. Mi a teljesítményi műszak-norma ? A párt- és kormányhatározat az eddigi időnormák helyett időteljesítménynormákat állapít meg. Ez annyit jelent, hogy minden munkát nem az órák szerint, de akkordban fognak jutalmazni. Az eddig használt teljesítménynorma ,,ár“-okban jelölte meg az egy óra alatt elvégzett munka mennyiségét, míg ezzel szemben a teljesítményi műszaknorma a munka mennyiségét hektárokban jelöli meg 8 órás munkaidő (műszak) alatt. A traktoristáknak eddig nem volt érdeke a teljesítmények túlteljesítése, az időveszteségek megszüntetése az üres járatoknál stb., mert az úgynevezett rezsi-órákért járó jutalom annyi volt, mint egy termékeny munkáért járó jutalom. Ez azt idézte elő, hogy a gépállomásokon az időveszteségek az 50 százalékot is elérték. Az új műszak-normába bele van számítva a szükséges üresjárat és a műszaki karbantartás. Amellett minél több időt takarít meg a traktorista, annál magasabb lesz teljesítménye és ennek alapján a jutalma is. A műszak-normák öt fokozati csoportba vannak osztva minden traktortípus számára a talaj minősége, lejtőssége és a tag nagysága szerint. A norma-táblázat feltünteti az üzemanyag fogyasztási normáit is. Hogy a traktoristák érdekelve legyenek a normák teljesítésén, a műszaknormák túllépéséért a rendes akkord bérszabás 50 százalékát kitevő jutalmat fizetnek ki. így például egy DT 54-es jelzésű hemyótalpas traktoron dolgozó traktoristának egy műszak alatt (a harmadik fokozati csoportban) 11.3 hektárt kell bevetnie. E norma teljesítéséért 140 koronát kap. Ha csak 10 hektárt vet el (ami a norma 83 százaléka), akkor csak 124 koronát kap, ha azonban 15 hektárt vet el (133 százalék), 186 koronát kap mint alapbérszabást és 23 koronát mint jutalmat, ami annyit jelent, hogy összesen 209 koronát keres. A jó traktoristák munkája tehát előnyben részesül, ami teljesen megfelel a szocialista munkajutalmazás elvének: mindenkinek munkája mennyisége és minősége szerint. Ez végeredményben a gépállomások dolgozóinak jutalmazására szolgáló új intézkedések igazi értelme is. Az EFSz-ek tagai sorából származó traktoristák munkaegységben va ó jutalmazása A párt- és kormányhatározat azt ajánlja, hogy azokban a járásokban, ahol sok EFSz van, toborozzanak a munkák elvégzése és a második műszak teljes betöltése céljából — főleg a csúcsmunkák idején — a lehető legtöbb traktoristát a szövetkezetek soraiból. Ezeket a traktoristákat a gépállomások olyan dolgozóihoz hasonlóan, akik beléptek az EFSz-ekbe, munkaegységek szerint kell jutalmazni. A jutalmazás ilyen módja a Szovjetunióban bevált és sok előnnyel jár a szövetkezet, de a traktorista számára is. Az EFSz-ek traktorista tagjai, akiknek legnagyobb érdeke a magas hektárhozam, arra törekszenek, hogy munkájukat minél jobban és minél olcsóbban végezzék el. Ha a traktorista több EFSz-ben dolgozik, mindegyikben aszerint kap jutalmat, hogy ott mennyi és milyen munkát végzett el, a szövetkezet munkaegységeinek értéke szerint. Az EFSz így jobban ellenőrizheti a szövetkezetes-traktoristák munkáját és számukra ez azzal a nagy előnnyel is 'jár, hogy á gépállomás munkájának ára lényegesen olcsóbb a normális áraknál. Á gépállomás a traktoristáknak minden munkaegységért 50 korona biztosított bérminimumot fizet ki. Természetesen ezzel az összeggel csökken az a pénzösszeg, amely a traktoristának az elvégzett munkáért munkaegységekben jár. Ha a traktorista szállítani fog, a karbantartásnál vagy a javítómunkáknál fog dolgozni, akkordbért kap, éppen úgy, mint eddig. A szövetkezetesek toborzásának a gépállomásokra nagy jelentősége van, főleg az EFSz-ek és a gépállomások további közeledése szempontjából és hozzájárul a gépállomások munkájában eddig mutatkozó sok hiba kiküszöböléséhez. Miért tisztogatunk a gépállomásokon ? Hogy mit jelent az EFSz-ben a kulák, arról a kis- és középparasztok számos esetben a saját bőrükön győződtek meg és győződnek meg. Az osyztályellenség gyűlöli népi demokratikus rendszerünket, mert megfosztotta őt a faluban élvezett kiváltságos helyzetétől és mezőgazdaságunk, valamint falvaink élére azokat állította, akik régebben a kulákokra dolgoztak. Nyilvánvaló, hogy a kulák nem dolgozhat szívvel-lélekkel az EFSz-ben. Talán szemre azt mutatja, hogy megbízható munkaerő, de az első alkalmat fölhasználja arra, hogy ártson. Nem hiába követeljük: „ki a kulákokkal az EFSz-ből“. És egyre gyakrabban térünk át a szavakról a tettekre. Azonban a gépállomásokon, bár a jelentőségük döntő a szövetkezeti mezőgazdasági termelés fejlődése szempontjából, eddig nem igen láttuk meg az osztályellenséget. Pedig a traktoristák között ott voltak a földbirtokosok fiacskái, a gépállomásokon „helyezkedtek“ el a volt kereskedők, üzérek, olyan emberek, akik nem szeretik a népi demokratikus rendszert és visszasírják a „régi időket“, amikor mások bőrére jól éltek Természetes, hogy munkájuk a gépállomások úgy js nézett ki. A legkisebb érdekük sem fűződött hozzá, hogy segítsék az EFSz-eket és inkább a hozzájuk hasonlók — a kulák — földjére jártak. Elhanyagolták a gépeket, csak tessék-lássék módra dolgoztak, megbontották a munkafegyelmet és a munkaerkölcsöt a gépállomások fiataljai között. Ezért a párt- és kormányhatározat elrendeli a gépállomások megtisztítását minden ellenséges elemtől, mert a gépállomások becsületbeli és felelős munkájára a legjobbak közül a legjobbakat kell kiválasztani. Ki legyen a brigád népnevelője ? A gép- és traktorállomás alapegysége a brigád. A brigád dolgozói közvetlenül dolgoznak a szövetkezetesekkel és azok legjobb segítőtársai és tanácsadói kell, hogy legyenek Ehhez azonban az kell, hogy politikailag és szakmailag ők maguk is képzettek legyenek, hogy a munkában és a magánéletben is példát mutassanak. Ehhez vezeti őket a népnevelők rendszeres, mindennapi munkája. A párt- és kormányhatározat meghagyja: „Minden brigádnak legyen állandó népnevelője, akit a párt legjobb tagjainak sorából választunk ki. Ha nincs a brigádban kommunista, akkor az Ifjúsági Szövetség vagy a szakszervezet legfejlettebb tagjai közül emelünk ki népnevelőt. A népnevelő legyen jó munkás, politikailag fejlett és élvezze a brigád minden tagjának bizalmát. A gépállomás pártszervezete gondoskodjon a népnevelők politikai fejlődéséről és segítse őket munkájukban. A népnevelő rendezzen röpgyűléseket a traktoristákkal a mindennapi feladatokról, szervezze meg a közös újságolvasást, közös könyvolvasást, váljon a szocialista munka verseny kezdeményezőjévé, keltse fel az emberekben a munka iránti lelkesedést és azt a törekvést, hogy a falun a szocializmus eszméinek igaza hordozóivá váljanak. Vezesse rá a traktoristákat arra, hogy az ő példáját követve a mindennapi együttműködés során neveljék és nyerjék meg a dolgozó parasztokat a szövetkezeti nagyüzemi termelés gondolatának. A brigád népnevelőjének munkaformái különbözőek. A brigád tagjairól való egyéni gondoskodás mellett a munka utáni röpgvűlések, a faliújság, a villámröplap stb. hatékonyan segítenek a felvilágosító munkában. A népnevelő munkája felelős feladat és eredménye a brigád jobb munkanormája és munkafegyelme, valamint minden traktorista fejlődése kell, hogy legyen. Ezért a párt az ° űtációt a legjobbakra bízza. Gyönyörű munka ez, mint minden munka az emberek között és a példás brigád népnevelőjét dicséri.
