Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-04-13 / 15. szám

A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja IH. évfolyam K. szám. Ara 2.- Kcs Bratislava, 1952. április 13. Agregátok alkalmazásával gyorsítsuk a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. Használjuk ki a jó idő minden óráját a tavaszi vetések elvégzésére A hosszúra nyúló téli időjárás és az esőzések következtében megrövidült az idő a tavaszi munkák elvégzéséhez, — a talaj előkészítéshez és vetéshez. Főfeladatunk, hogy a rendelkezé­sünkre álló kedvező idő minden percét és óráját jól fölhasználjuk, a tavaszi talajművelési, talaj előkészítési és veté­si munkák, jóminőségű, gyors elvégzé­sére. Minden időhúzás a tavaszi vetés el­végzésénél, csökkenti a hektárhozamot, dolgozó parasztságunk jövedelmét és veszélyezteti dolgozó népünk ellátását. Vannak EFSz-ek és állami gazdasá­gok, ahol tanultak a múlt hibáiból, hogy minden munkát idejében kell el­végezni és minél kedvezőtlenebb az időjárás, annál jobban kell törekedni minden óra helyes kihasználására. Szervezőképességüktől függ, hogy mun­kaidőnk jól és kedvezően legyen be­osztva. A szímői EFSz-be öt nap alatt elvé­gezték a koratavasziak vetését. Elvetettek 163 hektár árpát, 41 ha zabot, 5 ha mákot, 1 ha borsót, összesen 210 ha-t. Ezt természetesen úgy érték el, hogy jól megszervezték a munkát, a gépek és az igák munkája összhang­ban volt. Nem támaszkodtak csak a traktorbrigádokra, hanem igénybe vet­ték a szövetkezet lovait is. A búcsi EFSz 206 ha-on végezte el a koratavasziak vetését és folytatja a ké­sőbbiek talaj előkészítését és vetését. Perbetén 10 nap alatt több mint 200 hektárt vetettek el és máris hozzákezd­tek 40 ha cukorrépa vetéséhez. A ked­vező idő helyes kihasználásával dolgoz­tak Bélán, Muzslán, Bényben és más szövetkezetekben is. Sok még azonban az olyan szövetke­zet ég állami gazdaság, de annál több az olyan paraszti gazdaság, ahol a „korán van még“, vagy „van még idő“-re hi­vatkozva, vagy a kulákmesének felülve e#téMenkedték azokat a munkára alkal­mas napokat és órákat, amelyek helyes beosztásával a koratavasziak vetését már elvégezhettük volna, mint ahogy azt sok helyen tették. Ma már mezőgazdaságunk termelé­sében egyre döntőbb módon érvényesül a gép- és traktorállomások szerepe és jelentősége. Nem szabad, hogy a segít­ségünkre készen álló traktorosbrigádok elkényeztessenek, elbizakodottá tegye­nek minket, mivel ezek segítségével könnyebben elvégezzük a tavaszi mun­kákat. Minél nagyobb segítséget kap dolgo­zó parasztságunk a nép államától, an­nál jobban kell törekedni ezen segítség célszerű felhasználására termelésünk fokozásában. A gép és más technikai eszközök jó kihasználásával megköny­­nyítjük a munkát és növeljük vele a termelést dolgozó népünk gazdasági és kultúrális szükségleteinek kielégítésé­re. Kell, hogy a segítségünkre kapott brigádtól még ösztönzést kapjunk az idő minden percének kihasználására, ahogy azt a többi szövetkezetben lát­tuk. Ha jól megszerveztük úgy a gépek mint az igák munkáját és minden erőt a talaj előkészítésre és vetésre összpon­tosítottunk, amikor erre kedvező idő mutatkozott, úgy már a kora tavasziak vetését elvégezhettük volna. A talaj előkészítés és vetés mellett ne feledkezzünk meg az őszi vetéseink ápolásáról sem. Különös gondot fordít­sunk a késő őszi vetéseink fej trágyázá­sára. Törekedjünk az egyes növények vetésének idejét megsürgetni, hogy el­kerüljük a munkatorlódást, ami külö­nösen a vetésen kívül, a növényápolás­nál szokott előfordulni. Különös gondot fordítsunk a Párt és kormányhatározatok agrotechnikai el­járásai betartására a tavaszi munkák folyamán. Minden munkának időben való el­végzése előfeltétele a bő és gazdag ter­mésnek s ezévi mezőgazdasági felada­taink sikeres teljesítésének. ' A szelócei EFSz példás munkája I a tavaszi vetéseknél A szelőcei EFSz tagjai a tél folyamán jól felkészültek a tavaszi munkála­tokra s ugyancsak gazdaságosan kihasználtak minden napot és minden órát a tavasszal is annak ellenére, hogy a kedvezőtlen időjárás nagymértékben gá­tolta a tavaszi munkálatok végrehajtását. A gondos felkészültség és a munka jó megszervezésének előnyei már a tava­szi munkálatok megkezdése első nap­jaiban teljes mértékben megmutatkoz­tak. A szövetkezeti tagok amíg a ked­vezőtlen időjárás tartott igyekeztek olyan munkálatokat elvégezni amilye­neket lehetett, így például műtrágyát vetettek, melegágyákat készítettek a dohánypalánták részére stb. Ennek a kitűnő munkaszervezésnek köszönhető, hogy szelőcei EFSz tagjai március vé­gére elvetették a terv szerint előírt 350 ha tavaszi árpát és 150 ha zabot. A szövetkezet tagjai a tél folyamán gondosan tanulmányozták a szovjet kolhozok munkamódszerét és ennek alapján agregátorokat állítottak össze, amelyek segítségével a kedvezőtlen időjárás ellenére is a terv szerint ké­szültek el a tavaszi vetéssel. Mindeh­hez hozzájárult még a szövetkezet traktoristáinak nagy munkakedve, akik két műszak bevezetésével gyorsították meg a talaj előkészítő munkálatokat. így például az H csoport vezetője Zsák Lajos összesen 250 ha-nyi földet mű­velt meg csoportjával. Ezt a nagy tel­jesítményt úgy tudta elérni, hogy há­rom vetőgépből és boronából álló agre­gátorokat állított össze s így amikor az utolsó szem magot is elvetették, meg volt művelve az egész terület. Miután a tavaszi kalászosok vetését a szövetkezet tagjai befejezték az ösz­­szes csoportok nagy tempóval készítik elő a földet a további vetésre. Némely csoport már el is kezdte a cukorrépa vetését s a napokban mindannyian hoz­zálátnak a borsó és a lenvetéséhez is. Minden remény megvan arra, hogy a további vetési munkálatok is időben el­készülnek. A kertész csoport sem ma­radt el, mert már befejezte a korai ká­poszta és karfiol palántázását is teljes mértékben igyekszik hozzájárulni a szövetkezeti nagytermelés átütő sikeré­hez. Streba György Szelőce A mezőgazdasági szakiskolák tanulóinak és dolgozóinak kötelezettségvállalásai Mezőgazdasági szakiskoláink tanulói, valamint a szakiskolák birtokainak dolgozói, tanítóikara közös értekezleten foglakoztak Pártunk és kormányunk határoztaival, külö­nösen azokkal a határozatokkal, amelyek lakosságunk hússal való ellátásával, valamint a mezőgazdasági munkálatoknak mielőbbi végrehajtásával foglalkoznak. Ezeken az érte­kezleteken úgy a gazdasági szakiskolák tanulói, mint az iskolai birtokok dolgozói és ta­nítói számos kötelezettségvállalást tettek magukévá, hogy ezzel is elősegítsék a szocializ­mus kiépítését hazánkban. A fareznói mezőgazdasági szakiskola igaz­gatója Palencsár elvtárs kötelezettséget vál­lalt arra, hogy az iskolai birtokon a szarvas­­marha állományt 30 százalékkal fogja emel­ni a tavalyi állományhoz képest. Ugyancsak ennek az iskolának az asszisztense Velebny elvtárs kötelezte magát arra, hogy ebben az évben terven felül 100 kg sertéshúst fog a birtok beszolgáltatni. Ennek az iskolának a tanulói pedig arra kötelezték magukat, hogy a szomszédos EFSz-nek 10 mázsa szemcsés műtrágyát fognak készíteni, s közben a szö­vetkezet tagjait is betanítják a szemcsécs műtrágya készítésére. Igen példás kötelezettségvállalást fogadott el a vágujhelyi gazdasági iskola IV. aktívajá is. Az aktíva arra kötelezte magát, hogy a tervezett 250 mázsás hektáronkénti cukorré­patermés helyett 500 mázsát fog elérni hek­táronként, mégpedig olymódon, hogy minden tekintetben a prosenicei mozgalom útmuta­tásai alapján fognak eljárni. Ugyancsak az iskolának XI. aktívája pedig a kötelezettség­vállalás során felajánlotta, hogy Malinyinová fejőnő módszerének alkalmazása szerint a na­pi 6—8 literes tejátlagot napi 10 literes tej­átlagra emeli tehenenként. Az iskola e cso­portja kötelezettségvállalását már teljesíti is, miután a fentebb említett módszer révén a napi átlagos tejhozam már túlhaladta a 10 litert tehenenként. Ügyszintén meg kell em­lékeznünk a XIII. aktíva kötelezettségválla­lásáról, amely teljes egyetértésben Bielik elv­társ sertéshizlalda gondozóval, kötelezte ma­gát arra, hogy egy anyakocától évente 15 választott malacot ér el a tervezett 10 malac helyett. Hasonló kötelezettségvállalásokat fogadtak el a terebesi, kézsmárki, iglói, rimaszombati, nagyszombati, nagymihályi stb. gazdasági szakiskolák tanulói, tanitói-kara és dolgozói is. A kézsmárki szakiskola arra kötelezte ma­gát többek között, hogy a burgonya hektár­hozamát a múltévi tervéhez képest 100 má­zsával emeli. (TPP). Az állami gépállomások április 7-ig 20 9°lo-ra teljesítették tavaszi tervüket (TPP) — A legújabb jelentés szerint az állami gépállomások a nyitrai ke­rületben április 7-ig a kedvezőtlen időjárás ellenére is 36.3°/ora, a pozsonyi kerületben 35.6#/o-ra, a besztercebányai kerületben 4.1#/o-ra, a kassai kerület­ben 2.8%-ra teljesítették tervüket a tavaszi munkálatoknál. A zsolnai és az eperjesi kerületekből eddig nem érkezett jelentés, így a szlo­vákiai gépállomások összteljesítménye április 7-ig 20.9% volt. Az idő jobbra­­fordulásával a gépállomások teljesít­ménye az április 7-e utáni napokban mindenesetre nagy mértékben növeke­dett. A besztercebányai, zsolnai, kassai és az.eperjesi kerületekben a terv teljesí­tését a kedvezőtlen időjárás gátolja, míg a pozsonyi és nyitrai kerületekben — amint említettük — az állami gép­állomások teljesítménye a jó szervezés következtében nagymértékben előre­­léndült. A nyitrai kerület gépállomásainak kitűnő eredménye annak tudható be, hogy a gépállomás traktoristái alapo­san ismertetve voltak a rájuk váró fel­adatok nagyságával, ami azután mun­kájuk közben is megnyilvánult. Igen sokat köszönhetnek ezek a gépállomá­sok az üzemi iskoláztatásnak, a kiváló munkaszervezésnek és az agregátor al­kalmazásának. Szövetkezeteink tagjai és az állami birtokok dolgozói egyre nagyobb mérték­ben alkalmazzák a szovjet agrotechnika módszereit, hogy a magas hektárho­zamok mestereinek példamutatása nyomán mi is gazdagabb termést érhes­sünk el. EFSz-eink és állami birtokaink az idén nagyobb területeket vetnek be keresztsoros vetéssel hogy ezzel is növeljék a termőföld hektárhozamát

Next

/
Thumbnails
Contents