Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-30 / 13. szám

6 1952. március 30. Növényeink fejlődésének meggyorsí­tására tenyészidejűk közben műtrágyát és szervestrágyát alkalmazzunk, úgy­hogy ezáltal, a talaj termel'kenységét fokozva, nagyobb terméseredményt ér­jünk el. Nálunk a fejtrágyázáshoz a 17°/oos nitrogéntartalmú mészammón­­salétromot használjuk. A soronkövetkező tavaszi mezőgaz­dasági munkák elvégzése mellett yik legfontosabb feladatunk az őszi kalá­szosok fej trágyázásának helyes végre­hajtása. Ennek érdekében a következő­ket kell megállapítani: 1. Az őszi vetések közül melyeket kell fej trágyázásban részesíteni. 2. A fejtrágyázást mikor és hogyan hajtsuk végre. 3. Területegységre milyen mennyi­ségű nitrogéntartalmú műtrágyát alkalmazzunk. Az őszi kalászosokat a téli fagyok, a hó és víznyomás fejlődésükben sok helyen visszavetették. Kora tavasszal a levegőtlen, hideg talajban a talajélet fnehezen indul meg és az őszi kalászo­sok fejlődésükben visszamaradnak. Ez a jelenség a növényzet halvány színe­ződésében is mutatkozik Különösen észlelhető az őszi kalászosoknál a fejlő­dés lemaradása az esetben, ha nitro­génben szegény és sok gyökérmarad­ványt visszahagyó elővetemények után vetettük az őszi kalászost. Az őszi ka­lászosra nem kedvező ilyen elővetemé­nyek a kukorica, napraforgó, cukorré­pa, burgonya stb. Elsősorban tehát a nem kedvező elővetemények után ve­tett őszi kalászosoknál alkalmazzuk a fejtrágyázást. A piilangósvirágú növények után ve­tett őszi kalászosokat mészammón^a­­létromos fej trágyázásban részesíteni nem szükséges, mert a lóhere, bük­köny, csillagfürt stb. nitrogénben gaz­dag gyökérmaradványainak elkorhadá­­sával a kedvező talajélet kialakulása biztosított. Az őszi kalászosok fejtrágyázását leg­célszerűbb a korareggeli órákban vé­gezni, lehetőleg a hó letakarodása után azonnal, de legkésőbb a tavaszi fogaso­lás előtt. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a műtrágva egyenletesen legyen kiszórva, továbbá ügyelni kell arra is, hogy veszteség nélkül kerüljön a műtrágya felhasználásra. Legcélsze­rűbb a fejtrágyázást műtrágyaszóró­géppel végezni. Területegységre hektáronként 60— 180 kg mészammónsalétromot lehet számításba venni. A műtrágyamennyi­ség megállapitásánál figyelembe kell venni, hogy az őszi kalászos fejlődésé­ben mennyiben maradt vissza és ve­gyük számításba az elővetemény nitro­génben szegény tarló- és gyökérmarad­ványának tömegét Amennyiben az őszi kalászosokat már ősz folyamán foszfor­műtrágyázásban részesítettük, úgy a rossz eiővetemények utáni vetések fej­­trágyázására nagyobb mennyiségű mészammónsalétromot kell alkalmazni. A szovjet tapasztalatok azt igazolják, hogy a fej trágyázás többször megosz­tottan és nedves nitrogén-, de foszfor­pedig a kocákat még az etetés előtt különzárjuk és onnan engedjük őket az etetőtérre. Mindezek figyelembevételével tehát arra töreked­jünk. hogy az etetés lehetőleg minden felesleges zaj mellőzése mellett történjen. Az ilyen lármás etetés, vagy ki-be hajtás a malacagyonnyomásokon túlmenő­en még a hasas kocáknál is érezteti káros hatását. Mikor az erősen előrehaladott állapotban lévő ha­sas kocák a kutrica falára felágaskodnak, könnyen megcsúszhatnak, vagy a ki-, behajtásoknál összeszo­rulnak. ami könnyen elvetélésre vezethet. Még igen sok helyen a fiaztatóval egy légtérben van elhelyezve a kocaetető. Ez olykor indokolatla­nul- máskor a könnyebb üzemeltetés szempontjából épült így. ami azonban végeredményben nagyon hely­telen. Elsősorban az etetéskor szétlocsolt víz növeli az istálló levegőjének nedvességtartalmát, másrészt az állatok által felmelegitendő légteret fokozza. To­vábbá feleslegesen foglalja el a helyet, pedig ezt kutricák beépítésével eredményesen hasznosíthat­nánk. A sert.’.-nvészetben a dolgozóknak az állatszere­­tete és az odaadó munkája a szopós malacok ápo­lásánál gyümölcsözik a legjobban. Ezért az újszü­lött malacokat állandóan kísérjük figyelemmel, mert így könnyen észrevesszük a legkisebb rendellenes­séget. Néha talákozunk olyan rossz indulatú kocák­kal. amelyek nem vállalják malacaikat, vagy nyug­talan természetűek és ennek következtében agyon­tapossák stb. Ez rendszerint először ellő kocáknál szokott előfordulni, vagy esetleg a rossz bánásmód és káliműtrágyákkal, valamint szerves hulladék- és baromfitrágyával végezve nagy eredményeket biztosít. Ä többszöri fejtrágyázás csakis olyan vidéken ajánlatos, ahol a csapadék és a talaj adottsága biztosítja, hogy a talaj a kellő nedvességet megőrzi. A Szov­jetunióban hektáronként foszfor- és nitrogénműtrágyából 20—30 kg-t, káli­műtrágyából pedig 30—40 kg-t alkal­maznak. I. V. Jakuskin szovjet tudós megál­lapítása szerint a szuperfoszfátos fej­trágyázás az őszi kalászosoknál előnyö­sen befolyásolja a növényzet fejlődé­sét. Az a körülmény azonban, hogy a foszforos fej trágyázás nem védi a nö­vényt megdőlég ellen, azt bizonyítja, hogy a foszforos műtrágya a talajéleten keresztül is érvényesíti hatását és — a nitrogént gyűjtő baktériumok életmű­ködését kedvezően irányítva — nitro­génhatást is idéz elő. A kálimű-rágva, a tapasztalatok szerint, a megdőlj el­len gyakorol kedvező hatást. Foszforfej trágyázás végrehajtására kedvező lehetőséget nyújt a gyárilag szemcsézett szuperfoszfát, valamint a szervestrágyával házilag készített szemcsézett szuperfoszfát műtrágya, amelyhez szükség esetén káliműtrá­gyát is adhatunk. Nyitracsehi kis- és középparasztjai, beszolgáltatási kötelezettségük teljesí­téséből kiindulva, méltóképpen értel­mezik Pártunk és kormányunk határo­zatát. Éppen ezért az első negvedévre szóló marha-, valamint sertéshúsbe­adásukat már teljesítették, s ezzel el­sők lettek a járás valamennyi községe között a . példás beszolgáltatásban. Hogy a csehi földművesek ilyen szép, elismerést érdemlő eredményeket ér­tek el, ez legelsősorban annak köszön­hető, hogy a zavartalan húsbeszolgálta­tást kik-ki saját gazdaságában jóelőre bebiztosította. A községi kimutatás sze­rint Csehi községnek a járás 442 darab sertést tervezett, ezzel szemben a tény­leges állomány már túlhaladta a terve­zett számot, mégpedig kilenc darabbal, így teljesítették a februári kötelessé­güket magasan, az eredeti tervtől elté­rően 1.822 kg helyett 3.367 kg-ra telje­sítették túl. Itt említjük meg özv. Sódéi Terézia 2.25 hektáron gazdál­kodót, aki ugyancsak teljesítette hús­­beszolgáltatási kötelezettségét az 1952. év első negyedévre. Hogy ezt teljesít­hesse, arra még az elmúlt évben egy anyakocát állított be, ami a lemalaco­­zás után újból kiegészíti a gazdaság szükséges sertésállományát. eredménye is lehet. Ezért a sikeres malacnevelés előfeltétele, hogy még a vemhesség ideje alatt a ko­cák megszokják gondozóikat, a szelíd bánásmód eredményeképpen nem félnek tőlük. A szelíd bánásmód mellett elengedethetetlenül szükséges, hogy a szoptatós kocákat, valamint ma­lacaikat bőséges, jóminőségű takarmányozásban ré­szesítsük. Ezzel elérjük, hogy erőállapotuknak meg­felelően szervezetük a betegségekkel szemben köny­­nyebben tud Védekezni. A gondos, korszerű malacetetés kérdésére itt nem akarok kitérni, de a leggondosabb etetés mellett sem tudjuk a malacelhullások számát csökkenteni, ha a tisztaság kérdését elhanyagoljuk. A fiaztatót az ellések megkezdése előtt alaposan ki kell takarítani. Az időjárástól és a benne lévő ál­latoktól függően a falakat meszeljük ki. a kutrirákat — ha azok szétszedhetők — szedjük szét és forró szódás vízzel mossuk le. Arra azonban különös gon­dot fordítsunk, hogy mire az állatok az istállóba ke­rülnek. az teljesen száraz legyen. Az így kellően ki­tisztított istállóban könnyen megőrizhetjük a tiszta ságot az ellés. majd a szoptatási idő alatt A kutri­­cákat azonban naponta kell kitisztítani, mert ha hosszabbr ideig bennhagyjuk a trágyát, az ott kép­ződő káros gázok (kénhidrogén, ammónia) a mala­cok egészségét hátrányosan befolyásolják. A napközi takarításoknál arra ügyeljünk, hogy vizet lehetőleg ne használjunk, mert ez növeli a leveqő páratartal­mát. B. G. Foszforos és esetleg káliumos fejtrá­­gyázásban főként az esetben részesít­jük az őszi kalászosokat, ha pillangós elővetemény után nem adtunk ősszel alaptrágyának foszforos (homokos tala­jon káliumos) műtrágyát. A szemcsézett szuperfoszfátot és esetleg a káli műtrágyákat legcélsze­rűbb gabonasorvetőgéppel az őszi kalá­szosok közé bemunkálni, a vetés sorá­val megegyező irányban haladva. A ve­tőgép csoroszlyáinak felerősítését kissé meg kell lazítani, hogy kellően igazod­hasson a gabonavetések sorai közé. A talaj tömöttségéhez mérten a csorosz­­lyákat úgy kell terhelni, hogy a mű­trágyaszemcsék 3—5 cm mélységben kerüljenek a növény gyökérzetéhez. A fejtrágyázás ezen módja az őszi kalászosok tavaszi fogasolását helyette­síti. A kedvezőtlen elővetemények után vetett őszi kalászosok tavaszi fejtrá­gyázására morzsalékos televényt, érett istállótrágyát,, fahamut is használha­tunk igen jó eredménnyel. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fej­trágyázással 5—7 mázsával növeljük a hektárhozamot. N. J. A sertéshúsbeszolgáltatás mellett jól halad a marhahús beszolgáltatása is, amelyből ugyancsak jóval többet adtak át, úgyhogy az első negyedévre szóló kötelezettségüknek községi viszonylat­ban 263.64%-ban tettek eleget. A nyitrai járás valamennyi községe példát vehetne a csehi földművesektől mind a beszolgáltatások megszervezé­sében, mind a kötelességek teljesítésé­ben. Csehin a helybeli Nemzeti Bizott­ság rendszeres beszélgetést folytat a falu népével, ahol kölcsönösen beszélik meg a további beszolgáltatás sikeres és a zavartalan meng/tét. Ezenfelül vala­mennyi gazdálkodó a községi tervek megfelelően állította be marhaállomá­nyát, gondoskodtak anyákról, ami az egyik legfontosabb előfeltétele a pon­tos teljesítésnek. így aztán nem is tör­ténhetik meg Csehin az, ami a többi községben, hogy számos földműves a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésé­nek hiányában nem kap cukor- és szap­panjegyet. Nem kételkedünk abban, hogy mint Csehin, hasonlóképpen a többi faluban is megtalálják a módját a beszolgálta­tási feladatok időbeni és pontos teljesí­tésének. —Sz— Mezőgazdasági szak­­irodalommal és földművelés tervszerű feladatainak teljesítéséért Mezőgazdaságunkra, mint népgazda­ságunk egyéb ágazataira is, a gottwaldi ötéves terv negyedik évében nagy és felelősségteljes, de éppen azért örven­detes feladat hárul. Mezőgazdasági ter­melésünk ebben az évben 25.5#/»-kal fokozódik az 1951. évi állapothoz viszo­nyítva. Eme feladatok teljesítése nem­csak a dolgozók ellátásának javítását jelenti, hanem hatalmas lépést jelent azon az úton is, amely falvaink szocia­lizálása felé vezet Mezőgazdasági termelésünk fokozá­sának egyik leghathatósabb eszköze a mezőgazdasági szakirodalom, amely földműveseinket arra oktatja, mikép­pen termelhetnek többet, jobbat és ol­csóbbat a legújabb agro- és zootechni­­kai elvek tökéletes felhasználásával, a gépi eszközök legmesszebbmenő igény­­bevételével, tehát kevesebb fáradtság­gal. A szovjet kolhozparasztok nagy­szerű példáit állítja elénk, amelyek a leghaladottabb szellemű mezőgazdasá­got mutatják be. Az ott szerzett tapasz­talatokat és példamutatásokat a szak­­irodalom hozza közelebb mezegaz,,asá­­gi dolgozóinkhoz. Földműveseinknek meg kell tanulniok, hogy saját sz biro­dalmukat kellőképpen olvassák és érté­kesítsék, annak útmutatásai alarv' n dolgozzanak és harcoljanak a s-ebb életért, a békéért és szocializmusért. A jobb holnapot csakis a szovjet dolgozók példája nyomán tudják megteremteni. Gottwald elvtárs ennek bizonyítékát a következőkben szögezi le: — Tudatosítanunk kell. hogy a szov­jet tapasztalatok elsajátítása, legyen az bár az ipar építésénél a mezőgazdaság­nál, vagy a tudatnám úrén és kő ok­tatásnál. döntő jelentőségű számunkra a szocializmus további fejlődésén'1. Mennél jobban sajátítjuk el a^o’ at n­­nál könnyebben és gyorsabban dunk előre! Az „O r á c“ könyvkiadó nemzet5 vál­lalatnál eddig me :elent legújabb ma­gyarnyelvű könyv k je v-éke, amelyek megrendelhetők Rratislavéban » S*- io vá 6. szám alatt, valamint a k^r' leti könyvkereskedésekben- Zsolnán Besz­tercebányán, Enerjesen Fássá-' és Nyitrán szernél’ esen is beszerezhetők: Dr. J. Machacska: Utazás a Szovjetunió áll 'ttenvészié se körül; 88 oldal, ára 17 korina Sz. N. Avdonyin: A szemcsés trágyák és fel’ as má'á­­suk a mezőgazdaságban: 30 oldal, ára 9 korona. A. szovjet példa alapján kezdünk a magas terméshozamért és az áll tok hasznosságáért; 140 oldal, ára 12 kor. M. G. Avajev: A füves vetésforgók rendszere a me­zőgazdaságban; 150 oldal, ára 24 kor. Ing. Kozuch: A növények tápanyagszerzése a ta­lajból; 112 oldal, ára 28 korona. Ing. Hrncsiar: Jóminőségü vetőmagvak és vetőgu­mók szaporítása; 116 oldal, ára 20 korona. A. M. Favorov: A burgonya nyári ültetése; 50 oldal, ára 10 korona. Dr. Jaroslav Simon: Az olajnövények termesztése; 96 ol­dal. ára 24 korona. Ing. Dr. V. Kovács: A sertéstenyésztés alapjai; 80 oldal, ára 24 korona. Ing. F. Baxa: A dohány; 144 oldal, ára 45 korona. A SÜP, MZ és SB munkaközössége: A magasabb típusú EFSz-ek könyve­­velése; 92 oldal, ára 20 korona. Szarnák István: Az árvarozsnok — legjobb füvünk a szárazságban; 38 oldal, ára 16 korona Nyitracsehi község példásan tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének Az őszi kalászosok fejtrágyázása Hogyan védekezzünk a szopósmalacok elhullása ellen Aj újszülött malacokat/ amíg a hideg tart elsősor­ban a megfázás veszélyétől kell megvédeni. Ezt úgy érjük el/ hogyha az istállónk száraz/ viszonylag pá­ramenetes és naponta/ száraz/ az istállóban előre me­legített szalmával bőségesen almozunk. Aj almozás­­nál ügyeljünk arra is/ hogy a szalma rövidszárú le­gyen/ mert ennek jobb a nedfelszívóképessége. Ha a szalma túl hosszú/ egyrészt akadályozza a kisma­lacokat a menésben és a lefekvő koca elől kitérni nem tudnak/ másrészt a szalma alá kerülnek és ott elbújva/ a koca könnyen agyon nyomhat belőlük. Az agyonnyomás ellen a helyes etetés megszerve­zésével is tudunk védekezni. Sok sertéstenyészetben ax etetés nagy lárma (kan­­nazörgetés/ ostorpattogás/ esetleg kutyaugatás stb.) közepette zajlik le. A zaj főleg a fiaztatóban érez­teti káros hatását/ mert a zaj a koca tejtermelését hátrányosan befolyásolja/ de a kocák megriasztása könnyen egy-két malac megtaposására vezethet. Ha az etetés előkészülete nagy zajjal történik/ a kocák észreveszik/ hogy kezdődik az etetés/ ilyenkor rend­szerint felágaskodnak a kutrica falára/ majd onnan visszalépnek a kutricába és ha a malacok alattuk vannak- akaratuk ellenére is agyontapossák. Ennek elkerülése érdekében az etetést úgy kell megszervez­ni- hogy a kocák az etetést megelőzően ne legyenek együtt a malacokkal. A korszerű istállóban ezt köny­­nyen áthidalhatjuk olyképpen- hogy á malacokat kü­lönzárjuk a kutrica mellett lévő etetőtérre. A régi rendszerű istállóban úgy járjunk el- hogy a fia­tal malacokat almonként külön ládába rakjuk- vagy

Next

/
Thumbnails
Contents