Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-03-30 / 13. szám
1952. március 30. 7 MÉHÉSZETÜNK A méhek tavaszi egyesítése A falu folyamatos és bőséges áruellátásáért J. Marcek mérnök Mint már tudjuk, a rendellenes családokon való segítésnek — ebben az időszakban — legsikeresebb módja az egyesítés. Itt csak egy hátrányt — ha ugyan annak nevezhető — emlitünk fel: a méhállománynak számbeli apadását; de ez is csak a kezdő méhész szemében tűnhetik fel annak. Mert míg az egyesítésbe szánt családok magukra hagyva nemcsakhogy hasznot nem adnak, de el is pusztulhatnak a tavasz folyamán; addig a jókor végzett egyesítéssel — bár számbelileg akasztottuk is az állományt — hathatósan fokoztuk a családok munkaképességét, úgyhogy az egyesített családok, mind tenyésztésre, mindpedig szaporításra alkalmasak. A nagy hordás idejében — ha szándékunkban áll a szaporítás — mindenesetre kipótolják a most megejtett Számbeli veszteséget, sőt sok esetben még fölösleget is adnak. Az egyesítésnél az legyen a legfőbb elvünk, hogy az egyesített család jó anyával, kellő népességgel, lép- és élelemkészlettel rendelkezzék. Ezekre van szüksége minden tenyésztésre való családnak. És ezt a szabályt akkor is tartsuk be, ha esetleg 3—4 gyönge családból kellene is megalkotni egy erőteljeset. Az egymással egyesítendő több család közül csak egy legyen anyás; a többit — ha nem így lenne — az egyesítés előtt 24—28 órával anyátlanokká kell tennünk. Hogy az egyébként rendes, jó anyával bíró. de gyenge családok közül melyiknek az anyját hagyjuk meg, erre nézve mindenkor a fiatalabbnak s a külsőleg is tetszetősebb, nagyobb anyáknak adjuk az elsőséget. Az egyesítésnél mindenkor az anyás család marad a helyén; akkor is, ha ez volna kevésbbé népes, mert az anyátlan, elárvult nép bárhol is hailandó megmaradni, csak anyához juthasson. Azt már tudjuk, hogy az egyesítésnél az anyátlan családot kell kimozdítani az otthonából, éppen ezért az anyátlan népet 24—28 óra elmúltával — elfoglalt építményével együtt — rakjuk át az anyás családhoz. Koratavasszal, miként ősszel is, a családok általában hajlamosak az egyesülésre, ilyenkor tehát a legtöbb esetben elégséges, ha az egyesítendő népeket megfüstölve, egyszagúakká téve összerakjuk Ha azonban különös aggodalommal volnánk az egyesítendő népek viselkedése iránt, rakjuk az anyátlan népet a kaptár külön szakaszába és a két család közé választóul állítsunk drótszövetes rámát. Ha egyszagúakká váltak. 24 óra múlva veszély nélkül összerakhatjuk azokat. A szlovákiai bortermelői üzemek harmóniai dolgozói versenyre hívták hazánk területén azokat a bortermelőket, akik már a szocialista nagyüzemben gazdálkodnak A harmóniai dolgozók ezzel akarják bizonyítani a szocialista gazdálkodás előnyeit a kapitalista gazdálkodással szemben. Most mái nem az a cél, hogy'mennél nagyobb nyereségre tegyünk szert, hanemhogy mennél jobb minőségű bor kerüljön a dolgozók asztalára. Az országos versenyeredményeit 1952 május 31. és június 2. között fogják kihirdetni Modor-Harmónia községben, ahol ezalkalommal kiállítást rendeznek. A kiállításon a legújabb mezőgazdasági szakkönyveket is bemutatják, elsősorban is a Szovjetunió és a népi demokratikus országok eredeti és fordításban megjelent szakkönyveit. A szlovákiai bortermelő üzemek vállalati igazgatósága, felmérve a termelésben résztvevő dolgozóknak ezt a nagy igyekezetét, ez év február 22-én Modorban értekezletet tartott, amelyre Az anyátlanná tett gyenge családok fiaslépeit az összerakás alkalmával közvetlenül az anyás család fiaslépei mellé helyezzük, hogy tovább ápolhassák azokat. Az egvesítés alkalmával fölöslegesnek mutatkozó mézesléoekel pedig az élelemben szegény családok fölsegítésére fordítjuk. Az egyesítés által megszűnt családok kaptárait távolítsuk el helyükről, ha pedig ez nem lehetséges, zárjuk le a kijárónyílásukat, hogy esetleg a régi megszokott helyükön tévelygő méhek — mielőtt elerőtlenednének — más családokhoz szegödhesenek. Ha az anyás családdal több anyátlant akarunk egyesíteni, ezt ne egy napon végezzük, hanem az első napon egyesítsük az összes anyátlanokat s 24 óra múlva egyesítjük ezeket az anyás családdal. így biztosan elkerüljük a viaskodást, vagy az anya leölését. Ha a két családot az összerakás előtt megfigyeljük — mivel az egyiket anyátlanná tettük s nyílt fiasításától is megfosztottuk — látni fogjuk, hogy az egyesülés a főkijárón azonnal megkezdődik s megesik, hpgy mire másnap összerakjuk a két családot, már csak a dajkaméhek maradtak az anyátlan családnál. A méhcsaládok egyesülésének föltétele, hogy az a méhek békés szándékával, saját elhatározásuk folytán történjék meg. Ebben az önkéntes bekérezkedésben rejlik a magyarázata a művelet biztonságának s minden öldöklés, ellenségeskedés elmaradásának. Tapasztalhatjuk, hogy kettős, vagy többes kaptárakban a középfal megreoedése következtében két család szándékunk ellenére is egyesül. Pedig itt az egyesülést az egyik anya leölésének meg kell előznie s az egyesülés mégis békésen történik: mert a méhek akarják azt. Hiszen közismert tapasztalás, hogy két, egymáshoz közel állított, de másmás családból származó raj közül — néhánv nappal a befogás után — az egyik átköltözik a másik lakásába. Mindez azt bizonyítja, hogy a méhek egyesülése mindig békésen megy végbe, ha a méhek önként, tudatosan és a megfelelő békés, lassú mozgással végzik azt. Ezért kell meganyátlanítani az egyesítendő családok egyikét, hogy önként hajlandók legyenek az egyesülésre. • Az anyátlan családot előbb — a szabadban való lesöpréssel — az alanyáktól meg kell szabadítanunk. S ha a lesöprött méhek ennek megtörténte után visszatérnek az eredeti helyükre állított lakásba, mint anyátlanok kerülhetnek egyesítésre. meghívták az összeg népi szervek megbízottait. Az értekezleten megbeszélték azokat a legfontosabb teendőket, amelyek a legnagyobb mértékben biztosítani fogják a verseny sikerét. A nagyjelentőségű verseny biztosítása érdekében bizottságot alakítottak, amelynek elnökévé Matus íková Mária elvtársat választották. Matusíková elvtárs ezalkalommal rövid beszédet mondott, amelyben kihangsúlyozta a verseny fontosságát: rámutatott arra, hogy ezzel a bortermelés színvonala évről évre emelkedik s így mindig jobb minőségű bor kerül a dolgozók asztalára. A múltban a nagyborkereskedők, sőt nemrégen még a bortermelő üzemeink is a bort készen vásárolták meg a kistermelőktől. Bizonyos, hogy ezek nem tudtak a rosszul kezelt hordókból jó bort eladni Ma már a helyzet megváltozott. Nagy bortermelő üzemeink a kistermelőktől már a szőlőt vásárolják föl és így jobb minőségű bort tudunk belőle előállítani. Ezzel sok fáradságos munkától is megmentjük a kistermelőt. Az EFSz-ek tagjai, valamint a kis- és középparasztok sikeresen teljesítik a tervet a maguk munkaszakaszán. Falvaink arculata az alapoktól kezdve változik. A falvak és városok dolgozóinak életszínvonala közötti különbség kigyenlítődik. Ma már a falu is hatalmas ütemben halad előre a szebb jövendő, a szocializmus felé. Sorra alakulnak az új EFSz-ek és kiszélesül a tagok száma. Hatalmas nagyparcellák váltják föl a szegényes, szétszórt földrarabkákat, s a szövetkezetek közös munkába közben a traktorok örvendetes dala visszhangzik. A falvak szocialista építőmunkájánál széles és átfogó segítséget nyújt a fogyasztási szövetkezet, amely kiterjedt hálózata segítségével biztosítja, hogy a falu hozzájusson a szükséges áruhoz és megkapja mindazokat az árucikkeket, amelyekre igényt tart. Eddig a falvak napi szükségleti cikkekkel történő ellátása nem volt megfelelő, ezért nyúlunk új intézkedésekhez, amelyek legfőbb célja, hogy jobban ellássuk falusi dolgozóinkat a mindennapi szükséglet cikkeivel. A járási fogyasztási szövetkezetek küldöttei március 1—2. napjaiban Privigyén országos értekezletet tartottak és részletesen foglalkoztak a falu ellátásának kérdésével. Ebből a szempontból az elfogadott határozatok közül különösen az a fontos, amely a következőket mondja: á) nagy választékkal rendelkező árusítóhelyeket kell létesíteni; b) 1952. április 1-ével át kell venni az élelmiszernagykereskedelemtől a nem élelmicikkek árusítását; c) biztosítani kell a falvak folyamatos áruellátását, esetleg vándorboltok segítségével is. A fogyasztási szövetkezet dolgozói hozzáláttak az elfogadott határozatok végrehajtásához. Szükségesnek látszik, Jjogy szövetkezeti dolgozóink megismerjék a szövetkezeti szerveknek azt a munkáját, amely a jobb áruellátást célozza. Április 1-ével a járási fogyasztási szövetkezetek az élelmiszernagykereskedelem fióküzleteit a következő városokban, illetve községekben veszik át: Pöstyén, Zohor, Somorja, Rózsahegy, Illává, Galgóc, Nagysurány, Rimaszombat, Korpona, Toronya, Va.rannó, Nagykapos és Gálszécs. Ezenkívül átveszik a zsolnai, zólyomi, bratislavai és tátralomnici elosztóraktárakat is. Ezekből a :aktárakból látják el az összes iárási fogyasztási szövetkezeteket és boltjaikat azokkal az árukkal, amelyek nem élei mi cikkek. A járási fogyasztási szövetkezeteket körzetekbe osztják és minden körzet egy-egy említett volt nagykereskedelmi fióküzemből, illetve raktárból kapja meg az árut. A tervezett árualapokat százalékos kulcs szerint osztották szét a kerületek között, a Kerületi Szövetkezeti Tanács viszont az árualapokat az illetékes raktárnak utalja ki, amelyek az árut a kiskereskedelmi forgalom terve szerint osztják el az egyes járási fogyasztási szövetkezetek között. A járási fogyasztási szövetkezetek és boltjaik közvetlenül ezeknél a különleges fióknál rendelik meg az árut, mégpedig a számukra meghatározott hányadkeretén belül. Az áruszállítás így történik: a) vasúton az esetben, ha darabáruról, vagy vagontételekről van szó és a kerület messzebb esik; ugyanakkor azonban a rendeltetési helynek állomással kell rendelkeznie; b) teherautóval, ha más szállítási eszköz nem áll rendelkezésre. Az áruszállítást pontosan az áruelosztási terv szerint végzik, de legalább kétszer havonta. így biztosítják a nem élelmiszeripari cikkek szállításának rendszerességét, egyidejűleg a különleges raktárok fölötti közvetlen ellenőrzést a Kerületi Szövetkezeti Tanácsok gyakorolják. Azáltal, hogy a fogyasztási szövetkezetek átvették az élelmiszernagykereskedelem üzleti tevékenységét, föltételezhető, hogy minden szövetkezeti dolgozó érdekének fogja tekinteni a vidéki lakosság ellátásának folyamatosságát. Tartsuk fontosnak, hogy a falusi lakosság elégedett legyen és ne vesztegesse fölöslegesen idejét a városokban végzett kisebb bevásárlásokkal. Bizonyos mértékig . kiszélesültek az árufajták is, úgyhogy raktáraink a járási fogyasztási szövetkezetek boltjait a legkülönbözőbb arukkal, kultúrcélokat szolgáló árucikkekkel is elláthatják, amelyek iránt a falusi fogyasztó egyre nagyobb érdeklődést tanúsít. Belkereskedelmünk újjászervezéséből következik az is, hogy átvesszük a különleges árusítóhelyeket azokban a községekben, amelyek 1 000-nél kevesebb lakossal rendelkeznek. Ennek alapján a járási fogyasztási szövetkezetek Szlovákiában közel 40 ilyen boltot vesznek át, amelyek főleg textilcikkek, lábbeli, üvegáru stb. árusításával foglalkoznak. A különleges árusítóhelyek végleges átvételének 1952. április 1-ig föltétlenül meg kell történnie. Ezzel kapcsolatban fölhívjuk a figyelmet arra, hogy ezeket a különleges árusítóhelyeket igen sok községben egyetlen nagy boltban lehet egyesíteni, amely bőséges áruválasztékkal rendelkezik. így megjavul a dolgozók kiszolgálása, fokozódik a szövetkezeti kereskedelem kultúr jelen tősége, emelkedik a munka termelékenysége és megtakarítások érhetők el a munkaerők terén. Fontos szerepet kaptunk az által, hogy reánk bízták a vidéki dolgozók ellátását. A vándorboltok gazdasági és politikai jelentőségét nem is kell külön hangsúlyozni. Ezek célja, hogy elhozzák a jóminőségű árut az EFSz-ek példás dolgozóihoz; a vándorboltok áruit ugyanis azok a dolgozók kapják, akik példásan teljesítsék feladataikat. A járási fogyasztási szövetkezetnek azok a dolgozói, akik tevékenységüket vándorboltokban fejtik ki, tudatosítsák politikai küldetésüket, népszerűsítsék az EFSz-ek alapításának és kiszélesítésének fontosságát. Szemléltetőn és példamutatón kell bebizonyítaniok, hogy a kereskedelem terén tevékenykedő szövetkezeti dolgozó segíti azt a szövetkezeti dolgozót, aki a mezőkön teljesíti tervezett feladatait. Eddig különösen a bratislavai és nyitrai ,„Jednota“ vándorboltjai mutattak föl sikeres tevékenységet. A zsolnai, kassai és eperjesi kerületek vándorboltjainak munkája azonban lemarad. Fontos tehát, hogy a titkár elvtársak tudatosítsák a vándorboltok küldetésének jelentőségét és azonnal tegyenek meg mindent, hogy a nemzeti vállalatok adják át vándorboltjaikat. A szövetkezeti mozgalom hivatása, hogy a szocialista falu építésének bástyája legyen. Ezt vegyék tudomásul a fogyasztási szövetkezetek dolgozói és felelős feladatukhoz mérten javítsák meg munkájukat. Elsősorban Kerületi Szövetkezeti Tanácsaink keressék meg a munka új módszereit és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fogyasztási szövetkezetek megelégedésre teljesítsék a falu ellátásával kapcsolatban reájuk háruló feladatokat. A modor-harmóniai bortermelők versenyfelhívása FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET lllllllllllllllllilllllllll!lllllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIINIIIIIIIII1ll!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!IIKIIIIIIIIIIIIII!llllllllllllllllllllllllll!llllllllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIHI
