Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-30 / 13. szám

1952. március 30. Építi az országot a gottwaldl ifjúság Értékes felszólalások és tömeges kötelezettségvállaláson a CsISz besztercebányai IV. kerUleti konferenciáén Sugárzó, fiatal arcokat láttunk a besztercebányai Nemzeti Ház folyrsóin. Kékinges fiatalok százai jöttek össze a besztercebányai kerületből, hogy részt­­vegyenek a CsISz IV. kerületi konferenciáján. Régi' ismerősök találkoznak össze és boldogan ölelik át egymást, miközben a munkájukról beszélgetnek. Minden kisebb csoportnál vidám beszélgetés folyik. A kiküldöttek nagyon so­kat vártak a konferenciától; a felszólalásokból az egészséges kritika és önkri­tika alapján minden nehézség és siker előtárul és tiszta képet kapnak a ke­rület egyéves munkájáról. Ma, a gottwaldi ötéves terv 4. esztendejében különösen nagy feladat vár az ifjúságra, amikor a Párt és a kormány összesített tervet adott ki az ország dolgozói számára. Az összesített terv magában foglalja a Csehszlovákiai If­júsági Szövetség munkatervét, amelyet a Párt a CsISz elé állított. — A terv törvény — mondotta Siroky elvtárs. — Minden CsISz-tag tud­ja tehát, hogy a tervet mindenáron teljesíteni kell, mert ez becsületbeli köte­lessége annak, aki a kék inget viseli. Bakula elvtárs, a Kommunista Párt besztercebányai kerületi titkára beszé­dében felszólította az ifjúságot, hogy még tevékenyebb együttműködést folytassanak az EFSz-ekkel és a nem­zeti bizottsággal Nem kielégítő, hacsak brigádokban dolgozunk, politikai meg­győző munkát kell kifejteni a falvakon, a kis- és középparasztok között. Elő­adásokat, beszélgetéseket kell tartani a néppel a Párt és a kormány határoza­táról, az állatállomány állandó növelé­séről, a dolgozó nép hústermékekkel való jobb ellátásáról, a tavaszi munkák időbeni elvégzéséről. Ilyen feladatokat állít a CsISz elé a Párt, mert az Ifjúsá­gi Szövetség áll a legközelebb szülő­pártunkhoz, mint ennek legszorosabb segítőtársa. Az ifjúságba helyezi a Párt minden bizalmát, mert ez Gottwald if­júsága, amelynek legjobbjai előtt meg­nyílik a Párt kapuja. Büszkeség olyan szervezetben dolgozni, amely lenini Komszomol példáját követi, amelvet olyan bölcs tanító szervezett, mint Lenin. De még nagyobb büszkeség olyan párt tagjának lenni, amelyet a munkásosztály élcsapatának neveznek és amelynek az élén Sztálin elvtárs ta­­nítványa, Gottwald elnök áll. Örömkönnyektől megtelt szemeket láttunk. Zuhogó tapsvihar között jel­szavak hangzottak el a fiatalok ajkáról, amelyekben Ígéretet tesznek a Párt­nak, hogy soha le nem térnek arról az útról, amelyet a Kommunista Párt mu­tat. A lelkes éljenzésekre a forró haza­­szeretet és Párt iránti törhetetlen ra­gaszkodás serkentette a kiküldötteket. Megmutatkozott az ifjúság leküzdhe­tetlen, nagy forradalmi építő ereje. A jövő nemzedékét, a szocializmus épí­tőit, a világbéke védelmezőit látjuk a csillogó szemektükrében. Csak szocia­lista hazának vannak ilyen fiai és leá­nyai, ahol a hatalom a dolgozók kezé­ben van. A kapitalista államokban soha nem volt ilyen ifjúság és nem is lesz, mert a tőkés rendszer kizsákmányolja, a háború áldozatává dobja az ifjúságot Rázusz elvtárs, a Csehszlovákiai If­júsági Szövetség szlovákiai Központi Bizottságának titkára beszédében rá­mutatott arra, hogy többet kell törődni a magyarajkú ifjúsággal. Még nem ad­tunk meg minden tőlünk telhetőt a magyar ifjúság fejlődéséhez. Föltétien szükséges, hogy a magyar és szlovák ifjúság egymást megértve, kéz a kéz­ben harcoljon a burzsoá nacionalizmus ellen. Sajtókampányt kell rendezni az „Üj Ifjúság“ című magvarnyelvű ifjú­sági lapra és ne legyen egyetlen ifjú sem, aki nem olvassa a CsISz központi lapját. Űj magyar kádereket kell ne­velni, akik vezetői lesznek a magyar úttörőknek. Nagyobb gondot kell fordítani a dol­gozó parasztifjúság nevelésére is. Az ipari és új értelmiségi ifjaknak arccal a falusi ifjak felé kell fordulniok Jó példákkal kell előljárniok és nagy har­cot kell folytatniok a kozmopolitizmus ellen. Futej elvtárs, a Csehszlovákiai Ifjú­sági Szövetség kerületi titkára beszá­molójában kiértékelte a kerület és a já­rások munkáját. Rámutatott az elköve­tett hibákra, a gyenge pontokra, ame­lyek a kerületben napfényre kerültek. A járások vezető titkárai nem követtek el mindent, hogy a szervezetek műkö­dése sikeres legyen, önkritikailag beis­merte azoknak a hibáknak egy részét is, amelyet a kerületi bizottság tagjai elkövettek. Beszédében az EFSz-ek megsegítésénél a kerület járásai közül Losoncot tette az első helyre; az 1951. év végén például a losonci járás ván­dorzászlót kapott a kerületi bizottság­tól az aratásnál elért jó eredményekért. A kiküldöttek elvárták a losonci CsISz kiküldötteitől, hogy ismertetni fogják a szervezési munkákat, amelyekkel ki­magasló eredményeket értek el. A kon­ferencia delegátusai körlevélben szólí­tották föl a losonci kiküldötteket, hogy a felszólalásokban adják át a tapaszta­latokat a konferencia küldötteinek. Az élénk vitából, amely három nap alatt folyt le, gazdag tapasztalatokat merítettek a delegátusok. Nagyon érté­kes felszólalások hangzottak el. A de­legátusok nyíltan rámutattak a hibák­ra, amelyeket a KB tagjai, vagy a járá­si bizottság tagjai elkövettek. Értékes hozzászólások hangzottak el a Párt és a kormány határozatával és Szlovákia összesített tervével kapcsolatban. Gaz­dag kötelezetts,''?vállalások, versenvki­­hívások, új munkamódszerek kerültek szóba, mind az ioari, mind a traktorál­lomási, mindpedig a mezőgazdasági dolgozó fiatalok részéről. Zólvomszalatna CsISz-tagjai kötelez­ték magukat, hogy május 1. tiszteletére 35 hektáron elvégzik a legelőtisztoga­tásokat, 2 hektáron elvégzik a burgo­nyaültetést és 10 hektár zöldségfélét palántáznak ki. Az EFSz közös istálló­­építéséhez a helyszínre szállítják az anyagot és vállalják egy istálló átalakí­tását. Az EFSz-be 1952. végéig 10 új tagot szereznek. Az úttörókkal Micsu­­rin-kertet .létesítenek az EFSz részére. A korponai járás kötelezettségválla­lásaiból kitűnik, hogy az EFSz-nek nincsen közös istállója és a fiatalok 200 órát ajánlottak föl az istállók kijavítá­sára. Az ipolysági járás kiküldöttétől pa­naszokat hallunk, hogy a járási vezető­ség munkája nem kielégítő. Például az ipolysági állami birtokra nem jár ki oktató. Az állami birtok CsISz-csoport­­ja 500 órát dolgozik le a tavaszi mun­káknál. Továbbá 50 tagot szereznek a CSEMADOK kultúregyesületbe. A rimaszombati járás CsISz-tagja a koreai háborúról, az ártatlan gyerme­kek gyilkolásáról, az amerikai hóhérok gaztetteiről. A rimaszombati CsISz­­csoport 60.000 koronát ajándékozott a koreai nép megsegítésére. A kötelezett­ségvállalásokban 1000 órát írtak be az EFSz megsegítésére, azonfölül 10 tagú állandó csoportot szerveznek az 1952-es aratáshoz. A füleki járás CsISz-csoportja a „Közös út“ című színmű előadásának tiszta jövedelmét a koreai gyermekek­nek ajándékozza. Az EFSz megsegíté­sére 500 órát ajánlottak föl. A füleki magyarnyelvű pedagógiai gimnázium hallgatóinak 90°/o-a jelentkezett egy­hónapos brigádra Osztravába. Továbbá minden diák áttanulmányozza az SzKíb)P történetét. A tornaijai járás CsISz-csoportjai sem akarnak elmaradni. A multévi verseny szerint a második helyen álla­nak a besztercebányai kerületben. Hanva község kötelezettségvállalása így szól: „Az EFSz 100 darab gyümölcsfát szándékszik kiültetni, ezt mi, CsISz­­tagok elvállaljuk. Egy hektár területen vállaljuk a dohány kipalántálását, to­vábbá megművelését egészen az elszál­lításig. Kétszáz órát dolgozunk le az aratásnál és a cséplésnél. Vállaljuk 1 ha kukorica letörését és hántását. Egy CsISz-tagot úttörővezető iskolába kül­dünk“. Csíz község CsISz-tagjai sem akar­nak elmaradni Hanva község mögött; 1500 brigádórát dolgoznak le az EFSz­­nek, éspedig akkor, amikor a legna­gyobb szükség lesz a segítségre. Tizen­két kultúrelőadást rendeznek a EFSz­tagok szórakoztatására. Üj kultúrházat és sportpályát építenek. Lökös község CsISz-tagjai 400 bri­gádórát ajánlottak föl a mezőgazdasági munkák elvégzésére. Utak javításánál és egyéb közmunkáknak 300 órát dol­goznak le. Füge község CsISz-csoportjának tag­jai kötelezik magukat, hogy egyénen­ként 50-órát dolgoznak le az EFSz-ben. Továbbá aratóünnepélyt készítenek elő. Szkáros község CsISz-tagjai kötele­zik magukat, hogy az osztravai szénbá­nya munkálataihoz egy öntudatos CsISz-tagot küldenek, valamint bekap­csolódnak a tavaszi mezőgazdasági munkákba és 150 brigádórát dolgoznak le. Szlávikovo CsISz-tagjai 200 munka­egységet dolgoznak le az EFSz-nek, a tyúkfarm felépítéséhez pedig 200 órát ajánlanak föl. Szárnya község válasza a gömörpa­­nyiti CsISz-csoport kötelezettségválla­lásaira: 5 ha-on elvégzik az aratást, az utak kiépítésénél 500 órát dolgoznak le, 1952 augusztus 15-ére tűzoltószertárt építenek. Hat tag megszerzi a Fucsík­­jelvényt, két tagot egyhónapos brigád­ra, két tagot politikai iskolába külde-' nek ki. A kultúrhelyiség befejezésénél 500 órát dolgoznak le, tizenöttagú poli­tikai kört létesítenek és három EFSz-t kultúrműsorral keresnek föl. A CsISz 50%-át beszervezik a Hadsereggel Együttműködő Szervezetbe. Öt új ta­got szereznek a CsISz-be, egy-egy munkáslevelezőt szereznek a Szabad Földművesnek és az Új Ifjúságnak. A futballpálya kijavításánál 200 órát dol­goznak le. Nézzük meg a tornaijai járási nem­zeti Bizottság CsISz-csoportjának a kö­telezettségvállalásait: „Május 9-én elő­adunk egy szocialista színdarabot, ren­dezni fogjuk a tagsag könyveit“. így fest a járási székhely CsISz-cso­­portjának kötelezettségvállalása. A já­rási NB CsISz-tagjai példát vehetnek Gömörpanyit, Szárnya, Hanva, vagy Csíz községek CsISz-tagjaitól. Tornaijai járás CsISz-tagjai! Kap­csolódjatok be a tavaszi munkákba! Igyekezzetek, hogy az 1952. évben ne 10.697 brigádórátok lgyen az évi jelen­tésben, hanem ennek többszöröse. Ren­dezzétek tagsági igazolványaitokat, mert ezen a téren nagyon el vagytok maradva. Istállót és sertéshizlaldát épít a párkányi EFSz, hogy behozza az állattenyésztési termelésben mutatkozó lemaradásokat A tavaszi munkálatok időbeni elvég­zésével a jó termés előfeltételeit bizto­sítjuk. Ebből a szükségességből kiin­dulva láttak munkához a párkányi EFSz tagjai s eddig már az árpa veté­sét befejezték mintegy 26 hektárnyi te­rületen, hasonlóan végeztek a tavaszi búza vetésével is, amelyből 8.5 hektárt vetettek el. Mind a tavasziak mind az ősziek vetésénél az új keresztsoros ve­tési módszert alkalmazták s a vetések 50 százalékát így végezték. A tavaszi munkálatokból hátramarad még a cu­kor- és takarmányrépa vetése, valamint a len és a kukorica ültetése. Most már a későbbi vetemények alá készítik elő a talajt, nehogy a nedvesség elpárolog­jon a szelek és a nap melege következ­tében. Nem hagyhatjuk említés nélkül a szövetkezet sertésében ánya körül ural­kodó állapotokat. Az állatok korszerű sertésól hiányában alig fejlődnek. Egyetlen szűk rekesztékben 40 hízót etetnek. Pedig most lenne a legna­gyobb szükség arra, hogy a szövetkezet elmaradt húsbeszolgáltatásának eleget tegyen, azonban ilyen zsúfolt helyen nem nagy kilátás van a sertések fejlő­désére, nempedig súlygyarapodására. Nincs megfelelő hely az anyadisznók számára sem. A térszűke miatt az ellett malacokat is külön ládákba kell elhe­­hyezniök, mert az anyák megnyomnák azokat. Ilyen körülmények között a szövetkezet bizonyára lemarad Pártunk és kormányunk határozatának végre­hajtásában és a beszolgáltatásban is. Mindennek egyrészt a vezetőség az oka, de mulasztások terhelik a kerületi NB szövetkezeti osztályát is, mert még ezideig nem utalt ki építési anyagot egy újabb sertésól felépítésére. A szövetkezet tagjai mindezek láttán saját erejükből fogtak hozzá egy kor­szerű új sertéshizlalda építéséhez, amelynek munkálatai jó ütemben halad­nak. Állatállományunk nyilvántartása Jó eredmények a szarvasmarha fedeztetési tervének teljesítésében (TPP) — A kerületi Nemzeti Bizottságok jelenté­se szerint március 25-ig a helyi Nemzeti Bizottságok az állatállomány nyilvántartását a következő száza­lékban hajtották végre: Kerület A nyilvántartás eredménye százalékokban Bratislava 94.2 Nyitra 97.7 Besztercebánya 100 Zsolna 100 Kassa 99.1 Eperjes 99.6 Szlovákiai átlag 98.4 Amint a fenti táblázatból látjuk» a községeink már csak igen kis százaléka van elmaradva az ál­latállomány nyilvántartásában. Különösen szépek az eredmények a besztercebányai és a zsolnai kerület ben. Pártunk és kormányunk ez év február 4—5én hozott határozata» amely a lakosság húsellátásának biztosításáról szól» az állatállomány felemelésére vo­natkozólag azt az intézkedést hozta» hogy a fedez­tetésre alkalmas üszőket» valamint a leellett tehe­neket a lehető legnagyobb mértékben fedeztetni kell. Ebben az irányban szintén szép eredményeket értünk el» mert március 20-ig a szarvasmarhák fe­deztetését Szlovákia területén 99.5 százalékban va­lósították meg. Kerületek szerint a következőkép­pen mutatható ki: 1. Bratislava» 2. Zsolna» 3. Nyitra» 4. Eperjes» 5. Kassa» 6. Besztercebánya. Az üszők és tehenek fedeztetését a lehető legna­gyobb mértékben tovább kell folytatni» mert ameny­­nyivel növeljük az állatállományunk fedeztetési ter­vét» annyival növeljük az 1952 évre tervezett szar­vasmarhaállományunkat» amely biztosíték a maga­sabb hústermelés elérésére. Szarvasmarhaállományuk közös is­tállózása céljából ugyancsak új tehén­istállót építenek 100 darab részére, a­­melyhez az építési anyagot egy szesz­főzde romjaiból biztosították. Végre valóra válik tehát állatgondozók régi kívánsága: a közös istálló korszerű fel­építése. Még sok hiányosság kérdése merült fel a szövetkezeti tagokkal folytatott beszélgetésünk folyamán, s különösen sok szó esett Kovács elvtársról, akit egy taggyűlésen elhajlásai miatt a ta­gok soraikból kizárták. A szövetkezet elnöke elmondotta, hogy Kovács visel­kedésével igen nagy mértékben járult ahhoz, hogy az elmúlt évben meglazult a munkafegyelem. A kertészeti csoport vezetője volt és számtalanszor fegyel­mi munkát írt elő a tagoknak, amivel megsértette a szövetkezet törvényeit és nyugtalanságot idézett elő a tagság körében. — Még kritizálni sem lehetett - mond­ja az elnök, — s ha valaki a gyűlésen megkísérelte, akkor mindig letorkolta az illetőt. A legsúlyosabb Kovácsnál azonban az a helytelen felfogás volt, hogy önakaratúlag, a tagság mellőzésé­vel kívánt határozni, tehát nem tartot­ta tiszteletben Pártunk és kormányunk határozatait. Nem ismerte el Pártunk vezetőszerepét, ezért zártuk ki soraink­ból Kovácsot — fejezi be az elnök. Lassacskán úlylátszik megoldódnak a párkányi szövetkezet problémái. Itt az idő, hogy a tagok komolyabban lás­sanak a további munkához az állatte­nyésztés terén és az építkezések mi­előbbi befejezését szorgalmazzák, hogy elmaradt húsbeszolgáltatásukat és a sertések számát még legalább egyszer­­annyira növeljék. -Sz­ít

Next

/
Thumbnails
Contents