Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-30 / 13. szám

1952. március 30. 3 Kormányrendelet az állattenyésztés emelésére A Csehszlovák Köztársaság kormánya március 11- ki. keddi ülésén elfogadta Jozef Nepomucky földmű­velésügyi miniszternek az állattenyésztés emelésére vonatkozó javaslatát. A határozatban a többek kö­zött ez áll: ..A CsKP Központi Bizottsága elnökségének és a Csehszlovák Köztársaság -kormányának február 4/ és 5-ki határozata konkrét feladatokat tűz ki az állattenyésztésnek és a lakosság hústermékekkel va­ló ellátásának javítására. E feladatok és dolgozó né­pünk fokozódó szükségleteinek biztosítására lénye­gesen emelnünk kell állattenyésztésünket és annak mostani színvonalát/ amint azt a köztársaság elnöke újévi szózatában elénk tűzte/ amikor hangsúlyozta/ hogy a lakosság élelmiszerellátása nehézségeinek tar­tós leküzdése érdekében lényegesen emelni kell a mezőgazdasági termelést. Az állattenyésztés kifejlesztésének és gyarapításá­nak döntő tényezője az elegendő takarmánybá­zis. Ennek biztosítására és a takarmány-önellátás elérésére a mezőgazdasági üzemekben minden igye­kezetei ki kell fejteni/ mivel a mezőgazdasági ter­melés e szakaszán voltak eddig legnagyobb hiánya­ink. I. A hazai források takarmánybázisának biztosítása és fejlesztése. Intézkedések önellátó takarmátiybázis létesítésére. Hogy megteremtsük a szilárd és önellátó takar­mánybázis létesítésének előfeltételeit az 1953-as év takarmány termelésében a földművelésügyi minisz­tériumnak (Nepomurkv miniszternek) a Nemzeti Bizottságoknak/ az EPSz elnökeinek és az állami birtokok igazgatóinak és agronómusainak a követke ző intézkedéseket kell végrehajtaniuk: Az összes közös állattenyéstésű EFSz-ekben és az állami birtokok gazdaságaiban a takarmánjHermelés biztosítására/ valamint a tervezett mezőgazdasági ál­latállomány ellátásának biztosítására 1952 március 31-ig biztosítani kell a takarmánybázis emelésére tett intézkedések tervének kidolgozását/ az összes takarmányforrások és tartalékalapok kihasználásá­val/ a hektárhozam emelésével/ a sorközi növények fokozott termelésével és az olyan utóvetéssel/ hogy minden darab földet tökéletesen kihasználjunk. Az összes EFSz-ekben és az állami birtokok gazdaságai­ban b>*zá kell látni az önellátó takarmánybázis létesítéséhez és a harmadik és negyedik típusú EFSz-eknek figyelmébe kell ajánlani/ hogy külön munkacsoportokat illetve osztagokat alakítsanak/ amelyeket megbíznak a takarmányvetőmag termelés biztosításával és rendeWcceésükre bocsátják a szük­séges felszerelést és fogatokat. Rendes gondozással és istállótrágya kihasználásá­val és a veszteség nélküli begyűjtés megvalósításá­val/ a mezükön legalább 40 mázsa szénatermelést biztosítani egy hektáron és gondos karbantartással az összes mezőkön biztosítani a kétszeres szénabe­gyűjtést. A cseszke/budejovici/ karlovovaryb pilzeni/ libereci/ ústi nad labemi/ hradec královai/ osztravai/ olomouci kerületek EFSz-eiben biztosítani a marha­­állomány legelőnevelését/ a legelőtechnika alapelvei szerint/ igyekezve minél jobban kihasználni a réti- és legelői növényzetet." A továbbiakban a kormányhatározat feladatul tű­zi ki a füves vetésforgó rendszer bevezetését a szo­cialista szektorban és megállapítja a füves vetésfor­gó termésének mennyiségét holdanként 50 mázsa szénában/ az újonnan bevezetett füvesvetésforgó holdakon elrendeli a lucernás földterület 15 száza­lékának és a lóhereterület 11 százalékának vetés­magra való meghagyását. A kormányhatározat a továbbiakban így folytató­dik: //Biztosítani az összefüggő zöldsávok bevezetését tavaszi keverékek kitermelésével/ az egész szántó­föld legalább 2 százalékán (például a hüvelyes ta­karmányok/ mustár és gabonafélék/ valamint nap­raforgó és gabonafélék vegyes ültetését)/ továbbá a tarlókeverékek termelésével a répatermelő vidék legalább 6 százalékán rpéldául a kukoricának a nap­raforgóval való keverése stb.) a buronyaterület leg­alább 8 százalékán (a napraforgó és egyéb növények keverékei)/ a hegyes területek legalább 2 százalékán (a hüvelyes takarmánynövényeket gabonafélékkel) a kukoricaterületen legalább 2.5 százalékon (hüve­lyes takarmánynövények kukoricával vagy naprafor­góval való keverékét)/ a téli takarmánykeverékek termelését a répaföldön legalább 6.5 százalékban/ burgonyaföldön 2.5 százalékban/ hegyes vidéken 0.5 százalékban és kukoricaföldön 1.5 százalékban (a bükköny és a gabonafélék keverékeit/ a bükköny és a repce/ valamint a lólium és a rozskeverékét). Biztosítani a lólium utóvetéseinek kiszélesítését/ a fehérlóherével/ a tavaszi gabonaneműek közé/ va­lamint a takarmányrépa utóvetéseinek kibővítését; fokozatosan takarmányvetés alá fogni a gyenge ho­zamú réteket; biztosítani a tarlóhántás végrehajtását rögtön a kaszálás után/ hogy a tarlókeverékek vetését legké­sőbb 5 napon belül a főtermények begyűjtése után elvégezhessék. A télikeverékek vetését legkésőbb 1952 szeptem­ber 30-ig biztosítani kell/ biztosítani a heterózis ku­korica vetőmagjainak felhasználását a folyamatos termelés területein. Az EFSz-ekben/ az állami bir­tokokon és a többi központilag irányított üzemekben 100 százalékra» a magánszektorban 50 százalékra kell bizt »sítani a vetőmagok kicserélését. A kerületi és járási Nemzeti Bizottságok mezőgaz­dasági ügyosztályainak erre külön kijelölt alkalma­zottaik közvetítésével a heterózis kukorica terme­lőknek minden szaksegítséget meg kell adniok." A határozat további pontjában néhány kerületnek konkrét feladatokat tű/ ki a heterózis kukoritave­­tőmag termesztésére. A szakasz végén az EFSz-ek és az állami birtokok feladatátul tűzi ki elegendő mennyiségű jóminőségű takarmánynövények/ jóminő­ségű vetőmagjainak és palántáinak termesztését sza­porító területeken és a rendes termesztési területe­ken a takarmánypalánta és vetőmagtermesztes sa ját szükségletre való biztosítását. Ezért a Nemzeti Bizottságokat felhívja/ hogy biztosítsák az egyéves és többéves takarmányok termesztését. „Szilázsgödrök és szilázsolás bevezetése“ Hogy a nedvdús takarmány nagyobb adagjait biz­tosítsuk a téli takarmányozási időszakban és részben csökkentsük a magvas takarmányok szükségletét és korlátozzuk a használhatóság csökkenését/ szükséges döntő intézkedéseket hozni a szilázsolás kiterjeszté­sére.. Ezért a földművelésügyi miniszternek (Nepo­mucky miniszternek) a Nemzeti Bizottságoknak/ az EFSz-ek elnökeinek és az állami birtokok igazgatói­nak a következő intézkedéseket kell foganatosíta­nak: a) az Egységes Földműves Szövetkezetekben és az állami birtokok gazdaságaiban egyszerű szilázs­­gödröket kell létesíteni saját forrásokból és saját anyagmegtakarításból azon időterv alapján/ amelyet a kerületi és a járási Nemzeti Bizottságok és az ál­lami birtokok kerületi igazgatóságaival előre kidol­goztak/ úgyhogy ezeket a szilázsgödröket 1952 ok­tóber 31-ig befejezhessék. b) kitermelni a szilázsnövények szükséges mennyi­ségét/ hogy minden felnőtt marhára a közös állat­tenyésztésű Egységes Földműves Szövetkezetekben es az állami birtokok gazdaságaiban legalább 20 mázsa tartalmas szilázs jusson. A takarmányok rendes kihasználásának és a velük való gazdálkodásnak biztosítása A takarmány gazdaságos és legcélszerűbb kahasz­­nálására az év folyamán szükséges/ hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek és az állami birtokok gaz­daságai a takarmánymérlegelések alapján részletes havi takarmányozási terveket és zootechnikai intéz­kedéseket dolgozzanak ki. A földművelésügyi mi­nisztériumnak (Nepomucky miniszternek)/ a Nem­zeti Bizottságoknak/ EFSz elnökeinek/ az állami bir­tokok igazgatóinak és agronómusainak a következő intézkedéseket kell végrehajtaniok: a) biztosiam* a takarmányozási tervek kidolgozá­sát és ellenőrzését a körzeti zootechnikusok/ járási és kerületi takarmánybiztosok és a gazdasági isko­lák tanítóinak segítségével. A nyári takarmányozási időszak takarmányozási terveit legkésőbb 1952 áp­rilis 1-ig/ a téli időszakét pedig 1952 november 1-ig kell kidolgozni. b) biztosítani/ hogy az EFSz-ek és az állami bir­tokok gazdaságai takarékosan bánjanak a takarmány­nyal. Az Egységes Földműves Szövetkezetekben a tagok egyikét (a raktárnokot) meg kell bízni az átvétellel/ a tartalékok állományaival/ a takarmá­nyozási tervek szerinti rendes takarmánykiadással és raktározással/ amiért személyesen felelős. A takar­mány helyes és gazdaságos felhasználásáért az állat­­tenyésztés vezetője felelős. c) gondoskodni arról/ hogy az EFSz-ek és az álla­mi birtokok/ íJetesebbé tegyék és javítsák a kevésbé tartalmas takarmányokat/ megfelelő elkészítéssel/ elsősorban is erjesztéssel és a magvas takarmányok ízletesebbé tételével. d) a belügyminisztériummal (Nősek miniszterrel) való megegyezéssel gondoskodni arról/ hogy az EFSz­­ek és az állami birtokok minden biztonsági intézke­dést megtegyenek a takarmány elraktározásának biz­tosítására/ hogy megóvják a kedvezőtlen időjárás hatásától/ tűzvésztől/ lopástól és szabotázstól." A további fejezetek feladatává teszik az állami gépállomásoknak a takarmánytermelés terén segít­séget/ valamint az élelmiszerügyi minisztériumnak és a földművelésügyi minisztériumnak/ hogy biztosít­sák a takarmányok ipari termelésének kiterjesztését. II. Az állattenyésztés növelése A gazdasági állatok fajosítása. Hogy a fajosítási munkában kiküszöböljük az érezhető hiányokat/ amelyeket elsősorban az oko­zott/ hogy az állami birtokok/ EFSz-ek és a többi szocialista szektor elégtelen mértékben foglalkoztak fajállatok nevelésével/ a földművelésügyi miniszté­riumoknak/ (Nepomucky miniszternek)/ a nemzeti bizottságoknak/ az EFSz elnökeinek/ és az állami birtokok igazgatóinak és zootechknikusainak a kö­vetkező intézkedéseket kell foganatositaniok: a) az 1952-es évben különleges fajgazdaságokat létesíteni: E fajállattenyészetekben 1952 apr. 30-ig meg kell szabni az állatállomány tervét és a fajállatok tenyésztését egyidejűleg meghatározni/ ki veszi át e gazdaságokra kiszabott termelési és beszolgáltatá­­si feladatokat. E gazdaságokba államilag fizetett magas szakképzettségű zootechnikusokat kell be­osztani. b) Biztosítani/ hogy következetesen elenőrizzék a kihasználás emelését az állami birtokokon/ EFSz­­ekben s azoknál a kis- és középparasztoknál/ akik gazdasági fajállatokat tenyésztenek/ hogy így bizto­sítsák az értékes fajanyag kitenyésztését. c) Az eddigi fajállatfelvásárló piacokból kiállítá­si- és versenyjellegű központokat kell létesíteni. d) Az állami mezőgazdasági kutatóintézetek se­gítségével az állami birtokokon be kell vezetni a szarvasmarhák/ sertések/ juhok és baromfiak keresz­tezését a minél nagyobb hasznosság elérése céljából. A tejtermelés emelése céljából a következőket kell végrehajtani: a) A közös marhatenyésztésű Egységes Földműves Szövetkezetekben és az állami birtokokon a csopor­tos és ahol erre alkalmas körülmények vannak/ az egyéni takarmányozást kell bevezetni a fejőstehenek­nél fejők épességük foka szerint. b) Az Összes EFSz ekben és állami birtokokon be kell vezetni, a többi mezőgazdasági üzemben pedig propagálni kell a napi háromszoros etetést és fejést. A megborjazott teheneknél/ valamint a magas teje­lőképességű fejősteheneknél a na/i négyszeri/ tőgy­­maszázzsal és szovjet tapasztalatok szerinti gondos ápolással egybekötött fejést kell bevezetni. c) 1952 április 1 tői biztosítani kell b közös ál­lattenyésztésű EFSz-ekben és az állami birtokokon ellenőrzés bevezetésével a marhaállomány gyarapodá­finomgyapjas juhok ebből a Szovjetunióból behozott juhnyájaknál a félvastaggyapjas juhoknál. a vastaggyapjas juhoknál A szovjet eredetű juhok szamára tekintettel n agy fajértékükre és magas gyapjúhozamukra/ biztosítani kell a legjobb ápolókat/ a legjobb takarmányt és leg­előnyösebb istállózast# és legtökéletesebb kihaszná­lásukat a fajanyag megalapozásában és a többi juh­­fajta minőségének emelésében Az 1952 évben a me­rino fajtájú szovjet eredetű juhoktól az EFSz-ek és állami birtokok számára 310 fajkost kell juttatni". A határozat továbbá előírja a juhok téli rendes istállózásának és a szakképzett juhgondozók oktatá­sának biztosítását is. Biztosítani kell a juhok nyírásának megszervezé­­sét úgy/ hogy a finomgyapjas juhokat évente egy­szer — tavasszal/ a vastaggyapjas juhokat évente kétszer — tavasszal és a nyár végén nyírják. Hogy a juhtenyésztőknek érdekében álljon a juh­tenyésztés további kibővítése és így biztosítva le­gyen a gyapjú 1952 évi felvásárlási terve, a belke­reskedelmi minisztériumnak (Krajcír miniszternek) megfelelő intézkedésekkel biztosítania kell elegendő jóminőségű textilárút a juhtenyésztők //V" pontjai­ra. A fokozott baromfiállomány elérésére és a több tojjásfermelés érdekében biztosítani kell a fokozott csirkeköltést és ezek fölnevelését/ emelni a tyúk­állományt és új tyúkfarmokat kell létesíteni. Éppen­­úgy biztosítani kell a vágóbaromfi terveztt beszol­gáltatását és megszervezni a baromfiak legeltetését. III. A tudományos-kutató munka ered­ményeinek felhasználása a gazdasági állattenyésztés fejlesztésére Hogy a tudományos ismeretek gyorsabban és na­gyobb mértékben érvényesüljenek az állattenyésztés ben/ az EFSz-ekben és az állami birtokokon/ a föld­művelésügyi miniszterinOfv (Nepomucky miniszter) és az iskola-/ tudomány- és művészetügyi miniszté­rium. (Nejedly miniszter) feladata, hogy biztosítsák/ hogy a csehszlovák mezőgazdasági akadémia/ a me­zőgazdasági kutató intézetek és a mezőgazdasági ál­latorvosi főiskolák minél szélesebbkörű és beha­tóbb tudományos kutató munkát fejtsenek ki a gaz­dasági állatok tenyésztésében a micsurini tágítás alapján és adjanak utasításokat haladéktalan intéz­kedésekre. hogy gazdasági állatok tenyésztésében végzett tudományos munka eredményei a lehető leggyorsabban átmenjenek az egységes földműves szövetkezetek és állami birtokok napi gyakorlatába. Ebből a célból az állattenyésztés terén és a ta­karmánytermelésben működő tudományos dolgozók számára a következő alapvető feladatokat tűzük ki: a) 1952 december 31-ig kidolgozni azokat a mód­szereket. amelyek biztosítják a gazdasági állatok szá­mának tervszerű emelését, hasznosságuk fokozását és a gazdasági állatok fajtáinak tökéletesítését. b) 1952 VI. 30-ig kidolgozni az állattenyésztési tervet és a tenyésztőmunka módszereit/ főleg az egyes gazdasági állatfajták értékelése, kiválasztása és tenyésztése módszereit a szovjet tapasztaltok/ valamint Micsurin és Liszenko tanításainak elvei alapján. c) 1952 XII. 31-ig átdolgozni és bevezetni a gaz­dasági állatok betegségei elleni profilaktikus intéz­kedéseket/ főleg a fertőző betegségek ellen (száj- és körömfájás, fertőző elvetélés/ a tbc/ a bénulás és a pestis ellen). d) 1952 XII. 31-ig átdolgozni és bevezetni az álla­tok legeltetéses tenyésztésének . a hús. tej. tojás és gyapjúhozam emelésének módszereit és nagy mérték­ben érvényesíteni a szovjet és hazai kiváló állatte­nyésztési dolgozók ezirányú tapasztalatait. e) 1952 XII. 31-ig kidolgozni a szilárd takar­mányalap biztosítására szolgáló intézkedések javas­latát a takarmányvetési eljárások helyes megszerve­zésével az egyes termelési típusok és tenyésztési kör­zetek szerint. f) 1952 XII. 31-ig kikeresni a kukorica megfele­lő fajtáit a heterózis vetőmagtermesztés vámára zöldkukorica termesztésre a zöldtakaavá^ magas A száj- és körömfájás/ amely a nyugati államok­ból került hozzánk, nagyon veszélyes betegség. A betegséget okozó bacillusok nagyon gyorsan terjed­nek. A bacillus terjesztői lehetnek nemcsak az ál­latok. hanem maga az ember is. A házi állatok kö­zül a kutya, macska és a rágcsálók, mint az egér és a patkány terjesztheti a bajt. A legtöbb megbete­gedést azonban a földművesek gondatlansága okoz­za. Egyesek nagyon aláértékelik az állatorvos által elrendelt óvintézkedéseket és ez az oka annak, hogy ha valamelyik községben a betegség felüti a fejét, akkor az rohamosan továbbterjed, sok esetben az egész járás területére. A földművelésügyi minisztérium a betegség meg akadályozása érdekében intézkedett afelől, hogy az állami egészségügyi intézetekben megsokszorosítsák az úgynevezett ..Adsorbat vakcina" aevű oltóanyag gyártását. Bár az oltóanyaggal • megfertőzött állatot nem lehet kigyógyítani/ de megelőzhetjük a betegsé­sát. a tejadás megfigyelése alapján minden egyes fe­jőstehénnél. A gyapjútermelés biztosítására a határozat fő­leg a finom gyapjúfajták gyarapítására irányul. A gyapjú nyírásnál a következő legkisebb mennyiséget kell elérni: p ^ A o yi rr rr rr *-kosból CD CO CO CO ■* M C* W * £ ^anyából ^rco rr rr co co CD 7* ►- O* K» ® 01 ** ^évesből r‘rr'Q<£> CO CO 0 0^-0 V* 0. Ü»- _ ..szopósból 4T£\s\r termésének elérése céljából, megvizsgálni a tökfélék termesztése kiterjesztésének lehetőségeit takarmány­célokra és megoldani a takarmányfélék utóvetésének problémáját. g) 1952 VI. 30-ig a szovjet tapasztalatok alapján kidolgozni a takarmányadagokat. h) 1952 XII. 31-ig megoldani a gépesítés beveze­tését és tökéletesítését az istállókban és a takar­mánytermelésének/ elraktározásának és szállításának gépesítését. eh) 1952 VI. 30-ig kidolgozni a termények szilá­­solásának egyszerű módszerét és annak gépesítését. A földművelésügyi minisztérium. (Nepomucky mi­niszter) feladata: a) A kísérleti intézetek és állomások fölszerelé­sét megjavítani és tökéletesíteni ezen intézmények kísérleti gazdaságait elsősorban a szükséges labora­tóriumberendezések biztosításával, a szükséges gaz­dasági gépek juttatásával, az építkezések tatarozásá­val és a tenyészállatok átcsoportosításával úgy. hogy belőlük a legrövidebb időn belül mintatenyészgazda­­ságok váljanak. b) Külön takarmánykísérleti intézetet felállítani. IV. A zootechnikus- és állatorvosi szolgálat megjavítása A zootechnikus- és állatorvosi szolgálat megjaví­tása érdekében a gazdasági állatok tenyésztésénél és az EPSz-ekben és állami birtokokon folyó állat­tenyésztésnél. a micsurini tudomány és a haladó ál­lattenyésztési ismeretek vívmányainak elterjesztése érdekében ezt a szolgálatot jobban kell megszervez­ni. Ezek a konkrét intézkedések a zootechnikai és állatorvosi szabályzatokból és a zootechnikai/ insze­­minációs és állatorvosi szolgálat munkakörzeteinek megalakításából fognak állni. Ogyszintén kiépítenek 200 zootechnikai-állatorvosi központot is. V. Kitüntetések és állami jutalmak a mezőgazdasági dolgozók számára a gazdasági állattenyésztés fejlesztésében elért sikerekért Hogy a lehető legszélesebb mértékben támogas­suk a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezését- ki­váló termelési és állattenyésztési eredmények eléré­sére- a földművelésügyi minisztérium (Nepomucky miniszter) feladata- hogy az igazságügyi miniszté­riummal (Dr. Raisz miniszterrel)- a pénzügyminisz­tériummal (Kábel miniszterrel) egyetértésben és a Központi Szakszervezeti Tanács együttműködésével javaslatot dolgozzon ki- állami prémiumok létesíté­sére és az állattenyésztésben elért sikerek kitünteté­sének és elismerésének bevezetésére. VI. A nemzeti bizottságok részvétele Az állattenyésztésben kitűzött feladatok biztosítá­sa megköveteli- hogy a nemzeti bizottságok rendsze­resen ellenőrizzék a terv teljesítését- a gazdasági ál­latok rendes nyilvántartása alapján és minden téren segítséget nyújtsanak az állami birtokoknak- a kis- és középparasztoknak és az egységes földműves szö­vetkezeteknek a gazdasági állattenyésztés kibőví­tésében és kifejlesztésében- a gazdasági állatok hasz­nosságának fokozásában és a takarmányalapok ki­­szélesítésében. Ezért a földművelésügyi minisztérium (Nepomucky miniszter) és a belügyminisztérium (Nősek miniszter) feladata biztosítani- hogy a nem­zeti bizottságok azon feladatok mellett- amelyeket a CsKP KB elnökségének és a kormánynak ez év feb­ruár 4 és 5-i határozatai már kitűztek számukra és azon feladatokon kívül- amelyeket e határozat egyes intézkedései számukra előírnak- biztosítsák a helyi zootechnikusok rendes tevékenységét és havonta munkamegbeszéléseket rendezzenek az állattenyész­tési terv teljesítéséről. get azáltal- hogyha észrevettük a betegségeb azon­nal jelentjük az illetékes állatorvosnak- aki az egészséges állatokat azonnal beoltja. Az oltóanyagot az állategészségi intézetben a kö­vetkezőképpen nyerik: A növendékállatok elérzéktelenített nyelvébe szájfájási bacillusokat fecskendeznek, amelytől az állat nyelve 24 óra alatt megdagad. A megdagadt nyelvből kivonják a fertőző nyálkát és ebből készí­tik az Adsorbat vakcinát. Hazánk minden dolgozójának és különösen föld műves dolgozóink kötelessége, hogy a betegség ellen a leghatározottabban fölvegye a harcot. Ha tehát észre vesszük a betegség tüneteit, a fertőzött állatoi azonnal el kell különíteni. Nagyon vigyázni kell ar ra is- hogy a fertőzött tehén tejéből nyers állapot­ban ne adjunk gyermekeinknek, mert könnyen meg­kaphatják a szájfájást. Hogyan védekezzünk a száj- és köröm fájás ellen? a marhaállomány nevelésében sertések tenyésztésében juhtenyésztésben lótenyésztésben baromfitenyésztésben c ' n„a-x_____•___„a„1,1------- i n *- >-* az állami VO »U 03 N> , • 1 , ,, birtokoknál ^ ^ u. ov o EPSz-eknél lfc kutató MHHÜI intézeteknél

Next

/
Thumbnails
Contents