Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-03-30 / 13. szám
4 1952. március 3t>. Hazánk jövő gyümölcsöskertje: az Ipoly völgye Az Ipolyvölgyében szép mezőgazdasági termelés folyik, azonban még mindig nagyon sok az olyan terület, amelyet gyümölcsészettel gazdaságosan ki lehetne használni. Szinte meglepő a kertekben és a mezőgazdasági termelésre nehezen hsfeználható lejtős területeken a fák erőteljes fejlődése, amelyek elhanyagoltságuk ellenére is hatalmas termést hoznak. Ebből látszik, nogy mind az éghajlat, mindpedig a talaj szempontjából minden előfeltétel megvan a jövedelmező gyümölcstermesztésre. Az Ipolyvölgy könnyen válhatna az ország gyümölcsöskamrájává, ha megteremtjük ehhez a szükséges feltételeket. Ennek érdekében szükség lenne a Párt és a népi szervek szoros együttműködésére, valamint az állami erdőgazdaságokkal, szakszempontból pedig az ipolyrónyai tudományos kísérleti intézettel történő közös munkálkodásra. A faiskolai anyag beszerzése a második ötéves terv első évében már nem jelentene semmi nehézséget, amennyiben a kísérleti intézet két év múlva nagytömegű gyümölcsfát termel ki szocialista mezőgazdaságunk részére. Az intézet kizárólag ennek a vidéknek a helyi, ill. más legmegfelelőbb fajtáit szaporítja a kísérleti faiskolában. A kísérleti állomás, bár működésének csak kezdeti stádiumában van (alig egyéves), igyekszik ezt az egész völgyet a gyümölcsészét szolgálatába állítani. Természetesen más alkalmas területek kiültetése is számításba jön az egész besztercebányai kerület területén. Dolgozik nemcsak a gyümölcsészet terén, hanem a mezőgazdasági kisérletügy egyéb területén is, kísérleteket végez a kísérleti parcellákon, az üzemi iskolában kiképezi a fiatal népi gyümölcsészeti káderekat. Az Egységes Földműves Szövetkezeteknek segítséget nyújt. Az üzemi iskolában megtanulják a hallgatók a legmodernebb agrotechnikai eljárásokat. Mindezideig pontos adatokkal nem rendelkezünk, csupán hozzávetőlegesen mondhatjuk, hogy az Ipoly völgye és környéke mezőgazdaságilag intenzíven kihasznált területe mintegy 500—700 ha-ig terjedhet. Ennek a területnek a beültetésével olyan földet állíthatnánk a nép szolgálatába, amely mindezideig kihasználatlanul hevert. Szükségesek lennének a mielőbb létesítendő mesterséges legelők, amelyeken aztán az egész völgy állattenyésztését nagyobbítani lehetne és ezeket a területeket gyümölcsfákkal kellene beültetni. Hymodon nemcsak juhtenyésztésünket juttatnánk jóminőségű legelőkhöz, hanem ugyanazon a területen még bőventermő gyümölcsöseink is lennének. Egyben megvalósítanánk azt a sokat hangoztatott jelszót, hogy több gyümölcsöt dolgozóink asztalára. Vegyünk példát Micsurintól, akinek eleinte szinte leküzdhetetlen nehézségei voltak, egyrészt a megélhetést illetően, másrészt pedig a maradi, cári rezsim részéről, amely fázott mindennemű újítástól mind a politika mind a tudomány terén. A szorgalmas kísérletező mégis dolgozott és nagy eredményeket ért el, olyannyira, hogy ma egész gyümölcstermesztésünk az ő tanítására épül föl. Nálunk nem keü számolni ezekkel a nehézségekkel. Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy nagyot és szépet alkothassunk. Rajtunk áll tehát, hogy a közösség érdekében, valamint népi demokratikus országunk újjáépítésének érdekében set a nemes célt megvalósítsuk. K.-án. Ipolyrőnya A becsületes kis- és középföldműveseiuk példája nyomán Terbeléd község is teljesítse hazafias kötelezettségeit Terbeléd kis község. A falu dolgozó parasztjai még nem tértek át a kollektív gazdálkodásra. így nem tudják kihasználni a közös gazdálkodás előnyeit a termelés emelésére és jövedelmük gyarapítására. A falu fejlődését nagyban gátolja a bábi és lázi puszta spekulánsai, akik még kevés százalékban sem teljesítik b eszolgálta tási kötelezettségeiket. A hős szovjet hadsereg kivívta dolgozóink számára a szabadságot a fasizmus fölött. A fölszabadulás után a nincstelen mezőgazdasági munkások, zsellérek és parasztságunk földet kapott. így jutottak földhöz a bábi és lázi puszta mai spekulánsai. Most egyszerre elfelejtettek mindent, amit a múlt társadalomban átéltek és visszaélnek a kormány és a párthatározat teljesítésével. Nem készülnek kellőképpen a tavaszi munkák megkezdésére, nem teljesítik a beadási kötelezettségüket, nincs meg a betervezett állatállományuk és nem trágyázzák, nem művelik meg kellőképpen a földet Megkárosítják ezzel úgy magukat, mint népgazdaságunkat. Eltitkolt állatokat tartanak, feketevágások folynak és feketepiacra termelnek. Jó bevált has-znothajtó üzlet volt a pálinkafőzés is. Az utóbbi időkben a spekulánsok istáll óiban és lakásaiban egész sereg eltitkolt sertést találtak, amelyek bizonvára a feketepiacra voltak szánva. Csak egy pár spekuláns nevét jegyeztük fel a bábi és lázi pusztai spekulánsok között: Szvoreny József vezetője a díszes társaságnak. Vaculcsák András istállójában két darab 75 kilos, egy 55 kilos és egy 15 kilos eltitkolt sertést találtak. Szuázsik Márton példájukat követve egy darab 120 kilos hízót rejtegetett, azt remélve, hogy szép ezresek vándorolnak majd a zsebébe. Hasonlóképpen cselekedett Vaculcsák Pál is, aki 60 kilos kocát rejtegetett. Voltak olyanok is, akik már a jövő évi haszonra gondoltak és 15— 30 kg súlyig terjedő süldőket rejtegettek. Például Kubinyec Gregor 9 darab, Uhrín Tamás 8 drb, Malis György 3 drb, Sulek István 3 drb, Kurcsák Matús 3 drb, Viham Jánbs 3 drb, Karkusz Júlia 2 drb. növendéksertést tartogattak eltitkolva. Ez úgy történhetett meg, hogy a NB elnöke Budács Matús mindenről tudott de nem tett ellenük semmit, így magatartásával elősegítette ezek mesterkedéseit. így tehát elvesztette dolgozó népünk bizalmát amiért leváltották funkciójából. Amikor ilyen példakép állt a falu dolgozó népe előtt, nem lehet csodálkozni azon, ami Terbeléden történik, mert nem volt aki példát mutatott volna, aki meggyőzte volna a falu dolgozó parasztságát, az állampolgári fegyelemről és dolgozóinkkal szembeni hazafias kötelessége teljesítéséről. —pe— A szövetkezeti dolgozók havi képeslapja: a Szövetkezeti Termelés A Földművelési Megbízotti Hivatal magyar nyelven is kiadja a »»Druzstevná vyroba" című mezőgazdasági szaklapot» a szövetkezeti parasztok havonta megjelenő képeslapját. A lap magyar nyelven »»Szövetkezeti Termelés’' címmel jelenik meg. Harminchat mélynyomásos oldalon» négyoldalas színes borítékkal jelenik meg ez a magasszínvonalú lap» amely nemcsak szórakoztat» hanem tanít és islereteket bővít. Beszámol a Szovjetunióban alkalma zott agrotechnika legújabb vívmányairól» amelyeket immár szövetkezeteink és állami birtokaink is nagy sikerrel alkalmaznak. A cikkek egész soraiban közli az élenjáró szövetkezeti parasztok és mezőgazdasági dolgozók tapasztalatait» amelyek a növényi és állattenyésztési termelés vonalán szereztek. Ismerteti a micsurinisták kísérleteit és eredményeit» ugyanakkor tanácsokkal szolgál a szocialista mezőgazdaság fiatal építőinek. Sok tanulságot nyújt a könyvelési rovat is. Változatos» gazdag képanyag tarkítja a lapot» amelynek hasábjain az olvasók levelei és hozzászólásai is helyet kapnak. Ezenkívül színes elbeszélések szórakoztatják az olvasót» aki ugyancsak a lap hasábjairól értesülhet a mezőgazdasági szakirodalom legújabb műveiről. A »»Szövetkezeti Termelés»» minden hónap 15-én jelenik meg. Megrendelhető az »»Orác" kiadóválla latnál. A megrendelést így címezzük: »»Orác”» redak cia »»Szövetkezeti Termelés”» Bratislava Krízková 7. II. 73. A lap előfizetési ára mindössze 100.- Kcs. évente. A közős gazdaság a kolhoz vezetőereje írta: P. Pozorov, a Szocialista Munka Hőse, a Kirov-területi „Vörös Október” kolhoz elnöke. . Huszonhét évvel ezelőtt a falusi kommunisták a komszomolcok kezdeményzésére megszervezték az egykori szegényparasztokat és béreseket egyesítő „Vörös Október” kolhozt. Az egyénileg dolgozó parasztgazdaságok tengerében kis sziget volt a mi kolhozunk. De mindannyian megértettük jól, hogy csak a gazdaság kollektív intézése nyitja meg az utat az új élet virágzásához, a szabad és örömteljes munkához. A kolhoz fennállásának első napjaitól fogva fölvetődött a közös alapok létesítésének kérdése, összeadtuk mindenünket, amink volt. Sokat segített az állam. így kezdett kialakulni, fölhalmozódni közös vagyonunk. Fokozatosan megszerveztük a gazdaság irányításához szükséges tapasztalatokat is. Szövetkezetünk első jelentős sikerei a mezőgazdaság teljes kollektivizálásának időszakára nyúlnak vissza. Számunkra, miként az egész kolhozparasztság számára, a közös termelés fejlődésének és megszilárdításának programijává váltak azok a szavak, amelyeket Sztálin elvtárs az élenjáró kolhozjjarasztok Első Összövetségi Kongresszusán mondott. — Tőletek csak egyet várunk el — mondotta Sztálin elvíárs a kolhozparasztoknak — azt, hogy becsületesen dolgozzatok, a kolhoz jövedelmét a végzett munka arányában osszátok szét, kíméljétek a kolhoz tulajdonát, kíméljétek a traktorokat és a gépeket, gondozzátok, ahogy illik, lovaitokat; teljesítsétek azokat a feladatokat, amelyeket munkás- és parasztállamotok elétek kitűz, erősítsétek a kolhozokat... Mi, a Párt és a kormány iránymutatásainak követésével s a kolhozélet alaptörvényének: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályzatának szigorú betartásának alapján évről évre növeljük közös vagyonúnkat, s megszilárdítjuk és tovább fejlesztjük a szövetkezet gazdaságát. A kolhozrendszer erejének és szilárdságának, valamint fejlődésünknek legfőbb forrása: a föld. A kolhozparasztok a földművelést, miként az egész gazdasági munkát is, az élenjáró tudomány és a legújabb technika alapján végzik. 1-932-ben bevezettük a füves vetésforgót. Ezt megelőzőleg részletesen tanulmányoztuk a talajt, talajtérképet állítottunk össze tábláinkról. Most 17—25 mázsát gyűjtünk be átlagban hektáronként az egész vetésterületen. A gépek széleskörű alkalmazása, az élenjáró agronómia eredményeinek és újítok tapasztalatainak bevezetése lehetővé teszi, hogy rendszeresen jó termésünk legyen, nemcsak gabonafélékből, hanem az összes többi terményekből is. Több mint négyszeresére emelkedett a burgonyatermés. A kolhoz közös gazdasagában megnőttek és a termelés kultúrjája terén fejlődtek a legfőbb ágazatok. Ennek alapjan a kolhoz jelntős eredményeket ért el az árútermelésben; 12—13 mázsa árugabonát, sőt még többet is termel a gabonafélék vetésterületének minden hektárán s ezzel biztosítja, hogy kellőméretű magtartalékot, biztonsági és takarmányalapot tud létesíteni és jól megfizeti a kolhozparasztok munkaegységeit. A kolhoz évente kb. 200.000 liter tejet szállít a beadóállomásokra és közel 180.00 litert oszt szét a munkaegységek alapján. A kolhoz pontosan teljesíti minden kötelességét az álammal szemben. Mindennél előbbrevalónak tartjuk az állam érdekeit. Kolhozunk évről évre határidő előtt beadja az államnak az előírt gabona-, tej-, hús-, gyapjú-, tojásmennyiséget és az egyéb terményeket. A gazdaság összes ágazatai több mint másfélmillió rubel pénz jövedelmet hoznak évente a kolhoznak. A kolhoz legfőbb ereje: a közös gazdaság. Mennél többet fordítunk a közös alapra, annál szilárdabb a kolhoz, annál jobban, tehetősebben élnek a kolhozparasztok. A kolhoznak megvan a saját jól felszerelt gépész- és kovácsműhelye, amely biztosítja a gépek és szerszámok idejében és kitűnően végzett javítását. Gazdaságunkban villamosítottuk a legnehezebb munkát igénylő folyamatokat. Teljesen villanyenergiával végezzük a gabona cséplését, kiválogatását és néhány más munkát. A kommunisták és komszomolcok haladnak a közös gazdaság megszilárdításáért és a szocialista földművelés kultúrájának fejlesztéséért vívott harc első soraiban, ök irányítják a termelésnek csaknem minden döntő területét. A vezetőség tanulmányutakra küldi a brigádvezetőket és élenjáró dolgozókat; az ország legjobb gazdaságaiba, a tudományos kutatóintézetekbe és a főiskolára küldik őket. A közös gazdaság sikeres fejlődése minden előfeltételt megteremtett a kulturált és jómódú élethez. Kolhozparasztjainknak bő fizetség jut a munkaegységekre. Ilyen hatalmas a fejlett közösségi termelő munka ereje. Ez a munka teljesen biztosítja a kolhozparasztok gabona-, burgonya-, zöldség-, tej-, hús- és egyéb élelmiszerszükségletét. A kolhozépítés sztálini politikájának valóraváltásával, a mezőgazdaság anyagi és műszaki alapjának szakadatlan kiterjesztésével, a dolgozók szaktudásának fejlődésével megteremtünk minden előfeltételt a kolhozok közös gazdaságának hatalmas föllendüléséhez és további megszilárdulásához. Talajjavítás Magyarországon Az 1950. január 1-én megindult ötéves terv egyik főfeladata, hogy tovább fejlessze a magyar mezőgazdaságot, belterjessé és korszerűvé tegye a gazdálkodást, növelje a földek terméshozamát. A nagyarányú gépesítési Programm, a milliárdos beruházások, az új agrotechnikai eljárások bevezetése, az öntözéses gazdálkodás és új kultúrák meghonosítása mellett ezeknek a céloknak szolgálatában áll a talajjavítás is. Magyarországon a múlt gazdasági rendszer egyoldalú volt, a földet kiuzsorázó növénytermelés következtében fokozatosan romlott a talaj termőképessége. Emellett jelentős mennyiségű sekély termőrétegű, savanyú-, szikes-, agyagos és tőzeges terület, futóhomokot tartottak nyilván, amelyek egyáltalán nem, vagy csak kevéssé voltak hasznosíthatók, s ezek megjavítására, a termelés számára való meghódításukra, még csak kísérletet sem tettek. Az ötéves terv intézkedései ezen a területen is sok-sok évtized mulasztását pótolják. 1945-ig 185.000 hektárral növekedik az öntözött terület, 325.000 hektáron erdősítenek, s a termőföld talajerejének pótlására szánt műtrágyamennyiséget hektáronként 128 kilóra emlik. Több mint 1,700.000 hektár kiterjedésű területen végeznek talajjavítási munkákat: meszezést, digózást, sáncolást, homokkötést, stb. és ezen belül mintegy 17.000 ha szikes, valamint 40.000 hektár savanyú talajt tesznek dús termőfölddé. Ezeknek a munkálatoknak túlnyomó részét a kifejezetten erre a célra alapított Talajjavító Vállalat végzi. A vállalatnak az ország különböző vidékein kirendeltségei és talajvizsgáló laboratóriumai vannak. Egy-egy kirendeltséghez több megye tartozik, az egyes megyékben a helyi tanácsok mellett talajvizsgáló körzeti előadók működnek. Ez az egész apparátus egy, az ország minden részére kiterjedő és hosszabb időre szóló talajjavítási terv alapján dolgozik. A terv egyik része, a javításra szoruló talajok fölkutatása és föltérképezése, már megvalósult. 1951. végére készült el a Magyar Mezőgazdasági Tervezési Intézet kiadásában az ország l:zü0.000 léptékű részletes mezőgazdasági talajtérképe. A talaj javítási munkát minden esetben talajvizsgálat előzi meg. Talajvegyészek szállnak ki a helyszínre és megállapítják a javítás módozatait. A Talajjavító Vállalat előzetes szerződést köt az állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel, vagy egyénileg gazdálkodó parasztokkal. A termelőszövetkezeti mozgalom rendkívül kedvezőn befolyásolja az országos talajjavítási tervek végrehajtását, mert a saövetkezetek nagyobb és összefüggőbb területeinek javítása kevesebb költséggel jár, a kiadások arányosan megoszlanak a tagok között s a tagok maguk is hozzájárulhatnak munkájukkal a terv végrehajtásához. Egyébként a magyarországi termelőszövetkezetek a javítási munkák költségeinek fedezésére 12 év alatt törleszthető kölcsönt kapnak az államtól, évi 1 százalékos kamat mellett. A föijavított szikes, vagy savanyú talajok terméseredménye már a következő évben búzából 4—5, cukorrépából 50—70 mázsával lesz nagyobb hektáronként. A talajjavításra fordított költségek magából a terméstöbbletből 2—3 év alatt visszatérülnek. Ugyancsak a Talajjavító Vállalat végzi a sáncolás és homokkötés munkálatait. Hogy a szél a laza talajokat el ne hordja, a tavaszi hóolvadás, vagy nyári zápor el ne mossa, 15—20 méteres távolságokra 6—7 méter széles és fél méter magas földhullámokat emelnek. A Magyarországon folyó talajjavító munkálatok során kiválló eredményekkel használták föl as zovjet tapasztalatokat, elsősorban azt, hogy a vegyi anyagokkal, műtrágyával, öntözéssel, stb. történő talajjavító eljárásokat össze kell kapcsolni a természetátalakító tudományos eljárásokkal, így a mezővédő erdősávok, füves vetésforgók, stb. alkalmazásával. A gyakorlati tapasztalatok átadása mellett, nagy segítséget nyújtottak a Szovjetunió új talajmunkáló gépei: a talajgyaluk, árokásók, földterítő gépek, stb. Magyarországon a tervszerűen végzett talajjavítás egyik fontos eszköze a mezőgazdaság korszerűsítésének; növeli a terméshozamot és ezzel együtt magasabb életszínvonalat biztosít az ország lakosságának. MAGYAR FÖLDMŰVES! Érten dolpnzik lapunk. nekeP írja minden sorát. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsoké Évi 100 — koronáért minden héten bekopogtat hozzád a J&a&ad fr.óí(?cLmui/.eJ
