Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-13 / 2. szám
1952. január 13. 3 Mire irányulnak a kormány közellátási intézkedései Az új közellátási intézkedések államunkban további lépést jelentenek annak a szocialista elvnek következetes megvalósításához, hogy „Mindenkinek munkája szerint!’1. Megszüntetik az egyenlősdit a lakosság ellátása terén is. Miért kell végetvetni az egyenlősdinek ? Nálunk sok millió ember dolgozik a szocializmus építésén; munkások, földművesek, értelmiségiek. Egyesek új munkamódszerekkel és a technika felhasználásával messze túlhaladják a normákat és nagyszerű eredményeket érnek el. Mások kevésbé szorgalmasan dolgoznak, elmulasztják munkájuk tökéletesítését. Egyesek a legfárasztóbb munkaszakaszokon segítik a szocializmus építését, nagyon nehéz munkát végeznek, mások megint olyan helyeken dolgoznak, ahol a munka kevesebb erőt kíván, könnyebb és nem olyan fontos a szocializmus építésénél. Sőt vannak még olyanok is, akik teljesen félreállnak, nem dolgoznak. Vájjon helyes és igazságos volna-e, ha egyfelől mindenki másképpen járulna hozzá a szocialista jövő gyors kiépítéséhez, addig másfelöl mindenki egyformán részesednék a közös munka gyümölcseiben? Ez bizonőára nem volna helyes! Mire vezetne ez? Vegyünk egy példát: Némely EFSz-ben eddig a tagokat nem Megfelelt-e az eddigi jegyrendszer a mai viszonyoknak? Miért van nálunk jegyrendszer? A jegyrendszert a feldúlt termeléssel együtt a megszállóktól örököltük. Ideiglenesen fenn kellett tartanunk azért, hogy a dolgozók megélhetése elfogadható áron biztosítva legyen. Ha Gottwald elvtárs kormánya nem tartotta volna fenn a jegyrendszert és nem hagyta volna meg a kötött piacot alacsony áraival, melyekre az állam sok milliót fizetett rá, kétségtelenül mégismétlődtek volna az első világháború végen beált viszonyok. Az első világhábarú után az árak emelkedtek, hiány állt be élelmi zserekben is. így például Prágában az árak az 1921. évig emelkedtek, amikor az élelmiszerek és tüzelőanyag árai az 1914, júniusi árainak tezennégyszeresére, a ruházat ára meg éppen huszonötszörösére emelkedett! Ilyen árakon csak a tőkések és hadigazdagok vásárolhattak valamit, a dolgozók túlnyomó része azonban csak nyomorgott. Ma, az ötéves terv negyedik évének kezdete előtt nálunk a helyzet az 1945. évihez képest nagyon megváltozott. Nemcsak, hogy nincsenek nálunk éhbérek, hanem ellenkezőleg a munkások bére az 1946. évihez képest 80 százalékkal, a hivatalnoki fizetések körülbelül 49 százalékkal növekedtek, a nyugdíjasok pedig a rokkantakkal együtt naponta kis híján 70 miiló koronát kapnak. Azonkívül majdnem mindenki állandóan növelheti jövedelmét azzal, hogy beáll a szocializmus építői közé, azzal, hogy megjavítja munkamódszereit, stb. Másfelől termelésünk emelkedig és behozatalunk nagyobbodik. így például a múlt év, első kilenc hónapja alatt hétszerannyi élelmiszert hoztunk be, mint az 1946. évnek ugyanazon szakaszában. Míg az 1946. évben 228- millió korona értékű élelmiszert hoztunk be, addig a múlt év kilenc hónapja alatt 11.581 millió értékűt hoztunk be. Hogyha ilyen körülmények között megmaradnának az eddigi jegyrendszer szerinti gazdálkodásnál és mindenkinek lényegében egyenlő adagot adnánk alacsony áron, ez nemcsak igazságtalan volna, hanem az ilyen egyenlősdi csak gátolná a termelés fellendülését. Mit érne, ha a dolgozókat munkájuk fontossága és teljesítménye szerint díjaznánk, ők pedig megérdemelt pénzükért nem vásárolhatnának árut, mert ezt csak jegyre lehetne kapni és mindenki egyformán kaphatna. Ilymódon a munka szerinti díjazás szocialista elvének megvalósításában feleúton maradnánk. Az új kormányintézkedések folytán a szabad piacon no az árúkészlet Mi akadályozta a dolgozókat eddig leginkább abban, hogy a szabad piacon Vásároljanak. Pénzhiány? Egyáltalában hem szenvednek pénzhiányban. A szabad hem szenvednek pénzhiánban. A szabad piacon azonban a dolgozók jövedelméhez képest aránylag kevés árú volt. A nálunk eladott árúból az utolsóidőben kötött szabad piacra piacra került került kenyér és liszt 96.0% 4.0% cukor 94.5% 5.5% hús 70.0% 30.0% zsiradék 80.0% 20.0% tej 83.0% 17.0% Ezért a jegyre való árúsitást nem fogjuk tovább kiterjeszteni, ellenben lehetőség szerint kiterjesztjük a szabad piacot. Célunk, hogy a dolgozó nép többet vásárolhasson. Hogy mindenki ne csak a jegyek szerinti adaghoz és ahhoz juthasson, amihez a szabad piacon a szerencse hozzásegíti, hanem hogy aszerint vásárolhasson, amilyen részt vesz a szocializmus építésében. Ennek az elvnek kell érvényesülnie; Mindekinek munkájaszerint. Ahogyan dolgozol, úgy vásárolhatsz. Nem hagyjuk magunkat megingatni attól, hogy kevésbé becsületes dolgozók vagy éppen munkakerülők esetleg káromkodni fognak. Szolgáljon nekik a kormány intézkedése buzdításul arra, hogy szorgalmasabban és jobban dolgozzanak. Munka nélkül nálunk nincs és nem lesz lágy kenyér. A munkások és füldmüvesek verejtékéből azelőtt a tőkések és azok felhajtói híztak. Mi azonban véget vetettünk a tőkéseknek és munkakerülő életüknek! Nem lehetne-e azonnal megszüntetni a jegyrendszert? Nem lehet, és pedig azért nem, mert a mai árúkészlet, habár sokkal nagyobb, mint bármikor régebben volt, még mindig nem elég nagy ahhoz, amennyit a dogozók vásárolni akarnak és tudnak. Ezért továbbra is jegyekkel kell biztosítani az élelmiszer, textilárú, szappan alapmennyiséget mindenki számára, kivéve természetesen a kizsákmányolókat. Milyenek lesznek a szabad piaci árak? A szabad piacon az árak ezután is az eddigiek maradnak. Miért? Azért, mert az árleszállítás hanyatthomlok való vásárlásra és pazarlásra vezetne és némely árúfajtában hiányt is idézhetne elő-Ebben a kérdésben a tapasztalat arra tanított, hogy a kenyérnek olcsó áron való feszabadítását inkább kétszer is megfontoljuk. Azt azonban, hogy a szamunka nehézsége, a teljesítmény és a norma szerint díjazzák, hanem tekintet nélkül arra, hogy ki mennyi és milyen munkát végez, mindenki a ledolgozott órák szerint kap díjazást. Ilyen szövetkezetekben rendszerint nem érnek el jó erdményt. Miért? Azért, mert a jó és becsületes dolgozók nem hajlandók azokért is dolgozni, akik nem dolgoznak olyan becsületesen, mint ők, vagy pedig éppen kerülik a munkát. Az eredménye ennek, hogy a szövetkezet nem halad előre. Ez az eredménye az egyes EFSz-nél a munka díjzásánál elkövetett egyenlősdinek. Ugyanígy végződnék a dolog az egész Köztársaságban, ha nem vetnének véget határozottan az egyenlősdinek, ha nem díjaznák mindenkit aszerint, hogy az építésnél milyen fontos munkát végez és annál milyen teljesítményt ér el. Ezért biztosítja most a kormány, hogy mindenki aszerint vásárolhasson, amily mértékben munkájával hozzájárul a szocializmus építéséhez. bad piac eddigi árai távolról sem elérhetetlennek a dolgozók számára, tanúsítja a mindennapi tapasztalat. A szabad üzletekben állandóan élénk forgalom van, sokkal több árút lehetne eladni, mint amennyi rendelkezésre áll. Felmerül még az a kérdés, hogy az üzemi konyhák a dolgozók számára ezentúl is kapnak-e külön juttatást? Az üzemi konyhákban nem történik változás. Ellenkezőleg, az üzemi étkezdében fokozatosan számos intézkedés történik arra, hogy választék lehessen és hogy a munkások az étkezdékben hentesárút, szendvicset (rakottkenyér) stb. vásárolhassanak. A húsjegyek időkorlátozásra való tekintet nélkül érvényesek A belkereskedelemügyi minsztérium 1952 január 3-ki határozata szerint a hús, kenyér és péksüteményre szóló élelmiszeriegyszelvények január havában érvényesek minden időkorlátozás nélkül egész hónapra január 31-ig. Ezek szerint az 1-től 6-os számmal megjelölt szelvények az eredeti 5 napos megállapított határidő lejártával sem vesztik érvényüket. Január havában az összes fentjelölt szelvényekre időkorlátozás nélkül fognak árut kiszolgáltatni. A hús-, hentesárú és rizs kiadása (ipari kulcsüzemekben nehezen dolgozók) pót jegyének 1. és 2 számú hússzelvényeire. A T/52 (ipari nehézmunkások) pót jegyének 100 grammos, a súlymennyiség fölött 1. számjeggyel ellátott hússzelvényére csak 50 gramm húst adnak ki. 150 gramm rizst a következő szelvényekre adnak ki: a 11,13 jegy 1—II/2b külön-szelvényre. a Il/f jegy 1—II/2f külön-szelvényére, a II d jegy 2—II/d külön-szelvényére, a II/e jegy 5—II/ 2c-2 különszelvényére és a T/52 pótjegy 1—TZ különszelvényére. Ugyancsak 150 gramm rizst adnak ki a II/c élelmiszer jegy 50 vagy 100 grammos húsmennyiség fölött nincsenek számjeggyel megjelölve. Hús és hentesárú nem adható ki az alábbi élelmiszerjegyek olyan 50 vagy 100 .grammos hússzelvényeire, amelyek a súlymennyiség felett nincsenek számjeggyel megjelölve. A Il/b (6—12 éves gyermekek részére), a II/c (12—18 éves fiatalkorúak részére), a H/f (18 éven felüli fogyasztók alapjegye) és a II/e (nyugdíjasok és szociális segélyt élvezők részére). Úgyszintén nem adható ki hús- és hentesáru a II/d (alkalmazottak részére) jegy 50 vagy 100 grammos hússzelvényeire, amelyek a súlymennviség fölött 6. számjeggyel vannak ellátva. Nem adható ki továbbá hús- vagy hentesáru a T/52 (ipari nehézmunkások) pótjegyének 2. számú 100 grammos, valamint a TK/52. Az élelmiszerjegyek minden szelvénye egész január hónapban érvényes A belkereskedelmi minisztérium 1952 január 3-i döntésre értelmében január hónapban a jegyekre való vásárlásnál a hús kenyér sütemény szelvények minden időkorlátozás nélkül, az egész ellátási időszakra, vagyis január 31-ig érvényben vannak. Tehát január hónapban nem veszti érvényét egyetlen egy szelvény sem, amely 1—6-ig terjedő számozást visel, még az ötnapos határidő eltelése után sem. eltérőleg attól, mint ahogyan azt eredetileg megállapították. Január hónapban tehát minden szelvényre különbség nélkül bármikor ki kell adni a megfelelő árut. A liszt- és liszttermékek eladásáról szóló új rendelkezés A belkereskedelmügyi minisztérium közli: Az összes élelmiszer jegyek lisztszelvényeire péksüteményt is lehet venni. Ha a szelvényen nagyobb mennyiség van feltüntetve, mint amennyi péksüteményt a fogyazstó vásáról, köteles az eladó a külömbséget szelvényekben visszaadni. A 6 éven alúli gyermekek részére kiadott élelmiszerjegyek bármely lisztszelvényére kenyér váltható ki 750 g liszt=1000 g kenyér arányban. Az új élelmiszerjegyek szelvényeire kiadható péksütemények ára a következőkben lett megállapítva: az 50 g péksüteményre szóló szelvényre egy darab 53 g-os vajassütemény Kcs 2-ért vagy egy darab 60 g-os rendes péksüteményre szóló szelvényre egy darab 130 g-os vajassütemény Kcs 5-ért, vagy 2 darab 60 g-os rendes péksütemény Kés 3-ért, vagy 3 darab 40 g-os péksütemény Kés 3-ért, vagy egy darab 40 g-os és egy darab 80 g-os Kés 3-ért. A fogyasztók tehát a legelőnyösebben úgy vásárolnak, ha a péksütemény szelvényre 60 g-os péksüteményt, vagy vajassüteményt vesznek. A 200 g-os szelvényekre 240 g-os sütemény kapható Kés 6-ért, a 400 g-os szelvényre 480 g-os sütemény kapható Kés 12-ért Az eladott sütemény súlya minden esetben magasabb, mint a szelvényeken feltüntetett súly, mert a szelvényeken csak az a lisztsúlyérték van feltüntetve, amit a péksütemény elöallitásánál felhasználnak. A bevásárlásnál vigyázni kell arra, hogy a fogyosztó a szelvényekre oly mennyiségű péksüteményt kapjon, amennyire a szelvény feljogosítja. A szelvényekre kiadott gombócadagot mint köritést a főételhez 112 g lisztből k3?l elkészíteni 4:1 grízes cm sima lisztkeverék arányában A gombócadagokra a 150 g-os „péksütemény1* jelzésű szelvényt kell eladni. Az így eladó liszttöbbletet a vendéglőipari üzemek a levesek és mártások elkészítéséhez használjak fel. Élelmiszerszélvény leadása nélkül rendelt, 112 g lisztből készített gombócadagnál a ráfizetés úgy, mint eddig Kcs 2.50. A liszttel, kenyérrel és péksüteménnyel való zavartalan és folyamatos ellátás biztosítása céljából a belkereskedelemügyi minisztérium élelmiszerügyi fővezetősége a Szövetkezeti központi tanáccsal egyetemben elrendelte, hogy az elárusítóhelyek kötelesek kenyeret és süteményt a szükségletnek megfelelő mennyiségben rendelni naponta, s ha kell, napi többszöri szállításra is. Ha a kenyér- és sütemény-árusítóhelyek a kenyérárút saját közlekedési eszközeikkel a közeli kenyérüzemekböl beszerezhetik, nem kell a szokásos áruszállításra vámiok. MAGYAR FÖLDMŰVES! Értőd dolgozik lapunk, nokod írja mindéin sorát. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakomheirok adnak mindern hátéin aktuális tanácsokat Évi 100 — boronáért minden héten bekopogtat hozzád a S^a&.ad f äidmuv.&S
