Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-13 / 2. szám

4 1952. január 13. Dél-Ukraina és £szak-Krlm sztyeppéin Irta: IVANOV KANDALOV, a Szovjetunió villamossági minisztériuma energiatervezésének főmérnöke. Dél-Ukrajna és Észak-Krim termé­keny földjeit évszázadokon át vizhiány és száraz szelek sújtották Ez most meg­szűnik A szovjet kormány rendelete értelmében megkezdték a Dnyeperen a 250 ezer kilowatt teljesítményű kahov­­kai vizierőmű és két — együttesen 550 kilométer hosszú — csatorna építését. A kommunizmus ezen hatalmas épít­kezéseinek alapjait 1951-ben rakták le. Ez év folyamán hozták létre a szüksé­ges anyagi és technikai alapot és szé­leskörű kutató munkát végeztek. Az építkezés méretei óriásiak. 5—6 év alatt 600 millió köbméter főidet ter­melnek ki és 2.5 millió köbméter vas­betont fognak feldolgozni: Ilyen mun­kát csakis nagyméretű gépesítéssel le­het megoldani A szovjet állam biztosí­totta az építkezések korszerű gépesíté­sét. A föld kitermelését 97 százalékban gépek segítségével végzik el. A Kahov­­ka tartományban összpontosított gépek teljesítménye jóval felülmúlja Európa legnagyobb vizierőfnűvénél — a dnye­­peri vizierőmű építésénél használt gép­ekét A kahovkai építkezésnél dolgozó gépek technikai minősége sokszorosan túlhaladja a dnyeperi építkezésnél használt gépek technikai színvonalát. Mindez annak köszönhető, hogy a szovjet gépipar a háború után a tech­nika e<5dig ismeretlen színvonalára emelkedett. Néhány év múlva Dél-Ukrajna és Észak-Krim sztyeppéin új gyapotültet­vények, szőlőkertek és gyümölcsösök jelennek meg. 3 millió 200 ezer hektár föld kap éltető nedvességet. íme. ho­gyan alakítja át a szovjet ember a ter­mészetet. Gyógyszertár a falusi szövetkezetek mellett A Debelszka-folyó völgyében vagy másfél hónap óta két DT-54 típusú traktor pöfög. A traktorok felől gyak­ran hallatszik vidám énekszó. Elena Kirova és Duska Georgieva a burgazi gépállomás traktorvezetőnői énekel­nek. Vidáman dolgoznak a szövetkezeti földeken és még vidámabbak akkor, amikor 3 környező falvak lakói meglá­togatják őket, nézik a barázdákat és megállapítják- „Ez aztán mélyszántás — ezek a lányok felülmúlják a férfia­kat“. Ezek a gyakran elhangzó dicséretek annál is inkább említésre méltóak mi­vel a két lánv még nem is oly régen traktorvezetőnő Elena Kirova a gim­názium elvégzése után hivatalba járt, de amióta? a szoviet filmeken látta a traktorvezetőnőket, hallott Pasa Ange­­lináról a híres szovjet, traktorvezetőnő­ről. ellenállhatatlan vágvat érzett hogy ő is traktorista legven Ezt egy szép na­pon be is jelentette szüleinek. Szülei kétségbeestek. — Traktorve­zetőnő akarsz lenni? — tették fel a kérdést, mintha nem jól hallották vol­na. — Igenis, az — mondta határozottan. A szülők heteken át igykeztek lebe­szélni lányukat a számukra kalandos­nak tűnő tervről. Elena azonban kitar­tott. Beiratkozott a traktorvezetői tan­folyamra és sikerrel el is végezte. Hasonló Duska Georgieva útja is. A traktorista tanfolyam elvégzése után a két lánv hónapokig segédveze­tőként dolgozott Munkájukat minde­nütt megbecsülték Május 1-én a gép­állomás vezetősége rájuk bízott egy-egy traktort. A forró nyári napokon a két lányt tárcsázásra osztották be. A 11 hektáros napi norma helyett két nap alatt 82 hektárt végeztek. Az első sikerek után még jobban nekibátorodtak és a tár­csázásnál állandóan 170 százalékot tel­jesítettek. Eljött az őszi mélyszántás ideje. Fi­gyelmeztették őket hogy olvan terüle­ten kell dolgozniuk ahol előhántó eké­ket nem lehet alkalmazni A két lány azonban rájött arra hogy igenis lehet és állandóan kitűnő minőségű munkát végeztek. Munkamódszereiket most már más gépállomások traktoristái is alkalmazzák és valamennyi traktorista előhántó ekével dolgozik. A lányok az őszi mélyszántás idején mindvégig megtartották az első két he­lyet az állomás munkaversenyében. Tudják hogy munkájuk nemes küzde­lem a békéért és a szocialista Bulgáriá­ért. Mozihelyiség és olvasóterem a szövetkezetben Négy évvel ezelőtt 32 szegényparaszt megalakította a visosicaj termelőszö­vetkezetet. Egyszerű szerszámokkal, fa­ekékkel kezdték meg a társasgazdálko­dást. Nagv lelkesedéssel dolgoztak, s munkájuk, valamint a népi hatalom messzemenő támogatása lehetővé tet­ték. hogy hamarosan megkezdjék ter­melőszövetkezetük gépesítését Ma már közel 150.000 lekoértékű mezőgazdasági gépvető- kaszáló-, arató-, kévekötő-, cséplő- stb. gép könnyíti meg a szövet­kezeti tagok munkáját. Az utóbbi na­pok nagy eseménye egy korszerű kel­tezőgép érkezése volt amelyet a szö­vetkezet tagjai a „szövetkezet kotlós­­tyúkjának“ neveztek el. Erről beszél most a szövetkezet valamennyi tagja és a kömvék valamennyi egyénileg dolgo­zó parasztja. Két évvel ezelőtt még villanyvilágí­tás sem volt a környéken. A visosicai. term el ««szövetkezetben tavaly július 10-én, az albán néphadsereg napján, gyulladt ki először a villanyfény A helyi áramfejlesztőt a szövetkezet tag­jainak önkéntes munkájával építették fel és helyezték üzembe Ma már a szö­vetkezeti tagok házában nemcsak vil­lanyvilágítás, hanem rádió is van. A termelőszövetkezet megváltoztatta az egész falu arculatát. Csak ebben az évben 14 új lakóház épült. Most épül a szövetkezet 200 férőhelyes mozihelyi­sége, új klub- és könyvtárhelyisége. A falu utcáit fásítják és a Főtéren parkot létesítenek. Itt emelkedik a termelőszö­vetkezet napköziotthona és bölcsődéje. A szövetkezet tagjai széles körben használják fel a szovjet agrotechnika korszerű vívmányait. Az idén már 14 és fél hektáron alkalmazták a kukorica négyzetes ültetésének szovjet módsze­rét. Tavaly ezzel a módszerrel hektá­ronként 40 mázsás átlagtermést értek el. Az ipari növények termesztése terén jóval túlteljesítették tervüket. A szabadsággal és a termelőszövetke­zettel a kultúra is beköltözött a falu életébe. Munkaidő után az olvasóház termei megtelnek a szövetkezet tagjai­val. Valamikor az albán dolgozók nagy része nem tudott írni és olvasni. A vi­­snsicai termul” -övetkezetnek rövidesen egyetlen írástudatlan tagja sem lesz. Visosica — egv a sok albán falu közül, amely néhány év alatt fél évszázadnyit fejlődött. Á gép- és traktorállomásokon a téli javító­­munkálatokat végzik Méginkább elsajátítjuk a szovjet gépállomások tapasztalatait A szovjet gép- és traktorál lomások példája nyomán most, a téli hónapok­ban a mi traktorállomásaink is tüze­tesen átvizsgálják az egész traktorál­lományt és végrehajtják a szükséges­nek mutatkozó javításokat. A javítási munkálatokkal összefüg­gő feladatokat a gép- és traktorállo­más minden technikusa már idejében megismerte, majd letárgyalta a szere­lőkkel és traktorosokkal. Megbeszél­ték a javítási munkák lényegét, idő­tartamát és ellenőrzését, de nem feled­keztek meg a szocialista munkaver­senyről sem. Hogyan is folynak le tulajdonkép­pen a gép javítási munkálatok? A munkát különlegeseik az egyes kerü­leti javítóműhelyekben, mégpedig a traktor egyes fontosabb alkatrészei szerint. A szerelőket csoportba osztják. A javítási munkálatoknál résztvesznek az összes traktorosok is, hogy tökélete­sen megismerjék gépiik szerkezetét, ennek folytán az üzem közben előfor­duló esetleges kisebb hibákat magúk is kijavíthatják. A javítási munkála­tok minőségi végrehajtását az biztc^­­sítja, hogy a kijavított gépeket külön átvevőbizottság veszi át, amelynek tagjai: a gép- és traktorállomás igaz­gatója, a szerelőműhely vezetője, a technikus és a traktoros. De még ez sem elég. A szerelőműhely vezetője írásban vállal kötelezettséget, liogv a kijavított traktor legalább 1.500 óra hosszat minden zavar nélkül üzemké­pes lesz, föltételezve, hogy a traktoros gondosan kezeli a gépet. A Szerelők, illetve gépjavítók napi terv szerint dolgoznak. Igaz ugyan, hogy a javítások napi terve a munka­csapatok számára nem felel meg. Hogy a javítóműhely alkalmazottai a mun­kanap folyamán követhessék a munka teljesítését, minden javítóműhelyben és minden szerelőre vonatkozólag rész­letes óratervet függesztenek ki. A gép- és traktorállomások vezető techni­kusai — szovjet gépállomások példá­ja nyomán — a munkaidőn bellii rö­vid termelési, értekezletet tartanak a vezető dolgozók és szerelők bevonásá­val, hogy kiértékeljék a kérdéses nap tervének teljesítését, előkészítsék a következő nap munkáját és előre gon­doskodjanak minden szükséges pótal­katrész beszerzéséről. Sok szép példát hozhatnánk föl a téli gép javítási munkával kapcsolat­ban. A vágsellyei gép- és traktorállo­máson dolgozó szerelők egyébként CsISz-tagok , kötelezettséget vállaltak, hogy a gépjavítások téli tervét 12 nap­pal hamarabb hajtják végre a megál­lapított határidő előtt. Kötelezettség­vállal ásaik további alapján a műhely­ben előkészítik a napi munka grafi­konját, az általuk kijavított gépek egész éven át üzemképesek lesznek, karbantartási tanácsokat adnak a traktorosoknak, s a javítások idején a traktorosokkal 2—5 órás szakmai is­kolázást és vitát rendeznek. Egyéb­ként a többi munkacsoportokat, első­sorban a CsISz-tagokat is versenyre hívják. A zsolnai kerület géptechnikusai azt vállalták, hogy a gépek téli kijaví­tásának tervét kerületükben a februá­ri események 4-ik évfordulójára, 1952. február 25-re teljesítik. Versenyre hívják a többi kerületeket is és egyút­tal közlik, hogy a zsolnai kerület traktorállomásainak dolgozói gondosan fölkészülve várják az új esztendő min­den feladatát. A traktorállomások dolgozói, a trak­torosok, a szerelők, a géptechnikusok, a politikai megbízottak és az igazga­tók tudatosították a téli javítási mun­kálatok jelentőségét. Tudják, hogy a javítások időbeni és gondos végreha j­tásával lényeges részt vállalnak a gyárak és falvak dolgozói megélheté­sének biztosításából. Hogyan szeretnének kibújni a felelőség alól a kulákok? Hiába a kulákok sok kifogása, hiába minden ravaszkodásuk, hogy kibújja­nak beadási kötelezettségeik teljesítése alól, napról napra leleplezik nyerész­kedő szándékaikat A ravaszkodó kulákok egyik minta­képe: Juraj Demjan, aki a szinnai já­rásban fekvő Ublya községben lakik, ahol 15 ha földön gazdálkodik. Juraj Demjan többi között 3.612 kg burgo­nyával tartozik a dolgozóknak. Beadá­si kötelezettségeinek semmibevevése miatt az elmúlt hónapban felelősségre vonták és a nép előtt kellett felelnie viselkedéséért Demjan a tárgyalásra nem ment el, hanem maga helyett a feleségét küldte, aki egy Babej nevű volt gazdálkodó­nak a lánya. Az asszony a tárgyaláson így vallott: — A föld nem a Juraj Demjan tu­lajdona, hanem Babej gazdálkodóé, te­hát büntetőjogilag Babejt kell felelős­ségre vonni. Férjem és én csak dolgo­zunk ezeken a földeken. Arra a kérdésre, hogy az említett Ba­bej hol található, kiderült., hogy Ar­gentiniában él, tehát az asszony kifo­gása alaptalan. Mást nem is tudott fel­hozni mentségére, hiszen köztudomá­sú, hogy Juraj Demjan rendelkezik mindazokkal az előfeltételekkel, ame­lyek lehetővé tennék beadási kötele­zettségei százszázalékos teljesítését, így spekulálnak tehát a falusi kulá­kok. Egyébként Juraj Demjant bűnösnek találták abban is, hogy földjeit nem műveli rendesen, hanem mezei munka helyett a környéki „fekete“ építkezé­seknél, mint ács dolgozik. A dolgozók kívánságára a vádlott, igazságos büntetésben részesült, amennyiben hathónapi időtartamra nevelő munkatáborba utalták és 50 ezer korona pénzbüntetést szabtak ki rá. Ha a pénzbüntetés összege nem lenne behajtható, ez esetben Juraj Demjan további hat hónapig marad a nevelőtáborban. A vermelt burgonyára egész télén át gondot kell fordítani! (TPT) A mostani gazdasági eszten­dőben mind az EFSz-eknél, mindpedig a fölvásárló vállalatoknál kevés volt a megfelelő burgonyatárolási helyiség, így történt meg, hogy a tavaszi vető­­burgonya és a fogyasztási burgonya nagyobb részét vermekben helyezték el. Az őszvégi és télkezdeti rendkívüli időjárás arra kényszerít bennünket, hogy az elvermelt burgonyának egész télen át külön figyelmet szenteljünk. Hogy az elvermelt burgonya káro­sodását elkerüljük, vigyázzunk, ne­hogy a fokozott levegőzés folytán a burgonya a vermekben befiilledjen. Gondoljunk arra is, hogy januárban váratlanul kemény fagyok lephetnek meg bennünket F ért tehát a vermek környékén mindig tartsunk készen­létben szalmát a szellőztető nyílások eltömésére, de legyen kéznél elegendő törek vagy közönséges istállótrágya, amely arra szolgál, hogy a vermeket tel jesen betakarjuk, ha a külső hőmér­séklet mélyen a fagypont alá süllyed. A burgonya igen fontos termésünk. Nemcsak megélhetésünkre szolgál, de kitűnő takarmány állatállományunk számára, tehát közvetve dolgozóink húsellátását biztosítja. A burgonya egyúttal az ipar fontos nyersanyaga is. Ismételten hangsúlyozzuk tehát, hogy fokozott figyelmet fordítsunk az elvermelt burgonyára, védjük meg a faggyal szemben, nehogy jelentős nemzetgazdasági károknak legyünk az előidézői. Kolozsvár tartománvban a szövetke­zetek mellett számos gyógyszertár is alakult. A désraioni Désaknán. Galgón, Barsai’TMaren és Fodorházán a szövet­kezetek szükség esetén különböző evóvyszereket adnak a lakosságnak. Ezeknek a gyógyszertári egységeknek a lakosság ellátásán kívül az a felada­tuk, hogy küzdienek a babonaság ellen, leplezzék le a kuruzslókat és az üzér­kedőket. Az egységek munkáját a dési állami gyógyszertárnak gyógyszerészei ellen­őrzik. Láncok a traktoron

Next

/
Thumbnails
Contents