Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-06 / 1. szám

1952. január 6.

Lelkes hangulatban folyt le a gútai dolgozók Sztálin-ünnensége

Sztálin elvtárs sziiletésenapját Guta község valamennyi dolgozója nagy lelkesedéssel és szeretettel ünnepelte meg. A nagy befogadóképességgel rendelkező terem színültig megtelt ünneplőkkel, akik nagy figyelemmel hallgatták meg az előadást, amely Sztálin elvtársnak, a népek vezérének és tanítójának életét, valamint a dolgozók szebb életéért folytatott harcait ismertette.

Magyar nyelven Szabó elvtárs az iskola igazgatója mondotta el ünnepi beszédét, utána az evangélikus lelkész ismertette Sztálin elvtárs békepolitikáját.

Az ünnepség kultúrműsorral folytatódott, amelyen az ifjúság egyfelvonásos jelenetekkel, énekszámokkal és magyar táncokkal emelte az ünnepség színvonalát. Megható jelenet Volt, amikor az elsőosztályos tanulók szavaltak Sztálin elvtársról.

A CSEMADOK részéről Füri Ernő elvtárs, hívta fel a lakosság figyelmét,

hogy tanulással, szocialista művelődéssel vegye ki részét a szocializmus építéséből.

A nagyvonalú ünnepséggel kapcsolatban még annyit szeretnék megjegyezni, hogy minden becsületes dolgozó azzal fejezi ki háláját legjobban Sztálin elvtárs iránt, ha becsületesen és felelősségteljesen végzi reábízott munkáját, mert már most magunknak építünk és nem a kizsákmányoló uraknak. Soha nem felejtjük el Sztálin elvtársnak mai szabad életünket. Az 1917-es forradalom Lenin és Sztálin elvtársak vezették győzelemre az orosz munkásosztályt a tőke és a kizsákmányolok ellen .Tudjuk nagyon jól, hogy az 191?-es forradalom nélkül, nem következhetett volna el 1945- ös felszabadulásunk. Éppen ezért még fokozottabban vigyük előre hazánkban a szocializmus ügyét, fogjunk bátrabban a munkához, mert minden, amit csak megteremtünk, saját és gyér mekeink boldogságát szolgálja.

Molnár Géza, Gúla.

Szocialista munkaverseny szervezésével javítják munkájukat a kassai kerület zootechnikusai

A tőketerebesi járás körzeti, járási és helyi zootechnikusainak közössége magáévá tette A. Zápotocky elvtárs, kormányelnök szavait, amelyeket a nemzetgyűlés első teljes ülésén az állattenyésztési termelés feladataival kapcsolatban mondott:

— Egyedül az állattenyésztési termelés emelésével oldhatjuk meg a ma legégetőbb kérdését: a közellátási

kérdést.

Az említett zootechnikusok megszívlelték ezeket a szavakat és fölsorakoztak feladatuk teljesítésére. Határozatuk így hangzik:

— Megértettük, hogy a dolgozó nép ellátása, amint ezt Antonín Zápotocky elvtárs mondotta, nem pénzügyi, hanem termelési kérdés. Tisztán látjuk járásunkban a termelési és beadási kötelezettségek teljesítésének kérdését a magánszektor vonalán; világos immár, hogy a szocializmus építése idején az egyhelyben topogó magánszektor nem tudja biztosítani az állattenyésztési ler-1 melés fokozását. Figyelmünket tehát a szocialista szektor, az Egységes Földműves Szövetkezetek felé fordítjuk és szocialista munkaversenyre szólítunk . föl a kassai kerülethez tartozó minden helyi, körzeti és járási z'ootechnikust.

az alábbi kötelezettségek legjobb teljesítése érdekében:

A) Sertéstenyésztés

1. Minden közös állattenyésztésü EFSz-ben 1952. október 1-ig el kell érni a tervezett állományt. Éhnek teljesítéséért a versenyző 100 pontot kap, a terv fölötti szaporulatért darabonként egy pont illeti meg.

2. A II. és magasabb típusú EFSz-ek közös sertéstenyésztését meg kell szervezni, ezért a versenyző^OO pontot kap. Az alacsonyabb típusú szövetkezetek közös sertéstenyésztésének megszervezése esetén 10 pont a jutalom szövetkezetenként.

3. Ha minden közös állattenyésztésű EFSz-ben az istállózott anyasertéseknél elérik az átlagban vett hétmalacos eilest és minden közös állattenyésztésű EFSz-ben elérik anyasertésenként az átlagos hét elválasztott malacot, ezért a versenyzőt 100 pont, minden tovább’ darabért pedig egy pont illeti meg.

4. Egészévi átlagban minden közi állattenyésztésű EFSz sertéshizlaldájá ban 0.40 kg-os napi súlygyarapodás kell elérni, külön tekintettel arra, bőgj az egy kg-os elősúlygyarapodás menné' olcsóbb legyen és mennél kisebb takar mányfogyasztással járjon. Ezért a verenyző 100 pontot kap. Minden további

egy dkg-os átlagos súlygyarapodást egy ponttal jutalmaznak.

B) Szarvasmarha

1. Ha 1952. október 1-ig minden közös állattenyésztésű EFSz eléri a tervezett állatállományt, ezért a versenyző 100 pontot kap, a terven fölüli gyarapodás minden darabjáért 5 pont a jutalom.

2. A teheneknél és üszőknél — ugyancsak a közös állattenyésztéssel foglalkozó EFSz-eknél — 70%-os vemhességet kell elérni és a 70#/o-os vemhesséeet alapul véve. 60%-ban kell a borjakat fölnevelni. Ezért a versenyző 100 pontot ér el és minden további százalékért 1 pontot kap.

3. Minden közös állattenyésztésű EFSz-nél tehenenként átlagban és egész éven át napi 6.5 liter tejhozamot kell elérni, amiért a versenyző ugyancsak 100 pont jutalomban részesül minden további litert pedig egy poftttal értékelnek.

C) Juhtenyésztés

1. A tervezett állománvokat 1952 október 1-ig minden közös állattenyésztésű EFSz-nél el kell érni; a versenyző jutalma: 100 pont.

2. Az átlagos gyapjúhozam és átlagos minőség, amelyet el kell érni. a következő:

a) merinói fajtánál 2.2 kg évente,

b) olasz fajtánál 1.5 kg évente.

A juhsajt átlagos beadása évente: a) merinói fajtánál 15 kg, bl olasz fajtánál 20 kg.

Mindezért a versenyző 100 pontot kap. minden dkg gyapjúért és eg^ kg sajtért a versenyző további 5 pontos jutalomban részesül.

3. A beállított bárányok 100%-os vemhessége és a kisbárányok fölnevelése esetén a jutalom 100 pont. minden további esetben egy pont a versenyző jutalma.

A versenyeredményt 1952. októberében értékeli ki a versenyző zootechnikusokból. illetve helyetteseikből összeállított bizottság.

A győzelmet azok a versenyzők szerűk meg, akik az egyes mezőgazdasági állatfajtáknál sorrendben a legmagasabb pontszámot szerzik meg. Az első díj 15.000.—. a második 10.000.— és a armadik díj 5.000.— korona.

A versenyfölhívást a helyi zootechikusok nevében A. D e m k o. J. H a tá k, Ján Domorackf, J Pajtás,

/í. R e p o v s k y, J. H o r ií a k és Soltys Írták alá valamint Michal L e s - kanif állattenyésztési osztályvezető és Ján Ogurcák járási zootéchnikus láttamozta.

A perbetei szövetkezetben az év végi jutalmazás nagy örömet és megelégedést váltott ki \

Nincs aggodalom és bánat a falunkban, hiszen a szövetkezet tagjai, akik becsületesen dolgoztak egész 1 éven át, most látják az eredményt az elszámolásnál. Kalocsay József szövetkezetünk tagja az ehnult évben 600 munka egységet dolgozott le, amelyre a következő jutáimat kapta: 50.000 korona, 10 mázsa búza, 6.5 mázsa árpa és 200 liter bor. Kovács János 700 munkaegység után 52.000 koronát, 14 mázsa búzát, 5.5 mázsa rozsot, 7 mázsa árpát,

5.5 mázsa burgonyát, 56 kg lencsét és babot kapott. Mint magángazdálkodó a szövetkezetbe lépése előtt öt hektó-r ron gazdálkodott, ahol alig érte el havonta az 5000 korona hasznot, ami nem tudta fedezni sem a ruházatot1 sőt sóra is majdnem kevés volt.

A perbetei szövetkezet tagjai az egyik összejövetelükön elhatározták, hogy mivel ilyen becsületes jutalma zásban részesültek, a pénz nem veszik fel, hanem bent hagyják a szövetkezet pénztárában, hogy azt a gazdasági épületek kiszélesítésére használják fel. Tehát nem akarják a tagok, hogy náluk a ládafiában kihasználatlanul nagy összeg heverjen, amikor~ azzal 'kisegíthetik szövetkezetüket, így válhatott valóra, hogy terven felül egy új típusú kukoriqagárét építettek.

Szövetkezetünk évi átlagtermése búzából hektáronként 24 mázsa, őszi árpából 28 mázsa, rozsból 25 mázsa, cukorrépából pejig 250 mázsa volt Itt meg kell említenem Sukala János magángazdálkodót, akinek vetése 4 hektárt tett ki az elmúlt évben. Érről a négy hektár területről csupán 55 mázsa gabonát takarított be.

Ha összehasonlítjuk Sukala János magángazdálkodó földjeinek hektárhozamát a szövetkezetével, azt tapasztaljuk, hogy Sukala János földjei a szövetkezeténél 41 mázsával termettek kevesebbet, holott az egyik legjobb és legpontosabb embernek tartják a faluban.

Ez az arány természetesen Sukala János jövedelmében is megmutatkozik, a szövetkezet dolgozóival szemben, mert 5000 korona tiszta jövedelmének nagy részét gyógykezelésre fordította, ruhára más szükségletekre pedig alig telt belőle.

Ebből láthattuk, hogy a szövetkezet tagjai mennyivel gondtalanabbul élnek. A szövetkezeti nagy parcellákon az újfajta mezőgazdasági gépek és mű trágyák segítségével többet termetnek, mint az önállóan dolgozo földművesek. A nagyüzemi gazdálkodás tehát sokkal előnyösebb , mint a régi módszerrel dolgozó gazdálkodás, és csak a szövetkezet biztosíthat magasabb életszínvonalat minden kis- és középparasztnak.

Süti József, Perbete.

Marcellházán 1952-ben még szebb eredményeket érünk el

Mint minden szorgalmas szövetkezet, úgy a mi szövetkezetünk is megújult erővel és a legnagyobb kedvvel kezdi meg a munkát az 1952. esztendőben. Mintegy 200 szövetkezeti tag, | a nc s í k Gyula elnök elvtárssal az élén, a legszorosabb együttműködésben sorakozik fel ötéves tervünk negyedik évének küszöbén, hogy ezt az évet mennél szebb eredménnyel tudjuk majd befejezni.

Meggyőződésünk, hogy az 1952-es évben még szebb eredményeket értünk el, mivel az eddigi tapasztalatokból levonjuk a tanulságot és a szovjpt tapasztalatok elsajátításával fokozni tudjuk a termelést. A munkatervek kidolgozásánál már most gondoskodunk arról, hogy minden tag személyesen feleljen munkájáért és a munkacsoportok élére olyan egyéneket állítunk, akik már eddig is bebizonyították, hogy a haladás hívei. Karát, Moravc s.í.k és E r n e c elvtárs csoportvezetők már most azon fáradoznak, hogy a csoportok közötti versenyt mennél nagyobb mértékben kiszélesítsék.

A szövetkezetben egy percig sem szünetel a munka. Palántanevelő üvegházat építünk, mintegy 125 négyzetméter nagyságban, amely kettős polcokkal van ellátva, továbbá 450 négyzetméteres területen már folyil^ a melegágyak

előkészítése, hogy \a tavaszra, amikor megindulnak a vetési munkálatok, ne kelljen a munkaerőt a vetéstől elvonni. A korai palánták nevelésével biztosítjuk dolgozóink részére a szükséges korai zöldségféléket és bízunk abban, hogy már februárban elsőnek tudunk szállítani a termelt zöldségekből.

Állatállományunk napról-napra szaporodik és az új évben naár meghaladja a háromszáz darabot. Dicséretet érdemel az állattenyésztésnél dolgozó P róva z n í,k István és Z á b o j n.í.k István munkája, akik szintén a ^legnagyobb szorgalommal dolgoznak a hazánk újjáépítésének érdekében. Az istállóban mindig a. legnagyobb tisztaság honol, és az állatok sulyszaporulata, valamint az egyre emelkedő tejhozam a bizonyítéka .hogy godozóik lelkiismeretesen végzik feladatukat. Sertésállományunk is szépen szaporodik. A meglevő 50 darab anyasertés szaporulata biztosíték ahhoz, hogy a tervbevett sertésállományunk meglegyen. Ernec és Vojácsek elvtársak szintén becsülettel teljesítik feladatukat.

Biztos tudattal tekintünk tehát a jövőbe, mert tudjuk, hogy eredményes munkánk a béke ügyét szolgálja és bátor léptekkel haladunk a szocializmus felé.

Marikovec Aladár Marcellháza

G iramszentgyörgyön kétszeresre emelkedett a CSEMADOK taglétszáma

Nincs még két hónapja sem, hogy községünkben rohamosan megnövekedett a szövetkezeti tagok száma. Ugyanígy volt ez a CSEM ADOK tagtoborzó akciójával is. Minden magyar dolgozó megértette a CSEM ADOK felhívását, egy pár makacs kivételével s ennek folytán eddig 70 taggal ren delkező kultúregyesületünket ebben az akcióban még 70 taggal sikerüli gyarapítanunk. Elkövetünk mindent, hogy falunk dolgozóit megnyerjük a CSEM ADOK tagjául, hiszen mezőgazdaságunk fejlődésével párhu

zamosan az igazi szocialista kultúrának is még szélesebben el kell terjednie a magyar dolgozók között.

Elmondhatjuk tehát, hogy sikerült >é gr ehajtanunk a tavaly Pozsonyban összeült országos konferencia határozatát, valamint teljesítettük líacíhk dvtárs felhívását az egész ország és a nyitrai kerület magyar dolgozóihoz, hogy szívják magukba szabadon a szocialista kultúrát a CSEM ADOK on keresztül.

Füri János, Garamszentgyörg”

_2___