Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-09-09 / 36. szám
e SuJkd f&šdm&es 1951. szeptember 9. Az asszonyok részvétele a lengyelországi szövetkezeti mozgalomban Mint a népidemokráci^kban mindenütt az állam Lengyelországban is támogatja a néipi szövetkezeti mozgalmat, mely napról-napra sikeresebben fejlődik. A szép eredményekhez sokkal hozzájárul az asszonyok bekapcsolódása is a szövetkezeti munkába. A Nők Ligája szövetkezeti szekcióján keresztül a Nők Nemzetközi Gildájának utolsó konferenciájától, melyet 1948 szeptemberében tartottak meg, három párhuzamos irányban működött, melyek három alapvető elvnek felelnek meg, s ezek szerint fejlődik az egész Lengyelországi szövetkezeti mozgalom. Ez a három irány a következő: szövetkezetek létesítése a városi lakosság számara, fogyasztási szövetkezetek létesítése a falvakban és termelőszövetkezetek létesítése, melyek kisipari, népiipari, műiparí és invalidusok szövetkezeteire oszlanak. Működésük fő feladatai a következők: 1. A nők tömeges bekapcsolódása a szövetkezeti mozgalomba. 2. A Szövetkezetek nőtagjainak aktivizációja a vezetőségben. 3. A nők felszabadítása a háztartási munkák alól. Az asszonyok a városi szövetkezetekben működnek a legtevékenyebben, ahol Száz oktató nő dolgozik. Ök szervezik a tagtoborzást, gondjuk van arra, hogy a szövetkezetek vezetőségében a nők is képviselve legyenek, s ugyan úgy a felügyelőbizottságokban, az elárusítóhelyek tagságának bizottságaiban és gondjuk van arra, hogy a dolgozó nők előnyökben részesüljenek. Főzőtanfolyamokat szerveznek, varró- és kötőtanfolyamokat, stb. A falusi szövetkezetek asszonytagjai közt a háziasszonyok körének oktatónői végezték a felvilágosító munkát. Ezek száma 200-tól 700-ig terjed. A termelőszövetkezetben 32 oktatónő dolgozott, s ezek legfőbb feladata segíteni az asszonyoknak a szövetkezetek megalakításában. Az első siker, mely lehetővé tette a tagtoborzási akció kiszélesítését a családi részvények jóváhagyása volt; ez egyúttal lehetővé tette a szövetkezeti tagok női hozzátartozóinak belépését a szövetkezetbe, s előnyös feltételeket biztosított Számukra. így 1951 április 30-ig a városi szövetkezetekben 786.640 nő és a vidéki szövetkezetekben 748.172 nő lépett be. Az 1949-es év decemberében a nők száma a szövetkezetekben 950.000 volt, 1950 december 31-én már 1,471.373. A termelőszövetkezetek mellett sokban elősegítette az asszonyok bekapcsolódását a szövetkezeti munkába a „dolgozók aktivizáció“-jának nevezett akció. Ennek lényege alapjában az volt, hogy a szociális és munkaügyi minisztérium kamatnélküli alapot bocsájtott a Nők Ligájának rendelkezésére, hogy a háborús események folytán özveggyé lett családanyákat szakoktatásban részesítse és hosszúlejáratú, kamatnélküli kölcsönöket nyújtson számukra a szövetkezetek megszervezése céljából. Ennek az akciónak eredménye 224 női szövetkezet megalakulása volt, melveknek 23.997 tagja van. Ezek a szövetkezetek a kölcsön kétharmadát már letörlesztették. Napról-napra tökéletesítik a munkát. Pénzügyileg önállósítják magukat és növelik a tagok jövedelmét. A termelő szövetkezetek szervezetén kívül az asszonyok tagjai a különböző termelő szövetkezeteknek, melyek az állam segítsége nélkül jöttek létre; 29.676 asszony különböző üzemekben dolgozik, melyek nagy központokban egyesültek, mint például: a Termelőszövetkezetek Szövetsége, a N én és Műipari Termelés Központja, az Invalidusok Szövetkezetének Központja. A Nők Ligájának szövetkezeti funkcionáriusai nagy súlyt fektettek továbbá arra is, hogy az asszonyok képviselve legyenek a szövetkezetek vezetőségében. Ebben a tekiptetben már jelentős sikereket értek el. A felügyelő bizottságok tagjai ma már egyharmadrészben asszonyok és az elárusítóhelyek felügyelő bizottságainak is körülbelül 50 százaléka nő. A városi és vidéki szövetkezetekben 859 asszony van, akik a szövetkezetek élére és a szövetkezetek vezetőségébe kerültek. Az asszonyok mint a vezetőség tagjai fontos feladatot teljesítenek. Sok tekintetben hozzájárulnak a munka minőségének megjavításához, hathatósan küzdenek az alkoholizmus ellen, kultúr és felvilágosító politikai munkát végeznek. A Nők Ligájának szövetkezeti szekciója gondot visel arra, hogy a központ és a szövetkezetek kiegészítő tanfolyamokra küldjék az asszonyokat, s azután felelős funkciót bízzanak rájuk. Az 1950-es év folyamán 86.724 asszony végezte el a különböző tanfolyamokat, s azután rájuk bízták az elárusítóhelyek vezetését, a könyvelést, vagy a vezetőség tagjai lettek. Ez a szám nem foglalja magában a termelőszövetkezeti üzemekben kiképzett asszonyok számát. Az asszonyok felszabadításáért a házimunkától a városi szövetkezetekben folyt le a legnagyobb akció. A szövetkezeti oktatónők az 1950-es évben és 1951 első negyedében 17.669 tanácskozást tartottak a háziasszonyokkal és ezeket részben összekapcsolták a szükséges berendezésre szóló kölcsönnyújtással, továbbá főzőtanfolyamokat,, varró- és kötőtanfolyamot rendeztek, stb. Ebben az akcióbán összesen 119 994 asszony vett részt. Befejezésül meg kell említeni, hogy 1950 őszén nagy toborzási akciót vittek véghez, mely a női tagok számát a szövetkezetben 1949-től a 950 ezres létszámról 1951 április 30-ig 1,588.485-re emelte. Ezzel az akcióval kapcsolatban a lengyel szövetkezeti oktatónők és női funkcionárusok 29.969 megbeszélést tartottak. A városi szövetkezetekben minden félévben megtartják a szövetkezeti oktatónők konferenciáját, ahol az oktatónők irányelveket kapnak további munkájukra vonatkozóan, s ahol kölcsönösen kicserélik egymás tapasztalatait. Ami a lengyel szövetkezetek aSzszonytagjainak további munkáját illeti, megemlékezünk legalább arról, hogy az év harmadik negyedévében összehívják a szövetkezeti munka minden ágazata képviselőjének konferenciáját, hogy összegezze az eddigi működést, jelölje ki a jövő feladatait, hogy megválassza a Nők Ligája szövetkezeti szekciójának három elnökn^jét és megtárgyalja az új képviselő megválasztását a Nők Nemzetközi Szövetkezeti Gildájának végrehajtó bizottságába, mert eddigi képviselőjük Dembinská asszony a közoktatásügyi miniszter helyettese lesz. Továbbá megválasztják küldötteiket a Nők Nemzetközi Szövetkezeti Gildájának konferenciájára, melyet szeptemberben tartanak meg és jóváhagyják majd az említett konferencián elhangzó békefelhívás szövegét. A lengyelországi szövetkezetek aszszonytagjai tudatában vannak a hazájukban végbe ment politikai és társadalmi változásoknak és minden erejükkel arra törekednek hogy hozzájáruljanak egy új igazságos társadalmi rend kiépítéséhez, mely biztosítja az asszonyok politikai, gazdasági és társadalmi jogait. Sikeres tojás és gyümölcsfelvásárlás A párkányi és a zselízi Járási Fogyasztási Szövetkezet alkalmazottai tudatában vannak annak, hogy a szövetkezeteknek Népidemokraűkus köztársaságokban a szocializmus épétésénél nagy és felelősségteljes feladatuk van. A zselízi és a párkányi Járási Fogyasztási Szövetkezetek dicséretet érdemelnek, mert a 33-ik tervhét végéig 107%-ra teljesítették a felvásárlás tervét és kötelezettséget vállaltak, hogy a tervet 30%-kal túlteljesítik. A párkányi Járási Fogyasztási Szövetkezet vezetője Ocsenás elvtárs, kinek fő érdeme, hogy a felvásárló szervezet sikeresen teljesíti a kontingensen felüli tojásfelvásárlást, kötelezettséget vállalt, hogy november 14-ig további 90.000 terven felüli tojást vásárol fel. A zselízi „Jednota“ 109%-ra teljesítette a kontingensen felüli tojásfelvásárlást. A Járási Fogyasztási Szövetkezet referense Laco elvtárs, szintén kötelezettséget vállalt, hogy november 14-ig 150 ezer terven felüli tojást vásárol fel. A nyitrai kerületben a szövetkezetek mostanában sok gondot fordítanak a terven felüli tojásfelvásárlásra. A kerületi Szövetkezeti Tanács referense Toman elvtárs, ezért dicséretet érdemel. A nyitrai kerületben a Járási Fogyasztási Szövetkezetek sikerrel teljesítik a gyümölcsfelvásárlás tervét is. Ez a körülmény a Kerületi Szövetkezeti Tanács és a Járási Fogyasztási Szövetkezetek funkcionáriusainak és alkalmazottainak igyekezetéről tanúskodik. Ebben a tekintetben a nyitrai Hevület példát mutat a többi szlovákiai kerületnek. Tudja mit ieEent a Huko? Huko — vasmű szlovák elnevezésének (hutný kombinát) rövidítése. Üj fogalom, amelyet ma talán még kevesen ismernek, de holnap harcos jelszava lesz minden becsületes dolgozónak. Dolanský elvtárs a CsKP Központi Bizottságának történelmi jelentőségű februári ülésén jelentette be, hogy „Szlovákiában új kohóművek létesülnek évi egy millió tonna nyersvastermeléssel, aminek alapján egész új iparvidék keletkezik — oly területen, ahol eddig alig iparosítottak s ahol nagy a munkaerőtartalék. A kombinát már 1953-ban megkezdi a termelést; építése 1955-ben fejeződik be“. Dolgozóink százai és ezrei dolgoznak már a Hukon és újabb százak és ezrek vannak útban segíteni e hatalmas vasmű megalkotásában. Ifjúságunk, amely már oly sokszor bizonyította alkotó készségét, lelkes építő munkájával, harcos kiállásával a szocialista építésünk mellett, ma újra útban van e hatalmas vasműhöz, mert szükség van a betonozókra, gépészekre, robbantókra, ácsokra, kőművesekre, kútásókra, vasasokra, lakatosokra; kovácsokra, traktoristákra és gépkocsivezetőkre, akik minden tudásukkal és erejükkel építik a vasművet. Ma azokon a vidékeken, ahol azelőtt nem ismertünk mást, mint tehénfogatot, fiaekét, sovány legelőket és szegénységet, nagyszabású építkezések folynak, hogy átlendítsék országunkat a szocializmusba. Osztrava megnövekedett iparvidéke, óriási vízierőművek és duzzasztógátak — harcosaink, vezéreink legmerészebb álmai valósulnak meg egymásután. Évi egy millió tonna nyersvas oly csodadoiog, amely egyszeriben a legforradalmibb és legboldogabb vidékké varázsolja iparban szegény országrészünket. A kassai kerületben, ahol a kohóművek épülnek, megannyi ríj traktor lendíti magasba az alacsony fokon álló mezőgazdaságot. Mozdonyok futnak szét az országba, egyúttal gépeket szállítanak üzemeinkbe s a külföldi keresletet is ellátják. A kohóművek kapcsán azonban új ipartelepek is létesülnek, főleg vegyi és fémmegmunkáló üzemek. Megnő a vasérctermelés, cementgyártás és a fakitermelés. Megduzzadnak a folyók, hogy kilenc villanytelepen át elegendő energiával lássák el gyárainkat és a máig is sötétben élő falvakat. Kelet-Szlovákia rövidesen a béke hatalmas erődítménye lesz. A szlovákiai Járási Fogyasztási Szövetkezetek alkalmazottainak A párkányi Járási Fogyasztási Szövetkezet alkalmazottai megértették a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatát a pártsajtó terjesztéséről. Megértették, hogy a napi pártsajtó a dolgozók megbízható tanítója, nevelője, tájékoztatója és tanácsadója. Megértették, hogy a pártsajtó hozzájárul a dolgozók politikai ismereteinek fejlesztéséhez és aki rendszeresen ujsá•got olvas az képes teljesíteni az ötéves terv feladatait, .az képes meggyorsítani a szocializmus építését és a békét erősíti. Azt. hogy a párkányi Járási Fogyasztási Szövetkezet alkalmazottai helyesen értették meg a pártsajtó jelentőségét, a következő felhívás bizonyítja, melvet a pártsajtó terjesztésével kapcsolatban intéztek a szlovákiai Járási Fogyasztási Szövetkezetek alkalmazottaihoz. Tisztelt elvtársak és elvtársnők! Jelentjük, hogy f. é. július 15-ével Jednotánk összes munkatársai — rendes előfizetőivé és olvasóivá váltak a napi Romániai szövetkezeti mozgalom A román Népköztársaságban naprólnapra emelkedik az ipari és mezőgazdasági termelés, s ugyanakkor egyre tökéletesebben szervezik a város és a falu közti árucserét, napról-napra nő a termelt áruk mennyisége, mely az állami kereskedelem és a szövetkezetek révén jut el a fogyasztókhoz. A már létező 6.185 szövetkezet közül négyezer fogyasztási szövetkezet, melyeknek több mint 16 ezer elárusítóhelyisége és több, mint ötmillió tagja van. A fogyasztási szövetkezetek nagy szerepet játszanak a dolgozó nép életszínvonalának emelésében. Az iparos szövetkezetekkel és a kolektív mezőgazdasági üzemekkel együtt meggyorsítják a város és falu közti árucserét, lehetővé teszik a dolgozók ellátását és iparcikkek vásárlását. Az 1951-es évben az állami kereskedéseken és a szövetkezetek közvetítésével elosztott áru árumennyisége az első pártsajtónak és pedig az „ÜJ SZÓ“ és a „PRAVDA“ napilapoknak, úgy hogy ma szövetkezetünk minden munkatársa, még a pártonkívüliek is buzgó olvasói Pártunk napisajtójának. Meg vagyunk győződve, hogy ezáltal politikai színvonalunk állandóan emelkedni fog és ezzel szövetkezetünkben is jobb eredményeket érhetünk el a szocialista építő munkában és a világbéke fenntartásában. Felhívjuk ezért az elvtársnőket és elvtársakat, hogy kövessék példánkat és szövetkezetükben valamennyien legyenek előfizetői és olvasói a napi pártsajtónak és ezzel segítsék építeni, fejleszteni szövetkezetünket. Hálássak leszünk, ha szept. 8-áig jelen• tik nekünk, megértették-e a napi pártsajtó előfizetésének emelésére irányuló akciót és milyen eredménnyel'teljesítették azt szövetkezetüknél. őszintén teljes sikert kivánunk ezen munkájukban: Tisztelet a napi pártsajtó minden előfizetőjének és olvasójának! negyedévben 32.1 %kal növekedett a múlt év első negyedéhez viszonyítva; 35 %-kal több textiláru és lábbeli eladására került sor és 18 % -kai több fém és vegyiipari cikk eladására, mint az 1950- es év első negyedében. A vidék lakossága hozzájut minden árucikkhez, amire szüksége van; könyvekhez, folyóiratokhoz, edényekhez és házi berendezésekhez. A fogyasztási szövetkezetek mellett különböző iparágak és műhelyek létesültek: gépészet, keramika, fafeldolgozó műhelyek, kötélfonók, gyümölcs és tejfeldolgozók, szabóságok, stb. Az ötéves terv utolsó évében az állami kereskedelem és a szövetkezetek révén kétszer több cukor, négy és félszer több tésztaféle, három és félszer több hús és négyszer több zsiradék jut a piacra, mint az 1950-es évben. Százkilencvennvolc százalékkal több lenvászon, 175%-kal több pamutkelme, 38%-
