Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-07-08 / 27. szám

MONDJUK MEG AZ IGAZAT! Pártunk központi bizottsága június 26-iki ülésén megtárgyalta a közellátás helyzetét és kötelező ha­tározatot fogadott el, amelynek alapján a kormány intézkedéseket tett a húsfogyasztással, a zsírral és tojással, valamint más árúcikkekkel kapcsolatban és elhatározta az ipari termékek néhány fajtájának ár­rendezését. Mi tette szükségessé ezeket az intézkedéseket, ho­gyan került sor Pártunk Központi Bizottságának e jelentős döntésére. A dolgozó tömegeknek tudniok kell erről az igazat. Az elmúlt hetekben és hónapokban a szabadpi­acon a hús, zsír, vaj és tojás árúsításában hiány mutatkozott. Mindenki előtt világos volt az a tény, hogy az egyre növekvő keresletnek termelésünk nem tudott eleget tenni és nem tudtunk a szabadpiacra adni megfelelő mennyiségű húst anélkül, hogy ezzel ne lett volna veszélyeztetve a kötött piac ellátása. Az új intézkedések tehát a dolgozók érdekében történtek. Pártunk Központi Bizottsága azért hatá­rozott így, hogy biztosítsa a dolgozó nép folyama­tos ellátását, hogy megakadályozza a spekulációs felvásárlásokat és rendet teremtsen a közellátás te­rén. A Központi Bizottság határozata, a kormány ren­deleté helyes és okos rendelkezés, mert abból az elvből indul ki, hogy elsősorban a munkásság és a többi dolgozók ellátását kell biztosítani és csak az­után kerülhet sor a szabadpiac keresletének kielé­gítésére. Ezek az intézkedések tehát a dolgozó nép, a szocialista országépítés és a béke védelmének szempontjából történtek. Ha a Párt és a kormány az élelmiszerkészletek elpocsékolását megengedi, a dolgozók közellátását sújtja vele. Ezért dolgozó né­pünk megérti a Központi Bizottság határozatát és helyesli azt. Mindenekelőtt tudatában kell lennünk annak, hogy ezek a nehézségek átmeneti nehézségek, a fej lődés nehézségei. A hús-, a zsír-, a tojásfogyasztás a városok, de a falvak dolgozóinál is rohamosan nö­vekszik. A múlt évben a szabadpiacon kétszerte több húst és hústerméket adtunk el, mint 1949-bm és ez a mennyiség több mint egyharmada a kötöttpia­con vásárolt húsmennyiségnek. Amellett a jegyes húsfogyasztás is egyetlen esztendő alatt 8 százalék­kal nőtt. Az egy lakóra eső húsfogyasztás a múlt évben már 39 kg volt, ami felével több mint a München-előtti köztársaságban. A nehézségek igazi alapvető oka az, hogy a hús­­fogyasztás és a többi életszükségletek vásárlása sok­kal gyorsabban nő, mint amennyi a mi lehetősége­inknek megfelel. A Központi Bizottság februári ülé­sén Gottwald elvtárs rámutatott a mezőgazdaság­ban mutatkozó alacsony termelékenységre. Amikor a München-előtti köztársaságban 1 mil­lió éhező munkanélküli volt, a munkások koldús­­béreken tengették életüket, amikor a dolgozó pa­raszt minden liter tejjel és minden kilogramm hús­sal sietett a piacra, hogy összekuporgassa azt a né­hány garast, amivel megmentheti kunyhóját az ár­verés elől, amikor'a kirakatok tele voltak árúval és az üzletek tátongtak az ürességtől, mert hiszen nem volt min vásárolni, nem volt pénz a vásárlásra, —abban az időben elegendő volt a mezőgazdasági munka alacsony termelékenysége. Ma, amikor a szo­cializmus építésében egyre növekszik a nép életszín­vonala és növekszenek a dolgozók igényei is, ma már a mezőgazdaság alacsony termelékenysége szá­munkra nem elegendő. Ezért vezeti Pártunk a dol­gozó parasztságot a szövetkezet útjára, a mezőgaz­dasági szövetkezeti nagyüzemi termelés felé, azért harcol a meglévő EFSz-ek megszilárdításáért és jobb gazdálkodásra tanítja a szövetkezeteket. Ha a dolgo­zó népünket el akarjuk látni elegendő élelmiszer­rel, akkor mindenekelőtt fokoznunk kell a földek hektárhozamát és az állattenyésztést. Ezért tett Pár­tunk intézkedéseket az állami birtokok és az álla­mi gépállomások munkájának megjavítására és ezért vezeti a dolgozó nép harcát az osztályellenség, a ku­­lákság ellen, mely minden lehető eszközzel hátrál­tatja a fejlődést a falun és fékezi előrehaladásunkat a szocializmus felé. A mostani nehézségekhez ezeken kívül még az is hozzájárult, hogy az állattenyésztés tervét nem tel­jesítették, különösen a vágósertéseknél. Ezért nem teljesítették a felvásárlás tervét, mert a felvásárló szervezet még nem tudja megszervezni a folyama­tos felvásárlást minden időszzakban. De a sertéste­nyésztésben sem értük el az előírt tervet. Itt is meg­mutatkozik a kulákság működése, amely szabotálja a termelést, a beszolgáltatást és amely megkísérli befolyásolni a kis- és középparasztságot, hogy ne tartsák az előírt jószágmennyiséget. A nemzeti bi­zottságok felelőtlenül engedélyezték a házivágáso­kat, amelyeknek száma 1949 evvel szemben a felé­vel növekedett.. Ugyanilyen hatalmas növekedési irányzat mutatkozott meg a szabadpiac más élelmi­szereinél is. 34 százalékkal emelkedett a vajfogyasz­tás, 137 százalékkal a kávé, stb. Ugyanilyen növe­kedés észlelhető a textil cipő és más iparcikkeknél. Mindez arról tanúskodik, hogy mekkorát nőtt a vá­sárló erő, hogyan növekedett népünk életszínvonala. Azonban mi csak azt fogyaszthatjuk el, amit ter­melünk, vagy pedig amit termékeinkért a külföld­ről behozunk. Semmivel sem többet és ugyancsak kor rá kell mutatnunk arra, hogy a vásárlóerő gyor­sabban növekszik, mint nő az élelmiszerek termelé­se és az ipari cikkek gyártása. Állandóan véssük emlékezetünkbe azt az alapvető igazságot, hogy a népidemokratikus rendben a fogyasztás semmikép­pen sem a pénz mennyiségétől, hanem az ipari és mezőgazdasági termékek tömegétől függ. A bérek és fizetések emelkedése, dolgozóink magasabb jö vedelme -csupán akkor hozhatja meg a gyakorlati sikert, ha ugyanilyen módon nő a termelés is. ha ugyanilyen módon emelkedik a munka termelé­kenysége az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A munka termelékenységének emelkedése, a terme­lés gazdaságosabbá tétele nélkül lehetetlen biztosí­tani a termékek megfelelő mennyiségét egész né­pünk számára, különösen akkor, amikor a bérek és fizetések gyorsabban nőnek, mint a termelés. Központi Bizottságunk határozata s a kormánv éppen erre irányulnak. Eltávolítják a termelés és a bérek , a fogyasztás fejlődésének egyenlőtlenségét. Ezért Pártunk központi Bizottsága harcra mozgó­sítja a kommunistákat és az egész dolgozó népűn két, hatalmas küzdelembe hívja a munka termele­­kenységének fokozására, a termelés gazdaságosabbá tételére. Használjuk fel üzemeink teljesítőképesse­gét, szervezzük meg jobban a munkát, vezessük be a második és harmadik műszakot, bánjunk gazdasá­gosan a nyersanyagokkal és így termeljünk többet, jobbat és olcsóbban és akkor nem lesznek gondja­ink olyan irányban, hogy mit csináljunk a fölösleges vásárlóértékkel és eltávolítjuk közellátási nehézsé geink jelentős részét is. Dolgozó népünk elutasítja az ellenség hangját, amely megkísérli rágalmazni népidemokratikus rendszerünket. Tudja, hogy mi van a külföldi im perialisták Csehszlovákia-ellenes propagandája mö­gött. Még emlékszünk a kapitalizmusra, amely a München-előtti köztársaságban megbénította népünk alkotóerejét és az emberek millióit hajtotta az ut­cára. Népünk meg tudja becsülni azokat a vívmá­nyokat, amelyet népidemokratikus országunk adott. Pártunk mindig az igazat mondta a népnek, mert politikája a nép érdekében és a nép érdekeinek megfelelően történik. így van ez most is. Pártunk az igazat mondja a dolgozó népnek, fel­tárja a való helyzetet és így mutat utat azoknak a nehézségeknek kiküszöbölésére, amelyeket most a közellátás terén átélünk. A kommunisták az üze­mekben, a havatalokban, a városokban és a falvak­ban magyarázzák meg a dolgozó népnek ezeknek az intézkedéseknek a jelentőségét, győzzék meg a dolgozókat az intézkedések szükségességéről és mu­tassanak rá arra az igazságra, hogy mindez dolgozó népünk érdekében, a szocializmus és a béke érde­kében történik. Ez a kommunisták harci feladata ezekben a napokban. (A Rudé Právo cikke nyomán) Kivonat a nagylégi IV. típusú EFSz elszámolási könyvéből Szocialista gazdálkodásunk egyik alaptörvénye, hogy a termelt javakat az egyes ember által elvég­zett munka minősége és aránya szerint osszuk el. Az egyes EFSz-ek és tagságuk jutalmazása függ az EFSz-ben lévő munka jó megszervezésétől és a tag­ság szorgalmától. A jó szervezéstől, a tervszerűen végzett munkától és a szorgalomtól függ az egyes tagokra eső jutalom nagysága. Közöljük a nagylégi ÍV. típusú EFSz június havi elszámolását a jutalma zásról, amely hű képet ad arról, hogyan dolgozott a szövetkezet tagsága a múlt hónapban. A tagoknak előlegként kifizették jutalmuk 50%-át s a követ kező összegeket vették fel 1 hónapra: Mihalík Ferenc ledolgozott 61 munkaegysgéget és kapott 4.915.20 koronát. Lalók Vince ledolgozott 60 munkaegységet és ka­pott 4.855.20 koronVit. Monusi Ferenc ledolgozott 51.30 munkaegységet és kapott 4.179.20 koronát. Karácsony István ledolgozott 52 munkaegységet és kapott 4.200.— koronát. Czére Viktor ledolgozott 54.25 munkaegységet és kapott 4.340.— koronát. Csörgei Ferenc ledolgoott 61 munkaegységet és kapott 4.940.— koronát. Kristek Ferenc ledolgozott 51.50 munkaegységet és kapott 4.220.— koronát. Kristek Lajos ledolgozott 55 munkaegységet és kapott 4.436.80 koronát. Szabó Vintce ledolgozott 5^,.20 munkaegységet és kapott 4.572 koronát. Csak úgy tudjuk biztosítani népünk magasabb életszínvonalát és magunkat megkímélni a fáradságos munkától, ha igénybe vesszük mezőgazdaságunk legmodernebb gépeit Ä köbölkúti EFSz teljes erővel hozzáfogott az őszi gabonák aratásához Ezévi bő termésnél mutatkozik meg dolgozó parasztságunk szorgalmas munkájának eredménye és az a segítség amit népi demokratikus államunk ég munkásosztályunk nyújt dolgozó parasztságunknak, hogy a nagyüzemű szocia­lista gazdaságokban többet, jobbat és olcsóbban termeljen és emelje a hektár­hozamot. Mindez vásárlóképességük és életszínvonaluk emelkedésében nyil­vánul meg. Köbölkút dolgozó földművesei, EFSz tagjai is örülnek a gazdag bő aratásnak. A jó termés láttára jobb az emberek munkakedve. Az EFSz három arrató­­csoportot állított fel. Elismerés jár a köbölkúti Ifjúsági szervezetnek, mert tagjai fáradságot nem ismerő akarattal igyekeznek megmenteni minden szem gabonát. Külön csoportjuk az ősziárpa cséplését vállalta el. A cséplőgép zöreje mellett ott látjuk az öntudatos fiatalsá­got. A lányok is kiveszik részüket a munkából, s éppen olyan lelkesedéssel dolgoznak mint a fiúk. Eddig már 250 q-át adtunk át a Földműves Raktárszö­vetkezetnek az ősziárpából — mondja Hanácsek elvtárs, de ugyan így a búzát, a rozsot is átadjuk mindjárt a géptől. Csak éppen azt hagyjuk meg, amire a tagoknak és a szövetkezetnek szüksége van. A második arató csoport­ban több a lány mint a fiú. Az önkötö­zők után szaporán keresztbe hordják a súlyos rozskévéket. Kombájn is dolgo­zik. amit csak négy ember szolgál ki és naponta 350—400 q-a gabonát arat és csépel ki. Mennyi munkaerőt takarít .meg és mennyi fáradságot vesz le dol­gozó földműveseink válláról. Ott ahol sem önkötözőgép, sem kombájn nem arpthat, kézikaszával végzik el a mun­kát. A kaszások csupa férfiak, külön csoportot alkotnak és nagy hozzáértés­sel vágják a ledült gabonát. Az aratási munkálatok mellett javá­ban folyik a tarlóhántás is. Traktoris­táinknak segített a téli hónapok iskolá­zása, pontos és szép munkát végeznek. Olyan az igyekezetük, hogy a learatott földet egyidőben föl is szántották. Nem feledkeztek meg Köbölkúton a másod­növények vetéséről sem. Tíz hektár tar­lórépát vetnek, hogy állatállományukat növelhessék és a tejhozam állandóan emelkedjék, s hogy jóminőségű takar­mányt biztosítsanak a téli hónapokra. A köbölkúti EFSz például szolgálhat a többi szövetkezetnek az aratási és cséplési munkálatok jó megszervezésé­vel, a tarlónövények vetésével az összes soron lévő munkálatok időben való el­végzésével Például szolgálhat a gabona beszolgáltátási kötelezettség teljesítésé­vel is. Sz. A. A vajasvattai EFSz elsők közölt kezdte meg az ősziek aratását A somorjai járásban Vajasvatta község IV. típusú szövetkezete már július 2-án megkezdték az őszi gabonák aratását. Az aratáshoz egy munkacsoportot alakítottak, melynek 12 tagja van. Ezeknek feladatuk, hogy körülarassák a bú­zatáblát az önkötözőgépek előtt és utána keresztekbe rakják a kévéket. Egy ember napi normáját a keresztekbe rakásnál egy hektárban állapították meg, ami 1.5 munkaegységet jelent. A rozs aratását július 5-re tervezték és utána nyomban aratják a búzát. Ha az időjárás nem akadályozza nagyobb mértékben már e hó 14-én megkezdik a cséplést, tehát mindjárt az aratás befejezése után. Egyébként az aratással nagyon jól haladnak és a rozs aratását egy nappal, a búzáét szintén egy nappal előbb fejezik be a kitűzött időnél. Nagyon jó termés mutatkozik, — mondja Budai elvtárs, a szövetkezet agronómusa. Rozsból számítunk 21—22 q-ás átlagtermést hektáronként. Búzá­ból pedig 23—24 q-át várunk. Még szebb a kilátás az árpánál, ahol 17 q-át ter­veztünk, de elérjük az átlag 26 q-át js. Tekintve, hogy a szövetkezet csak az elmúlt év decemberében alakult meg és azonnal a IV. típus szerint gazdálkodtak, máris szép eredményeket tudnak felmutatni. A szövetkezetnek mindössze 46 tagja van és általában elég nagy te­rületen gazdálkodnak, de a 11 ha cukorrépa, amely másodszor is be van kapál­va és a 44 ha bekapált kukorica arra mutatt, hogy a tagok valamennyien szor­galmas emberek. Ha a tagok továbbra is így fognak igyekezni, példás munká­jukból tanulnak majd a többi kis- és középföldművesek is és meg van a re­mény, hogy azok is tagjai lesznek a szövetkezetnek. L. M. II. évfolyanji 27. szám. Bratislava, július 8.

Next

/
Thumbnails
Contents