Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-08-26 / 34. szám
L. augusztus 26. SaÁndfSktmű* S Az endrédi EFSz 25 q búzával, 648 q rozzsal és 250 q árpával szolgáltatott be terven felül Nyugatról sötét esőfelhők vonulnak, időközönként már villámlik is. Biztos eső lesz, a szele máris az ember arcába viszi a műtrágyát, melyet az endrédi szövetkezeti tagok ép most dobálnak le a teherkocsiról. A szövetkezet udvarán nem is látni több személyt, csak éppen azokat, akik a műtrágyával dolgoznak. A szövetkezet irodája zárva van. Hol van az elnök, elvtársak? — kérdem. A járásra ment fontos ügyek miatt, volt a válasz. A teherkocsi közben megüresedett. Bementünk az irodába. Kovács Emil elvtárs a Szövetkezet könyvelője is műtrágyával dolgozott. Mennyi földetek van, hogy még a fizikai munkára is van idő, kérdeztem Kovács elvtársat. „Hát földünk az van ép elég, összesen 391 ha, de kevés a munkaerő és időm is akad bőven, hogy segítsek a kinti munkálatokban is. Állandó aktívtagunk 25 van, ezek munkaegységét, este is van időm beírni. Én dolgozom a földeken is, résztivettem az aratásban, a csépléshél és minden munkánál. Látod, most is műtrágyát hordunk az állomásról“. Kovács Emil öntudatos szövetkezeti tag, mint könyvelő a mezei munkákban is példával jár elől, amiért nem számít külön munkaegységet. Öntudatos a többi tag is, nem ismerik a fáradtságot, ha a szükség úgy kívánja, a nyolc órán túl is dolgoznak. Kell is hogy megbirkózzanak a 391 ha-al. A legnagyobb erőfeszítés ellenére sem sikerült minden munkát időben elvégezni, így történt, hogy 35 ha cukorrépából 8 ha megmunkálatlan maradt. A kukoricát sem volt idő megmunkálni. „Még az a jó, hogy a kukorica sűrűn van vetve, mert így legalább még a csalamádét takarmányul felhasználjuk. Viszont a takarmánynak szánt rozsot learatjuk és elcsépeljük, így tudunk átadni rozsból 648 q-val többet, mondja Hudák János tehenész. Közben hazaérkezett a szövetkezet elnöke és a HNB elnöke is, kik szintén elmondták a faluban észlelhető hibákat. Mesziár Mihály a Nemzeti Bizottság elnöke abban látja a hibát, hogy 70 tagból csak 25 dolgozik. Az EFSz-ben mind szlovákok, mind a magyarok a legnagyobb egyetértésben élnek. .Van olyan is, mint Sebó, 14 ha-os gazda, aki beadta a vagyonát a szövetkezetbe, de eddig még egyetlen napot sem dolgozott, spekulációból él. Varga Lajos 17 ha-os kulák is tagja a szövetkezetnek, de igen keveset dolgozik benne. Földjeinek felét fiának adta, akivel közös háztartásban él. Marhaállományát szintén a fiának adta, így Varga megszabadult földjétől, mert nem akart dolgozni rajta és ezzel takarja kulák-mivoltát. Az ilyen elemeket ki kell a szövetkezetből zárni, a földjeiket vissza adni nekik, hadd dolgozzanak rajtuk. Az aktív tagok törekvő munkáját bizonyítják a munkaegységek, Susol János és leánya júliusban az aratás alatt még 18 órát is dolgoztak, így ért el 89.12 munkaegységet, leánya pedig 89.16 munkaegységet. Susolék a júliusi hónapra 10.161 koronát vettek fel előlegként. Lukács János 87 munkaegység után kereken 5.000.— korona előleget kapott. A tagság természetbeni jövedelme minden tag egéisz évi kenyerét biztosítja. A szövetkezet idáig 25 q búzát 648 q rozsot és 250 q árpát adott át terven felül. Mamran János, a szövetkezet elnöke megjegyezte, hogy a tagság részére' 5 vagon búzát raktároztak el, árpából pedig 200 q-t. A zab és a borsó még nincsen elcsépelve, ami munkaerő hiány miatt késik. Az endrédi EFSz munkaerő hiányban szenved, mégis sikerült. a tervezett tarlótakarmányt elvetni, ami a marhaállomány növelésének, szolgál biztosítékul. Sebők Komoly hiányosságok a feledi gépállomáson, csak 45°|o-ra teljesítette aratási tervet Az aratás és csépelés végrehajtásában nagy felelősség hárul a gépállomási dolgozókra. Nagy mértékben tőlük függ, hogy idejében lehetőleg a legkisseb szemveszteség nélkül arassák le a gazdag termést és csépeljék ki dolgűzó népünk kenyérnek valóját. Gépállomásaink dolgozói, technikusai, traktoristái feladatuk tudatában elő is készültek erre a nagy munkára. Javították a traktorokat, önkötőzőket, versenyben folytak a javítási munkálatok. Az aratás megkezdése előtt szak- és politikai oktatásban részesültek az összes traktoristák is, különösen az újak, hogy sikeressen végezhessék a rájuk bízott gépekkel az aratást az EFSZ és kis- és középparasztságuk földjein. A javítási és előkészítési munkák nem minden gépállomáson folytak le kielégítően A feledi géppállomásról kifutott önkötőzők 40%-a hever többé kevésbbé megrongálva a gépállomás udvarán. Kérdezzük Darabos elvtársat, a gépállomás technikai vezetőjét, hogy mi okozta a nagy géphibákat? Talán a helytelen kezelés, vagy az, hogy a legtöbb fiatal traktorista elhanyagolja a gépek kenését, minek következtében bedöglenek a csapágyak, így következnek be a törések? Vagy talán egyesek nem kímélik a ráiuk bízott gépeket? A cséplőhöz nincs kellő szakismeretük fiatal traktoristáinknak. Nem bizonyult elégségesnek a futtában részükre adott cséplőkezelési oktatás. Нмпуzik a gyakorlat. Hidegkúton Csincslk János gépkezelőt cséplés közben a parasztok figyelmeztették,, hogy cséplője szokatlanul üt, ő azt felelte nekik, majd eláll, és két órán belül volóban el is állt, mert a menet közben meglazult fédertartó csavarokról az anyák lehulltak s a hajó leszakadt. Csincsik könnyelműködése azt eredményezte, hogy egy napi cséplés elmaradt a javítás miatt. Pedig ha szemével, fülével észreveszi a hibát, utána húzta volna az anyákat, elkerühette volna az üzemzavart. Sok kisebb- nagyobb hiba fordul elő a cséplés-nél. Pl. szalmába megy a szem; ez veszteség, de egy-másik fiatal kezelő nem éri fel ésszel, hogy a dobot összébb húzva kiküszöbölheti a hibát. A gépállomás május 10-ig 41 darab cséplőt vásárolt fel, két műszakban kezdték el a kijavítást. Az egyik munkacsoportot Tornóczy László, a másikat Sikur László vezette. Javítások után a cséplőket kihelyezték. Eddig a Sikur által javított gépek mind beváltak, ellenben Tornóczy keze alól kikerült csépplőkből már eddig három darab üzemképtelenné lett. Semmi más ez, mint hanyag munkateljesítés, mondja Darabos elvtárs, pedig volt idő és anyag is hozzá. Darabos elvtárs önkritikailag is beismeri, hogy őt is terheli felelősség a hibásan kijavított gépekért, mert néki volt a feladata a javított gépekről meggyőződni, hogy munkaképesek-e. Részben elhanyagolta a feladatát, de azzal mentegetődzik, hogy nagy az elfoglaltsága, és helyettese, Tomkó elvtárs pedig úgy látszik, kissé felületesen fogta fel a dolgot. Nagy hanyagság tapasztalható az egyes brigádvezetőknél, pl. a hajnácskai nyolcas brigád két hétig hagyta együtt önkötőzőjét az esőn rozsdásodni. Learatta- e a géppállomás a szerződésileg vállalt arató területet, és hogy teljeч. sítette a tarlóhántást — kérdezem az elvtársat? Az aratást 45%-ra a tarlóhántást 6%-ra teljesítettük, mondja Veres elvtárs politikai vezető. Komoly hiány a feledi gépállomáson az alkalmazottak alacsony politikai színvonala. A traktoristák, de még a vezetők sem ismerik alaposan a mezőgazdasági politikánkat, így nem ismertethetik meg parasztságunkkal a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Mindenekelőtt az üzemi tanács és pártszervezet javítsa meg politikai munkáját, de alapos szaknevelcsben kell részesíteni az összes alkalmazottakat, törődni kell a munka jó megszervezésével, a szoc'alista munkaversennyel a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. Kőhidgyarmafon sem sikerült a d Jogkerülő kulák terve A falusi gazdag a szövetkezet megrögzött ellensége — mondotta Slánský elvtárs, a CsKP főtitkára. Hogy mennyi igazságot rejt magában ez a pár szó, erre ad feleletet a kőhidgyarmati JI. típusú EFSz. A szövetkezet megalakulásakor a kulákság igyekezett befurakodni a szövetkezetbe. Tudták jól, hogy a szövetkezet keretein belül jobban szíthatnak, többet árthatnak és akadályozhatják a fejlődést. Bizonyítja ezt az is, hogy még mindig а II. típusnál tartanak. Lami László, akinek 18 hektár földié van, aljas módon viseltetett a szövetkezettel szemben. A megalakuláskor alelnöke lett a szövetkezetnek, ahol bomlasztó munkát fejtett ki. A járás azonban idejében felismerte konok munkáját és a. tagsággal együttműködve megfosztotta tisztségétől. Ám a szövetkezetből nem A muzslai EFSz befejezte a cséplést és a gabona beszolgáltatást * A természetbeni járulékokat is kiosztották Nagy munka kemény küzdelem folyik ma falvainkban a cséplés és a gabobabeszolgáltatás sikeres befejezéséért. Muzslán is befejezték már a cséplést. A szövetkezet 100%-ra teljesítette gabonabeszolgáltatást, a búzából 600 q-t, rozsból 250 q-t adtak át. Ezzel egyidőben a természetbeni járandóságot is kiosztották. Bakai Antal 13 q-t gabona előleget és 25.000. — koronát, Kabók Ferenc 14 q gabonát és 38.000. — koronát, Komló Márton pedig, aki feleségével dolgozik, 21 q gabonát és 51.000.— korona jutalékot kapott az elmúlt félévre a ledolgozott munkaegysége után. A falusi kúlákság és spekulánsok egész évi uszítása és dajkameséje a természetbeni járandóságról teljesen csődöt mond. Azok a tagok, kik úgy gondolták, hogy biztosabb nekik a 150.— korona, melyet mint napszámot kaptak a kulákoktól, most vették észre, hogy nagyon tévedtek. Az ilyeneknek alig pár kq gabona jutott az osztalékból. így járnak mindazok, akik a szövetkezet ellenségeire hallgatnak. Az ilyenek most 'zomorúan, lehorgasztott fővel szégyenkeznek a többi tag viszont, aki szorgalmasan dolgozott egész éven át, örül a szövetkezet eredményeinek, ahol jobb élete és jövője van biztosítva. Komló Márton elvtársat kint a sertéshizlaldánál találtam meg, ahol feleségével együtt szorgalmasan dolgoztak. Megkérdeztem tőle. meg van-e elégedve a jutalékkal, melyet most kapott a szövetkezettől? „Én nagyon is meg vagyok elégedve, sőt számításomon felül kaptam a bő jutalmat. Én mint sertéstető dolgozom napi 1.5 munkaegységért. Ez a munkaegység, úgy láttam, munkához képest magas és bejelentettem a szövetkezet vezetőségének, hogy uganezt a munkát negyed munkaegységgel ohsóbban végzem el. Mindezt azért tettem, hogy olcsóbbá tegyen a termelést, a szövetkezet az enyém is s úgy kell gondolkodni mindenkinek, hogy kevés megerőltetéssel minél több hasznot hajtson a szövetkezetnek, fejezte be Komló elvtárs. Beszédünk során a sertésólakhoz érkeztünk, ahol fürge malacok nagy rikoltozással várták az etetést. Elválasztva külön vannak a nevelősertések és a hízók. Jól szemügyre vettem kívülről a korszerűen megépített hizlaldát, amely belülről szemlélve bizony nincs a legjobban megépítve; Egyébként Muzslán a szövetkezet jó kerékvágásban halad, de kell, hogy munkájukat megjavítsák, sokat olvassanak és így fölvilágosítsák a falu kis- és küzéppaftisztságát és megnyerjék a szövetkezetbe. Sz. zárták ki. Itt kezdődött'a komoly baj. Földjeinek felét beadta a közös gazdálkodásba, a másik felén pedig egyénileg kívánt gazdálkodni. A szövetkezeti tagok művelték meg a megtartott földjeit. A tagok éberségének köszönhető, hogy Lami Lászlónak nem sikerült a terve, mert közvetlenül a cséplés után minden szem gabonáját a tagok egyenesen a géptől beszolgáltatták a földműves raktárszövetkezetbe. Nemcsak ez a kirívó eset az egyedüli a szövetkezetben. A kulákoktól igen befolyásolható Német Ágoston, kisparaszt, akinek 4 hektár földje van és aki tagja a szövetkezetnek, ugyanúgy tett, mint Lami kulák. Földjeinek felét odaadta a szövetkezetnek a másik felét megtartotta magának, abban a hiszemben, hogv két hasznot fog húzni munka nélkül. Még arra sem méltatta a szövetkezetét, hogy legalább egy napon a cséplés alkalmával segített volna. Mindennek ellenére a szövetkezetnek szép eredményei is vannak. A tagok öntudatos része szívósan ’dolgozott és előre vitte a szövetkezetét a fejlődés útján, ami nagy csapás volt a reakcióra. A cséplést időben sikerült befej ezni ök s az előírtnál 70 q-val szolgáltattak be többet. Nem maradtak el a növényápolási munkálatokkal sem. Ezt bizonyítja a kukorica, a cukorrépa, melyek tisztán állnak és jó növésűek. A szövetkezet vérkeringése kezd megindulni. 0j gazdája van már Németh Imre elvtárs személyében, aki nagy gondossággal és odaadással fáradozik az állatállomány növelésén. Most van épülőben az istálló és a hizlalda is, melyek újabb erősségei lesznek a szövetkezetnek. Jelenleg már két lovuk van és teljes erővel láttak hozzá a munkához a jövő termés sikere érdekében. A tagság pedig a közelgő téli időszakot maid tanulásra használja fel. hogy a jövőben még nagyobb eredményeket tudjon elérni és példás munkájával megnyerje a kis- és középparasztokat a szövetkezet számára. Sz. A szepsi EFSz legfontosabb feladata a földek technikai rendezése és a tagság szaporítása Szemerkél az eső, ahogy útnak indulunk a szépei dűlőúton, arrafelé, ahoí a szövetkezet csépeli ezévi bő termését. Amikor odaérek, látom, hogy ugyancsak szorgoskednak a nagy kazal tetején a szövetkezet tagjai: asszonyok, férfiak egyaránt, hogy a készülő eső előtt összehúzhassák nagyra kezdett szalmakazluk tetejét. Bodnár Gézával, a szövetkezet elnökével elbeszélgetünk, aki nagyon haragos ma, mert több mint valószínű, hogy délután már ' nem tudnak csépelni a szitáló eső miatt. Július 23-tól kezdve végzik a cséplést 1200 mm/ m cséplővel, napi 130 q-a teljesítményei. Az öszszes búzatermésük 9^ vagon volt, amiből a kon>tmgenst egyenesen a géptől szolgáltatták be több mint 300 %-ra. Jelenleg a rozscséplés van folyamatban, már ebből is 230 %-ra teljesítették beadásukat. Igen jó gabona termett, igaz, hogy műtrágyáztunk is, de ennyire mécsem számítottunk. Akárhogy számítsuk, meglesz a 23 vagón termésünk, mondja büszkén Zabó, a szövetkezet pénztárosa . , . A szövetkezet földjeihez tartozik a volt a papi és urasági birtok is. Mondogatták a szövetkezet alakulásánál a volt nagybérlők, hogy azok a földek nem fognak teremni, nem érdemes velük bajlódni, irigyelték tőlünk. Jobb szemmel néznék ezek a volt bérlők, ha az a világ> lenne, amikor még zsellérekkel dolgoztatták meg földjüket. Az egykori papibirtok zsellérei már a szövetkezeten b?lü! gazdáivá lettek a földnek s boldogan építik jobb életszínvonalukat. A zsákoknál Fazekas Géza szövetkezeti tag könyökig nyúl be a zsák tartalmába és megelégedétten mondja: igen jó a termésünk, jobb mint a magángazdálkodóké. Jó termést hozott az a 30 ha föld is, melyet 30 éve nem szántottak. Most elsőrendű sörrárpa van rajta, jegyzi meg tovább Zabó pénztárnok. A cséplés folyamán a tagok természetbeni jutalmának kiosztása is folyik. A szövetkezeten kívüliek irigyen lesik, hogy a tagok mily boldogan hordják haza terményüket. Most már bánják, hogy hittek a kulákok állításainak, hogy: „még kenyér se lesz a tagoknak”. A munka végzésében is változás állt be a tagok-? körében, ahogy mindenki munkája szerint megkapta természetbeni jutalmát. Nem húzódoznak már, mint ezelőtt. Idáig már tizen gondolták meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyét és. beadták bejelentő lapjukat a szövetkezet vezetőségének. A szepsi szövetkezeteseket elért sikerükben jelentősen akadályozta, hogy földjeiket technikailag még nem redezték. Sokszor nehezen találtak rá földjeikre is a határban, ami nem is csoda: sok darabban van szétszórva. A legfontosabb feladat lesz részükre még az őszi vetések előtt, hogy keresztülvigy3k a tagosítást, melynek eredménye képen jeobban kihasználhatják a gépek munkáját, könnyebben és hamarább többet tudnak majd termelni. Tegyen meg minden lehetőt a helyi Pártszervezet és a népi szervek is, hogy a kis- és középparasztokkal megegyezve, véghezvihessék ezt a fontos lépést a szövetkezet fejlődését illetőleg. A szepsi szövetkezeti tagok a többi munka végzése terén is elég jól álla-, nak. 70 ha búza tarló már fel van szántva 8 Ka-on elvetettek tarlórépát szarvasmarhaállományuk részére. Bőségesen van takarmányuk is ezért tervbevették marhaállományuk felemelését, ugyanakkor beállítják ez év folyamán a sertés és juh tenyésztését i*.Ky Д sz^nfmiklósl állami birtokon 240 mázsás cukorrépatermést várnak A szeíitmiklósi állami birtokon már a cukorrépa szedésre gondolnak. Szeptember 15-én kezdik meg a munkát s 24-én útnak indítják az első szállítmányt. Ügy tervezik, hogy november elsején a cukorrépa elszállítását teljesen befejezik. Hektáronként 240 q termésre számítanak. Sütti József Perbeťe. Д Sraktoristák jól dolgoznak Naszódon Naszvadon, az ógyallai járásban szépen fejlődik az EFSz. Csak napok kérdése és befejezi a cséplést. Igen, a szövetkezet szép eredményeket ér el, mert a tagok szépen dolgoznak és a traktoristák is mindenben segítik őket. Például Kelmentész Imre traktorista és társai, mikor látták, hogy munkájukra éjjel is szükség lesz, elhatározták az éjjeli váltás megszervezését. Ha mindenki ilyen egyetértéssel dolgozik a szövetkezeti tagokkal, mint a naszvadi traktoristák, akkor biztosak vagyunk abban, hogy meglesz a mindennapi kenyerünk. Kelmentész Imre és társai arra kérik a többi traktoristát, ha látják, hogy munkájukra szükség van, dolgozzanak hasonló készséggel, mint ők Naszvadon, s ne emlegessék a nyolc órai munkaidőt. Remélik, hogy a traktoristák követik majd a példájukat. Pintér Ilona.
