Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-08-26 / 34. szám
e 1951. augusztus 26. Cadkd főUrnítors MÉHÉSZETÜNK IIIIIIIIIIIIIIIIIIKiHI!IIIIHIIIIIIWIIIIIIIIIIII!ll!llllllllllll|||llllllllllllllll!llllllll!ll!lllllll!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll 99 Őszi feletetés Mindenesetre laz a legjobb, ha annyi lépesméz van a családoknál, hogy őszszel nem kell őket feletetni. Az őszi feletetés legtöbbnyire azért válik szükségessé, mert rossz volt az esztendő. így például, ha elfagy az akácvirág, vagy a rossz, hideg időjárás miatt nem tudták a virágot kihasználni, továbbá, ha utána egész nyáron át kedvezőtlen időjárás uralkodott, minek következtében a családok nem gyüjthették be a téli ennivalójukat. Ilyenkor, amint mondani szoktuk: a méheket fel kell etetni. A feletetés azonban abból is származhatik, hogy a méhész az akácmézet mind elveszi, sőt el is adja, mindjárt a pergetés után, a méhek pedig már nem bimak többet hordani. Ezért a méhésznek mindig legyen tartalékméze. Sohase adja el az összes mézet pergetés után, hanem, akármennyire is szüksége van a pénzre, mindig hagyjon vissza annyit, hogy ha ősszel szükséges, meglegyen a téli ennivaló. A feletetés nem olyan könnyű, mint ahogy azt gondoljuk, először is azért, mert mindig csak estefelé szabad etetni. Másodszor pedig azért sem, mert nem lehet csak úgy, mint a csirkének a magot odaszómi, hanem óvatosan, vigyázva kell az etetőket elhelyezni, ha csak olyan etetőink nincsenek, amelyeket csak egyszer kell odahelyezni és másodszor már csak bele kell önteni a mézet. Az őszi feletetést nem szabad kése őszre hagyni. Különösen akkor, ha cukorral kell etetni, mert azt a méheknek be is kell érlelniük. De akármivel is etetünk, mindig el kell végezni szeptember elejétől 15-ig, hogy a feletetett mézet vagy cukrot, még mielőtt beállnának a hűvös napok, be is tudják pecsételni. Ez azért fontos, mert ha a méz B; sejtekben visszamarad, a tél folyamán pedig a kaptárban keletkező vízpárát a nyitott méz magába veszi, az ilyen méztől, a méhek igen könnyen megkapják a vérhast. Az etetéshez, ha csak lehet, mézet használjunk, mert a cukor nem természetes eledele á méhnek. Legjobb az akácméz. Nyers cukrot ősszel a méheknek egyáltalán nem szabad adni, mert ettől egész biztosan megkapják a vérhast, ha nem repülhetnek ki minden 15—20 napban. Nem szabad továbbá a méheket ősszel feletetni holmi gyümölcslével sem, mint például besűrített musttal, megfőzött gyümölcsízzel, mert ha néha volt is olyan tél, hogy szerencsésen kiteleltek tőle, de ez nem mindig sikerül így, mert ezek a gyümölcsféle nedvek, mint a szőlőlé — erjedni szoktak és vérhast okoznak. Ha a méhésznek magának nincs etetési célokra pergetett méze éltévé, idegentől, de leginkább üzletből ne vegyen, hacsak( biztosan nem tudja, hogy az illető méhészetben nincs betegség. De akkor is forralja fel az idegen mézet, mielőtt odaadná, mert a méhészek a ragályos álcarothadást mindig ilyesmivel hurcolják be a saját méhesükbe. Sokszor pedig az eladó nem is tudja, hogy a méhészetben betegség is van. Ha cukorral történik az őszi feletetés, csak süveg-, kocka-, vagy tisztított kristálycukrot szabad használni. Minden kilogramm cukorhoz adunk 6 deci tiszta vizet, de ha homokkal van keverve, akkor ettől előbb meg kell tisztítani: a vizet kétszer is fel kell forralni, a feloldott cukrot leszűrjük a homokról. Minden tíz kilogramm cukorhoz a rendes vízen kívül öntsünk még öt-hat deci vizet és azután 15 percig forraljuk és a tetejére jött habot szűrőkanállal teljesen leszedjük, s langyos állapotban adjuk be a méheknek, de ne melegen,.,— különösen amikor hűvös az idő, — mert a melegen beadott cukorszörp párolog benn a kaptárban és a lépek a párától megpenészednek. Természetesen az ennivalót mindig csak estefelé adjuk a méheknek A cukrosvíz forralása közben a főzőedényről a fedőt vegyük le, mert forralás közben, ha a fedőt raitatartjuk, könnyen kiszalad az üstből a főzet. Egy közepes nagyságú családra számíthat a méhész 10—12 kg cukrot, vándorfekvőkaptárban levő népes családban 16—18 kg-ot A feletetésnél egv és másfél kg-mos adagokban adjuk be esténként, ha azonban az etetőt a keretek fölé tesszük és az idő is hűvösebb, akkor 5—6 kg-ot is beadhatunk egyszerre. Mert ha 10— 15 dkg adagokban kapják, akkor megindul náluk a Hasítás és a télire szánt ennivalót elfogyasztják. Az üres mákfejek kötelező beszolgáltatása Akarjuk, hogy kórházainkban, gyógyszertárainkban legyen gyógyszer? Akarjuk, hogy betegségünkben fájdalmaink enyhüljenek? Akarjuk, hogy elveszett egészségünk visszatérjen? Akkor feltétlenül adjuk át az üres mákfejeket, az FRSz-nek, mely alapja gvógyszerkéözítő nyersanyagunknak. Ebben az évben egy mákfejnek sem szabad tönkremennie. Aki az üres mákfejeket bármily okból visszatartja és még eladásra sem kínálja fel az FRSz-nek, az illetőt az ötéves tervünk ellen elkövetett szabotálás bűntettével sújtjuk. A földművesügyi megbízotti hivatal Bratislavában a 248/51 számú rendeleté értelmében, közzétéve, a hivatalos közlönyben minden kerületi, járási és helybeli nemzeti bizottságot felhív, hogy a szlovák szlovák földművesek egységes szövetsége tömegszervezet részvételével és az FRSz részvételével, majd az iskolák igazgatóinak részvételével, szervezzék meg az idei üres mákfejek gyűjtését. A tervbe vett mák vetése, sem a mák átadása nem függ öszsze a mákfejek felvásárlásával. A helybeli nemzeti tanácsok megkapták a földművelésügyi megbízotti hivatal rendeletét és fölhívását a mákfejek gyűjtésének propagálására. Egyes nemzeti tanácsok nem vették ezeket az intézkedéseket figyelembe és ennek tudható be, hogy termelőink az üres mákfejeket, melyek pótolhatatlan nyersanyagunkhoz tartoznak megsemmisítik. A helybeli nemzeti bizottságok, a JSSR és az L, II., III., fokú iskolák tanítói a tanulóifjúsággal karöltve és az FRSz-szel a termelőtől az üres mákfejeket minél előbb vásárolják fel és ezt minél előbb a galgóci gyógyszertárnak küldjék el. Minden eddigi elmulasztott hibát azonnal pótoljatok. Nyilvánosságunk ezt az akciót figyelemmel kíséri, hiszen ettől függ, vájjon mennyi gyógyszert tudunk előállítani. A kirázott üres mákfej ára 1000 kilogrammonként 200 korona. A viteldíjat az illetőnek külön megtérítik. Az FRSz-nek legfőbb kötelességük ezeket a mákfejeket felvásárolni, azonnal kifizetni és törődni az elszállításával. Üres zsákokat erre a célra vagy a földműves raktárszövetkezetek, vagi'- a galgóci gógyszergyár kívánatra díjtalanul küld. Távolítsuk el a golyvás iiszkot a kukoricáról A golyvás üszkök a kukorica legelterjedtebb betegsége, mely hol a tényező részeket, hol a magképző részeket változtatja át szétporló spórákkal telt üszögös daganatokká. Ez az üszögféleség nyáron át fertőz, míg a növényen zsenge osztódó (embrionális) részeket, vagy sebeket talál, pl. jégveréskor. Minden rész fogékony: a szár tövétől a porzós virágokig. Kivételt tesz az egész fiatal és az idős növény. Legfogékonyabb akkor, mikor mintegy 80— 10П cm magas. Legkedvezőbb a 30 C fok hőmérséklet. Sok az üszög, ha a június-július hónapokban meleg és esős szelek fújnak. A jégverések fokozzák az üszög mennyiségét. Légtöbb golyva a csőképzéskor mutatkozik. Frissen trágyázott földön a buja fejEdésű tövek nagyon fogékonyak.. Az üszög mennyisége évjáratonként változó; némely évben az üszögszázalék nagyon nagy. A növényben a fertőzés kiterjedése korlátolt (lokális). A fertőzött rész golyvásan megdagad. Belsejében a gomba dús fonálzata kocsonyás, mely később teljes egészében fekete üszögpórákká alakul át. A daganatot fényes vékony, ezüstös hártya borítja. Különösen nagy daganatok fejlődnek a kukoricacső fehérjedús szöveteiből. Az üszögpórák nagy elterjedése miatt a vetésforgó és a szárrészek elégetése nem ad lényeges eredményt. A vetőmaghoz tapadt üszögpóra sem nagy jelentőségük, ezért a csávázás nem biztosít üszögfertőzés ellen. A terjedés megakadályozására a golyvás daganatokat többszörös bejárással kell távolítani és el kell égetni. Az üszög elleni nemesítést a kukorica kölcsönösen termékenyülő természete megnehezíti. Felső Jányokon eltüntetik a barázdákat A felsőjányoki kis- és középföldművesek szakítanak a régi elavult gazdasági módszerrel és áttérnek a nagyobb jövedelmet biztosító III. típusú módszerre Ha azt kérdezzük, mi győzte meg ezeket a földműveseket, akkor a választ nem lehet megtalálni: Felső jányokon már az elmúlt évben is gazdálkodtak közösen az árván maradt mintegy száz hektár föld területen, az első típus szerint. A földek sokfelé tagozódtak és így nem tudták a gépeket kellően kihasználni. Ezek megművelése jóval költségesebb volt, ami természetéé, hogy csökkentette a tagok jövedelmét. Az első típusú szövetkezetnek még csak 18 tagja volt. de valamennyien olyan jó megértéssel, dolgoztak, hogy szinte karikacsapás mód iára ment a munka. Földjeiket idejében bevetették, jól műtrágyáztak és jó lett a termés is. Búzából 22 mázsás termést értek el. Beadási kötelezettségüknek száz százalékon felül tettek eleget. De nem maradtak el a kapálással sem. Elvetettek ködösen 5 ha napraforgót s azt idejében megkapálták, így aztán természetes jó termésük lesz napraforgóból is. A szövetkezeteken kívül álló kis- és középföldművesék látván a tagok eredményes munkáját, elhatározták, hogy ők is belépnek a szövetkezetbe, és földjeiket egyesítik. Ma már két-három gazda kivételével, mindenki tagja a szövetkezetnek. A mérnökök már megkezdték a földek technikai rendezését. A szövetkezet fejlődése szempontjából legfontosabb, hogy a tagok valamennyien becsületes kis- és középföldművesek legyenek. Nem mindegy, hogy kulák vagy spekuláns, csak minél több tagja legyen a szövetkezetnek! Hogy mennyire nem mindegy, azt ma már nagyon sok példa bizonyítja. Ahol megtűrték a kuIákot a szövetkezetben, ott napirenden vannak szabotálások. Több szövetkezetben arra próbálták rábeszélni az EFSz tagjait, hogy csak napi 8 órát dolgozzanak, nem törődtek azzal, hogy így mikor lesznek készen a csépléssel. Nem csinálták helyesen az alsójányoki szövetkezeti tagok, amikor felvették tagjaik sorába Kuchárek Sámuel 15 ha-os kulákot. Nem csodálkoznánk, ha nem ismerték volna, hogy Kuchárek milyen ember. Egész életében egyebet sem tett, mint kupeckodott és részegeskedett. A kereskedésre megvásárolt sertések és az állatállomány mellé persze, cselédet fogadott. Most aztán szidja a rendszert és nem helyesli a szövetkezeti gazdálkodást. Miért keT sajnálni, hogyha valakinek 20 hektár földje van? Jelenti ki az elmúlt napokban. Neki nem volt semmije, de szerzett, természetesen nem a két keze munkájával. Aki oly részegen megy haza a korcsmából, mint ő a múltkor, az különösen nem tudott szerezni a becsületes munkájával. De Kuchárek ahhoz, hogy szerezni tudjon, meg inni is, üzletre volt szüksége. Be kellett csapnia valakit, sokszor talán a legbecsületesebb munkásonbert. aki két kezével kereste a minlennapi kenyerét. Ezt már a szövetkezetben nem lehet megcsinálni, mert ott mindenkit a becsületesen végzett munkája után értékelnek. Kuchárek most azt propagálja, hogy miért kell a mezőgazdaságban nyolc óránál többet dolgozni. Miért nem lehet az úgy, mint a gyárakban van. Mi azonban megnyugtatjuk őt, hogy ezt bízza a kis- és középföldművesekre, akik tudják. mikor lehet majd a mezőgazdaságban a nyolc órai munkaidőt bevezetni. Vásárt lehet csapni fél órán belül, de egy község gabonáját, nem lehet elcsépelni! Már pedig részünkre legfontosabb a gabona betakarítása. Az ilyen eset biztosan nem fpg előfordulni Felső Jányok községben, mert ott a szövetkezet tag jai becsületes kis- és középföldművesek, akik már eddig is bebizonyították, hogv hű építői a szocializmusnak. Felső Jányokon nem nyolc órakor kezdték a cséplést, hanem hajnalban négy órakor is dolgoztak este tízig, sőt még a vasárnapot is felhasználták, hogy a cséplést elvégezzék, még mielőtt az esőzések beállnak. Azo1 kis- és középföldművesek, akik még a múlt évben önállóan gazdálkodtak jó példával járnak elől a beszolgáltatásban. Cére György hat hektáros gazda tíz mázsával szolgáltatott be többet. Horváth Gyula három és fél hektáron gazdálkodott, hét mázsával többet adott be. Szintén jó példával jártak elő. Molnár Gyula, aki nyolc hektáron gazdálkodott, tíz mázsával többet adott be és Udvaros János két és fél hektáron gazdálkodott és kontingensen felül beadott 5 mázsa gabonát. Ezek a kötelességtudó földművesek ma valamennyien tagjai a szövetkezetnek. A cséplésnél nagy segítséget nyújtott a CsISz helyi szervezete. Közülük többen az üzemben dolgoznak és így köznapokon nem tudtak segíteni, azért úgy oldották meg. hogy vasárnaponként brigádokat szerveztek és felváltották azokat, akik már egész héten át dolgoztak sötéttől sötétig. Az elmúlt vasárnap az ifjúságból összeállított brigád csépelt. Nem a legjobb viszony áll fenn a helyi tanító és a nép között. Lasálc János, az iskola igazgatóját egyáltalán nem érdekli a nép, nem érdekli a kultúra, sem a közügyek. Állandóan arról panaszkodik, hogy nem bír a saját munkájával. Még az őt érdeklő gyűléseken sem jelenik meg, hanem a megszokott módon küld egy igazolványt, hogy sok a munkája. A kezdő szövetekezetnek nincs egy adminisztratív munkaereje és ha egy fontos jegyzőkönyvvet kell megírni, akkor a szövetkezeti tagok menjenek el Alsójányokra Farkas tanítót elhívni, mert a Lasák tanító úrnak nincsen rá ideje. Arról nem is beszélünk, hogy a fiatalság teljesen magára van hagyatva, így kell egy szocialista tanítónak viselkednie? Ki fogja akkor a fiatalságot nevelni, ha nem a tani tó? Lasák János példát vehetne má sok fiatal tanítótól. Mindenesetre jól ban tenné, ha nem hivatkozna mindé a munkájára. Mi azt látjuk, hogy a felsőjányo1 kis- és középföldműveseknél megva a jó akarat ahhoz, hogy mielőbb eljus sanak a szocializmus útjára. Ehlir még nagy szükségük van az erkölcs támogatásra. Losonczi. t
