Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-08-05 / 31. szám
4 1951 augusztus 5. A fülek! FRSz magáévá tette a kormány június 10-ki határozatát a csépléssel és felvásárlással kapcsolatban A párkányi járásban a kis- és középparasztok túlteljesítik beszolgáltatás! kötelezettségeiket Párkányban és a környékező községekben teljes erővel folyik a cséplés. Eddig főleg a kisparasztok és az EFSz-ek csépeltek. Az EFSz-ek a gabonát rögtön a magtárba szállítják és Ígérik, hogy a kontingensen felül is fognak beszolgáltatni, örvendetes tény, hogy a kisparasztok előírás nélkül is szolgáltatnak be gabonát. Ez általános jelenssg a járásban. Kis József Vojnicén például beszolgáltatott 200 kg búzát, Bálint István ugyanott szintén 200 kg búzát és 100 kg árpát, Krajcár Pongrác Svodinban 100 kg. búzát, Nagel Ferdinand szintén Svodinban 200 kg búzát szolgáltatott be. Örömmel lehet megállapítani, hogy a 2.5 hektáros kisparasztok az előírásnál jóval többet szolgáltattak be, például Nagy 3 26 %-ra, Benka 428%-ra és Dojca 196%-ra teljesítette a beszolgáltatást. Megütközést kelt, hogy a traktorállomások nem voltak jól. felkészülve a cséplésre, sőt az is előfordult, hogy a cséplőgép felszerelés nélkül érkezett a munkahelyre és hogy a traktorosoknak hosszasan kellett várniok hajtóanyagra. Versenyben a moidavai ŕrtSz A ERSz Moldavában a gabonabeszolgáltatásra fel van készülve, van kellő számban magtárja és cséplő brigádja. Az előfeltételek kedvezőek és bizonyos, hogy a beszolgáltatás gyorsan fog lebonyolódni. Az FRSz szervezője, Melega József elvtárs versenyre hívta ki a többi szervezet tagjait a gabona gyors beszállítása ügyében a cséplőgéptől az FRSz raktárába, valamint beszolgáltatásának ügyében. A szervezet minden tagja a versenyre való felhívást elfogadta ss valamennyien politikai meggyőzés erejével, illetőleg a kulákoknál energikus fellépessel biztosítják a beszolgáltatás sikeres lefolzását. Egyenesen a cséplőgéptől Az ógyallai- járásban még július 13-án megkezdték a gabona beszolgáltatását. Igv történt ez Svätý Peteren az EFSz-ben, ahol az FRSz a gabonát a kombájnoktól egyenesen a magtárba szállította. A munka nagyon jól meg van szervezve Izsán és Marcelházán az EFSz-ben, ahol a szövetkezet tagjai a cséplőgéptől egyenesen a magtárba szállítják a gabonát. Izsán az EFSz már beszállította az árpa és a rozs kontingenst, Marcelházán pedig az árpa és a búzakontingenst. Több éberség a kulákkal szemben Rastislavice községben (surányi járás) Goncs János kulák behízelegte magát a helyi Nemzeti Bizottság és az Egységes Földműves Szövetkezet vezetőinek a bizalmába, akik felvették tagnak a szövetkezetbe abban a hitben, hogy majd ott átgyúrják. Goncs János a múltban úgy nyúzta és zsarolta a kisparásztokat, hogy kölcsön adta nekik a lovait, amiért azok tartoztak neki dolgozni- és így csinál még ma is Goncs Jánosnak a földreform előtt 50 ha földje volt, ebből negyven holdat elvettek és szétosztották a kisparasztok között. Ma még van 10 ha szántója, nagy gazdasági épületei és egy 70 vagon térfogatú magtára a surányi RSD bérletében. E magtárnak kh. egyhatoda fel van tartva a rastislavii EFSz számára? Nevezett kulák gabonáját itt raktározza el úgy, hogy állandó belépési joga van a FRSz magtárába. Igazságos Ítélet a szabotáló kulákokra A nagymihályi járási népbíróság előtt feleltek szabotálásukért 1951 július 24-én népi demokratikus berendezkedésünknek következő megátalkadott ellenségei, — természetesen kulákok: Činčarik János 21 ha tulajdonosának tartania kel lett volna 14 drb. szarvasmarhát és 15 drb. sertést. Nevezettnek azonban csak 1 tehene van. Előírás szerint be kellett volna szolgáltatnia 1.250 kg mar hahúst, 880 kg sertéshúst, 4000 1. tejet és 2.600 drb. tojást. Ö azonban mindmáig nem szolgáltatott be semmit sem. Mižík András 25 ha tulajdonosának tartania kellett volna 18 drb. szarvasmarhát és 14 drb. sertést. Ö azonban csak 10 szarvasmarhát tart és 1 sertést a saját szükségletére. Az előírt kontingensnek mindössze kb. negyed részét szolgáltatta be. Meg még jegyezni, hogy birtokának nagy részét a második világháború után szerezte, amikor meg mint kézi cséplőgép tulajdonosa a lmunkásoknak a gabona métermázsáját 800 koronával mérte, azzal a kikötéssel, hogy azért a „szívességértV mindenki, aki tőle gabonát vásárolt, tartozik ingyen robotolni nála. Mindebből látható, hogy ezek a kulákok akadá Ivókat gördítettek munkásaink zavartalan élelmezése elé és ezzel megakadályozták a szocializmus felépítését is. • A dolgozó nép leleplezte káros ténykedésüket és igazságos ítélettel sújtotta őket, még pedig úgy. hogy soha többé ne legyen lehetőségük ártani a dolgozó népnek, hogy soha többé ne tudják azt kizsákmányolni. A nagymihályi népbíróság ugyanis Mižík Andrást 3 évi szabadságvesztésre, egész vágyó nának elkobzására és 10.000 korona pénzbüntetésre ítélte,— valamint polgári jogainak 3 évre való elvesztésére. Činčárik Jánost pedig 4 évi szabadság vesztésre, egész vagyonának elkobzására és 10.000 korona pénzbüntetésre, valamint polgári jogainak 5 évre való elvesztésére ítélte. A jó termés learatása után újabb fontos feladatok következnek. Biztosítani kell munkásosztályunk egészévi kenyérellátását, hogy országunkat a béke frontján megerősítve még eredményesebben álljuk meg helyünket. Ezt a célt szolgálja kormányunk július 5-én hozott határozata a cséplési munkáról és a június 11-i felhívása az idei termés felvásárlásáról. Ha meggondoljuk az átmeneti húshiány okait, rájövünk, hogy bizony nagyon sok függ a felvásárlás helyes megszervezésétől és a felvásárló szervektől is, mint az a húsbeszolgáltatási kötelezettségek nemteljesítésének vizsgálatánál kiderült. Éppen ezért a felfedezett hiányokat el kell távolítani, A somorjai járásban Fél községben még mindig nincs szövetkezet. A gazdák elhatározásuk szerint arattak, és kiki egyes fogatán, vagy tehénkéjén hordta be a gabonáját. Ez mind rendjén volna, ha a gazdák nem követték volna el azt a hibát, hogy a gabonát a saját udvarukba hordták és nem vették figyelembe a biztonsági intézkedéseket, melyek szerint az asztagot nem szabad 200 méter távolságnál közelebb rakni az épülethez. Félen ezt nem vették figyelembe és megtörtént, hogy több helyen egész a ház mellé rakták az asztagot, Tekintve, hogy Féle nmég mindig sok a szalmafedeles ház, mely amúgyis könnyen kigyullad, meggondolatlanság asztagot rakni az ilyen házak közelébe. A mostani szeles időben, ha valamilyen szerencsétlenség történ-' nék, az egész falu könnyen kenyér és lakás nélkül maradna. Sohasem szabad elbízni magunkat és különösen a mai időben nem, amikor látjuk, hogy a kulákok minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy' kis- és középföldműveseink munkáját megnehezítsék. A féli kis- és középföldmű vesék, úgy látszik, nagyon elbízzák magukat és nem látják meg, hogy az osztályellenség nem alszik. Elfelejtik, hogy Csilling, akitől ők földet szoktak bérelni, nem nézi jó szemmel az ő boldogulásukat, de rajta kívül is vannak egy páran, mint Privies Zsófia, Mikóci Károly és társai, valamennyien 18—20 ha-os gazdák, akik szeretnék osztályuralmukat továbbra is megtartani. Azt gondoljuk talán, hogy ezek le fognak mondani önként arról, hogy földjeiket továbbra is bérbeadják és felébe dol-A hamvai EFSz aratási munkálatait a tervezett 10 nap helyett 9 nap alatt végezte el. Cséplésüket 27-én akarták megkezdeni, de a beállott esős napok zavarólag hatottak. Itt is, mint másutt, egyenesen a keresztből fogják etetni a cséplőgépet, mert nem rendelkeztek elég munkaerővel ahhoz, hogy összehordták volna a terményeket asztagba. Viszont így a keresztek ki vannak téve a napi esőnek. Ez hátráltatja a cséplést. Előreláthatólag szép lesz a hozamuk, felülmúlja a tervezettet. Rosszúl állnak az aratásban a magángazdálkodók közül a kulákok. A szövetkezet már learatott, nekik még terményük 50 százaléka lábon áll, pedig már azok túlérettek. A község 20 ha-on felüli kulákja F er e n c Barna ellátogatott régi aratóihoz, szerezvén egy kis pálinkát, ivás közben adta elő mondókáját, hogy hát segítsenek rajta, jöjjenek aratni. Egykori képeséit ma már nem nyúzhatja a kulák, meg is feleltek neki. Az a világ elmúlt, vissza sem jön már, fogja meg maga a kasza nyelét. Nagyon nehezen törődnek bele a változásba, hasonszőrű társai is, György Gyula és Ország László kulákok. T u r i s elvtárs, a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke figyelmeztette a fenti kulákokat aratási kötelességükre, hogy hogy az idei gabonafelvásárlásunkat sikeresen oldhassuk meg. Mit tettek a füleki felvásárló szervek, hogy e nagy feladatoknak megfeleljenek? Májás Gyula elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke a következőket mondotta: Pártunk Központi Bizottságának idevonatkozó határozatát megjelenése óta taggyűléseink keretén belül már többször ismertettük.. Ennek értelmében megtettünk mindent a felvásárlás zavartalanságának biztosításáért. A felvásárló szervek kivétel nélkül legfőbb feladatuknak tekintik az évi felvásárlást és lelkesen készülődnek a keresztülvitelére. Ennek bizonyítéka versenykezdeményezésük is, mely szegoztassák? Nem, ezek nem fognak erről önként lemondani habár tudják azt, hogy nem jogos tulajdonosai a földnek, mert nem maguk dolgozzák. De ha a hibát keressük, akkor a hiba semmi esetre sem lehet a kis- és középföldműveseknél. Mi azt látjuk, hogy azoknál megvan a jóakarat, csak kevés a felvilágosító munka. Ha a község elöljárósága és a Helyi Pártszervezet vezetősége jó példával fog előljárni, akkor könnyű lesz meggyőzni a kis- és középföldműveseket is. Már pedig ha azt akarjuk, akkor a vezetőségi tagok ne intézzenek semmit a nép háta mögött s többet értekezzenek a néppel. Nem mondhatjuk azt, hogy a kis- és középföldművesek nem tesznek eleget a kötelességüknek, ha azokat fél fogjuk világosítani. Csak egy példát említek meg: Mikóci Ferenc kisgazda késő este csépelte el gabonáját és másnap reggel eleget tett beszolgáltatási kötelezettségének. Amikor megkérdeztem őt, miért dolgozik még mindig tehenekkel, azt feleli, hogy neki nincs saját' földje ,csak az egyháztól és Csillingtői bérel 5 ha-t. Beszélgetésünk során megállapítottam, hogy hajlandó volna a szövetkezetbe is belépni, csak nem éppen az az ember, aki valamit kezdeményezzen. De vannak hozzá hasonló kisgazdák is, csak fel kellene őket keresni és felvilágosítani, akkor aztán fog menni szövetkezet. Ehhez azonban fontos, hogy a község vezetősége is megváltozzék, mert csakis az ő hibája, hogy Félen még mindig nincs szövetkezet. Losonci. már pereg a szem. „Mi, nékem már a bíró is parancsol“ — mondja fölháborodottan a kulák. Az aratásban lemaradók ügyével foglalkozott a Párt és a Helyi Nemzeti Bizottság gyűlése is és úgy döntöttek, hogy végső esetben megverik a kaszát és learatják a közellátás számára. A kisparasztok, körülbelül negyvenen, közösen, egymás segítségével arattak, de nem is maradtak le. Egyikük, M a j o ro s István így nyilatkozik: „Ősznél tovább már ő sem marad szövetkezeten kívül.“ De társai is így gondolkoznak. Megtudom még, hogy úgy szervezik a tarlószántást, mire az utolsó kéve megy a dobba, b elesz fejezve a szántás is. Elvetnek másodnövénynek csalamádét, hogy teheneik tejelőképessége ne csökkenjen. Késő őszig biztosítva legyen bőséges takarmányalapjuk, hogy a hústermelés is biztosítva legyen. A falusi Pártszervezet tagságának és a dolgozó földműveseknek éber figyelemmel kell követniök a falusi gazdagok aratási és cséplési munkáit. Semilyen körülmények között sem engedhető meg, hogy eldugdossanak kazlakba terményeket feketézés céljára, ezzel a közellátást károsítanák és az eltitkolt mennyiségeket a falu becsületes földműveseinek kellene helyettük beadni. rint a füleki Járási Nemzeti Bizottság IX. és X. osztálya a földműves raktárszövetkezettel együtt versenyre hívta ki a kerület összes járásainak felvásárló szerveit. Érdemes megemlíteni, hogy a füleki FRSz alkalmazottai a múlt év folyamán jó munkájuk elismeréséül elnyerték a kerület versenyzászlaját, mely azóta náluk van. „De nálunk is marad, nem engedjük elvinni.“ — jelenti ki határozottan Spevár elvtárs. A füleki FRSz-nek is vannak még hiányosságai, melyek egy része onnan adódik, hogy újonnan alakult járás és mint ilyen még nem teljes a berendezkedése. Hiba az, hogy bár a felvásárlás már folyik, elegendő megfelelő raktárhelyiség nem áll rendelkezésére. Az a jelsző: „A cséplőgéptől a raktárba“ szükségessé teszi megfelelő számú szállítóeszköz használatát, de ebben is hiba van Füleken. Nincs elég teherkocsi, ezt a hiányt úgy akarják megoldani, hogy ahol csak lehet, szállítóeszközöket bérelnek. Még a kulákok fogatait is igénybe vesszük, hogy fennakadás ne álljon be, mondják többen. Megkérdezzük még Montorcsík elvtársat, hogy áll jelenleg a járás ^ a hús stb. terén. A marhahús beszolgáltatását ez év első felére 116.3 százalékra, a sertéshúsét 19.5 százalékra teljesítették. Ezévi gyapjúfelvásárlási tér vüket idáig 118.7 százalékra, a szénafelvásárlást pedig elsőnek teljesítették a kerületben. A cséplés befejeztével egyidejűleg akarjuk befejezni a felvásárlást is, hogy a felvásárlás kérdése egyszersmindenkorra befejezést nyerjen, — fejezi he Montorcsík elvtárs. Eltávozásunkkor az az érzésünk, hogy ennek a szervezetnek tagjai a munkásosztály sorából kikerülve sikerrel tesznek eleget majd feladatunknak, az évi kenyérgabona felvásárlásának. -PA Csehszlovák Nőszövetség helyi szervezeteinek segítsége a mezőgazdasági munkálatok elvégzésében A Csehszlovákiai Nőszövetség helyi és járási szervezetei jelentős eredményeket értek el a mezőgazdasági munkákban. Ezekben a napokban a következő konkrét eredmények hírei jutottak el hozzánk: A KOMÁROMI HELYI SZERVEZET július 7- től július 24-ig ledolgozott 3687 órát, Ezekben a munkákban 326 asszony vett részt. A SPIŠSKÁ NOVÁ VES-i járás a következő eredményekről számol be: A helyi szervezetek tagjai 1.760 órát dolgoztak a takarmánybetakarítási munkálatoknál. 650 órát az állami birtokon, 880 órát az Egységes Földműves Szövetkezetnek és 100 órát a bányásztanonc iskolában. A MOLDAVA NAD BODVOU JÁRÁSBAN lévő szervezetek tagsága 80 asszonybrigádot szervezett a különböző mezőgazdasági munkák elvégzésére és ezeekben a csoportokban összesen 1454 aszszony 11.652 órát dolgozott le. A MOLDAVAI SZERVEZET 89 asszonycsoportot állított munkába. MEG KELL EMLÉKEZNÜNK LUCIABÄNYA helyi szervezetének 72 éves tagjáról, Eibenová Máriáról, aki fiatalos lendülettel vett részt az aratási munkálatokban és amikor megkérdezték tőle, hogy öreg kora ellenére miért dolgozik, azt felelte, hogy segít gyermekeinek és unokáinak szebb és jobb jövőt biztosítani, mint amilyen neki volt. A pódatejedi III. típusú EFSz befejezte az aratást А III. típusú Földműves Szövetkezetünkben befejeztük az idei békearatást. Kétszáz hektáron 13 nap alatt arattuk le a gabonát. A traktoristák között munkateljesítményével leginkább V ir á g Imre elvtárs tüntette ki magát. Az aratási munkálatokba az asszonyok is bekapcsolódtak és becsülettel megálltak a helyüket. A munka jó megszervezését a szövetkezet vezetőségének és a járási pártbizottság funkcionáriusainak politikai agitációs munkája segítette elő-A cséplés már teljes ütemben folyik. Két gép áll rendelkezésünkre, mindegyiknél 18 ember dolgozik. A cséplést is becsülettel elvégezzük, éppen úgy, mint az aratást. A tarlószántást negyedikén kezdtük és 12 nap alatt fejeztük be. Ugyanez a munka a magángazdálkodóknak 23 napig tartott. Rózsa János, Pódatejed. Miért nincs Félen szövetkezet? A kulák pálinkával csalogatja régi aratóit
