Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-08-05 / 31. szám

1951 julius 29. 5 Hogyan szerzett száztizenhárom új szövetkezeti tagot a bátorkeszi EFSz az aratási munkák alatt Az idei nagy békearatásunk meg­mozgatta kis- és a középparasztságun­kat. Az aratás gazdag tapasztalatai és eredményei után ezt a kérdést teszik fel, hogyan tovább? Vájjon tovább egyé­nileg gazdálkodjunk, a régi elavult módszerekkel, alacsony hektárhozam­mal, vagy rálépjünk az új útra, melyen már annyi sikerrel haladnak szövetke­zeteink? Földműveseink ezrei határoz­nak, azonban akadnak olyanok is, kik nehezen választják a közös nagybani termelés formáit. Ennek ellenére kis- és középföldműveseink döntő többsége új útra tér és még további tízezreket foglalkoztat a szövetkezetbe lépés gon­dolata. Szövetkezeteinknek nem sza­bad, hogy a tagtoborzást a meggyőző felvilágosító munkát abbahagyják, mert Pártunk Központi Bizottságának júliusi gyűlése kimondja, hogy a mező­­gazdasági téren való előretörésünk függ attól, hogy mennyi kis- és közép­földművest sikerült felvilágosító mun­kánkkal megnyerni szövetkezeti gaz­dálkodásnak. Pártunknak ezt az irányelvét meg­értette és gyakorlatban is sikeresen al­kalmazta Bátorkeszin az EFSz. Még az aratás előtt hozott határozatot az EFSz tagsága, hogy az idei nagy ara­tást szövetkezetük megerősítésére hasz­nálják fel és nem elégszenek meg ad­dig azzal, míg a község 3330 ha-nyi szántóföldjén nem lesz közös nagybani gazdálkodás. E céljaink elérésére egyik legalapvetőbb feltétel a falusi kulákság elszigetelése. A szövetkezet megalakulása idején több kulák és falusi spekuláns befér­kőzött a szövetkezetbe, kiknek sike­rült mostanáig magukat leplezni, ami a tagság bolsevik éberségének hiánya r miatt következett be. A tagság gyön­­geségét ám a kulákság kihasználta. Különösen a közös állattenyésztésnél mutatkozott meg aknamunkájuk. Az állatokat nem tisztogatják, hagyták őket megtetvesedni. Nem takarmá­­nyozták őket jól és így az állatok sú­lyukat veszítették, lesoványodtak. Ami­kor ezt a céljukat már elérték, meg­kezdték a munkatervek szabotálását. Most már a tagok ébersége elejét vette A kulákság eltávolítása után Bátor­keszin az irány a kis- és középföldmű­ves megnyerése lett a közös aratáson keresztül. Sajnos, akadtak még a szö­vetkezeti tagok között is és helybeli párttagok közöt is, kik féltek megkez­deni az aratást a kis- és középföldmű­vesekkel. Gyakorlatban megmutatko­zott, hogy egyenértékű munkaerők, kik szorgalmukkal vitték győzelemre a szö­vetkezet aratási munkálatait. A máso­dik fontos dolog pedig az, hogy ez a közös munkafolyamat érlelte meg az egyénileg gazdálkodókban a szövetke­zeti gazdálkodás magasztos gondolatát. Megtette kötelességét a Nemzeti Front is, melynek tagjai a földeken elvégzett munka után, mint agitkettősök, sőt még hármasokban is ellátogattak a még nemtagok lakására és felvilágosító munkával járulnak hozzá, hogy jelen­leg 113 taggal erősödött szövetkeze­tük. Száraz, Lelkes, Kovács, Miglécpatak határában is véget ért a nagy munka. A sűrűn berakott ke­resztek jelzik a jó termést, mellyel nem győznek eleget dicsekedni a tagok. „Hát ez éven sikerült“ — mondogat­ják. Nem emlékeznek, hogy a rozs szá­ra valaha magasabb lett volna két mé­ternél. De a kalász hossza és a szem kövérsége is rendkívüli. Brezina Márton, a szövetkezet tagja úgy véli, hogy az ő kavicsos határukban a szo­kásos 15 mázsás hektárhozam helyett 20 mázsa rozs termett. Búzából is több­re számítanak a megszokottnál, úgy­szintén árpából és zabból is. Nagy az öröm és a megelégedés a szövetkezeti tagok közt. Első ízben arat­tak nagy táblákon, barázdák nélkül, gépek segítségével. Kézikaszával négy hétig harminc pár dolgozott volna. Most egy hét alatt két önkötözőgép és két hattagú csoport aratott. — Még rövidebb lett volna az aratásunk ideje, ha közben egy gépet nem vittek volna el oda, ahol arra nagyobb szükség volt, — mondja J a n к о elvtárs, a szövet­kezet elnöke. gaztettüknek, leleplezték őket. Megmu­tatták ezeknek a gazembereknek igazi arcát a falu népe előtt, taggyűlést hív­tak össze és elhatározták, hogy a szö­vetkezetből eltávolítják őket. Ennek következtében történt meg, hogy még az aratás előtt S i m о 30-ha-os kulá­­kot, К о 1 á r és S z u d ák 18 ha-os ku­­lákokat eltávolították. Ezzel az intéz­kedéssel kinyitották a kis- és közép­földművesek előtt a szövetkezet kapuit. Bucsko, Bálint, Tót, Dudás és A b o n y i elvtársak, valamint a re­formátus és katolikus lelkész nagysze­rű módszerükkel megtalálták a becsü­letes utat a nép szívéhez, kik mindnyá­jan nagy akarattal vették ki részüket a tagtoborzásból. Aki a bátorkeszi helyzetet ismeri, annak könnyű azt mondani, hogy köny­­nyű nekik az aratás. Hát igen, könnyű volt, mert a bátorkeszi földművesek sa­ját maguk győződtek meg a közös gaz­dálkodás előnyeiről, saját szemükkel győződhettek meg, hogy hektáronkénti átlag 22 mázsás termés helyett 29-et adtak búzából a szövetkezet földjei. Nemcsak a gabonatermés, hanem a cu­korrépa is példás. Nem beszélve a ku­koricáról, dohányról és a többi vete­­ményről. Az ember szinte újjong az örömtől, amikor szemébe ötlik a mai kornak megfelelően kiépített szövetke­zeti istálló, melyekben fajállatok áll-Jó munkát végeztek a miglécpata­­kiak, nem vártak, míg az árpa túlérik. Viaszérésben vágták, mint ahogy a kor­mányrendelet ajánlotta. A többi mun­kát is tervszerűen végzik, szántják a tarlót, hogy minél előbb másodnövé­nyeket vethessenek. A vcséplést a na­pokban kezdik meg a nagy parcellák szélén. A terménybeadásokat a szövet­kezet a gép mellől teljesíti. Nagyon szép, meggyőző példát szol­gáltatták az itteni szövetkezet tagjai. Eredményeik még meggyőzőbbek len­nének, ha nem féltek volna a műtrágya használatától és vele járó kiadásoktól. Most többszörösen visszafizetné nékik a föld. Bartók Zsuzsa, ki a nők közül a szövetkezet munkájában élenjár, min­dig vidám, nem veszi tehernek az ara­tást, ahogy mondja: „Nem kell orron búbikázni egész nap, mint régen, hogy kimerültségben még enne sem volt ked­ve az embernek.“ Miglécpatak dolgozó parasztjai, kilenc kivételével, mindnyá­jan beléptek a szövetkezetbe és építik a boldogabb, derűsebb jövőt. -yl-Mit jelentett a közösen elvégzett aratás Első évben gépekkel, nagytáblákon barázdák nélkül Miglécpatakon 5 mázsával nagyobb a hektárhozam Л terménybetakarítással egyidőben folyik a tarló­szántás és a másodnövények vetési. A rossz időjárás ellenére is Pereden hat nappal előbb végezték el az aratást m nt a múlt évben Július 19-én befejeztük az aratást, jelenti a peredi HNB 'elnöke. Ha nem lett volna esős időjárás és nem rom­lottak volna az aratógépeínk, négy nappal előbb fejeztük volna be az ara­tást. Ez elegendő bizonyíték a közös gazdálkodás előnyeire, a munka jó megszervezésére, csak még egy kicsit a' vezető emberek jobban törődnének ezen munkálatokkal, Ebből tanulhat­nak a szövetkezeten kívül álló kis- és középföldművesek. Hisz Pereden az egyénileg gazdálkodó kis- és középpa­rasztok, akik közösen csoportokban vé­gezték az aratást bebizonyították a magángazdálkodóknak, hogy mennyi­vel előnyösebb a csoportokban végzett munka. Csak ne vegyetek példát a HNB el­nökétől M i к 1 o v i cs J ánostól és а szövetkezet elnökétől Turján elv­társtól, akik elsőnek akarják beszerez­ni a szövetkezetbe a falusi gazdagokat, mint például Lelovics és ezekhez hasonló, akik után majd, hogy belép­nek a többi kis- és középföldművesek is. Szépen kinéznének a kis- és közép­földművesek, ha az osztályellenség után mennénnek. Ezen terve az elnö­köknek nem fog megvalósulni, mert az osztályharc tüzében megsemmisülnek és megtörnek az öntudatos kis- és kö­­zépföldmiivesek akaratán. Ilyen tervek, csak a korcsmában a pohár mellett szü­lethetnek, amit a HNB elnöke nagyon szeret. Lelovics egy báránybőrbe öltözött farkas, malomtulajdonos és 11 ha föl­dön gazdálkodik. Két hektár árpa volt tervezve részére, melyből 1.10 ha-t ve­tett be, 29 mázsát termelt ki ebből, de ez nem fedi még a beszolgáltatást sem. Most azon jajgat, hogy mivel fogja ki­hizlalni sertéseit, de nem gondolta meg, hogy a vetési tervnek is eleget kellett volna tenni. nak, melyekből a tehenek fejéshozama átlag 8 liter naponként. Mindezek mel­lett szinte a földből emelkednek ki a szövetkezet nagy épületei és a családi lakások. A beszolgáltatási kötelezettsé­güket gabonából pedig már teljesített­­ték, sőt túl is adtak át a bőséges ter­ményükből. Ezt hozza minden faluba az EFSz, új életet, közös boldogságot. Ezek az eredmények mind azt mutatják, hogy Bátorkeszi lakossága 80 százalékban megértette a kor szavát és remény van, hogy a többi kis- és középföldmű­ves is levonja a tanulságot és belép az EFSz-be. Sz. Hírek mindenfelől TORN ALJ A: Járásunkban vannak községek, me­lyek szépen fejlődnekkíne.i ő fskp lyek szépen teljesítik beszolgáltatási kötelezettsége­iket és így biztosítják a dolgozók ellátását, ezzel is segítik a szocializmus építését hazánkban. Ilyen pél­dás községek: Csíz, Rimaszécs, Méhi , Szentkirály.­­Itt a húsbeadást százszázalékon felül teljesítették és a méhi és a szentkirályi EFSz a közellátás céljára, önként beadtak 30—30 ďrb. sertést. A sok földmű­ves közül említést érdemel Csernok József, csízi két hektáros és Bulovics Ferenc egy hektáros paraszt, akik a tervet már száz százalékra teljesítették. És a hathektáros Csernok Ferenc, aki beadását 1070/0* ban teljesítette. KECSÖ, GÖMÖRPANYIT egyénileg gazdálkodó parasztjai eddig négy százalékra teljesítették húsbe­adásukat. Idd. Zoller János 49 ha-os kulák, és ifj. Zoller János 54 ha-os kulák Kecsőből, eddig semmit sem adtak be. Kérdezzük ezeket a szabotálókat, mi­kor szándékoznak kötelességüknek eleget tenni. Bi­zonyosak lehetnek, hogy a munkások, a parasztok, kik lelkiismeretes munkával és kötelességeik ren­des teljesítésével hozzájárulnak dolgozó népünk el­látásához és a béke megszilárdításához, el fognak tudni bánni a falusi gazdagokkal, és a kártevőkkel, a szabotálókkal. RIMASZOMBAT: Novák János volt gyáros árút rejtegetett és halmozott feli, így elvonta azt a dol­gozók szájától. Száz kg disznózsírt, 100 kg kenyér, 200 kg liszt, 800 tojás, több mint' 100 méter leg­jobb minőségű férfi és női szövet. Az említett árúk három évesek és részben romlott állapotban vannak. Mindenki megtekintheti, mert egy üzlethelyiség ki­rakatában közszemlére vannak kitéve, a tulajdonos arcképével együtt. IZSÁN AZ ÖGYALLAI JÁRÁSBAN BULAJCSIK Ferenc falusi kulák, kinek 36.9 ha földje van a ki­írt 2630 kg húskontingensét még a mai napig sem teljesítette. Magyar András 45.18 ha föld tulaj­donosa az előírt 3280 kg húsbeszolgáltatást csak részben teljesítette. Mindössze 119 kg húst adott át. IMELY: Balog Vilmos 31 ha-os kulák eddig csak 114 kg húst szolgáltatott be. Annak ellenére, hogy átadási, kötelezettsége 1160 kg. DUNARADVÄNY: Potkány Mihály 16.37 ha­­föld tulajdonosa az előírt 1310 kg húskontingensét még a mai napig sem teljesítette. ÖGYALLA: Petrík János 18.3 ha föld tulajdono­sa 1758 kg húskontingenséből csak 180 kg-ot tel­jesített. a komáromi járásbíróságon az elmúlt héten vonták felelősségre Vörös Dezső, csallóköz­­aranyosi kulákot is, ki 11 ha szántóföldet eltitkolt; Rác Dániel pedig 15 ha- ral mondott be keveseb-: bet. PERBETÉN Nyíró Sándor ezévi beszolgáltatását 300 százalékkal túlteljesítette. Ugyanígy Kovács Pál Szentpéteren és Haris Sándor Naszvadon 180 százalékkal teljesítették túl húsbeszolgáltatási kö­telezettségüket. Mindebből kitűnik, hogy kis- és kö-. zépföldműveseink beszolgáltatási kötelezettségük túl-; teljesítésével jelentős mértékben hozzájárulnak a világbéke megszilárdításához. NAGYCÉTÉNY: Mint mindenütt, úgy Nagycé­­tényben is szabotálják a kulákok a húsbeszolgáltatá­si kötelezettségüket. Ravasz Terézia 35 ha- os kuŕ láh 85(Kkg. sertéshúsból még egy dekát sem adott le. Szusztor József 25 ha föld tulajdonosa 800 kg sertéshúsból még eddig semmit sem törlesztett; Presinskký Imre és Árpád kulákok szintén nem tel*] jesítették kötelezettségüket. Presinský Rozália a ki-: írt 500 kg sertéshúsból a mai napig semmit néni teljesített, holott 15.86 ha földje van. Ugyanígy Kucsera Ferenc 19 ha-os elmaradt beszolgáltatási kötelezettségében. Ruzsindolban ez év július 24-én az esti órákban katonai fúvós zenekar hangversenyezett a szövetke­zeti tagoknak és katonáink valóban szép programot mutattak be földműveseinknek. Katonáink előadása nagy sikert aratott és látható volt, hogy a szövetke­zeti tagok fárasztó munkájuk után felfrissültek és még nagyobb kedvvel fogják folytatni az aratási és cséplési munkákat. Hogyan teljesítették az EFSz-ek a beszolgáltatást a vérebélyi járásban július' 27-ig: Az EFSz Kmefovon a búzát beszolgáltatta 100.6%­­ra, az EFSz Csifáron a búzát beszolgáltatta 100%-ra, az EFSz Kis Mányán a búzát beszolgáltatta 89.2%­­ra, az EFSz Zsitvaújfalun a búzát beszolgáltatta 89.2%­­ra, az EFSz Szentmihályon a búzát beszolgáltatta 15.4%­­ra, az EFSz Martinován a rozsot beszolgáltatta 11.3- 0/o-ra az EFSz Paňán a rozsot beszolgáltatta 91.2 %-ra, az EFSz Telincén az árpát beszolgáltatta 141.6%­­ra, az EFSz Zsitvaújfalun az árpát beszolgáltatta 111.3- %-ra, az EFSz Melneken az árpát beszolgáltatta 69.9%­­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents