Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-07-15 / 28. szám

1951. július 15. Cxűhd ídüdmms 5 Traktoristák, Jegyetek éberek az aratásnál és eséplésnél A nemesolcsai állami traktorállomá­son július másodikén hétfőn üzemi gyű­lést tartottak, amelyen megbeszélték az aratással kapcsolatos felmerülő problé­mákat. Csukán János a gépállomás vezetője ismertette a munkanormákra vonatkozó szabályokat, majd Kri­­z s a n elvtárs a járási Pártszervezet földműves titkára intézett beszédet a gépállomás dolgozóihoz. Csukán elvtárs beszédében nagyon helyesen, rámutatott arra, hogy a nor­mák bevezetésével a gépállomás min­den dolgozója igazságosan lesz jutal­mazva. A múltban megtörtént, hogy a brigádvezetők nem számolták el helye­sen egyes traktoristák jutalmát. Most azonban mindenkit munkája szerint ér­tékelünk. A kiértékelésnél figyelembe veszik majd, nemcsak a munka meny­­nyiségét, de a minőségét is. A gépállo­más dolgozói ezt az intézkedést helye­selték. Sok traktoristának nem tetszett a kétváltás bevezetése, mivel a trakto­risták nem akarják gépeiket mások ke­zére bízni. Itt szintén helyes volt Csu­kán elvtársnak az a megjegyzése, hogy egy ember élete nem öt évre szól. Nem, hogy gondolkodhatunk úgy, ha majd kidül, lesz más a helyére. Egy ember­nek naponta elég a 10 órai munkaidő. Nem engedhetjük, hagy a traktorista addig üljön a gépen, amíg csak bírja. Vannak fiatal traktoristák, akik inkább 24 órát ülnek a traktoron, de gépüket nem bízzák más kezére. Nagyon szép, ha valamelyik traktorista vigyáz a gé­pére, s úgy érzi, hogy a traktor az övé. De ez nem lehet akadálya a két váltás bevezetésének. Aki a váltásnál átveszi a gépet éppen úgy kell rá vigyáznia, mint annak, aki átadta. A vitában egyesek érdeklődtek, ho­gyan kaphatnak a szövetkezettől termé­szetbeni járadékot. Erre a gépállomás megadta a lehetőséget minden trakto-Az lesz a legnagyobb ünnep, ha befejezzük az aratást A nemesócsai traktoristák a normák ismertetése után bátran nekiindultak az idei békearatásnak. Az­­azl a tudattal fogtak hozzá a munkához,-hogy az aratást gyorsan és jól elvégzik és egyetlen szem ga­bona sem vész kárba. A békeszavazáskor kötelezett­séget vállaltak, hogy 12 ezer ha helyett (annyira szól az előbb kötelezettségvállalásuk) 15 ezer hek­tárt aratnak le, hogy méltók legyenek Szlovákia leg­jobb traktoristái nevéhez. Az idei békearatást a nagymegyeri járásban e hó 3-án kezdtük meg. Eddig különösen az apátszakálasi traktorbrigád tüntette ki magát, mely Szentes An­drás vezetése alatt dolgozik. Normájuk hat hektár. Ezt minden nap túlteljesítik. Naponta legkevesebb 8 hektárt, de 9—10, sőt 14 ha-t is elérnek. A traktoristák közt különösen Filko Imre elvtárs tün­tette ki magát. „Skoda 30” as gépével szombaton 14 és fél ha-t aratott le, pedig járásukban a zivataros idők megdöntötték a gabonát. Filko elvtárs a múlt­ban elért kiváló teljesítményeiért kitüntetésben ré­szesült. Most annál nagyobb lendülettel kapcsolódik bele a szocializmust építő munkába. Mikor elbe­szélgettem Szentes elvtárssal, a brigád vezetőjével, úgy nyilatkozott róla, hogy soha se rossz a gépe, soha nincs semmi baj. Szentes elvtárs elismerően nyilatkozott egész brigádjáról is, mert mióta elkezd­ték az aratást még egyetlen traktornak sem történt baja. Tizenegy óra volt, mikor az apátszakálasi EFSz irodájában nagy vígan markomba vágta a be­csületes építő markától kérges, olajos tenyerét. Meg­kérdeztem tőle, hogy ünnepnapon is dolgozik-e a brigádja. Azt válaszolta, hogy neki és az egész bri­gádjának az lesz a legnagyobb ünnep, ha bevégzik az aratást és cséplést. Érdemesnek tartom megemlíteni az apácaszakálasi EFSz tagságát is, mely jókedvvel és jó munkaer­kölccsel végzi az aratási és cséplési munkálatokat. Minden tagot meggyőztek a gyors és jó .munka el­végzésének. fontosságáról. Kijelentették, hogy elsők akarnak lenni . A tanyai EFSz versenykihívását is elfogadták és Ígéretet tettek, hogy ők is bevégzik olyan feltételek mellett az aratást, mint a tanyaiak, sőt még előbb is. Traktorosbrigádok kövessétek Szentes András és Filko Imre elvtársak (traktoros-brigádjának pél­dáját. EFSz-ek tagjai haladjatok az apácaszakálasi EFSz példája nyomán. Faraga Ferenc, Nagymegyer Csúzon három kisgazda kivételével mindenki tagja a szövetkezetnek Nem megyünk el amíg le nem aratunk A csúzi határban alig látni valakit. Csak a kévék ezrei hevernek a tarló­kon; több helyen már keresztek állnak. A faluba vonuló traktoristák gépei nort vernek fel az országúton. Ebédre ч jennek. Az útmenti fák alatt kéveszedő lá­nyok pihennek. Kendőjükkel integetnek a traktoristák felé. Azok viszonozzák az integetést. Nem búcsúznak. Ebéd után visszajönnek és újabb támadást intéznek a háborús bujtogatók ellen. Amikor beértünk a faluba, traktoris­táink éppen ebédeltek. Köszöntöttük őket, majd tréfásan hozzátettem: „Jó ebédet az étvágyhoz, elvtársak!“ Van az nekünk mind a kettő, ebéd is és ét­vágy is, jó — mondja Urban elvtárs. Ebéd után minden traktorista a saját traktorát tisztítgatta, javítgatta. ~ » Majd összebújtak és beszélgettek. Mi csak két napra jöttünk ki segíteni és ezek a csúziak még rá akarnak húzni két napot, pedig már nálunk is arat­hatnánk, mondja az egyik. A vita ja­vában folyik, a traktoristák között, amikor egy erőstermetű traktorista, aki úgy látszik a brigád vezetője, köz­beszól: „mi bajotok van, ti mindég ilyen szamárságon vitatkoztok, látszik, hogy fiatalok vagytok és nem ismeri­tek a múltat, amikor száraz kenyéren kellett aratni a grófnál, vagy a földes­úrnál. Amikor reggel háromkor talpon voltál és jó reggelt köszöntöttél az in­tézőnek, ő jó nappal válaszolt. Nem me­gyünk el addig, amíg Csúzon le nem aratunk, mert nékünk mindegy, hogy hol dolgozunk, a fontos az, hogy jó bá­násmódban részesülünk és szépen ke­resünk.“ Nem értettem meg, miért tanakod-' nak így, hát én is közbe szóltam. Majd megtudom, hogy 7 traktorista a nagy­­mányai traktor állomásról jött kisegí­teni a csúziakat. Voltak közöttük olya­nok, akik a két nap leteltével haza akartak volna menni aratásra. Ám a nagymányai traktorállomás vezetője meghosszabította azt még két nappal, mivel náluk még nem sürgős az aratás. Különben a mányai traktoristák jól dolgoznak, hiszen egy négyes csoport, Halasi Ernő csoportja 30 ha-t vá­gott lé egy nap alatt. Attól tartanak, hogy lemaradnak a versenyből, mert ha nem volna dűlt gabona, sokkal töb­bet levághatnának. Hiszen ők is elfo­gadták Loksa elvtárs felhívását. Ké­sőbb a traktoristák megértették, hogy tényleg nekik mindegy, hogy hol dol­goznak és úgy döntöttek, hogy oda mennek dolgozni, ahol a legsürgősebb a munka. Mint a béke hatalmas tank­jai indultak további harcra a búzatáb­lákra. Néhány elvtárssal még elszóruúoztam a szövetkezet udvarán. * 12 Többek között kérdem az egyiktől, hogy az aratás alatt, versenyeznek-e a csoportok egymás között. „Nálunk nem létezik munka verseny nélkül“ — mondja Mital elvtárs. Nyolc munka­­csoportunk van és a három legjobbnak külön jutalmat szabtunk meg. Az első díj 10.000 korona, a második 5.000 ko­rona, aki pedig a versenyben a harma­dik helyen lesz, 3.000 korona jutalmat kap. A versenynek köszönhetjük, hogy 12 nap alatt végzünk az aratással. A versenynél számításba vesszük a mun­ka minőségét és mennyiségét is. Csúzon három kisgazda kivételével mindenki tagja a szövetkezetnek. De ezek is a legnagyobb egyetértésben él­nek a szövetkezettel. Segítik a szövet­kezetei és a szövetkezet is segíti őket. A Csehszlovákiai Kommunista Párt üléséről szóló jelentést és a Köztársa­ság kormányának határozatát az egész ‘alu népe nyilvános gyűlésen tárgyalta meg. Egyhangúlag egyetértettek Pár­unk és kormányunk határozataival. Csúzon nincs munkaerőhiány, ami an­nak tulajdonítható, hogy a falu kis- és középparasztjai szervezték meg a szö­vetkezetét. Sí ristának, amikor abba a szövetkezetbe, helyezték amelyiknek a tagja. A trak­toristának így lehetősége volt arra, hogy a .szövetkezetben ledolgozzon bi­zonyos munkaegységet, mely szerint kaphat természetbeni járulékot. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy egyes szövetkezetek nem jártak el he­lyesen, amikor visszautasították a trak­toristák segítségét. Megtörtént ez pél­dául a balonyi EFSz-ben, ahol B e r e c Vince traktorista brigádvezető felaján­lotta a szövetkezetnek, hogy a traktoris­ták szabad idejükben elmennek kapál­ni. Vörös Gynla a szövetkezet elnöke, ezt visszautasította, azzal a megindok­­lással, hogy nincs rá szükségük, mert a tagok maguk is elegen vannak a kapá­lásra. Az elnök persze nem tartotta fon­tosnak a kapálást mindaddig, amíg a kukoricában a fű nem ért nyakig és ak­kor kérte a traktoristák segítségét, ami­kor azoknak elfoglaltságuk volt. így történt aztán, hogy a balonyi szövetke­zetben még mindig kapálatlan 15 ha kukorica. De ha a dolgot megvizsgáljuk a hiba talán csak az, hogy Vörös Gyula az EFSz elnöke még mindig megtűri P a s t é к a Rudolfot, mint agronómot a szövetkezetben. És ő maga is a befo­lyása alatt áll. De hogyan lehet meg­tűrni egy olyan embert, mint Pastéka Rudolf, aki ezelőtt kizsákmányolta a munkásnépet? Csodálkozhatunk e ezek után. ha a szövetkezet nem működik rendesen? Természetesen, nem, mert Pastékának mint volt kizsákmányoló­­nak nem érdeke, hogy a szövetkezet fejlődjék, sőt érdeke az. hogy minél jobban hátráltassa annak fejlődését. Krizsan elvtárs ezután rámutatott a kulákok mesterkedéseire. A kulákok, először a közös konyha és a közös fele­ség dajkameséivel szerették volna a szövetkezeti mozgalmat megakadályoz­ni, — mondotta Krizsan elvtárs, — de mivel így nem tudtak érvényesülni, be­furakodtak a szövetkezetbe, hogy azt belülről bomlasszák. Sajnos számos eset van ilyen a nagymegyeri járásban is. Éppen azért traktoristáinknak nyitott szemmel kell járniok a falun és lelep­lezni a szövetkezetben az osztálvellen­­séget A traktorista ma nagy feladat előtt áll. A falu szocialista építésében sok függ attól, milyen meggyőző mun­kát végez a traktorista. Legyetek tehát éberek és mutassátok jó példát és bizo­nyítsátok be, hogy ti vagytok hazánk legjobb szocialista építői. A termés most mind a mienk Ipolyviski III. típusú szövetkezetünk­ben csakhamar befejezzük az aratást. Ipolyvísken ilven aratás még sose volt. Öt traktor zúg a szövetkezet határá­ban, öt aratógép vágja a rendet. Milyen különbség van a mostani ara­tás és a kapitalista rendszer idejében megélt aratások között! A mi szövet­kezetünk termését 20 pár keservesen verejtékezve négy hétig arathatná. Az öt aratógép öt nap alatt végzi el ezt a munkát. A kapitalista időkben a cséplés öt nehéz hetet jelentett. Mi á cséplőgépnél dolgoztunk, aratógazdánk pedig csak pöffeszkedetf, gyönyörködött a termés­ben, amelvért mi veredébeztünk. Mi dolgoztunk, s ő vitte el a termést, a mi munkánk gyümölcsét. ľgaz,a tizedrészét meghagyta, alamizsnaként nekünk adta, de még ezt se mi vittük haza. Akkor jött az üzletes, az uzsorás. Egész éven át kényszerűségből rászorultunk. Ő hite­lezett, most meg elvitte keresetünk na­gyobb részét. Mi a nagy munka után újra kenyér nélkül maradtunk. A termés most mind a miénk. Bizto­sává van egész évre a .kenyerünk. — \zért örömmel és még nagyobb lendü­­ettel dolgozunk, mert tudjuk, hogy magunknak dolgozunk. A mi népünk életszínvonalát emeljük, a mi országun­kat, a mi szocialista hazánkat építjük, mert tudjuk, hogy így előbb érjük el amit olyan régen óhajtunk: a kommu­nizmust. Bartal Gyula, Ipolyvisk. SZÖVETKEZETI HÍRADÓ :i::i:s:;:iiii;iii:iii!iHiiH|iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiifiiiiiiiiiu TORNÖ: Az EFSz tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy terv felül gabonát adnak át, összesen 100 q­­val, a sertéshúsból pedig 1000 kg-mal többet. Az idei aratás elátt tértek át alll. típusra, úgy hogy nyomban aratás után közös istállóban helyezhessek el marhaállományukat. GÖMÖR: A közös istálóban már eddig 152 drb. tenyészállatot szereztek, 21 lovat, 40 sertést. Azon­kívül 20 család méhük van és 760 juhuk. Gömör­­ben eddig juhot nem tenyésztett senki. A tehenek tejhozama 5 literrel emelkedett naponta. Az oly te­henek, melyek azelőtt 2—3 liter tejet adnak ma már 8—9 lter az átlag tejhozamuk. LELESZ: Az aratási előkészületeket a legtökéleteseb­ben hajtották végre személyek és csoportok szerint. Külön figyelemre méltó, hogy a csoportok jól meg­szervezték a munkát. Meg látszik ez már azon is, hogy az aratás táblák szerint volt felosztva. NYITRAGERENCSÉR: Az EFSz Nyitragerencséren а III. típusra tért még tavaly az ősz folyamán. A tagok nem nagyon tőrödnek a szövetkezeti munkák­kal, így nem kapálták be a kukoricát sem, s az ara­tást sem szervezték jól meg. AZ ÉRSEKUJVÄRI JÄRÄSBAN 2 kulákot zártak ki a szövetkezetből és sikerült 582 kis és középpa­rasztot a közös munka előnyeiről meggyőzni, kik azonnal tagjaivá váltak az EFSz-nek. DUNAMOCS: Babi Eszter 20 ha-os kulákasszony meg akarta téveszteni a népi szerveinket azzal, hogy földjeiből 9 ha t anyja nevére íratott át. Ezen a földterületen csak egy tehenet és egy borjút tart. Szabotálja ezzel ötéves tervünnket és dolgozóink élelmezését. A tejbeszolgáltatással is hátra maradt 3826 liter tej kötelező átadásáról hallani sem akar. A nevezett földjét idegen munkaerővel dolgoztaja meg. Azonkívül álladó szolgát tart. KÜRT: Teljes ütemben folynak az aratási munká­latok. Egy tucat traktor önkötözőket vontat maga után szép sorjában. Az önkötözők után a lányok énekelve szedik össze a gabonakévéket. Nyomban ló­val gereblyéznek és traktorral végzik a tarlóhántást. Egy traktor után 12—15 ekesort alkalmaznak az agregátor segítségével. Izsák Béla egy nap alatt 16 ha búzát vágót le önkötözőgéppel. Többi társai is igyekeznek és alig egy-két ha-val maradnak mögötte. Loksa elvtárs felhívása serkenti munkájukban, ne­hogy lemaradjanak a terv teljesítésében. JÄSZÔ: A faluból az asszonyok nem engedték a férfiakat Dévényre. „Ti mindig mentek valahová most pedig mi akarunk menni” — mondják az asz­­szonyok. Vörös Imre az EFSz gazdája beszámol, hogyan tudja nélkülözni az asszonyi munkaerőt két napig. így juthattak el Dévénybe a jászói asszonyok. Egyébként csak egy munkacsoportjuk van 3 szakasz­ra osztva, melyek egymás között versenyeznek. AZ ÉRSEKUJVÄRI EFSZ minden cséplőgéphez öt­­ven-hatvan zsákot kölcsönöz ki az EFSz-eknek, hogy neforduljanak elő az idén azok a hibák, melyek ta­valy a felvásárlás gyors menetét gátolták. A GÜTA1 egyénileg gazdálkodó kis és középpa­­rasztok közösen, csoportokban végzik az idei béke­aratást. A gútaiak megértették a kor szavát és tud­ják, hogy a közös gazdálkodás nélkül nem lesz szo­cializmus a faluban. NAGYZELLÖ KÖZSÉGBEN az elmúlt hónapban vezették be a villanyt. A nagyzeftői nép régi álma valóra vált, hogy a villanyfénynél, munkájuk után elővehetik a könyvet és tanulmányozhatják, a haladó kultúrát és az irodalmat. A ZSÉLYI III. TÍPUSÚ EFSZ-ben már az elmúlt héten megkezdték az aratást. Az aratáshoz három munkacsoportot szerveztek meg, melyből egy cso­port arat, a másik hord, a harmadik pedig csépel, így egyidőben folynak az összes munkálatok. A munkálatokban részt vesznek a CsISz tagjai is, kik kötelezettséget vállaltak, hogy a szövetkezetnek az aratási munkálatoknál segítséget nyújtanak. A szö­vetkezetben jó termést vámnak. A számítás szerint elérik, átlag a 25 q-át. AZ IPOLYVARBÖI szövetkezetnek az aratásnál nagy segítséget nyújtottak néphadseregünk soraiból önként jelentkező katonák, kik két napig a legna­gyobb szorgalommal dolgoztak, hogy a termést min­­nél ham4rabb a csűrbe tehessék. AZ IPOLYNYÉKI EFSZ méhészettel is foglalkozik. Már 100 család méhük van és az első méžpergetés­­nél 10 q mézet szedtek ki a csoládoktól. AZ IPOLYSZÉCSÉNKĽI III. TIPUSÜ EFSz ga­bonaterülete 125 hektár. Ebből 14-ig 18 hektár ro­zsot és 15 hektár búzát arattak le. Az a búza, ame­lyet most aratnak két aratógéppel, szép dús, de meg van dűlve. Az aratógép csak egyik oldalról tudja rendesen aratni, a másik oldalról magas tarlót hagy maga után. Aratnak a pódatejedi III. tipusű EFSz-ben A pódatejedi III. típusú EFSz-ben július 4- én megkezdtük az aratást. Négy nap alatt négy ön kötözőgéppel 80‘ ha-t arattunk le. 5-én csak félnapot dolgozhattunk, mert az eső akadályo­zott bennünket, ötventagú munkacso­portunk jól megszervezte a munkát A szövetkezeten kívüliek külön cso­portokat szerveztek. E héten már a cséplést is megkezdjük és a gabonát azonnal beszállítjuk az FRSz-be. Rózsa Sándor, Pódatejed.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents