Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-23 / 51-52. szám
8 6тШЙНшт 1951. Karácsony MÉHÉSZETÜNK Szélfogókkal biztosítjuk a nedvesség tartóságát amelynek méhészeti szempontból is nagy jelentősége van A Szovjetunióban nagy munkába kezdtek: szélfogóknak, halastavaknak stb-nek az építésével, azaz füvesitő-fásító eljárással, védő erdősávok ültetésével megkezdték a puszta területek átváltoztatását. A hőhullámok, a szikkasztó meleg szelek kiszárították, felszívták a talajnedvességet. A szárazságnak, a terméketlenségnek és az éhínségnek szabályosan megismétlődő időszakai, általános jelenségei voltak az országnak. A kapitalizmus nem tudta megszüntetni ezt az állapotot. A szárazság ellen döntő módon csak a szocializmus győzelme után vehették fel a harcot, amikor a Szovjetunióban Sztálin elvtársnak a természet átalakítására vonatkozó tervét kezdték megvalósitani. A szovjetkormány erre a célra 10 milliót bocsátott rendelkezésre és a legmodernebb gépekkel felszerelt erdőállomásokat létesített. Ezek az erdősávok sok célt szolgálnak, mégpedig: 1. Tompítják a szelek sebességét. 2. Megakadályozzák a talaj kimosását. 3. Nedvesen tartják a talajt nemcsak az erdőben, hanem annak kornyékén is. 4. Közrehatnak, hogy a hó a téli hónapokban arányosan rakódjék le és így tavasszal bőven lássa el vízzel a talajt. 5. Mérséklik a víz elpárolgását. 6. Növelik a csapadékot. 7. Befolyásolják a levegő melegségét. 8. Kedvező hatással vannak a tglajra, nedvességre és a melegre. 9. Befolyásolják a folyók vízbőségét. Nekünk méhészeknek is tudnunk kell, hogy ennek az akciónak tömegakcióvá kell kiszélesednie és minél előbb meg kell valósulnia, mert a szélfogók a melleknek bőségesen nyújtanak legelőt, mégpedig nemcsak magukban az erdősávokban, a gyümölcsfák és bokrok révén, hanem az erdősávok közötti szántóföldeken ültetett mezőgazdasági' növények, hüvelyesek,' olajosnövények és takarmányfélék révén is. Až ezeken a területeken létesített gyümölcscsösöket, amennyiben a tavaszi hónapokban a szelektől védve lesznek, a méhek sokkal veszélytelenebbül tudják majd megtermékenyíteni. • Rajtunk múlik, hogy munka-brigádokkal ténylegesen segítsünk beültetni erdőben szegény területeinket. A létesítendő szélfogók terve már készen van. Kétféle szélfogó lesz- A fősávok csak 2—5 méter szélesek lesznek. Ügy fogják ültetni, hogy felfogják a Duna feíől fújó kártékony szeleket és tompítsák hatásukat. A szovjet tapasztalat szerint minden métermagasság 25 méter távolságban védi meg a területet. Tehát 25 méter magas szélfogók lesznek olyan fák, amelyek 18—25 méterre is megnőnek, mint például: a tölgyek, a nyárfák, a hársfák, jávorfák, körisfák, fehér fűzfák, fekete diófák, szederfák, égerfák, szilfák, erdei fenyők, szelid és vadgesztenyék, vad gyümölcsfák, akácfák stb-ik és sós területen bodzafák is. Ezekben az erdei sávokban ezenkívül ültetnek még a fák koronájáig érő bokrokat is, hogy az erdők sűrűk legyenek. Ilyen bokrok például: a mogyorócserje, a somfa, az örökzöld, a fekete és vörös bodza, kökény, orgona, hólyagfa, orsófa, kúszónövények stb. A szélfogókkal való beültetésre ezideig a következő területekre vonatkozólag készültek el a tervek: Az erdősáv bő csapadékot biztosít a Duna völgyében A Szovjet tapasztalatok alapján, mi is arra törekszünk, hogy minél előbb erdősávokkal vegyük körül dél- és középszlovákiai sík területeinkéi, amelyeken a termést csaknem minden évben veszélyeztetik a Duna-völgyéből feltörő meleg szelek és a szárazság. Az erdősávok között a szél nem hatol a földig és így nem is hordja el a vízpárát. A pára megmarad a szántóföldek fölött és ezzel késlelteti a szántóföldek vízpárájának további elpárolgását. Ä gyümölcstermelők pedig azt tapasztalták, hogy az erdősávok között ültetett ültetvényeket a fák védik a széltől, így kevesebb az ágtörés és a védett területen a téli hideg is mérséklődik több gyümölcs marad a fákon, tehát a gyümölcstermés nagyobb. A gabonafélék és a mezőgazdasági növények a védő erdősávok között télen át védve vannak a nagy száraz hideg ellen és így nem fagynak ki. Méhészeink is vegyenek részt ebben a munkában Ezért a védő erdősávok létesítése nemcsak a mezőgazdasági szakemberek érdeke, hanem érdeke minden dolgozónak, de főleg a földműveseknek, akik kell, hogy megértéssel karolják fel. 1. A nyugatszlovákiai síkság, amelyhez tartozik a Csallóköz, a Vág- és a Nvitra-mente. Ide osztották be a Kis- Kárpátok délkeleti lejtőit is. valamint a nyitrai és galgóci hegyek déli lejtőit. Ezek a területek a Nvitra és a Garam között egészen a Dunáig nyúlnak. Ide tartoznak a Szlovák Érchegység nyúlványai is a Garam és az Ipolv között. 2. A keletszlovákiai körzet magába foglalja a Kassától délre fekvő sík területeket, továbbá a Tisza, Vranov és Nagymihály közti síkságot. 3. A harmadik körzet az erdőben szegény középszlovákiai terület, azaz az Ipoly- és a Sajó-mente, Losonc és Detva vidéke egészen a Szlovák Érchegységig, 4. Az ú. n. Záhorie Szakolca. Holies és Kuti között terül el. Az itt és a JVlor-A méhészeti szaktanítók feladatai A Méhészeti Dolgozók Egységes Szövetségének az volt a terve, hogy minden járás számára legalább egy méhészeti szaktanítót képezzen ki. Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy a méhészeti szaktanítók szükséges létszámát körülbelül elértük. Most tehát az a feladat, hogy minden járás rendelkezzék egy ilyen „védnökkel“, vagvis méhészeti szaktanítóval. Tény, hogy több törekvő járásban jónéhánv ilyen tanítót találunk, vannak viszont járások, ahol egy sincs. Nem ártana tehát, ha a Kerületi Méhészeti Bizottság keretében, vagy szerződés alapján a méhészeti szaktanítók munkáját úgy osztanák el, hogy minden szaktanítónak lenne egy „védnöksége vett“ járása, amelyre tevékenységének legnagyobb része kiterjed. Nem nevezhetjük méhészeti szaktanítói tevékenységnek az előadások tartását vagy az évente egyszer-kétszer megrendezett tanfolyamokon történő részvételt. Az ilyen védnöknek népművelési szempontból is ismernie kell járását, továbbá előadásokat és tanfolyamokat kell tartania a járás minden körzetében, tehát nemcsak a járás székhelyén, mivel — amint ismeretes — a járási tanfolyamokon rendszerint mindig ugyanazok a haladószellemű méhészek vesznek részt, de ők is elsősorban csupán azért, hogy értesüljenek a méhészet terén fölmerülő újdonságokról. A méhészeti szaktanítónak közelebb kell kerülnie a néphez, föl kell emelnie az elmaradt méhészeket is, magasabb színvonalra kell törekednie. Keresse föl a méhészeket a munkahelyükön, mert csak így állapíthatja meg a méhészkedés hibáit, a méhbetegségeket, a meg nem engedett áttelepítéseket stb. V Ami az egészségügyi szempontokat illeti, ezen a téren a méhészeti szaktanítónak az a legfőbb feladata, hogy egészségügyi ellenőrzés alatt tartsa a járás minden méhészetét. Három esztendőn belül, a Járási Méhészeti Egyesület közreműködésével, a járás valamennyi méhészetét átvizsgálhatja. A mintákaí küldje el'az Állami Kísérleti Intézetnek (Liptovský Hrádok), ha pedig mikroszkóphoz jut és érdekli ez a tudomány (a Méhészeti Dolgozók Egységes Szövetségének igen kevés mikroszkóp áll rendelkezésére), maga is megvizsgálhatja a mintákat, hogy könnyítsen az Állami Kísérleti Intézet munkáján. A szervezési ügyekben segítse tanácsaival a Járási Méhészeti Egyesületet, de legfőbb feladatának tartsa, hogy hatékonyan intézkedik és segédkezik a járási területén működő EFSz-ék nagyméhészeteinek megalapításában, illetve fejlesztésében. Holmi oktatói szerep ez. Az anyanevelésnél is komoly szerep vár a méhészeti szaktanítóra, amelyet igen komolyan kell venni a méhészbarátság és kölcsönös megsegítés szempontjából. Az EFSz-ek nagyméhészeteinek megalapításánál igen óvatosan és alapos szakértelemmel kell eljárni, mivel fönnáll a fertőző megbetegedések átvitelének lehetősége. A méhészetek állapításánál és vezetésénél hiányzó szakmai tudás, következtében nemcsak az egyén, hanem a közösség is szenved, aminek viszont nem szabad előfordulnia. aki tagja a járási tenyésztési körnek, ennek szakmai tanácsadója, tanítója és szervezője. A legszorosabban együttműködik a Járási Méhészeti Egyesület vezetőségével, mégpedig minden fontosabb kérdésben, mint amilyen: tervezés, észszerűsítés, a legelőviszonyok javítása, széltörők kiültetése, szövetkezeti mozgalom stb. Tudjuk, hogy sok méhészeti szaktanító már eddig is így dolgozott, tehát lényegében semmi újat nem mondunk. De egyes helyeken túlsók a méhészeti szaktanító. a munkát közöttük nem osztották el arányosan és csupán néhány rendelkezik komolyabb elfoglaltsággal. Ezzel szemben sok elhanyagolt járást találunk. Arról van tehát szó, hogy a munkát tervszerűen, egész Szlovákia területére igazságosan osszuk el. Fölmerül a járások közötti versenyzés kérdése is. A méhészeti szaktanító vezetése alatt a méhészkedés bizonyára előbbre lendül és általánosabbá válik. Az új szervezés lehetőséget nyújt a méhészeti szaktanító egyéni érvényesülésére is és nem kell arra várnia, hogy kiküldik valamilyen tanfolyamra. Munkatervét saját maga állíthatja össze. Szóljunk a legr08szabról is Az anyagi kérdések és a velük kapcsolatos ügyek mindig kényesek voltak, főleg azok számára, akik szomszédos járásokat vesznek át. Jóakarattal /azonban ez is megoldható. Hiszen a Járasi Méhészeti Egyesületek és legújabban a Kerületi Méhészeti Bizottság is rendelkezik és rendelkeznie kell anyagi eszközökkel A Méhészeti Dolgozók Egységes Szövetsége általában fedezi a járási tanfolyamok költségeit, esetleg az egészségügyi szemlék költségeit is, főleg a fenyegetett helyeken. (Egyébként azt ajánljuk, hogv a járási tanfolyamokat minden esztendőben más helyen, vagy legalább is máv méhészeti központban rendezzék meg.' Arról is szólnunk kell, hogy a méhészeti szaktanító nem végezhet és nem is végez mindent egvedül, tehát kizárólag az ő szervezési képességétől függ, miképpen tudja a munkába bekapcsolni az egyesületi tagokat, illetve az egész Járási Méhészeti Egyesületet. A méhészkedők találják meg maguk ezeket a szakdolgozókat, akik nem a címért, hanem azért dolgoznak, hogy hasznos munkát végezzenek a méhészek társadalmában és ezért tanultak, ezért tettek le különböző vzsgákat. Általában azok közül kerülnek ki ezek a szaktanítók, akik rendszerint saját hasznukat áldozzák föl csupán azért, hogy a kisméhészek körében apostoli munkásságot folytassanak. Ha ezek a tanítók beillesztik munkájukat az összefüggő béketáborba, ezen nem hatol keresztül sem fertőző betegség, sem tudatlanság és nemtörődömség, de ez az arcvonal visszaver minden káros befolyást is. Ilyen, tényleg szocialista értelmezésben igyekezzünk teljesíteni feladatainkat az ötéves terv keretiben. va folyó völgyében létesítendő szélfogók a délkeleti szeleket fogják fel Ezek az erdősávok tompítják majd az északkeleti erdősávok ható erejét a Vág-völgyében. A szélfogók létesítése mellett szól az a tény is, hogy az utóbbi években a felsorolt körzetekben rendszeresen pusztított a hosszantartó szárazság; Ha mezőgazdasági dolgozóinknak ez^ a terve megvalósul, megváltozik körülöttünk a természet arculata is. A Szovjetunióban ezt a faültetést kizárólag a Komszomol tagjai végzik, — ifjú szívek ültetik a fiatal erdőket. Öröm nézni az 1943-ban létesített erdőre, amelyben a fák már 4—5 méter magasra nőttek. A harc a szárazság ellen nálunk is - megkezdődik. A méhészeknék ebben a harcban az első sorban kell küzdeniök, mert ez a harc a nektárforrások megnövekedését is jelenti. Kormánytényezőink szívükön viselik, hogy a fásítás minél előbb megtörténjék A földművelésügyi megbízott hivatala, a Szlovák központi pionír tanács, az Iskolaügyi, tudományos és művészeti megbízott hivatala, a Csehszlovák állami erdők kerületi igazgatósága a fásításban és a szélfogók létesítésében versenyre hív fel minden ifjút, minden pionírt, minden diákot, egyszóval mindenkit, aki építi a szocializmust. Ha a szocializmus ifjú bekapcsolódnak a szélfogók létesítésének és a fásításnak a versenyébe, segítenek csökkenteni a természet káros befolyáását. mmt amilyenek például az árvizek és a szárazság, amelyek mezőgazdaságunknak nagy károkat okoznak, segítenek bebiztosítani szántóink és rétjeink sžámára a szükséges nedvességet. A verseny két részre van felosztva: tavaszira és őszire. A verseny iránt érdeklődőknek munkaalkalmat nyújtanak a következő hivatalok: a Kerületi Nemzeti Bizottság, mezőgazdasági előadója, az erdészeti és erdőtechnikai talajjavító és vízszabályozó ügyosztály, a Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági előadója és erdészeti ügyosztálya, a Csehszlovák állami erdők erdő-üzeme. Ezek a hivatalok a szélfogók létesítésével kapcsolatban felvilágosításokkal is szolgálnak és szakembert bocsátanak a versenyzők rendelkezésére. Az iskolaügyi tudományos és művé- j szet; megbízott hivatal a verseny tavaszi és őszi szakában egy-egy tanítási napot engedélyez a verseny ismertetésére. Ezeken a napokon kívül a versenynek a tanítási időn kívül kell lefolynia A szélfogók és a fásítás versenyzői napi telj es jtm énvükért félakkora béri kapnak, mint a munkások. A versenyző-' csoportok taglétszáma azonos és egy-egy csoport legfeljebb 30 tagból állhat. A győztes elnyeri a Földművelésügyi megbízott hivatal vándorzászlaját.. Ä további öt legjobb csoportot elismerő oklevéllel tüntetnek ki és értékes könyvekkel jutalmazzák.
