Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-23 / 51-52. szám
1951. Karácsony $г®къй$Штшня 9 A szovjet fogyasztási szövetkezetekről A liszt és a gabona beváltása kenyéré és tésztafélékre A szovjet fogyasztási szövetkezet а maga szocialista jellegével szerves része a tervgazdálkodásnak. A dolgozók önkéntes egyesülése ez, mégpedig a kolhoz földműveseké, aj új társadalmi osztályé, amely termelését a kollektív tulajdonalapon az állam segítségével szervezi. A fogyasztási szövetkezetek az önkéntes tagságon épülnek. Tag lehet minden polgár, férfi és nő, aki betöltötte 16 évét, tekintet nélkül a faji, nemzetiségi, vagyoni helyzetére, szociális származására és az előző munkásságára. Ki vannak zárva azok а személyek, akiket bíróságilag megfosztottak választójoguktól. Minden polgár, aki be akar lépni a szövetkezetbe, megismerkedik a szövetkezeti szervezet szabályaival és a lakóhelyén tagfelvétel iránti kérvényt kell beadnia a szövetkezet vezetőségének. A felvételt a taggyűlés hagyja jóvá. • A felvett tag 3 rubel beíratási díjat és tagsági részt fizet, amelynek nagyságát a részvényesek gyűlésén állapítják meg. A jövedelem nélküli részvényes családtagjai a családfő tagsági részvénye negyedrészét fizetik. Hogy megkönnyítsék az új tagok belépését a szövetkezetbe, a részvények lefizetését két év leforgása alatt engedik meg. A tagsági részvény átírása egyik személyről a másikra nincs megengedve. A szövetkéz* i tag elhalálozása esetén részvénye átszáll arra a család agra, aki törvény szerint örökös. A tag lakásának megváltoztatása esetében a szövetkezet vezetősége a részvényét az új lakás székhelyére írja át. Minden tag a szövetkezet kötelezettségeiért tagsági részvénye keretén belül felelős. A tag tartozásainak kiegyenlítésére részvényét nem lehet felhasználni, legföljebb kivételesen és bírósági döntés alapján. m Minden tag kiléphet a szövetkezetből. Befizetését visszatérítik. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a szovjet fogyasztási szövetkezetek önkéntes szövetkezeti egyesülések, amelyek megközelíthetők a nagy tömegeknek, mivel alacsony a részvény névértéke. Az összes tagok, részvnyesek minden jogban és előnyökben, bármiféle korlátozás nélkül egyenlők. A szövetekezt alapszabályok ezen jogokat nemcsak meghatározzák, hanem érvényesítését biztosítják is. я Az egész szövetkezeti rendszer vezetőségi szervezete a fogyasztási szövetkezetektől kezdve és а rentroszojúzzal végződve a részvényesek választják meg. A vezetőségi és elleőrzési szervekét az alapszabályok által meghatározott időben titkos szavazással választják. m A részvényesek a valóságban a szövetkezet gazdái és minden szempontból meghatározzák a működését. A belkereskedelmi minisztérium és a közélelmezési minisztérium tavalyi, decemberi intézkedéseivel kapcsolatban, amelynek célja a kenyér és a liszt pocséklásának a megakadályozása volt, az egész köztársaság területén nagyobb méretben vezették be a készáruk (kenyér, péksütemény, dara) becserélését lisztért és gabonáért (rozs, búza, árpa). Az élelmezési és péküzemeken kívül ebbe az akcióba bekapcsolódtak a fogyasztási szövetkezetek is. A lisztnek kenyérre és péksüteményre történő beváltásának úttörői a „Jednotá“-k voltak, elsősorban Malackán és Szakolcán, Február végéig csak ez a két járási fogyasztási szövetkezet folytatott beváltást és 1951 február 24-ig 13.276.56 kg lisztet és gabonát váltott be. 1951 márciusában a gabonát és lisztet kenyérre és péksüteményre a nagyszombati dunaszerdahelyi galgóci és rózsahegyi járási fogyasztási szövetkezetek is kezdték beváltani. 1951 március 31-ig 27.520.52 kg beváltott gabonát és lisztet jelentettek. Ha figyelemmel kisérjük a beváltást, láthatjuk, hogy ez év júniusáig milyen sikeres fejlődést ért el. Júliusban és szeptemberben az előbbi hónaphoz viszonyítva 50%-os hanyatlás állott be és még októberben se érte el az augusztusi színvonalat. A mozgalom kezdetén a szövetkezetek sikertelenségüket azzal magyarázták, hogy a malmok nem akarják átvenni a szövetkezetektől a beváltásból eredő lisztet és így nagy veszteségeik keletkeztek. Mindezek a hiányok ma már ki vannak küszöbölve és mondhatjuk, hogy a beváltás ennek ellenére se éri el a kívánt eredményt. Arra a kérdésre, hogy hol a hiba, bátran mondhatjuk, hogy a szövetkezeteknél. Igaz ugyan, hogy egyes járási fogyasztási szövetkezetek jobb eredményeket is érnek el, azonban ilyen kevés van. Ezek: „Jednota“ járási fogyasztási szövetkezet Párkány, Érsekújvár, Zseliz, Trencsén, Malacka. A legjobb járási fogyasztási szövetke■eet a Jednota Szakolcán, amely november végéig készáruért 346.133.54 kg gabonát és lisztet cserélt be. Ebben az irányban jó feltételek mellett is gyenge eredményt mutatott fel a „Jednota“ járási fogyasztási szövetkezet Dunaszerdahelyen (3260 kg), Nyitrán (1,701.30 kg), Galgócon (7.145 kg), Pöstyénben (246.50 kg) Nagyszombatban (5594 kg), Tőketerebesen (960 kg). Mivel magyarázza meg passzivitását a „Jednota“ járási fogyasztási szövetkezet Eperjesen, Varannón, Léván, Nagymihályon, Kassán, Királyhelmecen és a többi helyeken, ahol a beváltást még meg sem kezdték. Egyes járási fogyasztási szövetkezetek felemlítik, hogy a gabona és a liszt beváltását kerületükben azért nem folytatják, mivel a lakosok önellátó. Másoknál viszont, hogy „nincs“ referensük a péküzem részére és ezért ezen feladat propagálását nem tudják felölelni. Ez bizonyítja a legjobban, hogy egyes járási szövetkezetek még mindig nem fordítottak megfelelő figyelmet a beváltás kérdésének és ezért ezt az egész akciót nem is értették meg. Nem vették észre, hogy ez az egész akció úgy van összeállítva, hogy az önellátók érdekeit szolgálja. Hiszen ott, ahol gabonát nem termelnek, vagyis ahol nincsenek önellátók, ott nem is lehet szó beváltásról. A Idő előtt teljesítették az ötéves tervet A rózsahegyi „Stavremeslo“ korlátolt felelősségű szövetkezet idő előtt teljesítette az ötéves terv harmadik évét. A szövetkezet ezen szép eredményt eslősorban saját dolgozóinak köszönheti, akik kitartóan bekapcsolódtak a szocialista versenybe és több bátor kötelezettségvállalást teljesítettek a különböző nevezetesebb események alkalmából. Tervük teljesítését még elősegítette az is, hogy az ötéves terv harmadik évének megindulásakor több technikaiszervezési javítást végeztek el és majdnem minden termelt árunál behozták a munkamegosztást. Egyidejűleg rendezték a normákat. Ami a szövetkezet vezetőségének a dolgozókkal, a ROH üzemi csoportjaival és a Párttal való együttműködését illeti, ez mindig jó volt. Éppen ezen harmonikus együttműködés javára lehet írni a terv időre való és eredményes teljesítését. Ez a népi szövetkezet azután sem akar elmaradni, hanem ellenkezőleg, kötelezte magát, hogy a dolgozók részére a piacra még több árut ad és ezért ez év végéig a következő bátor tervet tűzte ki: Terv fölött 100 konyhaberendezést készítenek, továbbá terv fölött 15 drb mély átvarrott gyermekkocsit és 80 drb gyennek sportkocsit készítenek. Legnagyobb kötelezettségvállalásként 1000 drb. éjjeli szekrényt állítanak elő Ezen áruk készítése már folyamatban van. „Szabad Földműves“ hasábjain már nem egyszer kézzelfogható példákkal mutattuk ki, hogy milyen előnyöket biztosít ez az akció. így pl. ha a földműves bevált 100 kg búzát kész pékárúért, akkor a búzáért kétszerannyi kap, mint a beváltási ár. Az összes szövetkezeti tagoknak hangsúlyozni kell, hogy itt nagyjelentőségű akcióról van szó és azért szükséges, hogy ezt ne bürokratikus és mechanikus módon végezzék, hanem minden tag, aki ezen akcióban résztvesz kezdeményezőn lépjen fel, ötletes legyen és ami a fő, hogy politikailag egészségesen gondolkozzék, hogy a földműveseket és a fogyasztókat sikeresen meggyőzze. Nagy hiba, hogy a járási szövetkezetek ezt a munkakört egy emberre, a péküzem referensére bízzák. A jobb eredmény elérésére ez szükséges: 1. Ebbe az akcióba a társadalom nagyobb részét kell bekapcsolni, főleg azokban a falvakban, ahová a péksüteményt és a kenyeret rendszeresen szolgáltatják. Ebbe az ügybe be kell vonni a helyi Nemzeti Bizottságot is, amely a kis- és a középföldművesek, szövetkezet tagok között, az EFSz legszorosabb együttműködésével, a falun biztosíthatják a beváltás sikerét a jövőben. 2. Azon falvakban, amelyekben ezen akció jelentőségét és előnyeit már megértették, biztosítani kell a kenyér és a péksütemények állandó ellátását, hogy ne legyenek kénytelenek újból visszatérni a kenyérsütéshez, amellyel már felszámoltak, mivel nem fizetődik ki. 3. A kenyér és a péksütemények minőségét állandóan emelni kell és magas színvonalon kell tartani,. hogy a beváltás által mindig jobb kenyeret kapjon, mint amilyenhez a házi sütésből juthat. 4. A kerületi szövetkezeti tanács indítson versenyt az egyes elárusítók és a járási fogyasztási szövetkezetek között, amely a fogyasztási szövetkezet alkalmazottait ösztönözné. A fogyasztási szövetkezetek dolgozóinak meg kell érteniök, hogy ezzel a munkássággal elősegítik a kerület gazdasági életét és ezáltal nagy munkát valósítanak meg. A járási fogyasztási szövetkezetek segítőkezet nyújtanak a falunak A Megbízottak Testületé határozata alapján a csehszlovákiai állami birtokokon és a csehszlovákiai állami erdőknél meg kell szervezni a mindennapi legszükségesebb fogyasztási cikkek vándor-, vagy állandó árusítóhelyét. Az volt a törekvés, hogy a dolgozókat saját falujukban lássák el ott, ahol nincs a közelben elárusítóhely. Az első eset különböző nehézségekbe ütközött, nem volt üzlethelyiség, rossz közlekedési eszközök voltak, úgyhogy egyes járási szövetkezeteknek teljesen elment a kedvük az ilyen árusítástól. Egyes JFSz-ek minden akadályok ellenére is berendeztek ilyen élárusítóhelyeket és itt meg kell említeni mindazok kitartását és öntudatos munkáját, akik ebben a munkában résztvettek. Ebben a munkában a következő JFSz-ek tűnték ki: érsekújvári, rimaszombati, púhói, lőcsei, rózsahegyi stb. Amidőn különböző akadályok gátolták, hogy elárusítóhelységet szerezzenek, az üzletvezetőknek jó gondolatuk támadt. Bejárták a falut és minden polgárnál összeírták az igényelt árút, amelyekre átvették az előírt pontokat, szelvényeket stb. Megkérdezték a fogyasztókat, hogy mire van szükségük és eszerint hoztak árut. Erre a helyekre a JFSz-ek a legjobb munkaerőket adták, akik szívesen teljesítették a lakosok óhaját és ezzel érdemeket szereztek szövetkezeteink jó hírnevét illetőleg. Teljesítsük a kitűzött feladatokat A Szlovák Szövetkezeti Tanács helyiségeiben Bratislavában a napokban tartották meg a Kerületi Szövetkezeti Tanácsok titkári nagygyűlését. A tanácskozást Dr. Julius Ď u r i š elvtárs, a Szlovák Szövetkezeti Tanács főtitkára vezette le, s azon megjelent Balázs elvtárs, a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának dolgozója is. Az értekezlet értékes határozatot hozott a fogyasztási szövetkezetek munkájának megjavítása érdekében. Az értekezlet a továbbiakban az egyes kerületek képviselőinek és kerületi titkárainak új tanácskozási munkarendjével foglalkozott. A tanácskozás első pontjában részletesen letárgyalták a bánya és nehézipari központok ellátását. Ebben az irányban is sokkal jobb munka mutatkozik, mint eddig. Balázs elvtárs előterjesztését, hogy a kerületi titkárok munkatanácskozási a SzKP Központi Bizottsága és a Szlovák Szövetkezeti Tanács képviselőinek jelenlétében az OSD-n legyenek, vita után örömmel elfogadták. Hosszú vitában, amely ezen előterjesztés után alakult ki, a munkaértekezletek javításainak lehetőségeit terjesztettek elő. A tanácskozásokon részt fognak venni a SzKP járási tanácsainak és üzemi nek képviselői is. Ilymódon egyes problémákat mélyebben és .gyakorlatilag jobban tudnak majd megoldani és jobban lehet teljesíteni Gottwald elnök elvtársnak „Arccal a tömegek felé“ jelszóval kiadott utasítását. A kerületi titkárok ezzel egyidejűleg könnyebben áttekinthetik a többi járási szövetkezet munkáját és nagyobb áttekintést szerezhetnek más kerületek szövetkezeteinek munkájáról, esetleg saját tapasztalataikból segíteni tudnak ezen járási szövetkezeteknek egyes felmerült kérdések megoldásában. Részletesen letárgyalták egyes kerületek problémáit, rámutattak arra, hogy sok esetben az elvégzett munka még nem kielégítő. Több esetben a személyi felelősséget a munkahelyen nem veszik komolvan. Többek között Duríš elvtárs főtitkár a következőket mondotta: — Ha munkánkat meg akarjuk javítani, akkor meg kell változtatni a munkamódszereket. Minden körülmények között az adott feladatot teljesíteni kell ligy. hogy a jó katonák keresztülverekszik magukat minden nehézségben. Tudatában kell lennünk, hogy mit jelent, ha a harci feladatot nem teljesítik. Egyes szövetkezeti dolgozók nem keresik feladataik teljesítésének széles lehetőségeit, hanem mindjárt az első akadálynál védelmükre mentségül használják ezt fel Határozottság és erős elhatározás hiányzik ezeknél. Ezek a hibák a főokai, amiért egyes feladatok teljesítésében sikertelenségek merülnek fel. Fel kell fedni a rendellenességet. A tanácskozás második pontjában a szövetkezetek közeljövő gyűlésének előkészületeit tárgyalták le és a kerületi titkárokat részletesen informálták azon munkáról, amely a fogyasztási szövetkezetek kerületi szövetségének megnyitásánál felmerül. A nemgazdaságos munkásságról, főleg a tagok toborzására vonatkozólag ezen munkakör megszervezésére úgy egyeztek meg, hogy az akadályok elhárítása után az alaptagság igen terjed.
