Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-23 / 51-52. szám

4 ty Kölcsönös megértéssel lépjük át az újév küszöbét Községünk kis- és középföldművesei 92 százalékban tagjai az EFSz-nek A nyár folyamán kis- és középföld­műveseink belátták, hogy a kisparcellá­­kon való gazdálkodás ma már mennyire eredménytelen és a felemelkedéshez ve­zető út csakis a nagyüzemi gazdálkodá­son keresztül vezet. Ennek tudatában ahhoz a döntő elhatározáshoz jutottak, hogy — egy pár gazda kivételével ■— csaknem valamennyien beléptek a szö­vetkezetbe és elhatározták, hogy föld­jeiket technikailag rendezik. így az ősz folyamán már egységesen vetettek. Ami a legszembetűnőbb, hogy azok a kis- és középföldművesek, akik még nem határozták el magukat a belépésre, szintén közösen végezték az őszi mun­kálatokat. Ma már ők is látják, hogy az egyesülésben van az erő s ha még most A zselízi EFSz egyre határozottabb léptekkel halad a megjelölt úton és a szovjet tapasztalatok alapján napról napra szebb eredményeket ér el a ter­melésben. Ha felmérjük azokat a nehéz­ségeket, amelyek a megalakulásakor mutatkoztak, akkor bátran mondhatjuk, hogy az eddig elért sikerek a várakozá­son felüliek. Szövetkezeti tagjaink az őszi munká­latok alkalmával kötelezettséget vállal­tak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának tisztele­tére 100%-ban teljesítik az őszi vetési tervet. Ezt a vállalásukat teljesítették. Úgyszintén hozzájárultak a jövőévi ma­gasabb termés biztosításához azáltal, hogy 11 ha őszi búzát és 8 ha árpát ke­­resztsorosan vetettek el, valamint min­den magot idejében a talajba juttattak. De nem utolsó kell megemlítenünk, hogy 150 százalékban eleget tettek ez évi beszolgáltatási kötelezettségeiknek is. Bár kukoricából és cukorrépából nem a legjobb volt a termés mégis reméljük, hogy a hiányosságok pótolásával a jö­vőben itt is szebb eredményeket érünk el. nem is, de rövidesen ők is csatlakozni fognak a többi gazdatársaikhoz. Szövetkezetünkben folynak az előké­születek állattenyésztésünk kiszélesíté­sére és igyekszünk mennél előbb a kö­zös istállóban elhelyezni összes állatál­lományunkat. Bizonyos, hogy ezzel emelkedik majd a napi tejhozamunk. Állatgondozóink már eddig is bebizo­nyították, hogy a közös istállóban gon­dozott állatoknál jóval nagyobb a súly­­növekedés és magasabb a tejhozam. Az elmúlt napokban pedig versenyt indí­tottak a magasabb tejhozam elérése ér­dekében. Az átlagos tejhozam eddig 5 liter, amely napról napra emelkedik. Veréb Ilona Csallóközcsütörtök Állattenyésztésünk fokozását akadá­lyozza az a körülmény, hogy állataink szétszórtan vannak a faluban elhelvez­­ve. de a jövőben ezt a kérdést is meg­oldjuk. A szövetkezet tagjai kötelezett­séget vállaltak, hogy február végéig el­készítik az új istállókat, ahol a szarvas­­marha-, ló- és a sertésállomány szintén jobb gondozásban részesül. Hatalmas lenfeldolgozó gyárat építe­nek községünkben, amely szintén a falu dolgozóinak nagy előnyére lesz egyrészt a lentermelés szempontiából, másrészt a földművesek téli foglalkoztatását bizto­sítja, ami egyben életszínvonaluk eme­lését jelenti. Az őszi mélyszántással kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a traktorál­lomás nem végez kielégítő munkát. No­ha nagyon jól tudiák, hogy szövetkeze­tünkben kevés a fogatolt erő mégis el­vitték tőlünk a traktorokat olyan helyre szántani, ahol ezt jobban tudták volna nélkülözni. így nem tesznek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségüknek és emiatt lemaradtunk az őszi mély­szántásban, Tóth Károly Zselíz A gar am saentgyörgyi III. típusú EFSz taglétszáma az őszi folyamán 100%-kai növekedett. Az új tagok bekapcsolódá­sával megerősödve, a legnagyobb lelke­sedéssel fogtunk hozzá az őszi munkála­tok elvégzéséhez. Ennek meg is lett az eredménye, mert az őszi vetési tervet dejében befejeztük és jóval túl halad­tuk. Az őszi munkálatok befejezése után traktorosaink nagy lelkesedéssel fogtak az őszi mélyszántáshoz. Talán már itt is a vége felé járnánk, ha egyes emberek hanyagságból, vagy véletlen okok miatt nem akadályozzák ennek gyors befeje­zését. Voltak egyesek, akik a kukorica­­kórót későn takarították le és emiatt nem tudtuk a mélyszántást tovább foly­tatni. Ez az oka tehát, hogy még mindig csak a 70 százaléknál tartunk, holott a mélyszántás ideje lejárt. Többen a vezetőséget okolják a lema­radás miatt, ezzel szemben az igazság az, hogy sokan követtek el hibát. Egye­sek azonban ahelyett, hogy önkritikát gyakorolnának, csupán a mások hibáit látják meg. A vezetőség senkivel szem­ben nem használhat terrorintézkedése-Alistálon az elmúlt héten tartották meg „beszélgetés a néppel“ gyűlésüket, amelyen resztvettek szövetkezeti tagok és kívülállók egyaránt. A gyűlésen fel­színre kerültek mindazok a kérdések, amelyek szocialista építésünk alapjait képezik Nagy visszhangra talált a nép körében Biró Ferencnek, a szövetkezet elnökének előadása, aki ismertette, mennyire fontos nekünk, földművesek­nek is. hogy a tervet teljesítsük, — Nem mindegy, hogy 50, vagypedig 100 százalékban fogjuk beszolgáltatá­si kötelezettségeinket teljesíteni. Ha mi, földművesek nem termeljük meg a ránk kiszabott mennyiséget, mi sem várhatjuk, hogy ipari munkásaink túlszárnyalják termelésüket azért, mennél többet tudjanak adni nekünk — mondotta Biró elvtárs. Beszéde további folyamán beszámolt az EFSz évi eredményeiről. A jó gazda gondosságával mérlegelte a szövetkezet két, ha egyeseknél nincs meg a jóaka­rat. Ha tehát azt akarjuk, hogy szövet­kezetünk továbbra is szépen fejlődjék, akkor minden tagnak egyenlően részt кеД1 vennie az építőmunkában és — ami a legfontosabb — necsak a mások hibáit lássuk meg, hanem a magunkét is. Reméljük, hogy ennek alapján az új évben még nagyobb eredményeket tu­dunk majd felmutatni márcsak azért is, mert tudjuk, hogy a munka jó megszer­vezés érdekében valamennyiünknek össze kell fogni és együtt kell küzdeni a jobb holnapért. Kis- és középparasztjaink már lassan kezdik elfelejteni a magángazdálkodás keserveit és egyre jobban bekapcsolód­nak az új gazdálkodási módszerbe. Az újonnan épülő istállónál, amelynek be­fogadóképessége 100 drb szarvasmarha lesz, örömmel dolgoznak szövetkezeti tagjaink és célul tűzték ki, hogy még a zord idő beállta előtt befejezik a falak felépítését. Mi tehát a nehézségek elle­nére is nagy reményeket füzünk a jövő­höz és hisszük, hogy ez meg is valósul. Füri János Garamszentgyörgy évi jövedelmét és egyben megállapítot­ta a kiadások összegét is. Több mint öt millió korona jövedel­mük van ezévi gazdálkodásukból el­könyvelve s ebből a munkaegységek után, mint előleget, alig kétmilliót fi­zettek ki. Az építkezések és egyéb be­ruházási költségek további négymillió korona kiadást jelentenek, így tehát az egészévi kiadásuk hat millió korona. Ez korántsem jelenti, hogy a gazdálkodás­ra ráfizettek, mert a beruházási költsé­geken felépített gazdasági épületek ér­téke felbecsülhetetlen és ennk kiadásait több éven át kell letörleszteni. A szö­vetkezet tagjai tehát részesedésként még jelentős összegeket kapnak ledol­gozott munkaegységeik után. Már ebből is megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti tagok iparkodása nem volt hiábavaló, mert a nagyüzemi gazdálkodás meghoz­ta a várt sikert. Bulla Lajos Alistál Hűséggel teljesítsük a dolgozók iránti kötelességünket Jó eredménnyel gazdálkodott az alistáli EFSz Unokám, Tamara, hetedikosztályos vizsgájára készült és egyszer megkér­dezte tőlem: — Azt hiszem, helyes lenne, ha szó­­ról-szóra betanulnám az Alkotmány szövegét. — Miért tanulnád szószerinti — mondottam. — Helyesebb, ha átgondo­lod a szöveget, ha átérzed a szivedben. Figyeld meg kolhozunkat, a körülöt­ted élő embereket és egyszeriben vilá­gos lesz előtted, hogy mi is a szocialis­ta demokrácia, hogyan igazgatják or­szágunkban az államot, hogyan érvé­nyesül a nép joga a munkára, a tanu­lásra, a pihenésre és a nyugodt öreg­ségre. Figyeld csak meg mindezt az újat, amit falvainkban lóthasz — vizi­­erőmüveket, az erdőövezeteket, a vil­lamosítást, az öntözést, a rádiót, a klu­bokat, a könyveket és ,kkor megérted a mi Sztálini Alkotmányunkat. Ezen az estén hosszasan elbeszél­gettem unokámmal. Felidéztem kolho­zunk első lépéseit, s azt, hogy mennyi­re izgultam, de mennyire meg is ijed­tem, amikor 1934-ben kolhozelnöknek választottak. Most már tizenhét éve vagyok elnöke a kurszki terület Cska­­lov-kolhozának. Bizony, ez nagy idő! A mi •kolhozunk ma már egyáltalán nem az, ami az első években volt és ahhoz sem hasonlítható, amilye na há­ború előtti legjobb esztendőkben volt. N»&y lépést tettünk azóta. IB © i ID © € Irta J. Kalmiková, ax A Sztálini Alkotmány széles útat nyitott a szovjet parasztság előtt a jó­lét és kultúra felé. Ámde a fasiszta hódítók megzavarták a fejlődést, el­­usztították mindazt, amit évek mun­­ája során megteremtettünk. A kursz­ki frontszakasz egyik kiszögelése a mi mezöinkön haladt át, szántóföldünket tankcsapdák, lövészárkok és gránát­­tölcsérek túrták föl, drótakadályok szelték keresztül-kasul, földjeinket fölverte a gyom. Érdemes most emlékezetünkbe idéz­ni azokat a nagy nehézségeket, ame­lyekkel a mi hősies kolhoz paraszt­asszonyaink küzdöttek meg, amikor a háborúdúlta mezőket tehenekkel kel­lett felszántanioU. Alig telt el öt-hat én és Sztálin elv­társ segítségével s az állam támogatá­sával, kolhozparasztjaink sokkal szeb­bé tették az életet, mint amilyen a há­ború előtt polt. Villany erőművet és' rá­dióadóállomást építettek. Kolhozunk minden házában villanylámpák égnek, mindenkinek van rádiókészüléke, sok­nak telefonja is. Az ifjúság tágas, kényelmes klubban szórakozik, havonta kétszer-három­­szor kapunk új filmeket. Komszomo-ÉlEIUNIt Oskalov-kolhoz elnöke listáink és a falu értelmisége színieló­­adásokat rendez. Jó könyvtárunk van és vannak hangszereink is. Gyakran hallgatunk felolvasásokat különféle témákról, sokan közülünk politikai is­kolába járnak. Ifjúságunk különböző tanulókörökben vesz részt, azok pe­dig, akik a háborús esztendők alatt a tanulásban elmaradtak, a falu esti is­koláját látogatják. Egyszóval, életünk bő forrásként buzog; egészséges, vidám és művelt az új nemzedék, öröm rájuk nézni. Sok a főiskolai hallgatónk. A o'hozpa rasztok gyermekei főiskolákon, közép­fokú szakiskolákban tanulnak szerte az országban — Moszkvában, Harkov­ban, Rosztovban, Szaratovban, Tbili­sziben és Kurkszban. Afonyin kolhoz­­paraszt fia nemsokára kész sebész lesz. A rosztovi, szaratovi és voronye­zsi mezőgazdasági tanintézetekben ag­­ronómusokká képezik ki fiaikat. íme ezt jelenti a jog a tanulásra! Az öregek eltartásáról teljes mérték­ben a kolhoz gondoskodik. így való­sul meg nálunk a nyugodt öregséghez való jog. я A kéborúutáni eeetendőkben mint­egy héez k&herbfréle gazdasági építke­zést valósítottunk meg. Magas színvo­nalra emeltük állattenyésztésünket, amdynek hároméves tervét már eddig is majdnem teljes egészében teljesítet­tük. Kolhozunk tagjai kultúráltan, jó­létben élnek: mindenkinek bőséges készlete van gabonából, cukorból, mindenkinek megvan, ami a háztar­tásához szükséges. Esztendeje már annak, hogy kolho­zunk hatvan tagja két saját teherau­tónkon, vidám dalokat énekelve, el­ment néhány napra Berezovkába, hogy az ottani kolhozoknak segítséget nyújtson az öntözéshez szükséges nagy duzasztógát építésénél. Akkori­ban több mint másfélezer к ölhöz pa­raszt gyűlt ott össze a környékbeli kolhozokból. Valamennyien résztvet­tek a gát építésében. Biztos vagyok benne, hogy szomszédaink, a berezov­­kaiak, adott esetben nekünk is segíteni fognak. Lám, milyen nagyszerű dolog, hogy a mi embereink kölcsönösen ki­segítik egymást! Végtelen Öröm azt tudnunk, hogy valamennyiünk munkája fennkölt célt szolgál: a kommunista társadalom épí­tését. És még meg kell mondanunk: ezért az örömért és boldogságért a mi drá а Sztálin ebvtársunkat illeti szívből fa­kadd Ás kkbWk

Next

/
Thumbnails
Contents