Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-23 / 51-52. szám
1951. Karácsony SmfhdfčUmäpes 8 millió rubeles évi bevétellel B. Vertkon Kolhoz, 15 Megérdemelt hírnévre tett szert egész Kubánban a krasznodarszki kerületben fekvő „Micsurin“ kolhoz. Hatalmas szövetkezet ez, amely sokoldalú gazdasági tevékenységet folytat. A kolhozdolgozók búzát, napraforgót, kukoricát, rizst, gyapotot, kendert termesztenek. A kolhozmezők nagy részét ültetvények, szőlőskertek, gyümölcsösök foglalják el. Kiterjedt állattenyésztés teszi teljessé a gazdálkodást. A kommunizmus építkezéseinél ol maznak, amelyek ezer és ezer ember jógyár például a kujbisevi vízierőműte romechanikai kotrógépeket gyártott, a magasra képesek emelni. Rendkívül ér kája, amely a földet vízzel hígítja meg szállítja a partra. Képünk az uráli villanyerejű exka kujbisevi vizierőmu építkezéseinek zsí Ez esztendőben a tavasziaknál különleges gonddal válogatott vetőmagot használtai? és mélyen szántott talajba vetették, A növényi kultúrákat négyzetesen, fészekrendszerrel ültették. A kolhozmezőkön 20 traktor, 11 kombájn és sok más gép dolgozott az állami gép- és traktorállomás jóvoltából. A növények beporzását és a kártevők elleni harcot repülőgép segítségével végezték; a magasból mintegy 200 hektárnyi ülyan különböző hatalmas gépeket alkalmunkáját pótolják. A sztálingrádi halep építkezései számára hatalmas hydmelyek óránként 1000 m3 földet 80 m dekes az új hydromechanikai gép mun- és nagyméretű csöveken keresztül vátor fölszerelését mutatja; a gépet a gulevi szakaszán veszik igénybe. tetvényre és szőlőskertre szórták le a vegyi védőanyagot. A szívós munka meghozta gyümölcsét. Sztepan Z a j c e v, a kolhoz elnöke az egyik legutóbbi taggyűlésen ezeket mondotta: — Az idén túlszárnyaltuk a háború előtti mezőgazdasági színvonalat, mégpedig 30—40%-kal. Nézzünk néhány adatot Zajcev beszámolójából: Az őszi búza 22, a napraforgó kis híján 20 mázsás ha-kénti termést hozott. A szőlőtermés bőségét a 80 mázsás átlagtermés igazolja, de egyes helyeken 100 métermázsa szőlő termett hektáronként. Az államot illető beadásokat pontosan teljesítették, s csupán gabonafélékből 34.106 q-t adtak be. Jelentős mértékben emelkedtek a kolhoz bevételei. A növényi termelés 4 és milliót, az az állattenyésztés 2 milliót, a gyümölcs másfélmilliót, a szőlészet 6 milliót, a zöldségtermesztés egymilliót jövedelmezett. A kolhoz idei bevétele összesen 15 millió rubelt tett ki, ami 3 millióval több a tavalyinál. A kiemelkedő bevételek lehetővé tették az alapok megszilárdítását is, s egyedül kultúrszükségletekre 700.000 rubelt irányoztak elő. A elaggult és rokkant kolhoztagok megsegítésére megteremtették az öregségi alapot is. Nagyarányú építkezés folyik a kolhozon; többi között megkezdték a saját villanytelep építését. A nagy kolhoz jövedelem nyomán emelkedett a dolgozók keresete is. Nem csoda, ha a falusi áruházakban különösen mozgalmas az élet mostanában. Mindegyikben sok az ember, nagy a sürgés-forgás. A kolhozdolgozók vásárolnak; nagy kelletje van a bútornak, divatárunak, a selyem- és gyapjú árunak, a rádiókészüléknek, a kerekékpárnak, a motorkerékpárnak. A munka gépesítése a kujbisevi vízierőmű építkezéseinél DUNAPENTELE - SZTALINVAROS A Duna kanyarulatában már kibontakozik az egykori Dunapentele helyén — Sztálin város képe. Az új rok, földgyaluk, úthengerek, emelődaruk a Szovjetunió iparának remekei. Az árkokból millió köbméter földet mozgatnak meg fa Csehszlovákiából jött villamos exkavátorok. Gépesítve megy minden munka. A nagy szthanovisták például MakJ szimenko a gyorsfalazás mestere ott a helyszínen, személyesen tanította meg a magyar kőműveseket a korszerű építkezésre, a gyorsfalazás módszereire, a gépek helyes kezelésére. Amoszov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a híres uráli olvasztár is itt járt az építkezéseknél közreműködő magyar vasmunkások, kohászok között. . . . A békeváros lüktető motorja: a fiatalság. Hét munkahelyi pártszervezet alakult és hét DISZ-szervezet. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége megszervezte az ifjúmunkások brigádjait és felhívásai, munka-toborzói visszhangot keltettek az egész országban. A gyakorlott, képzett, tapasztalt munkásság és a csupa lendülettel, frisseséggel teli fjatalság szoros egységbe kapcsolódik itt. S ez a város a nők dicsőségét is hirdeti. A műszaki munkálatok egyik legfőbb vezetője Wolf Johanna főmérnöknő, s itt dolgoznak az ország legjobb női brigádjai. „Dunapentelén, — írja a Pravda tudósítója, — több épül, mint egy új város és vasmű: itt alakul ki az új ember. Várost és gyárat építve az emberek megtanultak és megtanulnák tervezni, építeni és irányítani, s ami rendkívül fontos, itt születik meg az új ember arculata —a z egész állam érdekeinek harcosa”. , Épül az 5 éves terv legnagyobb alkotása a dunai vasmű. A vasmű köré új szocialista város épül. A DÍSZ nőtagjai is kiveszik részüket a nagymű építésén. város gyepsávokkal és virágágyakkal övezett három és ötemeletes modern épülettömbökre oszlik. A város egyes részeit 40 méter széles sétapark, aszfaltozott tranzverzális autóútak és kérékpárútak hálózata köti össze. A főútakon neonfényes, fővárosi Í'ellegü árúházak emelkednek. A par:ok közepén iskolák, bölcsődék, könyvtárak, klubok. 8.000 személyt kertmozi, nagy filmszínház, színpad, befogadó sportpálya. 3.500 férőhelyes csónakház, úszómedence. Az ország egyik legjobban felszerelt poliklinikája. Éttermek. Kenyér és konzervgyár. A város házaiban két-három szobás, kényelmes és szép lakások épülnek. Napfényt és tiszta levegőt a dolgozóknak! — ez a jelszava ennek a szocialista építésnek. Ezért magát, a Vasmüvet a várostól két és félkilométer hosžszú, négyszáz méter széles erdősáv választja el. m „A béke és az ifjúság városa“ Amagyar nép így nevezi az alkotó munkának ezt aszínhelyét: a béke és az ifjúsági városa. A magyar nép békés jövőéért folyó harcban a Vasmű fontos szerepet tölt be. A baráti orszá&ok állandó segítséget nyújtanak az építéshez. A zúgó Sztálinyec trakto-Gyapotszüret Kínában Az idei gyapotszürethez hasonló még nem fordult elő Kína gyapottermesztésének történetében. A terméshozam 40 százalékkal magasabb az elmúlt évinél és 120 százalékkal több, mint 1949-ben. « Minden körzetben kiszélesítették a gyapot vetésterületet, megjavították az öntözési módszereket, fokózták a trágyázást és nagyobb gondossággal folyt a küzdelem a kártevő rovarok ellen. A kiterjedt gyapotmezők közel 40 százalékán ezidén magashozamú, hosszúszálú gyapotfajtákat termesztettek, amelyek 20—50 százalékkal magasabb termést adnak, mint a megelőzőleg termesztett fajták. Ma már Kína északi körzeteiben is termesztenek gyapotot, pedig ezeket a körzeteket eddig, hideg éghajlatuk miatt, gyapottermesztésre alkalmatlannak tartották. Mindezek a tények a Kínai Népi Köztársaság részére, illetve egyre fejlődő textilipara számára elegendő mértékben biztosítanak nyersanyagot. Képünk azt ábrázolja, amint a gyapotszedők csoportokban, a kölcsönös segítés alapján, gyűjtik be a termést a Szenszi-tartományban fekvő Jun Jan határában. Változik a lengyel falvak képe Varsó (CTK). — Az összes lengyel vajdaságok falvaiban széleskörű szocialista építkezések mennek végbe. A régimódi falusi házak helyét modem új házak váltják fel. Gyorsan haladnak az építkezések az ország nyugati vajdaságaiban, ahol ezelőtt a junkerek voltak hatalmon, akik a végtelenségig kizsákmányolták a falusi népet. A „Varsavica“ nevű földműves-szövetkezet, amely a bydgostyszkói vajdaságban van, ezévben 14 új lakást épített tagjai részére. Minden szövetkezeti lakás két szobából, konyhából és padlásszobából áll. Ez a szövetkezet 46 családot foglal magába, akik tevékenyen dolgoznak a szövetkezetben s családonként 300—800 munkaegységet dolgoztak le ezévben. Minden munkaegység után, a természetbeli járandóságon kívül. 16 zloty jutalomban részesültek (egy zloty = 12.50 Kčs). A szövetkezetnek 45 fejőstehene, 18 lova és 5 anyakocája van. Űj istállókat építettek a tehenek részére, magtárakat emeltek és most van építés alatt egy új modem sertéshizlalda. A faluban az év elején egy hétéves iskolát, egy nagy klubot és egy gyermefeneveldót nyitottak meg. A „Kulice“ szövetkezetben, a gdanszki vajdaságban a szövetkezet tagjai egy munkaegység után 30 zloty jutalomban részesülnek. Ebben a gazdaságban nagy tehénfarmot rendeztek be, ezenkívül sertéshizlalda, baromfitenyészet, gyümölcsészet és méhészet gyarapítja a gazdaság bevételeit. A faluban legújabban vízvezetéket létesítettek. — Soha még csak nem is álmodhattam ehhez hasonló dologról — mondta a „Kulice“ szövetkezet elnöke, Murawszki Ferenc. — 1901 óta földbirtokosnál dolgoztam, aki emberszámba sem vett. Emberré csak a népi demokratikus Lengyelországban lettem.
