Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-16 / 50. szám

t / ИРМ. december 16. Követeljük Slánskŕ és áruló társi ľ szigorú megbüntetését! A termelés! és beszolgáltatási feladatokat szétírása a növényi és az állattenyésztési termelésben az 1952-es évre (Folytatás az 1. oldalról) gukat aláírásukkal a reájuk kirótt fel- nyésztési termelés még nem folyik szö­­adatok elfogadására és teljesítésére, vetkezeti alapon, a szövetkezet számára Azokban a községekben, ahol III. és IV. kivetett beszolgáltatási feladatot a ta­­típusú EFSz működik, de az állatte- gokra kell szétími. II. Kiegészítő határozat a beszolgáltatási feladatok szétírására a növényi termelésben Zöldség: szolgáltatási feladatokat a zöldségfélék-Egvidejüleg az állattenyésztési tér- bői is, mégpedig az egész tervezett ter­melés kiírásával megállapítják a be- melésre, leszámítva a saját szükségletet. III. Kiegészítő határozat a beszolgáltatási feladatok szétírására az állattenyésztési termelésben 1. Vágóállatok és borjúk: a) Д beszolgáltatási feladatok teljesí­tését a tervezett vágómarha állomány veszélyeztetése nélkül kell biztosítani. Emellett arra kell törekedni, hogy a ter­melés a lehető legmagasabb legyen és a beszolgáltatás is egyre növekedjék. b) A gazdasági szövetkezet, által kia­dott fajállatokat teljes súlyukkal beszá­mítják a mezőgazdasági üzem beszol­{[áltatási kötelezettségébe, vagyis ami­yen súlyban a gazdasági Szövetkezet fajállatot ad ki, ugyanannyi súllyal nö­vekszik a mezőgazdasági üzem beszol­gáltatási kötelezettsége. 2. Malacok: a) A termelési és beszolgáltatási fel­adatok szétírását a malacoknál úgy kell biztosítani, hogy emellett a sertéshús termelés 'a lehető legnagyobb méreteket öltse, amennyiben erre megvannak az előfeltételek, hogy így a lehető legtöbb sertéshúst lehessen a közellátás rendel­kezésére bocsátani. b) Minden anyadisznó tulajdonosnak legkevesebb 4 malacot kell beszolgáltat­ni a gazdasági szövetkezetbe egy év le­telte alatt egy anyadisznó után. А III. és IV. típusú EFSz-el^a gazda­sági szövetkezetbe csak akkor szolgál­tatnak be malacokat, ha a saját közös tenyésztésük eléri a tervezett terjedel­met. Emellett az 1952 június 30-ig be­szolgáltatott malacoknál a teljes súlyt legfeljebb azonban 20 kg-ig malacon­ként, a harmadik negyedévben a beszol­gáltatott malacoknál már csak a fele súlyt, vagyis malaconként 10 kg-ot szá­mítanak be. А IV. tervezett negyedév­ben a malacokat a beszolgáltatási fel­adatokra már egyáltalán nem számítják be. A beszolgáltatott malacok élősúlya nem lehet alacsonvabb, mint darabon­­#ént 15 kg. Ha az állami birtokok a gazdasági szövetkezettől malacokat a beszolgálta­tási feladatokra már egyáltalán nem számítják be. A beszolgáltatott malacok élősúlya nem lehet alacsonyabb, miht darabonként 15 kg. Ha az állami birtokok a gazdasági szövetkezettől malacokat vesznek át, be­szolgáltatási feladatok olyan mértékben fokozódik, amennyi a gazdasági szövet­kezettől átvett malacok súlya. A be­szolgáltatási feladatok megállapításánál a malacoknál, az összállami, kerületi és járási tervet olyan mértékben fokozzák, amilyen mértékben a malacfelvásárlás várható. 3. A fajállatok tartása: A fajállatok tartásának a vágómarha beszolgáltatási feladatok teljesítésébe való beszámításáról szóló eddigi rende­let továbbra is érvényben marad. Egy fajbika tartására 360 kg élősúlyt, egy fajkacsa tartására 180 kg élősúlyt szá­mítanak be évente. 4. Tej: Az átlagos tejbeszolgáltatási feladatot (5 százalékos zsírtartalommal rendelke­ző tejből) ki kell vetni minden egyes te­héntenyésztő számára a földnélküliek és a kisföldművesek esetében is. A tej ter­melési és beszolgáltatási feladatok szét­­írásánál jelen vannak a tejüzem kikül­döttei is, akik a tejbeszolgáltatókkal szerződést kötnek. gyalásánál a tejüzem kiküldötte a járási A beszolgáltatási feladatok megtár­­nemzeti bizottság mezőgazdasági elő­adójával együtt tanácsokat és segítséget nyújt a tehéntenyésztőknek a napi há­romszori etetés és háromszori fejés be­vezetésére. 5. Tojús: A tojé* beszolgáltatási feladatok wtm­­ém. egspee mezőgaadasági ü-aem számára a szántóföld terjedelme szerinti szilárd norma alapján állapítják meg. A mel­lékletben feltüntetett normák érvény­ben vannak 1952-től 1954-ig. А III. és IV. típusú EFSz-ek esetében amelyek még nem rendelkeznek közös tenyész­téssel és amelyekben még a tagok sem rendelkeznek elegendő baromfiállo­mánnyal, a járási nemzeti bizottság az 1952-es évi tojásbeszolgáltatási felada­tot 15 százalékkal csökkentheti. A föld­nélküliek, amennyiben tyúkot tenyész­tenek és a földművesek, tekintet nélkül a tulajdonukban lévő tyúkok számára, családtagjainkkal együtt ön­ellátónak számítanak, vagyis nem része­sülhetnek tojásjegyben. A kórházak és más szociális intézetek számára, ame­lyek földdel ugyan nem rendelkeznek, de tyúkokat tenyésztenk, nem kell bé­­szolgáltatási kötelezettséget előírni. 6. Vágóbaromfi: Vágóbaromfiból minden egyes mező­­gazdasági üzemre, amely 0.5 hektár szántóföldnél több földdel rendelkezik, ki kell vetni a beszolgáltatási feladatot a szilárd ^beszolgáltatási norma szerint, amely 2 kg élősúlyú baromfit ír elő minden hektár szántóföld után. Ez a norma 1952-től 1954-ig van érvényben.. А III. és IV. típusú EFSz-ek esetében a baromfitenyésztés kiszélesítésének ér­dekében az 1952-es évben a beszolgál­tatási norma 10 százalékkal alacso­nyabb. А III. és IV. típusú szövetkezet­ben. ahol még nem működik közös ba­romfitenyésztés és a tagok sem rendel­keznek a tervezett állománnyal, a járási nemzeti bizottság a beszolgáltatási fel­adatot 20 százalékkal csökkentheti, (a hektáronként 2 kg-os normánál). A földnélküliekre és a 0.5 hektáron alúli mezőgazdasági üzemekre, amennyiben ezek baromfit, tenyésztenek a beszol­gáltatási feladatot a következőképpen állapítják meg: 6—1Ö darab után 2 darab a beszolgál­tatás ha 10 darabnál-többet tenvészt. akkor az összállománynak egy negyed részét köteles beszolgáltatni (a kikere­kítés mindig felfelé történik). A beszolgáltatási feladatot teljesíteni lehet libával, kacsával és pulykával. Ha a beszolgáltatási feladatot a mezőgazda­­sági vállalat a fentemlített állatokkal nem tudja teljesíteni, beadhat kétszer annyi kakast, vagy kappant. 7. Gyapjú: A gyapjúbeszolgáltatási feladatokat a tervezett juhállomány szerint vetik ki. A finom gyapjas juhok után legkeve­sebb 3.20 kg-ot, a közepes gyapjúval rendelkező juhok után legkevesebb 2.50 kg-ot és a durva gyapjas juhok után legkevesebb 1.80 kg-ot kell beszolgál­tatni. A féléven aluli bárányok után 0.50 kg a beszolgáltatási kötelezettség. A helyi nemzeti bizottságok idejében megkapják a járástól a termelési és be­szolgáltatási feladatok irányszámát. így lehetővé válik, hogy 1952 február 1-ig minden egyes községben elvégezzék a tervszétírást és megkössék a szerződése­ket A járási nemzeti bizottság a közsé­gekbe instruktorokat küld Ы a legjob­ban bevált felvásárlási dolgozók és más funkcionáriusok soraiból. Ugyancsak a járási nemzeti bizottságnak kell gondos­kodni arról, hogy a terv szétírása ne le­gyen csupán adminisztrációs munka, ha­nem hogy minden egyes résztvevő, min­den egyes földműves a szerződések megkötésében elsőrangú fontosságú fel­adatot lásson. Az akcióba be kell kap­csolni a Nemzeti Arcvonal szerveit, a Földműves Szövetséget, a CsISz-t, a Csehszlovák Nőszövetséget és a felvá­sárló szervieket m. A rimaszombati EFSz tagjai között mély felháborodást keltett Slánsky,áru­lása, aki a dolgozók pártját és hazáját elárulta, aki akarta szolgáltatni hazán­kat a nyugati imperialisták háborús céljai megvalósításának érdekében. El­árulta a dolgozó népet, amely beléhe­­lyezte bizalmát és a Pártot, amelynek vezető tagja volt. Sokáig járt álarcban, mint a nép barátja, miközben folytatta üzelmeit a szabadság és a béke tábora ellen. Vissza akarta taszítani a mun­­ikás- és dolgozó paraszttömegeket a ré­gi sötétségbe. Vissza akarta állítani a tőkés és nagybirtokrendszert, hogy is­mét egyesek növesszék hasukat és mil­liókat gyűjtsenek a munkások és pa­rasztok bőrén. Hála Pártunk éberségének, ez a ter­ve nem sikerült, mert kormányunk és Pártunk szilárd alapon áll. Pártunkat a nép alkotja és a nép fiai kaptak sze­repet kormányunk vezetésében, akik éberen őrködnek népünk álma fölött és lesújtanak az árulókra. Ezért nem si­került Slánsky terve, mint ahogyan nem sikerült Husák, Novomesky és tár­saik terve sem. A dolgozó nép nem fog­ja mégegyszer kiengedni kezéből a ha­talmat, mert senki sem akar a kapita­listáknak és nagybirtokosoknak újra éhbérért dolgozni. A nép megértette, hogy az ilyen árulók ellen össze kell fogni és még fokozottabb munkatelje­sítménnyel kell bebizonyítani, hogy al­kotómunkánkat senki sem tudja meg­akadályozni. Az ilyen árulókat pedig, akik útját akarják állni a fejlődésnek, elsöpri a nép haragja és megkapják méltó büntetésüket. — Azt akarjuk — mondották a ri­maszombati EFSz tagjai —, hogy min­den ilyen hazaárulóval és a nép ellen­ségével, szabotálóval, feketézővel szem­ben a legszigorúbban bánjanak el. Ezek a nép ellenségei, s nem az emberiség jó­létét akarják, hanem szándékosan a dolgozó nép ellen törnek, hátráltatják Szútor olyan helyein fekszik, hogy lé­tezéséről csak azok tudnak, akik éppen a közelében laknak, vagy a sors úgy hozta magával, hogy betévedtek ebbe a kis faluba. Amikor gyakori az esőzés, a falut csak gyalog lehet megközelíteni, mert az erdőn keresztül az út teljesen járhatatlan. Magában a községben is fe­nékig ér a sár, mert a volt kapitalista rendszer alatt senki sem gondolt arra, hogy meg kellene csinálni az utakat, a község kis- és középparasztjai pedig a felszabadulás után nem jutottak el odáig, hogy az útjavítást meg tudták volna valósítani. Ami a legmeglepőbb, hogy a község­ben hangyaszorgalommal dolgoznak a jobb holnap megvalósítása érdekében. Aki a községet nem ismeri, azt gondol­ná, hogy itt a fejlődés teljesen kizárt dolog, vagy talán a szocializmus eszméi ide el sem jutnak. A valóságban azon­ban nem igy van. A község kis- és kö­­zépparasztjai már ez évben közösen gazdálkodtak. Megalakították a II. típu­sú EFSz-t, de csakhamar belátták, hogy a további fejlődés megköveteli a maga­sabb típusra való áttérést. Most tehát elhatározták, hogy a jövőévi tervek ki-A sellyei traktorállomás üzemi párt­­szervezete megértette a Párt Központi Bizottságának, valamint kormányunk­nak azon határozatát, amelyben felhív-— ja mezőgazdaságunk dolgozóit, hogy a téli hónapok alatt legyenek segítségére nehéziparunk üzemeinek, különösen a bányáknak. Novemberben a Párt üzemi szerveze­tének vezetősége aprólékosan megtár­gyalta Pártunk, valamint kormányunk ezen felhívását. Az élénk vita során Csuha Ferenc traktoros, az üzemi párt­­szervezet elnöke ismertette a bányaü­zemek segítségének fontosságát s hogy ezt tettel is bizonyítsa, elsőnek jelent­kezett hathónapos brigádmunkára a handlovai szénbányába. Példás elhatá­­jsezását Hátas Sándor, az üzemi hazánkban a szocializmus kiépítését és ötéves tervünk ellen szabotálnak. Éppen azért mi is ügyelni fogunk ar­ra, hogy sorainkba ne kerülhessenek kulákok és szabotálok,: S ha mégis akad közülük, aki arcátlanul közénk furakodik, azzal a legszigorúbban já­runk el. Aki áruló lesz köztünk, nem fogja egyszerűen megúszni azza-k hogy kizárjuk a szövetkezetből — mint a múltban, — hanem megkapja méltó büntetését: Mi az árulókkal szemben úgy fogunk harcolni, hogy fokozzuk munkateljesít­ményünket és beszolgáltatási kötele- Tudjuk, hogy ezt csakis jó munkaszer­­zettségeinket a jövő évben legalább 200 százalékra szeretnénk teljesíteni, vezsssel lehet elérni s azért már most, a jövőévi tervek kidolgozásánál min­den taggal tudatosíttatni fogjuk a sze­mélyes felelősség érzetét. Szövetkeze­tünk beszolgáltatási kötelezettségét ez évben is 'jóval a J00 százalék fölött tel­jesítette és minden előfeltétel megvan arra, hogy ezt a jövőben még fokozni tudjuk. Állattenyésztésünk szépen fej­lődik és4már eddig 100 darab fejőste­henet helyeztünk el a közös istállóban a legjobb fajtából. Sertésállományunk 200 növendékállatból és anyakocából áll, tyúkfarmunkon pedig a baromfiál­lomány meghaladjad kétezret. Termés­hozamunk gabonaneműekben ez évben is jóval felülmúlta a magángazdálkodó­két. Terméshozamunk emelése egyben az EFSz dolgozói színvonalának emelkedé­sét is jelenti. Becsületes munkája után mindenki megkap a megérdemelt ju­talmat. jól végzett munkájukért dol­gozóink 21.000 koronás rádiót nyertek. Tehát tudják, mit jelent számukra a felszabadulás, mit ad nekik a dolgozók pártja. Ezért vetnek meg minden áru­lót, aki a béke és dolgozók szabadsága ellen tör. P. L. Rimaszombat dolgozásánál áttérnek а III. típusú gaz­dálkodásra. A község felvirágzása érdekében fá­radtságot nem ismerő munkát végez S i n к о elvtárs, a helyi Nemzeti Bizott­ság elnöke. Az ő felvilágosító munkájá­nak köszönhető, hogy a községben ilyen jól haladnak a szocializmus felé vezető úton. A gazdák valamennyien örömmel vesznek részt a közös munkában és ép­pen ennék köszönhető, hogy minden ■munkát idejében elvégeztek. Az őszi mélyszántást már teljesen befejezték. De nem maradnak le beszolgáltatási kö­­telézettségeik teljesítésében sem. Első­rendű feladatúk volt, hogy minden ter­mésfölöslegüket átadják a FRSz-nek. A község dolgozói szorgalmas munkájuk­kal kiérdemelték népi demokratikus kormányunk elismerését és ennek kö­szönhető, hogy ma már a községben villanyvilágítás van. A dolgozó női ta­gok villanyfény mellett simítják a szép nagylevelű dohányt, amelyet a szövet­kezet ez évben termelt. Munjkájuk köz­ben folyik a felvilágosító munka és nők örömmel kapcsolódnak a szocialista ne­velőmunkába. Garamszegi Erzsébet, tanítónő Szútor. pártszervezet pénztárosa és O n d r u s elvtárs, a traktorállomás üzemi gazda­ságvezetője követte. A pártszervezet vezetősége ezután felvilágosító munkát fejtett ki a trak­torállomás alkalmazottai között, amely­nek eredményeképen H u c s k ó Mik­lós és J a s s a István, Pártunk tagje­löltjei szintén jelentkeztek e nemes fe­ladat teljesítésére. Indulásuk előtt mindnyájan azt felelték: — Féléves brigádmunkánkkal, ame­lyet a handlovai szénbánvában fogunk letölteni, be akarjuk bizonyítani, hogy méltók vagyunk a kommunista név vi­selésére. Becsületet szerzünk Pártunk­nak, amely dolgozó népünket egv bol­dogabb jövő felé, a szocializmusba ve-^ zeti. Szútor község a fejlődés útján A sellyei traktorállomás segítsége HandloVának

Next

/
Thumbnails
Contents