Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-16 / 50. szám

1951. december 16. £гаШ$Ш»шNo з Az élelmiszer! szappan és a textilárúk kötött piaca az 1952-es évben * A belkereskedelmi minisztérium végrehajtva a kormány elet ember. *1 -1 k i határozatait jelenti, hogy 1952 január 1-től a jegyre való közellátást a követ­kezőképpen szabályozzák újra. 1..A közellátási időszakok Üjévtől kezdve az élelmiszer- és szappan jegyeket naptári hónapokra fogják kiadni. Ezáltal elmaradnak az adagolási változások/ melyeket az időszakok egyenlőtlen volta okozott. (4 hét vagy 5 hétV Az egyenletesen ismétlődő havi adagok lehetővé teszik a szelvények praktikus és áttekinthető ke­zelését. A hús, kenyér és péksütemény havi adagjának szelvényeit elosztják 6 ötnapos időszakra es e sze­rint számozzák. A szelvények mindig a folyó 5 nap­ra és a következő öt napra érvényesek, tehát egé­szen tíz napra. Ennek az időszaknak az elteltével a szelvények érvényükéi vesztik. Ez az elővigyázatossá­gi intézkedés a hónap elején vagy végén való töme­ges jegyre paló vásárlás ellen irányul. A ruhajegy egy évre fog szólni/ és a pontokat folyamatosan és gyorsan fogják felszabadítani. 2. A jegyek fajtái és az adagok Január elsejétől külön cukorjegy és külön közös jegy lesz az összes többi/ kötött piacon eladásra ke­rülő élelmiszerekre. Ez a kétféle jegy azután kor szerint csoportokra oszlik/ a felnőtt fogyasztóknál pedig ezenkívül foglalkozások szerinti csoportokra is. Az ifjúság eddigi korhatárát 20 évről 18 évre szállították le. Ezzel a korhatárt a közélelmezésben is az összes többi előírásnak megfelelően rendezzük. Gyermekek és az ifjúság részére (18 éves korig) egy­féle cukorjegy lesz havi másfél kilógramos egyenlő fejadaggal és az eddigi mennyiségű cukorfejadaggV* Az élelmiszerjegyek a gyermekeknél és ifjúságnál három korosztályra oszlanak/ mégpedig hatéves ko­rig/ 6—12 éves korig és 12—18 éves korig. Az egyes korcsoportok számára megállapított eddigi adagok alapjában nem változik/ illetve csupán annyi­ban/ hogy hónapokra lesznek beosztva. A felnőtt fogyasztók számára kétfajta cukorjegy lesz. Az alkalmazottak számára kiadott cukorjegyre jogosultak az összes állami alkalmazottak/ a nemze­ti/ kommunális és szövetkezeti vállalatok alkalma­zottai (kivéve az EFSz- tagokat, mert ezek nincse­nek alkalmazotti viszonyban)/ az írók, zeneszerzők és képzőművészek, amennyiben a Szövetség tagjai/ a tanulók/ továbbá az összes ilyen fogyasztók fele­ségei/ ha legalább egy 15 éven alóli gyermekről gon­doskodnak és emellett nincs fizetett vagy rokoni se­gítségük a háztartásban/ továbbá a háztartásbeli nők, akik legalább egy olyan 15 éven aluli gyermek­ről gondoskodnak/ akinek mindkét szülője állásban van. Az eddigi havi fejadag változatlan marad. Kiadás­ra kerül továbbá aláp-élelmiszerjegy/ amelyet az összes többi fogyasztók kapnak (beleszámítva a föld­műveseket és családjukat/ amennyiben teljesítik a megszabott feltételeket). E fogyasztók új havi fej­adagja az eddiginél 200 grammal kevesebb lesz. A felnőtt fogyasztók számára háromfajta élelmi­szerjegyet adnak ki. Külön az alkalmazottak számára/ külön a nyug­díjasok és a nemzeti biztosítás járadékát élvezők számára és külön alap-élelmiszerjegyeket. A cukorjeggyel szemben az eltérés abban van, hogy újfajta jegyeket vezetünk be a nyugdíjasok és a nemzeti biztosítás járadékát élvezők számára. Eb­be a csoportba tartozók ugyanolyan élelmiszerfej­adagokban részesülnek, mint az alkalmazottak cso­portjában/ kivéve a húsfejadagokat/ amely az alap­jegy fejadagjának felel meg. Alap-élelmiszerjegyeket — a cukorjegytől eltérően — önellátók nem kapnak. Az alkalmazottak jegyén lévő havi fejadagok az ed­digi átlagos négy- és öthetes időszakokra megállapí­tott fejadagokhoz képest néhány élelmiszerjegynél ki lesznek kerekítve. Az alapjegyen a havi kenyér­fejadag 330 grammal, a húsfejadag 200 grammal/ a zsírfejadag 13 grammal/ a vajfejadag 20 grammal csökken. Ezzel az alkalmazottak élelmiszerjegyei és az alap­élelmiszerjegyek fejadagjai közötti különbség kimé­lyül. Az alkalmazottak és a nyugdíjasok fejadagjai között a húsfejadag kivételével nincs különbség. Az építkezés művén aktívan dolgozó alkalmazottak ér­demeik szerint magasabb fejadagban részesülnek. A szappanjegyeket továbbra is gyermekeknek 3 éves korig/ gyermekeknek 3—14 éves korig és az összes 14 éven felüli fogyasztóknak adják ki. A fel­nőtt fogyasztók fejadagjai változatlanok maradnak, azonban tetszés szerint vásárolhatnak toalett-/ vagy borotvaszappant. A három éven aluli gyermekeknek és 3—14 éves korig a háromhavi fejadag 1 drb, toalettszappannal csökken. A csecsemő- és anyaruhajegyeket ugyanolyan módon adják ki/ mint eddig. Az 1951-ben kiadott csecsemő és anyaruhajegyek 1952 március 31-iq ér­vényesek anélkül/ hogy új ruhajegyekre kellene be­cserélni őket. Változatlan marad az új házasok ru­hajegyének kiadása U. Az 1952-es évben a ruhajegyek két főfajtája ke­rül kiadásra» mé/mediq külön az alkab fá­mára 120 ponttal, amelyre ugyanazon fogyasztók ч nak lesz joguk, mint az alkalmazottak . ki­adott élelmiszerjegyeknél és külön alapruhai'gyek 100 ponttal/ amelyeket az összes többi "fogyasztok kapnak. 3. ^Ki az önellátó A kötött élelmiszerellátás terén 1952 január 1- tól az önellátó fogalmát a következőképpen hatá­rozzuk meg: Az összes élelmiszerekben (a cukor kivételével) önellátónak számít minden félhektáron felüli szántó­földtulajdonos/ az I. és II. típusú EPSz-ek mind­azon tagjai/ akik az EFSz-be több mint félhektárnyi szántófölddel léptek be, továbbá а III. és IV. típu­sú EFSz-ek összes tagjai és minden esetben háztartá­suk tagjai is. Ezenkívül húsönellátónak tekintenek minden földnélkülit és földtulajdonost (félhekfcírig) háztartásának tagjaival együtt házivágás után. Á? önellátási adagot 120 kg, pausálsúlynál úgy számít­ják át/ hogy egy hónapra és egy főre 8 kg hús essék. Tojásönellátónak fognak tekinteni minden föld tulajdonost/ tekintet nélkül a földterület nagyságára, és minden olyan földnélkülit/ aki bármilyen meny­­nyiségű tyúkot tenyészt. Háztartásuk tagjai önellá­tók. Tej- és vajönellátóknak tekintenek minden fél­hektárost/ de minden földnélkülit is/ ha tehenet tart (háztartásának tagjaival együtt). Tejönellátók­­nak számít minden kecsketulajdonos is a tejhozam időtartama alatt. Az önellátó megkapja a cukor- és az alkalmazot­tak élelmiszerjegyét/ valamint ruhajegyet sajátsze­mélyére akkor, ha rendes és tartós munkaviszonyban van állami, nemzeti/ kommunális/ vagy szövetkezeti üzemben» az EFSz-ek kivételével. Az élelmiszerönellátók és családtagjaik is meg­kapják az alapeukorjegyet, szappanjegyet és alapru­hajegyet. Azonban a fűkor- és szappanjegyeket csa­ládjukkal együtt — és pedig az alkalmazott önellá­tók is — csupán akkor kapják meg« ha az előző ne­gyedévben teljesítették hús-, tej és tojásbeszolgálta­­tási kötelezettségüket Ruházati jegyet családtagjaik­kal együtt még 'az alkalmazásban lévő önellátó'k is csupán akkor kapnak/ ha teljesítették az 1951 évi beszolgáltatási szerződésüket mennyiségben és fajtában is. 4. Ki nem kap jegyeket Cukor-/ élelmiszer- és ruházati jegyeket az 1952 évben nem kapnak a kulákok és azok a magán­­vállalkozók/ akik munkaerőket foglalkoztatnak/ va­lamint ezek családtagjai a 18 éven aluli gyermekek kivételével. Ezek épúgy/ mint a többi gyermekek a földműves családban, csupán cukor-/ szappan- és ruházati jegyet kapnak/ amennyiben a család telje­síti beszolgáltatási szerződését. Nem földműves csa­ládokban ezek a gyermekek az összes jegyeket meg­kapják épúgy, mint a többi nem földműves gyermek kék/, a ruházati jegyből azonban csak az alapjegyet. 5. Az élelmezési és ruházati jegyek kiadása Az összes élelmiszer-, cukor-/ cukor-, szappan- és ruházati jegyeket januárban/ januári jelentkezés szerint fogják kiadni. Ezeket a jelentkezési íveket továbbra is a cukorjegyhez csatolják és megerősített adataik döntenek a megfelelő jegyek kiadásánál a következő hónapra. A jegyek kiadásánál az 1952. évben az érvényes előírásokat szigorúbban fogják betartani. i 6. munkások pótjegyei Az 1952. esztendőben a következő mynkáspótje­gyeket adják ki; a) nehéz testimunkáspótjegyeket az iparban/ amelynek havi fejadagjait az eddigi adatokhoz ké­pest ki fogják keríteni; b) nehéz testi munkások pótjegyeit az ipar kulcs, ágazataiban/ amelyeknél szintén kikerekítik az ed­digi havi adagokat/ de a zsíradag 100 grammal csök­ken; c) bányászpótjegyeket a felszíni és a kohóalkal­mazottak számára; d) HL jegyet a föld mélyén dolgozó bányászok részére. A két utóbbi jegynél az eddigi adagok meg­maradnak. E pótjegyek kiadásának föltétele a ren­des munkábajárás/ mert aki egy hónapban két mű­szakot indokolatlanul mulaszt/ elveszíti igényét a pótjegyekre. A föld mélyén dolgozó bányászok a HL pótjegye­ken kívül DN pótjegyeket is kapnak a norma tel­jesítéséért^ Minden munkáfpótjegyet részletes és pontos mun­kalista alapján fognak kiadni, amelyet a munka- és bérügyi szakosztály és a minsztériumok főigazgató, ságai a központi tanács küldötteivel és az egyes szakszervezetek képviselőivel állítottak Össze. E sze­rint a lista szerint az üzemek most állítják össze az egyes munkahelyek szerint azoknak a munkásoknak névjegyzéküket/ akik pótjegyre jogosultak. A nótjegyeket az illetékes minisztérium kéri ki a belkereskedelmi minisztériumtól, amelyet a kor­mány áltál az egyes minisztériumok részére jóváha­gyott mennyiséget különleges postaszolgálat küldi el az üzemekbe. A pótjegyek minden indokolt fel­emelését a jövőben csak a kormány hagyhatja jóvá .az illetékes miniszter javaslatára. Á pót jegyek he­lyes kiosztását a belkereskedelmi és az állami el­lenőrzés minisztériumának szervei fogják ellenőriz­ni, Az új hirdetmény azt is tartalmazni fogja/ hogy semminő más jegyek, mint a belkereskedemi minisz­térium által kiadottak nem érvényesek a kötött pia­con. ^ 7. Az egészségre veszélyes foglalkozásúak," valgfcnint a betegek számára kiadott pótjegyek Az 1952 évben a következő ily fajta pót jegyeket bocsájtják ki: In jelzésű pótjegyeket' infekciótól veszélyeztetett ápolók és Röntgen-készülékeknél alkalmazott orvo­sok és korházi személyzet részére. MP pótjegyeket anyáknak a szülés után. Ezeket a pót jegyeket 8 hónapig kapják a szülés után. N jelzésű pótjegyeket az otthoni kezelésben lévő betegek számára az egészségügyi központ előíráséra, NT pótjegyeket tuberkulotikus betegek számára. Az adagok minezeken a jegyeken nem változnak. Betegek részére pótjegyeket az önellátók és csa­ládjaik nem fognak kapni. A pótjegyeket a járási nemzeti bizottságok fogják kiadni kivéve az MP jegyeket/ ezeket a helyi nemzeti bzottság adja ki. 8. Űj előírások a kötött piacon A kötött élelmiszer, szappan- és textilpiacra vo­natkozó összes eddigi hirdetményeket és rendelete­ket egyidejű hatálytalanításuk mellett egyetlen hir­detményben foglalják össze. Az új hirdetmény tar­talmazni fogja azt is/ hogy a belkereskedelmi mi­nisztérium által kiadott jegyeken és utalványokon kívül semmiféle más jegy a kötött piacon nem ér­vényes. * Az alkalmazottak alapkategóriái számára tehát a fejadagok lényegében ne*n változnak. A jegyek * kiadásába rendszert vezettünk be. A kötött piac el­lenőrzésnélküli/ gyakran törvénytelen kiterjesztését meg kell akadályozni. Ezzel megalakulnak a szabad­piac további kiterjesztésének feltételei a jövő esz­tendőben. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának üléséről kiadott jelentés 1951 december hatodikén összeült' a prágai Várban a Csehszlovákiai Kom­munista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen részvettek a kormány kom­munista tagjai, a kerületi pártbizottsá­gok elnökei és vezető titkárai, valamint a CsKP Központi Bizottsága egyes osz­tályainak vezetői. Az ülésen Zápotocký miniszterelnök elvtárs elnökölt. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Klement Gottwald elvtárs, a Köztársaság és a Párt elnöke mondott beszámolót, akit a jelenlévők forrón üdvözöltek. Klement Gottwald elvtárs jelentést tett Rudolf Slánský árulásáról és vezető részvételéről a pártellenes és államelle­nes összeesküvésben. Ezenkívül néhány belső pártkérdésről is beszámolt. Azt ja­vasolta, hogy a Központi Bizottság Ru-A kormány múlt keddi ülésén Fran­tišek Krajčír belkereskedelmi minisz­ter és Jozef Nepomucký mezőgazdasá­gunk minisztere javaslatira a kor­mány jóváhagyta az 1952-es évre szóló mezőgazdasági termékek szétírásánäk elveit. Az 1952-es évi termelési és beszol­gáltatási kötelezettségek szétirásának vezérelve az, hogy a mezőgazdasági termékek beszolgáltatásának teljesíté­se minden mezőgazdasági üzem alap­vető kötelessége. Az állami ‘birtokok és a központilag irányított mezőgazdasági üzemek be­szolgáltatási kötelezettségének megha­tározásánál abból az elvből indulunk ki, hogy ezek a termelési egységek a Szükséges mennyiségű vetőmag, natu­rális jutalék és takarmány leszámítása után beszolgáltatják minden termé­nyüket. Az állami birtokoknak példát kell mutatniok az EFSz-eknek, о kis- és középparasztoknak. Ezért megvalósít­ják az új agrotechnikai intézkedéseket, megjavítják a munka megszervezését, az állatok tenyésztését, hogy gy bizto­sítják minden feladat teljesítését. Az EFSz-eknek és az egyénileg gaz­dálkodóknak a termelési és beszolgál­­tatási kötelezettségeket szétírással álla­pítják meg, a belkereskedelmi és me­zőgazdasági minisztériumok a Nemze­ti Bizottságok útján. A tét lelési feladatokat az egyes községekben meglévő termelési lekető­dolf Slánskýt államellenes tevékenysé­ge miatt fossza meg a Pártban viselt tisztségétől és tagságától. Gottwald elvtárs beszéde zárórészé­ben felhívta a Pártot, hogy még tömö­rebben zárkózzék össze és így induljon líj harcba nagy országépítő feladataink teljesítésére. A Központi Bizottság Gottwald elvtárs felhívására lelkesedés­sel válaszolt. A vitában 22 elvtárs szólalt fel, akik egyhangú egyetértésüket fejezték ki az áruló Slánsky elleni intézkedésekkel és a Párt és a dolgozó nép nevében mély hálájukat fejezték ki Gottwald elvtárs­nak, a Pártban rejtőző ellenség .elleni határozott fellépéséért. A vitában sok oldalról megvilágítot­ták és leleplezték Slánsky gaztetteit te­vékenysége különböző szakaszaiban. Az elvtársak egész sora kritikailag és ön­ségek szerint állapítják meg A Nemze­ti Bizottságok gondoskodnak arról, hogy minden föld meg legyen munkál­va és ne kerüljön sor a föld és a szar­­vasmarna-állomány eltitkolására. A harmadik és negyedik típusú EFSz-eknél* a termeié i feladatokat az egész szövetkezeti földte ->t szerint állapítják meg beleértve i háztáji gaz­dálkodást is és az EFSz vezetősége a szétírást megvitatva a tagokkal dönt abban, milyen termelési feladatok jut­nak a közösen megmunkált földre és milyenek az egyes háztáji gazdaságok­ra. Hasonló lesz az eljárás a szavas­­marhaállomány termelési feladatainak szétírásánál is. A beszolgáltatási kötelezettségeket a legrövidebb időn belül keit teljesíteni. A termelési feladatok szétírását min­den mezőgazdasági terménynél egy időben hajtják végre, a beszolgáltatási kötelezettségek szétírását azonban csak az állattenyésztésnél és a zöldségnél végzik el, míg a többi növénytermé­­keinél a beszolgáltatási kötelezettség szétírását későbbre halasztják. A harmadik és negyedik típusú EFSz-ek beszolgáltatási kötelezettsé­geit a járási Nemzeti Bizottságok 1952' január 1-ig állapítják meg. A szétírást az egyes mezőgazdasági üzemekre a helyi Nemzeti Bizottságok úgy valósít­ják meg, hogy legkésőbben 1952 feb­ruár 1-ig befejeződjön a szétírás és a szerződések aláírása. kritikailag foglalkozott saját éberségé­nek hiányaival és a felelősségben való részesedésével, azért mert nem szálltak szemben Slánský kártevő tevékenységé­vel. A CsKP Központi Bizottsága ezután egyhangúlag jóváhagyta a Rudolf Slán­ský elleni intézkedéseket* aki a pártelle­nes összeesküvés vezető tényezője volt és tudatosan tette lehetővé különböző ellenséges és gonosztevő csoportok kár­tevő tevékenységét. A Központi Bizott­ság egyhangúlag úgy határozott, hogy Rudolf Slánskýt megfosztja minden a Pártban viselt tisztségétől és kizárja a Csehszlovákiai Kommunista Pártból. Slánskv leleplezésével kapcsolatban a Központi Bizottság Jarmila Taussigovát minden a jártban viselt funkciójától megfosztotta és kizárta Csehszlovákia Kommunista Pártjából. A Központi Bizottság ezután egyhan­gúlag megszavazta az elnökség kiegé­szítését és a CsKP politikai irodájának kibővítését. Antonín Novotný elvtársat a CsKP Központi Bizottsága elnökségé­nek tagjává választotta, a CsKP Köz­ponti’ Bizottsága polÉikai irodájának taglétszámát nyolcra emelte fel és a po­litikai iroda további tagjaiul Václav Kopecký és Antonín Novotný elvtársa­kat választotta meg. Ugyancsak egyhangúlag választották meg a pártellenőrzés új bizottságát a következő összeállításban: elnök: Ján Harusz elvtárs, tagok: Oldrich Ruzsics­­ka, Ľudovít Benada, Eduard Tuma, František Porkat elvtársak, póttagok Jozef Jónás és Jozef Svoboda elvtársak. Ezután Antonín Zápotocký elvtárs mondotta el zárószavát, összefoglalta a vita eredményeit és rámutatott a Párt eljárására, amellyel lehetővé vált olyan rejtett ellenség leleplezése is, aminő Slánský volt, rámutatott Slánský kárte­vő módszereinek egész sorára, hogyan kísérelte meg eltorzítani a Párt arcát és olyan légkört teremteni, amely lehetővé tette a kártevők széles kiterjedésű mun­káját. Arról van szó, hogy megjavítsuk azokat, akiket Slánský módszerei tévút­ra vezettek és leleplezzük azokat, akik tudatosan ártottak a Pártnak. „Képesek vagyunk erre, van hozzá elég erőnk és akaratunk. A Szovjetunió szövetségére támaszkodva Sztálin elv­társ és az SzK(b)P tapasztalatait átvéve, Gottwald elvtársunk erélyes vezetésé­vel teljesítjük feladatainkat és céljain­kat, megvalósítjuk a Kommunista Párt vezető szerepét és felépítjük hazánkban a szocializmust!“ Az ülés az Internacionále eléneklésé­­vel ért véget. Mezőgazdaságunk legfontosabb feladata az 1952-es évben a termelési és beszolgáltatási feladatok teljesítése

Next

/
Thumbnails
Contents