Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-09 / 49. szám
é t 1951. december 9. 6zütodßictmam 5 A rozsnyói EFSz-ben az őszi mélyszántás után a gépek javítása és a gyümölcsfák őszi ápolása van folyamatban lójában, az üszőkkel és borjakkal együtt 80 darabot tesz ki a szarvasmarhaállomány. Ebből 40 darab a fejőstehén. Keressük a napi fejest és az átlagtejelést, vagy az egyes tehenek tejelését jelző táblákat, azonban nem találjuk. De még állattenyésztő technikusa sincs a szövetkezetnek. A tehéngondozók kérdésemre bizonytalanul 6—7 literes átlaghozamot mondanak. A havi tejkimutatásból tudom meg, hogy októberben tehenenként és naponta az átlagos hozam 7 liter volt. Mindenesetre emelkedett a tejhozam, mert februárban, a közös istállózás kezdetekor csak 4 liter volt a tehenek átlagos tejhozama. A nyár folyamán a szövetkezet vezetősége próbált hatni a fejőkre, hogy fejjenek háromszor naponta, ami által emelkedne a tejhozam. De az az elavult, téves felfogás uralkodik a fejők között, hogy elég kétszer fejni, háromszori fejőssel sem lenne több a tej. Igenis, még egyszerannyi tejet lehet kifejni, ezt szovjet kolhoz parasztok sokévi tapasztalatai bizonyítják, hogy nem kétszer, hanem háromszor, avagy négyszer fejünk naponta. A kétszeri fejőssel nem emelkedik, inkább fokozatosan csökken a tejhozam. Annak ellenére, hogy a tejelésnél hiányosságok mutatkoznak, a szövetkezet tejbeadását havonta ponto9an teljesíti s azonkívül még 4.000 liter tejet ad el szabadon, úgyhogy havonta 80.000 korona jövedelme van csupán a tejből. A rozsnyói szövetkezetesek tudatában vannak, hogy iparunk nagy előrehaladásában fontos szerep hárul a mezőgazdaságunkra is. Emelkedik az ipari dolgozók száma, fokozódnak az igényeik, több kenyeret, húst, tejet, tojást akarnak. Tervbe is vette a szövetkezet még tavaszkor, hogy az év végéig a fejőstehenek számát fölemeli 60- ra, a sertésekét legalább 100-ra. Tervüket nem teljesítik, mert hiány van az istállókban. A meglévő helyiséget átalakították már és beistállózták a teheneket, az újabb helyiségeket csak jövőre tervezik megépíteni. A sertéstelepen, amely jó kétkilóméterre fekszik kint a határban, tavaszszal 39 malaccal kezdték el a tenyésztést. Jelenleg 80 darab az állomány, amelyből 8 anyakoca, azok egyrésze le is fiadzott 1Ó—11 malacot. Ezenkívül számításba kell venni, hogy 80 darabot közellátásra adtak be. A szövetkezet sertésgondozójának, Balázsnak a jó munkája meglátszik a rábízott sertéseken is. Szép kövérek a hízók, már alig bírnak megenni két kg darát naponta. Példás rend mutatkozik a konyhán is, ahol a sertésgondozó főz, kever a jószágnak. Látszik EFSz-eink építésének gazdag eredményei A rozsnyói III. típusú Egységes Földműves Szövetkezet az aratási és cséplési munkákat, bár brigádok segítségével is, időre elsőnek végezte be a rozsnyói járás EFSz-ei között. Az ezekután következő munkákat is úgy igyekeztek megszervezni, hogy lehetőleg minden munka símán, idejére legyen elvégezve. A munkák jó haladását nagyban elősegítette az a tény, hogy a tagok pontosan megkapták a végzett munkájuk arányában a természetbeni jutalmakat. így az egyes tagok még meglév őbizalmatlánsága is eltűnt, amelyet a kulákok szítottak a szövetkezet ellen. — Ott bizony szemesterményt nem ad nak a munka után, csak pénz — mondogatták. A szövetkezetben tehát jó munkaerkölcs alakult ki, amióta a közösen termelt gabonából is mindenki megkapta a jutalmát aszerint, mennyit dolgozott. Bánják is most a szövetkezeti tagok, hogy még jobban iu;m iparkodtak kar pálni, aratni, mert akkor az a gabonamennyiség is őket illette volna, amelyet a szövetkezet a segítségül jött brigádok tagjainak osztott ki munkájukért. Hlivákné, szövetkezeti tag, aki két fiával dolgozik a szövetkezetben, ki is jelenti: ' Jövőre még jobban fogunk iparkodni. Az ősziek betakarításánál már úgy dolgoztak, hogy idegen erő nélkül is el tudják azt végezni. Korán reggel kezdtek és este későig kitartottak. A szövetkezet burgonyatermése nem a legjobban sikerült, mert hiányosan ültették ki és ápolásról sem gondoskodtak eléggé. Ennek ellenére burgonyabeadásukat teljesítették, azonfelül négy vagon vető burgonyát is elvermeltek a következő évi ültetéshez. A kukoricatermés jól bevált. A csővek szép hosszúak voltak, csak az a baj, hogy kis területre, alig több mint 10- ha-ra vetettek kukoricát. — Nagyon szépen haladtak a szövetkezeti munkák — mond ja a szövetkezet alelnöke, Németh elvtárs —, bebizonyult, hogy nagy segítséget jelent a gépierő földműveseink munkájának megkönnyítésében. Őszi vetéseinket egy jó hét alatt végeztük el. Elvetettünk 40 ha búzát, 10 ha őszi árpát és 48 ha rozsot. Nem feledkezdünk el a keresztsoros szovjet vetési módszerről sem, amely szerint 5 ha búzát vetettünk el. A vetések befejezése után nyomban elkezdték a mélyszántást 130 ha-on, hogy földjük termékenyebbé váljon és többet fizessen, amit már befejeztek. A rozsnyói szövetkezet közös istál-A losonci helybeli Nemzeti Bizottság nagytermében rendezték meg a besztercebányai kerület szövetkezeteiben elért eredmények kiállítását. Ezt megelőzőleg ugyancsak Losoncon tartották meg a besztercebányai kerület szövetkezeteinek konferenciáját, amelyen igen számosán jelentek meg szövetkezeteink tagjai közül. Mind a konferencia, mind a kiállítás igen nagy lépést jelent szövetkezeteink további fejlődé-Az EFSz-ek losonci kiállításán nagy érdeklődéssel szemlélik földműveseink a rapi szövetkezet takarmányrépáját, melyből hektáronként 280 q-t termeltek ki. sében, mert szemléltető módon mutat{'ák be terméseredményeiket és munkamódszerüket, amellyel sikerült megszilárdítani a nagyüzemű gazdálkodásukat. Maga a kiállítás a besztercebányai kerüfet szövetkezeteinek eddigi munkáját mutatja be. Minden járás faliújságjai azt mutatják, hogy a közös gazdálkodás, a sok hiányosság ellenére is, nagyobb eredményeket ért el, mint az egyéni' szektor. A hektárhozammal kapcsolatban növekedett a munkaegységek értéke is, amit az alabbi táblázat mutat a legvilágosabban. A gömöri EFSz külön faliújságján ez olvasható a hektárhozam emelkedéséről: búza rozs árpa zab kukorica 1940 18 q 16 q 16 q 14 q 20 q 1950 19 q 17 q 18 q 14.5 q 20 q 1951 21 q 20 q 25 q 16 q 30 q A munkaegység szerinti jutalmazás pedig az év végén összesen 160 koronát és 23.85 kg természetbeni járandóságot mutat föl. magasabb típusra való áttérés után a közös istállók kibővítése van folyamatban A borzovai kis- és középparasztok a földnélküli munkásokkal együtt alakították meg a szövetkezetei és а II. típus szerint kezdték el közös gazdálkodásukat. A falubeli kulákoknak nem tetszett ez és teleszájjal szórták a mocskot a tagokra: Ezek a rongyok akarnak valamit megmutatni? mondogatták. — Megálljatok, majd ha csalánnal fognak benneteket etetni és rátok húzzák a kényszermunkát! . . . Azóta ezek a „rongyok” bebizonyították, hogyan tudnak dolgozni, mégpedig a magasabb formá jú, a szövetkezeti közös gazdálkodás útján, ami sokkal jobb életet nyújt nekik, mint amikor felében, harmadában, vagy aludttejért dolgoztak Rákai, Bene és Farkas Lajos zsugori kulákoknak. A szövetkezet tehát ez év szeptember 1-ig а II. típusú gazdálkodás szerint működött és mint a legtöbb helyen, itt is bebizonyosodott a tagok előtt, hogy vannak a második típusnak árnyoldalai, mert a föld közös megmunkálása és a termésnek a földek nagysága szerinti elosztása lehetővé teszi a zsírosparasztok munka nélkül szerzett nyereségét. Pl. Szeesányi Károly 50 ha-os kulák, szövetkezeti tag egyáltalán nem dolgozott a szövetkezetben; gondolta magában, hogy elvégzik helyette a tagok is a munkát, meg él 5 a 7.000 korona tanítói fizetésből. Mégis a termény szétosztásánál 15 mázsa gabonát, 14 mázsa Iszénát, 150 darab' gyapjújegyet és megfelelő menynyiségű egyéb terményt vitt haza a szövetkezetből anélkül, hogy dolgozott volna érte. Bizony másképpen van ez szeptember 1-től, amikor a szövetkezeti tagok aláírták a magasabb, igazságosabb szövetkezeti formát, a IÍL-ik típust. Ezentúl mindenki csak a végzett munkája után részesülhet a közösen termelt javakból. A borzavai Pártszervezet hibás abban, hogy Szecsányit hagyta befurakodni a szövetkezetbe és sokáig nem leplezteje, nem zárta ki. Legalább tegye ezt meg most, mert nem való a kulák a szövetkezetbe, aki a földjét mással akarja műveltetni. Az őszi termények betakarításával szépen haladtak a tagok. De idejében végezték el a kukoricatörést és a burgonyaszedést is, amelyből beadták kontingensüket, a vetni valót pedig eltették. A borzavai határ hegyesfekvésű, sokhelyen a traktor csak egyirányú szántást tud végezni, mégis ezidén 10 nap alatt végezték el őszi vetéstervüket. A szövetkezet földjeit igen jól előkészítették a vetések alá. Csefó József traktoros is azt tartja, hogy ha jól dolgozik, ezzel hozzájárul a szövetkezet még jobb terméseredménvének eléréséhez, ebben pedig ő is érdekelve van, hiszen ő is szövetkezeti tag. A mélyszántás elvégzése után sem szűnt meg a tagok munkájuk, mert hozzáfognak a szövetkezeti hizlalda építéséhez szükséges kő és egyéb anyag kitermeléséhez. Ügy gondolják, hogy sokkal kevesebb lesz a hizlalda felépítésével járó kiadás, hí maguk a tagok teremtik elő a hozzávaló anyagukat. így kisebb kölcsönnel valósítják meg az építkezést. Ezenkívül a tél folyamán még arra is jut idő — mondja a szövetkezet elnöke, Kovács Pál —, hogy mennél többet tanuljunk, hogyan lehet többet termelni, mert a szocializmust csak magasabb termelési alapon érhetjük el. A borzavai szövetkezet iparkodó tagjai jól dolgoznak, jó munkaszervezéssel, állatállományuk kibővítésével egyre gazdagabbá teszik Svövetkezettiiket, ugyanakkor szebbé, boldogabbá életüket. Brezina. rajta, hogy szereti a munkáját. De meg is van elegedve, hiszen októberben is 7.000 koronát tett ki a jutalma. Meg is jegyzi ezzel kapcsolatban: — Most élek, mint ember; azelőtt még enni sem mertem munkám után. A szövetkezetnek még hat pár igáslova is van: ezeket három különböző helyen istállózzák, ami n m előnyös sem a takarmányozás, sem a lovak gondozását illetően. Három helyen kell így szórni a jó takarmányt és a kocsikat is nehezebb így munkába állítani időre. Az^igáslovakkal a szövetkezet pénzforrását gazdagítják^ mert az elvégzett mezei munkák után fuvaroznak a környékbeli építkezéseknél, ami jó jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Októberben például 50.000 korona tiszta haszonnal zárult a jujarozás. A szövetkezetben az őszi munkák befejezése után sem tétlenek a tagok, hozzáfogtak aaját vetőgépeik, szerszámaik kijavításához. Ezenkívül 6 ha-os gvümölcsészetükben is van elég dolog, ahol sok száraz gyümölcsfát kell eltávolítani és helyettük újat ültetni, de a fák töveit is körülássák és megtrágyázzák, hogy elősegítsék a jó gyümölcstermést. Egész télen át pedig a tagok szorgalmasan fogják tanulmányozni szovjet testvéreink tapasztalatait, hogy ezek elsajátításával megteremtsük az EFSz-ben is a még magasabb eredmények előfeltételeit,, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, hogy ezzel megteremtsük boldog életünk alapjait. Príhradský Lajos. a losonci kiállításon A kékkői járásból igen szép eredményeknek örvendhet a zsélyi szövetkezet, amely behozatal útján délvidéki mogyoróhoz jutott. Kísérletképpen ebben az évben csak 9 magot ültettek ki, amely 210 darab igen fejlett mogyorót hozott. Jövőre rátérnek a mogyoró nagybani termelésére, amely szép jövedelmet biztosít majd a szövetkezetnek. Az ipolyviski szövetkezet búzát, rozsot, őszi bükkönyt és tavaszi búzát hozott a kiállításra, amely a fejletség és minőség szempontjából az első helyen áll. Ez mutatja, hogy a szövetkezet tagjai nagy hozzáértéssel, a talaj jó megművelésével futottak el a jóminőségű gabonamagvak kitermeléséhez. Rapról hatalmas takarmány- és cukorrépák vonják magukra a figyelmet; súly szerint meghaladják az öt kg-ot. Ez is arra vall, hogy a jó talajelőkészítés és a műtrágyák megválasztása Adám Mihály a vilkei szövetkezet dohányosa, feleségével munkájuk feljavítása érdekében, a gazdag szovjettapasztalatok könyveiből vásárol. fontos, döntő hatással van a hektárhozam növekedésére. Mindezeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy még elszántabban kell felvennünk a harcot a természettel, mégnec • Liszenko és Micsurin szovjet agrobiológusok tapasztalatai felhasználásával, hogy földjeinket nagyobb terméshozamra kényszerítsük, a különböző növények kitermesztésével pedig zavartalan ellátásunkat és életszínvonalunk állandó emelkedését biztosítjuk. Ehhez mindenekelőtt tanulmányoznunk kell az agrobiológiát, hogy elméletben elsajátított ismereteinket szakszerűen a gyakorltba viheesük át. —Sz—
