Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-09 / 49. szám

é t 1951. december 9. 6zütodßictmam 5 A rozsnyói EFSz-ben az őszi mélyszántás után a gépek javítása és a gyümölcsfák őszi ápolása van folyamatban lójában, az üszőkkel és borjakkal együtt 80 darabot tesz ki a szarvas­marhaállomány. Ebből 40 darab a fe­jőstehén. Keressük a napi fejest és az átlagtejelést, vagy az egyes tehenek tejelését jelző táblákat, azonban nem találjuk. De még állattenyésztő techni­kusa sincs a szövetkezetnek. A tehén­­gondozók kérdésemre bizonytalanul 6—7 literes átlaghozamot mondanak. A havi tejkimutatásból tudom meg, hogy októberben tehenenként és na­ponta az átlagos hozam 7 liter volt. Mindenesetre emelkedett a tejhozam, mert februárban, a közös istállózás kezdetekor csak 4 liter volt a tehenek átlagos tejhozama. A nyár folyamán a szövetkezet vezetősége próbált hatni a fejőkre, hogy fejjenek háromszor na­ponta, ami által emelkedne a tejho­zam. De az az elavult, téves felfogás uralkodik a fejők között, hogy elég kétszer fejni, háromszori fejőssel sem lenne több a tej. Igenis, még egyszer­­annyi tejet lehet kifejni, ezt szovjet kolhoz parasztok sokévi tapasztalatai bizonyítják, hogy nem kétszer, hanem háromszor, avagy négyszer fejünk na­ponta. A kétszeri fejőssel nem emel­kedik, inkább fokozatosan csökken a tejhozam. Annak ellenére, hogy a tejelésnél hiányosságok mutatkoznak, a szövet­kezet tejbeadását havonta ponto9an teljesíti s azonkívül még 4.000 liter te­jet ad el szabadon, úgyhogy havonta 80.000 korona jövedelme van csupán a tejből. A rozsnyói szövetkezetesek tudatá­ban vannak, hogy iparunk nagy előre­haladásában fontos szerep hárul a me­zőgazdaságunkra is. Emelkedik az ipari dolgozók száma, fokozódnak az igényeik, több kenyeret, húst, tejet, to­jást akarnak. Tervbe is vette a szövet­kezet még tavaszkor, hogy az év végé­ig a fejőstehenek számát fölemeli 60- ra, a sertésekét legalább 100-ra. Tervü­ket nem teljesítik, mert hiány van az istállókban. A meglévő helyiséget átalakították már és beistállózták a te­heneket, az újabb helyiségeket csak jövőre tervezik megépíteni. A sertéstelepen, amely jó kétkilómé­­terre fekszik kint a határban, tavasz­­szal 39 malaccal kezdték el a tenyész­tést. Jelenleg 80 darab az állomány, amelyből 8 anyakoca, azok egyrésze le is fiadzott 1Ó—11 malacot. Ezenkí­vül számításba kell venni, hogy 80 darabot közellátásra adtak be. A szövetkezet sertésgondozójának, Balázsnak a jó munkája meglátszik a rábízott sertéseken is. Szép kövérek a hízók, már alig bírnak megenni két kg darát naponta. Példás rend mutat­kozik a konyhán is, ahol a sertésgon­dozó főz, kever a jószágnak. Látszik EFSz-eink építésének gazdag eredményei A rozsnyói III. típusú Egységes Földműves Szövetkezet az aratási és cséplési munkákat, bár brigádok se­gítségével is, időre elsőnek végezte be a rozsnyói járás EFSz-ei között. Az ezekután következő munkákat is úgy igyekeztek megszervezni, hogy lehető­leg minden munka símán, idejére le­gyen elvégezve. A munkák jó hala­dását nagyban elősegítette az a tény, hogy a tagok pontosan megkapták a végzett munkájuk arányában a termé­szetbeni jutalmakat. így az egyes ta­gok még meglév őbizalmatlánsága is eltűnt, amelyet a kulákok szítottak a szövetkezet ellen. — Ott bizony szemesterményt nem ad nak a munka után, csak pénz — mon­dogatták. A szövetkezetben tehát jó munkaer­­kölcs alakult ki, amióta a közösen ter­melt gabonából is mindenki megkapta a jutalmát aszerint, mennyit dolgozott. Bánják is most a szövetkezeti tagok, hogy még jobban iu;m iparkodtak kar pálni, aratni, mert akkor az a gabona­­mennyiség is őket illette volna, ame­lyet a szövetkezet a segítségül jött bri­gádok tagjainak osztott ki munkájuk­ért. Hlivákné, szövetkezeti tag, aki két fiával dolgozik a szövetkezetben, ki is jelenti: ' Jövőre még jobban fogunk iparkod­ni. Az ősziek betakarításánál már úgy dolgoztak, hogy idegen erő nélkül is el tudják azt végezni. Korán reggel kezdtek és este későig kitartottak. A szövetkezet burgonyatermése nem a legjobban sikerült, mert hiányosan ül­tették ki és ápolásról sem gondoskod­tak eléggé. Ennek ellenére burgonya­beadásukat teljesítették, azonfelül négy vagon vető burgonyát is elver­meltek a következő évi ültetéshez. A kukoricatermés jól bevált. A csővek szép hosszúak voltak, csak az a baj, hogy kis területre, alig több mint 10- ha-ra vetettek kukoricát. — Nagyon szépen haladtak a szö­vetkezeti munkák — mond ja a szövet­kezet alelnöke, Németh elvtárs —, be­bizonyult, hogy nagy segítséget jelent a gépierő földműveseink munkájának megkönnyítésében. Őszi vetéseinket egy jó hét alatt végeztük el. Elvetet­tünk 40 ha búzát, 10 ha őszi árpát és 48 ha rozsot. Nem feledkezdünk el a keresztsoros szovjet vetési módszerről sem, amely szerint 5 ha búzát vetet­tünk el. A vetések befejezése után nyomban elkezdték a mélyszántást 130 ha-on, hogy földjük termékenyebbé váljon és többet fizessen, amit már befejez­tek. A rozsnyói szövetkezet közös istál-A losonci helybeli Nemzeti Bizottság nagytermében rendezték meg a besz­tercebányai kerület szövetkezeteiben elért eredmények kiállítását. Ezt meg­előzőleg ugyancsak Losoncon tartották meg a besztercebányai kerület szövet­kezeteinek konferenciáját, amelyen igen számosán jelentek meg szövetke­zeteink tagjai közül. Mind a konferen­cia, mind a kiállítás igen nagy lépést jelent szövetkezeteink további fejlődé-Az EFSz-ek losonci kiállításán nagy ér­deklődéssel szemlélik földműveseink a rapi szövetkezet takarmányrépáját, melyből hektáronként 280 q-t termeltek ki. sében, mert szemléltető módon mutat­{'ák be terméseredményeiket és mun­kamódszerüket, amellyel sikerült meg­szilárdítani a nagyüzemű gazdálkodá­sukat. Maga a kiállítás a besztercebányai kerüfet szövetkezeteinek eddigi mun­káját mutatja be. Minden járás fali­újságjai azt mutatják, hogy a közös gazdálkodás, a sok hiányosság ellenére is, nagyobb eredményeket ért el, mint az egyéni' szektor. A hektárhozammal kapcsolatban növekedett a munkaegy­ségek értéke is, amit az alabbi táblázat mutat a legvilágosabban. A gömöri EFSz külön faliújságján ez olvasható a hektárhozam emelkedéséről: búza rozs árpa zab kukorica 1940 18 q 16 q 16 q 14 q 20 q 1950 19 q 17 q 18 q 14.5 q 20 q 1951 21 q 20 q 25 q 16 q 30 q A munkaegység szerinti jutalmazás pedig az év végén összesen 160 koro­nát és 23.85 kg természetbeni járandó­ságot mutat föl. magasabb típusra való áttérés után a közös istállók kibővítése van folyamatban A borzovai kis- és középparasztok a földnélküli munkásokkal együtt ala­kították meg a szövetkezetei és а II. típus szerint kezdték el közös gazdál­kodásukat. A falubeli kulákoknak nem tetszett ez és teleszájjal szórták a mocskot a tagokra: Ezek a rongyok akarnak valamit megmutatni? mondogatták. — Meg­­álljatok, majd ha csalánnal fognak benneteket etetni és rátok húzzák a kényszermunkát! . . . Azóta ezek a „rongyok” bebizonyí­tották, hogyan tudnak dolgozni, még­pedig a magasabb formá jú, a szövetke­zeti közös gazdálkodás útján, ami sokkal jobb életet nyújt nekik, mint amikor felében, harmadában, vagy aludttejért dolgoztak Rákai, Bene és Farkas Lajos zsugori kulákoknak. A szövetkezet tehát ez év szeptem­ber 1-ig а II. típusú gazdálkodás sze­rint működött és mint a legtöbb he­lyen, itt is bebizonyosodott a tagok előtt, hogy vannak a második típusnak árnyoldalai, mert a föld közös meg­munkálása és a termésnek a földek nagysága szerinti elosztása lehetővé teszi a zsírosparasztok munka nélkül szerzett nyereségét. Pl. Szeesányi Ká­roly 50 ha-os kulák, szövetkezeti tag egyáltalán nem dolgozott a szövetke­zetben; gondolta magában, hogy elvég­zik helyette a tagok is a munkát, meg él 5 a 7.000 korona tanítói fizetésből. Mégis a termény szétosztásánál 15 má­zsa gabonát, 14 mázsa Iszénát, 150 da­rab' gyapjújegyet és megfelelő meny­­nyiségű egyéb terményt vitt haza a szövetkezetből anélkül, hogy dolgozott volna érte. Bizony másképpen van ez szeptember 1-től, amikor a szövetke­zeti tagok aláírták a magasabb, igazsá­gosabb szövetkezeti formát, a IÍL-ik típust. Ezentúl mindenki csak a végzett munkája után részesülhet a közösen termelt javakból. A borzavai Pártszer­vezet hibás abban, hogy Szecsányit hagyta befurakodni a szövetkezetbe és sokáig nem leplezteje, nem zárta ki. Legalább tegye ezt meg most, mert nem való a kulák a szövetkezet­be, aki a földjét mással akarja művel­­tetni. Az őszi termények betakarításával szépen haladtak a tagok. De idejében végezték el a kukoricatörést és a bur­gonyaszedést is, amelyből beadták kontingensüket, a vetni valót pedig el­tették. A borzavai határ hegyesfekvé­sű, sokhelyen a traktor csak egyirányú szántást tud végezni, mégis ezidén 10 nap alatt végezték el őszi vetéstervü­ket. A szövetkezet földjeit igen jól előkészítették a vetések alá. Csefó Jó­zsef traktoros is azt tartja, hogy ha jól dolgozik, ezzel hozzájárul a szövetke­zet még jobb terméseredménvének el­éréséhez, ebben pedig ő is érdekelve van, hiszen ő is szövetkezeti tag. A mélyszántás elvégzése után sem szűnt meg a tagok munkájuk, mert hozzáfognak a szövetkezeti hizlalda építéséhez szükséges kő és egyéb anyag kitermeléséhez. Ügy gondolják, hogy sokkal kevesebb lesz a hizlalda felépítésével járó kiadás, hí maguk a tagok teremtik elő a hozzávaló anya­gukat. így kisebb kölcsönnel valósít­ják meg az építkezést. Ezenkívül a tél folyamán még arra is jut idő — mondja a szövetkezet el­nöke, Kovács Pál —, hogy mennél többet tanuljunk, hogyan lehet többet termelni, mert a szocializmust csak magasabb termelési alapon érhetjük el. A borzavai szövetkezet iparkodó tagjai jól dolgoznak, jó munkaszerve­zéssel, állatállományuk kibővítésével egyre gazdagabbá teszik Svövetkezet­­tiiket, ugyanakkor szebbé, boldogabbá életüket. Brezina. rajta, hogy szereti a munkáját. De meg is van elegedve, hiszen októberben is 7.000 koronát tett ki a jutalma. Meg is jegyzi ezzel kapcsolatban: — Most élek, mint ember; azelőtt még enni sem mertem munkám után. A szövetkezetnek még hat pár igás­­lova is van: ezeket három különböző helyen istállózzák, ami n m előnyös sem a takarmányozás, sem a lovak gondozását illetően. Három helyen kell így szórni a jó takarmányt és a kocsi­kat is nehezebb így munkába állítani időre. Az^igáslovakkal a szövetkezet pénzforrását gazdagítják^ mert az el­végzett mezei munkák után fuvaroz­nak a környékbeli építkezéseknél, ami jó jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Októberben például 50.000 korona tiszta haszonnal zárult a jujarozás. A szövetkezetben az őszi munkák befejezése után sem tétlenek a tagok, hozzáfogtak aaját vetőgépeik, szerszá­maik kijavításához. Ezenkívül 6 ha-os gvümölcsészetükben is van elég dolog, ahol sok száraz gyümölcsfát kell eltá­volítani és helyettük újat ültetni, de a fák töveit is körülássák és megtrágyáz­zák, hogy elősegítsék a jó gyümölcs­­termést. Egész télen át pedig a tagok szorgalmasan fogják tanulmányozni szovjet testvéreink tapasztalatait, hogy ezek elsajátításával megteremtsük az EFSz-ben is a még magasabb eredmé­nyek előfeltételeit,, mind a növényter­mesztésben, mind az állattenyésztés­ben, hogy ezzel megteremtsük boldog életünk alapjait. Príhradský Lajos. a losonci kiállításon A kékkői járásból igen szép eredmé­nyeknek örvendhet a zsélyi szövetke­zet, amely behozatal útján délvidéki mogyoróhoz jutott. Kísérletképpen eb­ben az évben csak 9 magot ültettek ki, amely 210 darab igen fejlett mogyo­rót hozott. Jövőre rátérnek a mogyoró nagybani termelésére, amely szép jö­vedelmet biztosít majd a szövetkezet­nek. Az ipolyviski szövetkezet búzát, ro­zsot, őszi bükkönyt és tavaszi búzát hozott a kiállításra, amely a fejletség és minőség szempontjából az első he­lyen áll. Ez mutatja, hogy a szövetke­zet tagjai nagy hozzáértéssel, a talaj jó megművelésével futottak el a jómi­nőségű gabonamagvak kitermeléséhez. Rapról hatalmas takarmány- és cu­korrépák vonják magukra a figyelmet; súly szerint meghaladják az öt kg-ot. Ez is arra vall, hogy a jó talajelőké­szítés és a műtrágyák megválasztása Adám Mihály a vilkei szövetkezet dohá­nyosa, feleségével munkájuk feljavítása érdekében, a gazdag szovjettapasztala­tok könyveiből vásárol. fontos, döntő hatással van a hektárho­zam növekedésére. Mindezeket össze­foglalva megállapíthatjuk, hogy még elszántabban kell felvennünk a har­cot a természettel, mégnec • Liszenko és Micsurin szovjet agrobiológusok tapasztalatai felhasználásával, hogy földjeinket nagyobb terméshozamra kényszerítsük, a különböző növények kitermesztésével pedig zavartalan el­látásunkat és életszínvonalunk állandó emelkedését biztosítjuk. Ehhez minde­nekelőtt tanulmányoznunk kell az agrobiológiát, hogy elméletben elsajá­tított ismereteinket szakszerűen a gya­­korltba viheesük át. —Sz—

Next

/
Thumbnails
Contents