Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-09 / 49. szám
I Stúbudfkdmim 1951. december 9. Szép eredmények a fiatal bikák gyors hizlalása terén Hogyan tudjuk megoldani a húshiányt a nyári időszakban ? — A fiatal bikák gyors hizlalása előnyös az állami birtokok és EFSz-ek számára B r a ti s 1 a v a (TPP). — A sertéshús- és zsírtermelés, mégha biológiailag a leggyorsabb és a leggazdaságosabb is, aránytalanul megterheli behozatali tervünket, mert a sertéstápanyag összszükségletének körülbelül 30%-a mag, amit részben külföldről hozunk be. Ezért nemzetgazdasági szempontból szüksége mutatkozik annak, hogy saját termelésű takarmányunk növelése után fokozott mértékben nyerjünk húst. Nálunk a hústermelésnek ez a módja főleg a marhatenyésztéssel kapcsolatban lehetséges. Ez a valóság ösztökélte a vigľaši állattenyésztő Kutató intézetet, hogy foglalkozzék azoknak a marháknak a takarmányoztatási kérdésével, amelyek a gazdaságos takarmányoztatás következtében gyorsan nőnek. Számításba iöttek fiatal bikák, esetleg tinók és üszők. Az üszőkre azonban szükségünk van a tehénállomány pótlása céljából. A fiatal tinóknál a herélés bizonyos időre gátolja a fejlődést és ezzel csökkenti a növekedés lehetőségét. Ezért a gyors hizlalás céljaira legalkalmasabbak a fiatal bikák, mert húsuk nagvon jó minőségű és kimérésre nagyon alkalmas. A kísérleti hizlalásra, amely f. évi január 11-én vette kezdetét a Petrová Ves-i állami gazdaságban Rolic-birtok, vásárolt állatokat állítottak be. A tenyésztésből kimustrált, közönséges állatok voltak. Az állatok élő súlya 135 és 300 kiló között ingadozott és átlagban 218 kiló volt. 6—8 hónaposak voltak és különféle fejtájuak. A kutatási eredmények alapján lényeges eltérést a hízás tekintetében nem lehetett észlelni. A kísérleti hizlalásnál ügyeltek arra, hogy leginkább takarmányt kapjanak a gazdaság adott takarmányoztatási lehetősége szerint. A fiatal bikák naponként háromszor kaptak eleséget az etetés pontos idejének megtartásával. A kísérleti bikákat technikai okokból rendszerint az etetés előtt tiszta kútvízzel itatták meg. A bikák falánksága a hizlalás egész tartama alatt jó volt. Az etetés menete a következő volt: az alapadagul szolgáló takarmány részbeni felfalása után a maradékra a jászolban zabot hintettek, majd pedig szénát adtak nekik. A kísérleti hizlalás f. évi október 26-án fejeződött be és 288 napig tartott. A hizlalás végén az átlagos súly 534 kiló volt, ami azt jelenti hogy egy bikánál a gyarapodás élő súlyban átlag 316 kiló volt. Átlagos gyarapodás naponként egy bikánál 1 kiló 10 deka volt. Némelyik bika a hizlalás téli időszakában nagy gyarapodást mutatott. Általában a gyarapodás a téli időszakban nagyobb volt, mint a nyáriban, ami minőségi szempontból véve, a takarmány egyformaságával magyarázható, mig a nyári időszakban ezek a tényezők aszerint változtak, hogy a zöld takarmány a vegetációnak milyen stádiumában volt, nem számítva a kedvezőtlen nyári hőségeket. A bikákat a bratislavai vágóhídon vágták le. A kísérleti bikák átlagos hozama 61—64% volt, ami nagyobb mint amekkora a vágómarhánál szokott lenni. Emellett az egész állományból csak három darabnak a hozama volt 60%-on aluli, a többinél megvolt az említett %, 7 kísérleti bikának a hozama pedig nagyobb volt, mint 63%. A hús minősége megállapításánál a szakemberek, közellátási dolgozókból és húsfeldolgozókból álló bizottság a kísérleti bikák húsát nagyon jó minőségűnek állapította meg, kimérésre határozottan alkalmasnak és konyhai használatra a legjobbnak találta. Pénzügyi-gazdasági szempontból is a hizlalás kedvező volt mert a hizlalással járó kiadások kisebbek voltak, mint a vásárolt bikák piaci ára. Az elért kisérleti eredmények alapján meg lehet állapítani, hogy a bikák hizlalása az állami birtokok és az EFSz-ek szempontjából előnyös. Ezért gazdaságukban be kellene vezetniük minél előbb a bikák, illetőleg a fiatal ökrök gyors hizlalását. Minthogy a télj időszakban nagy a gyarapodás kívánatos, hogy a gyakorlatban 150—200 kilós fiatal bikákat kezdjenek hizlalni, am! a tél elején 6—8 hónapos kornak felel meg. Ezzel nemcsak nagy gyarapodási képességüket használjuk ki a hizlalás téli időszakában. hanem elősegítjük, hogy a hizlalt bikákat a nyári időszakban vágják le. amikor legnagyobb szokott lenni a húshiány. Mesterséges termékenyítés segítségével fokozhatjuk állatállományunk hasznosítását Egyes járásokban már eddig is biztató eredményeket értek el (TPP) — Az elmúlt esztendőben Szlovákia területén a szarvasmarha- tenyésztési munkájában új módszert vezettünk be, mégpedig a mesterséges termékenyítést. Kiépítettük a megtermékenyítő állomások hálózatát; ezek az állomások a mesterséges termékenyítést szakképzett személyzet segítségével végzik. A tehenek mesterséges megtermékenyítését Szlovákiában tulajdonképpen csak az elmúlt esztendő második felében kezdték meg. Ha az azóta eltelt idő aránylag rövid is, hogy pontos helyzetképet kapjunk mégis már ma is a mesterséges termékenyítés terén szerzett értékes tapasztalatokról beszélhetünk. Említsük meg például a dunaivánkai ilyirányú tenyésztési munka tapasztalatait. Ebben a községben 1950. szeptember 1. óta alkalmazzák a szarvasmarha mesterséges megtermékenyítését. A község állatállományának fejőstehenei között igen sok volt. amely méhgvulladásban, sőt gennyes méhgyulladásban szenvedett. A betegség következtében a község 127 fejőstehene 1949-ben mindössze csupán 35 borjút ellett, ami 27.6 %-os termékenységi arányszámol mutat. Az elmúlt évben 115 fejőstehéntől 48 borjú született, ami 41.7%-os termékenységet jelent. Az idén október végéig 108 tehén összesen 48 borjút ellett. vagyis pontosan annyi az újszülött boriak száma, mint 1950-ben volt. A mesterséges termékenyítés következtében, amint a vizsgálat megállapította, még 23 tehén van olyan vemhességi fokon, hogy még 1951. végéig megborjazik, Végeredményben tehát 71-re emelkedik az újszülött boriak száma, ami 65.1 %-os termékenységnek felel meg. Kétségtelen, hogy az elért eredményt rendkívül megnyugtatónak minősíthetjük, hiszen a tehenek termékenységének 23.4%-os emelkedése egy esztendőn belül a mesterséges • termékenyítésnek köszönhető. Hasonló szép eredményt értünk el a kassai kerületben fekvő gálszécsi járásban is, ahol a megtermékenyítő állomások munkaközösségének lelkiismeretes kötelességtudása következtében 94.3 %-os termékenységi arányt értek el. A zsolnai kerületben rajeci járásában a termékenységi arány Hogyan szerezhetünk be gyümölcsfacsemetéket? Mivel gyümölcstermelő magyar elvtársaink gyakran fordulnak. Kisérleti Intézetünk gyümölcsészeti osztályához azzal a kérdéssel, hogy hol és hogyan szerezhetnek be gyümölcsfákat, érdeklődésükre ezen az úton adom meg a választ. Gyümölcsfaiskoláink kizárólag a Földműves Raktárszövetkezet (RSD) útján adhatják el gyümölcsfacsemetéiket Aki tehát gyümölcsfát akar vásárolni, forduljon a legközelebbi Földműves Raktárszövetkezethez, ahol nyomtatványt kap. ezt kitölti és visszaadja a Földműves Raktárszövetkezetnek, amely a kívánt gyümölcsfacsemetéket kiadja Min denki annyi gyümölcsfát rendelhet, amennyire szüksége van, sőt még azt is kikötheti, hogy melyik faiskolából küldjék el számára a fáeskákat. Közlöm azt is, hogy ha valaki bizonyos gyümölcs pomológiai nevét meg akarja állapíttatni, küldje el a kérdéses gyümölcsöt intézetünk gyümölcsészeti osztályára, amely ezt a munkát ingyen és készségesen elvégzi. Fontos azonban, hogy a termelő az előtte ismeretlen gyümölcsből három példányt küldjön, mégpedig egy legnagyobbat, egy középnagyságút és a legkisebbet, hogy itt az intézetben pontosan megállapíthassuk a gyümölcs fajtáját és pomológiai nevét. Igen célszerű, ha a gyümölcs beküldője leírja a gyümölcsfa tulajdonságait, mim például: bujanövésű vagy gyöngenövésű, lomboságazatú, ágai lelógnak stb. Az ilyen leírás sokat segit a gyümölcs pomológiai származásának megállapításánál. Ajánlatos azt is megemlíteni, hogy a fa egészséges-e, ellenálló-e a betegségekkel szemben stb. Ezeknek az adatoknak a birtokában intézetünk gyorsan és könnyen eleget tehet az érdeklődők kívánságának. s a választ rövid időn belül megküldjük. Végül azt is tudatom, magyar elvtársainkkal, hogy a Kísérleti Intézet gyümölcsészeti osztály ez esztendő március 1. óta Vágborin (Borovce), Pöstyén mellett működik, az érdeklődők tehát erre a címre írjanak: Výskumný ústav pre výrobu rastlinnú, pobočka; Borovce, (okr. Piešťany); pošta: Veselie. , Senkár József • gyümölcsészeti előadó 89.3%-ot tesz ki és így ez a járás is a köztársaság legjobbjai közé sorakozik föl. Az újirányú tenyésztési munka szép sikereket ért el a malackai, kékkői és nagymihályí járásban is. úgyhogy nyugodtan állithatjuk: a mesterséges termékenyítés révén tényleg komoly mértékben fokozhatjuk állatállományunk hasznosítását. Tagadhatatlan, hogy az új tenyésztési munkában akadnak még hiányosságok, mégpedig mind az állattenyésztőknél, mind a termékenyítő állomások dolgozóinál. Ezeket a hiányosságokat azonban kiküszöböljük, részint a felelőtlen káderek kicserélésével részint a termékenyítő állomások dolgozóinak továbbképzésével. Gondot fordítunk azonban a tenyészmunka pontos megszervezésére is s azt a tenyésztők kívánságaihoz alkalmazzuk. A tenyésztők viszont szenteljenek figyelmet az egész mozgalomnak és felelősségük teljes tudatában vegyék ki részüket a nagyjelentőségű munkából. Ha helyesen fogjuk föl a mesterséges termékenyítés jelentőségét, joggal remélhetjük, hogv az állattenyésztés új iránya betölti küldetését, amelynek célja: állatállományunk egyészségének javítása, a tehenek vemhességének és hasznosításának fokozása, a hús- és tejtermelés magasabb hozamainak biztosítása. Állattenyésztési termelésünk így segíti elő hazánk dolgozó népe életszínvonalának emelését. Hogyan takarmányozzuk teheneinket a tél elölt? A legelőről beszoruló tehenek teihozama jelentős mértékben csökken, ha a zöldtakarmányozásról minden átmenet nélkül száraz, úgynevezett téli takarmányozásra fogjuk őket. De nemcsak a tejhozam csökkenését eredményezi a hirtelen átmenet, hanem emésztési zavarokat is okoz. Ezért kell a legelőről beszorult szarvasmarhákat átmeneti takarmányozásra fogni, azaz nedvdús takarmánnyal etetni. A legjobb nedvdús takarmányok közé tartozik a leveles répafej, amelyet fokozatosan emelt napi adagokban etessünk. Leveles répafejből az első napokban 4—5 kilót adjunk teheneinknek. Ezt az adagot lassan felemelhetjük húsz kilóra. Ügyeljünk, hogy a leveles répafej ne kerüljön sárosán, földesen teheneink elé, mert a földes répafej erős hasmenést okoz. Ha nem voltunk elég elővigyázatosak s a tehenek hasmenést kaptak a földes takarmánytól, adjunk nekik porrátört faszenet. A faszenet kukoricacsutka vagy puhafa pörkölésével magunk is előállíthatjuk. Faszénből naponta 100 grammot hintsünk egy-egy tehén takarmányába. Az átmeneti etetésnél igen jó nedvdús takarmány a nedves cukorrépaszelet. A nedves szeletet is fokozatosan felemelt adagokban etessük, mert ha minden átmenet nélkül napi 20—?5 kiló nedves répaszeletet adunk egy-egy tehénnek, a tej zsírtartalmát rontjuk és az állat étvágyát is veszélyeztetjük. A nedvdús takarmányokat etetés előtt pácoljuk, A pácolást úgy végezzük el, hogy a répaszeletet . polyvával vagy szecskával keverjük s azt vízben hígított melasszal locsoljuk meg. A pácolt takarmány könnyebben emészthető és szívesebben fogyaszt! ák az állatok. Másodvetésű takarmánynövényekből is nagymennyiségű nedvdús takarmányt lehet a szarvasmarháknak biztosítani. A másodvetésű csalamádét ha nem silóztuk le. szecskázva, pácolva etessük. A pácolást legalább 24 órával az etetés előtt végezzük el. A másodvetésű köles, pohánka ugyanígy etethető. Ezek mellett a takarmányok mellett adjunk teheneinknek szénát is. Az átmeneti etetésnél fokozatosan növeljük a száraz széna adagolását éspedig olyan mértékben, ahogy csökken a legeltetéssel biztosítható és a másodvetésből származó zöldtakarmány. Az őszi takarmányozásnál először a viszonylag gyengébb minőségű széna etetését kezdiiik meg. A silót csak a későbbi hónapokban bontsuk fel, amikor már sem leveles répafejet, sem nyers répaszeletet, sem egyéb nedvdús tömegtakarmányt az őszi termésből nem tudunk az állatok számára biztosítani. Ne feledkezzünk meg a takarmánysó és a tápmész adagolásáról sem. Takarmánysóból egy számosállatra naponta két-három dekát, takarmánymészből 1—2 dekát adjunk. A növendékállatoknak pedig egv-két deka takarmánysó mellett 4—5 deka tápmészt keverjünk a takarmányba. A kassai kerületben 118.88°|0-ban ol"offák be a baromfit (TPP) — A kassai kerületben a szárnyasállatok H-vakcinávaJ való beoltása baromfivész ellen kielégítően folyt le. Az akció megszervezését jól előkészítették. Az előzetes megbeszéléseken, a CsISz tagjain kívül, minden szervezet megjelent. Az akcióba legtevékenyebben az iskolaif júság kapcsolódott be az összes községben. A járási és helyi Nemzeti Bizottság tagjai nem vettek részt az akció propagálásában, vagy csak nagyon kis mértékben. Hogy az akció jó eredménnyel végződött, ez annak tulajdonítható, hogy a baromfitenyésztők az állatorvosokat mindenben támogatták. Az egész kassai kerületben 118.88 százalék szárnyasállat volt beoltva, azaz 18.88 százalékkal több, mint a bevallott baromfiak száma. Oltás utáni reakcióként osak négy esetben jelentkezett kolera és baromfi gümőkor. Amint már a baromfivész elleni oltás kezdetén említettük úgy most is újból hangsúlyozzuk a baromfitenyésztők megnyugtatására, hogy némely baromfinál az oltás utáni napokban étvágytalanság, bágyadtság mutatkozik és ez idő alatt a tojáshozam is csökken, de ez az állapot csak átmeneti jellegű. A tapasztalatok mutatják, hogy a tojáshozam átmeneti csökkenését a későbbi tojáshozamemelkedés pótolja a beoltott tyúkoknál. Ezért a baromfitenyésztők működjenek együtt az oltási akció végreha jtószerveivel, mert ez az akció rendkívüli jelentőségű a baromfitenyésztés terén, a tenyésztők részére pedig jövedelmeik tartós növekedését fogja eredményezni.
