Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-09 / 49. szám

4 StebtjlfjjHmäm 1951. december 9. HÍREK a Szovjetunióból Termelési sikerekkel bizonyítják békeakaratukat Grúzia dolgozói ^TBILISZI, (Agerpres). — A Grúz SZSZK munkássága, kolhozparasztsága és értelmisége nagy lelkesedéssel kap­csolódik be az öt hatalom közötti béke­­szerződést követelő felhivás aláírási ak­ciójába. A gruziai dolgozók aláírásukat a termelés terén elért sikerekkel tá­masztják alá. A csenturczai „Sztálin“ bánya dolgo­zói az aláírási akció tiszteletére rende­zett békeműszak alatt terven felül több­ezer tonna ásványt bányásztak. Különös lelkesedéssel folyt le az aláírásgyűjtési akció a tkibuli szénmedencében. Szem­­jon Gvenetadze a „Lenin“ bánya szén­­fejtője a felhivás aláírásakor vállalta, hogy napi két normát teljesít. Vállalását éppen úgy, mint a többi bányászok, si­kerrel teljesíti és így a bánya naponta több vagon szenet termel terven felül. Grúzia kolhozistái- is egyemberként vesznek részt a békefelhívás aláírásának akciójában. A békefelhivás aláírásakor Dávid Mahniasvili a gorirajoni Plaví község kolhozának csoportvezetője kije­lentette: „Mi nem akarunk háborút. Békére van szükségünk hazánk javát szolgáló építkezéseinkhez. Csoportom hektáron­ként 1000 mázsa cukorrépát takarít be. Az idén a többi csoportok is hasonló szép eredményekét értek el. Mi vala­mennyien arra törekszünk, hogy mun­kánk által még szebb legyen életünk, országunk még hatalmasabbá és boldo­gabbá váljék“. Véderdősávot létesítenek SztavropoHban % A sztavropolji vidék kolhozaiban az utóbbi három év alatt több, mint 36 ezer hektár területen létesítettek véderdő­övezetet. 680 millió tölgy-, kőris-, jávor és más fát ültettek. A csemeték már sok helyen két méterre, sőt magasabbra is megnőttek és megkoronásodtak. Az új véderdősáv hossza 304 kilomé­ter. A futóhomokos félpuszta sztyeppé­kén, ahol eddig még sohasem nőtt fa, ma nagy kiterjedésű erdők változtatják meg a vidék arculatát. Kurszk rajonban 2157 hektárt ültettek be fával, ami több mint 1000 hektár futóhomokot köt le. A kolhozok ezen a földön, ma már takar­mánynövényt termesztenék. A vidék legszárazabb rajonjában, Arzgirszben 1000 hektár területen állami erdészke­rületet létesítenek. Tavasszal ebből 169 hektár területet ültetnek be tölgy-, kő­ris- és jávorfával. Ajándékokkal halmozzák el TASKENT. — A Türkmén-főcsator­­nához egyre több szállítmány érkezik. Angrenából és Kirgiziából nagymennvi­­ségű terven felül fejtett szenet külde­nek. Türkménia kolhozparasztjai gyü­mölcsöt, Leningrád és az Orosz SzSzSzK többi városainak dolgozói többezer könyvet küldenek a csatorna építőinek. A Türkmén-főcsatoma építői nagy­­mennyiségű ajándékot kapnak az ország minden részéből. Ukrajnából a baraífovszki Lenin por­a Türkmén-főc«a'orne éo^b’l cellángyár kollektívája értékes porcel­­lánvázát küldött a csatorna építő’nek. A potcellánvázán a következő felírás van „A kommunizmus építkezései —- az egész nép ügye“. Az ajándékhoz levelet is csatoltak, amelvben a gyár dolgozói a következőket írják: „Korunk hatalmas építkezései, amelyek az emberiség leg­nagyobb lángelméjének Sztálin elvtárs­nak kezdeményezésére valósulnak meg — fényes bizonyítéka a Szovjetunió kö­vetkezetes békepolitikájának. Kívánunk nektek munkáitokban további sikert“. A megerősödés szellemében folynak a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének járási értekezletei A bratislavai kerületben e hó l.-ével megkezdődtek a SZFESZ (JSSR) járási aktívái. Ezeken az aktívákon úgy a já­rási, mint a helyiszervezetek új irányt dolgoznak ki, melyen keresztül a szer­vezet megerősödik és így a gazdag szov­jettapasztalatok segítségével arra törek­szik hogy részt vegyen úgy a szövetke­zeteink. mint magángazdálkodóink föld­jeinek a magasabb hektárhozamáért s vele együtt az életszínvonal állandó emelkedéséért folyó munkában Az elmúlt szombaton tartották meg a dunaszerdahelyi járásban és az SzFESz­­nek helyi szervezetei járási értekezletü­ket. O n d r u s elvtárs, az SzFESz Köz­ponti Bizottságának kiküldötte ismertet­te azokat a problémákat, amelyek öt­éves tervünk teljesítésében a helyi szer­vezetekre várnak. Ma már mindenki előtt világos az a tény, hogy termelé­sünket csakis úgy tudjuk fokozni, ha a Szovjetunió tapasztalatainak alapján felhasználjuk az agrotechnika legújabb vívmányait. Ézt pedig Úgy tudjuk meg­valósítani. ha önálllóan gazdálkodó föld­műveseink valamennyien megértik en­nek fontosságát és a nagyüzemi gazdál­kodás szellemében bekapcsolódnak a többtermelésért folvó harcba, önállóan gazdálkodó kis- és középföldműveseink­nek szoros kaocsolatban együtt kell mű­ködniük az EFSz tagjaival hogy ezáltal biztosítani tudiuk a mezőgazdasági munkálatok idejében való elvégzését és a magasabb hektárhozamot. Tudjuk na­gyon jól. hogy EFSz-inkben munkaerő­­hiány van, amelynek az az oka, hogy kis- és középföldműveseink egy része még mindig két-háromhektáros kispar­­eellákon dolgozik, ugyanakkor a szövet­kezetekben 8—10 ha, sőt némely eset­ben móg több is esik egy tagra. így a megművelt terület nem oszlik meg a községben arányosan és ez okozza a munkaerőhiányt. Több esetben megtör­ténik, hogy a szövetkezeten kívülálló parasztok csak a hibákat látják, de nem akarják észrevenni az elért eredménye­ket. Az értekezleten nagyon helyesen mu­tatott rá Viderman elvtárs, a szent­­mihályfai SzFESz elnöke, hogyan kell a kapcsolatot fenntartani az EFSz és az önállóan gazdálkodók között. Szentmi­­hályfán, ahol egy szövetkezeti tagra 22 ha megművelése esik, nem tudták volna az őszi munkálatokat idejében elvégez­ni, ha az önállóan gazdálkodó kis- és középföldművesek nem kapcsolódnak be a közös munkába. Ez bizonyíték arra, hogyan lehet szo­ros kapcsolatot kiépíteni a szövetkezeti alapon gazdálkodó parasztok és az egyé­nileg gazdálkodó kis- és középgazdák a SzFESz tagsága között. Természetes a kapcsolatoknak kétol­dalúnak kell lennie. Az EFSz-nek tö­rődni kell azzal is, hogy az egyénileg dolgozó parasztok földjein is jó legyen a termés, a munkák időben legyenek el­végezve, használjanak műtrágyát és ne­mesített vetőmagot, hogy a hektárho­zam az egyénileg gazdálkodók földjein is emelkediék. Ez az alapja annak, hogy ötéves tervünk célkitűzését a mezőgaz­daságban teljesíthessük. E szoros együttműködés a termelés­ben elősegíti, hogy a szövetkezeten kí­vül álló parasztság megismerje a mező­­gazdasági tudomány hatalmas vívmá­nyait és rájön arra, hogy csak a szövet­kezeti gazdálkodás keretében tudja pa­rasztságunk a tudományt és a technika vívmányait a maga részére felhasználni. A SzFESz feladata tehát, hogy a jö­vőben az EFSz és az önállóan gazdálko­dó kis- és középföldművesek között a kapcsolatokat mennél jobban elmélyítse és velük együtt vállvetve harcoljon a békéért, a jobb jövőért. L a v r i к Mihály Uj gépet talált föl a dnyeprope'rovszki mezőgazdasági gépgyár kollektívába A dnyeprapetrovszfei mezőgazdasági gépgyár munkatelepén a napokban pró­báltak ki egy újonnan feltalált aratógé­pet. Ez az új gép a burmogyoró begyűj­tését és az összes szedési munkafolya­matokat teljes mértékben elvégzi. Ki­vágja a növény gyökerét, leszedi a ter­mést, megtisztítja a földtől, s a növény­­szárakat kis halmokba rakja. Naponta négy hektár kiterjedésű földterületről gyűjti össze a burmogyoró termését s ezzel 200 s»emély munkáját helyettesíti. HÍREK a néni demokratikus országokból BULGARIA Milliomos szövetkezeti parasztesalád Bulgáriában A bulgáriai Komatevó községben 111 család alakította meg 1949-ben az „Ok­­tomvri“ nevű termelőszövetkezetet. A szövetkezetnek a múlt évben is igen jó terméseredményei voltak. Az idén pe­dig még jobb eredményeket értek el. Krsztjó Dikolakov termelőszövetke­zeti tag ebben az esztendőben család­tagjaival együtt 1000 munkaegységet szerzett és ezért 716.500 leva készpénzt, 550 liter bort, 55 liter pálinkát, 180 kg búzát, 150 kiló kukoricát és 40 kiló tú-ROMÄNIA rót kapott. Ezenkívül a háztartásához szükséges tejjel, zöldséggel a család szükséglete szerint látta el őket a szö­vetkezet. Iván Grozdanov, a termelőszövetke­zet elnöke hangsúlyozta, hogy ez az ösz­­szeg csak előleg. Az őszi mezőgazdasági munkák befejezése után terményt és készpénzt kapnak úgy hogv a család készpénz jövedelme 1951-ben meghalad­ja az egymillió levát. Bukarestben megnyílt az 1951. évi mezőgazdasági kiállítás Nemrégiben nyilt meg a román fővá­rosban az 1951. évi országos mezőgazda­­sági kiállítás, amelyen bemutatják a kollektiv gazdaságok kiemelkedő ered­ményeit. Megdöbbentően hű képek szá­molnak be a régi világ parasztjainak ke­serű. sanyargatott életéről, a burzsoá­­földesuri rendszer véres uralmáról A képekből megismerhető a parasztság harca: a földért, a kenyérért. Majd be­mutatja a felszabadulás utáni helyzetet. Acélos búzaszemekkel telt zsákok ha­talmas kukoricacsövek, rizs, zab, gya­pot, ipari és gyógynövények és a gyü­mölcsök ezer fajtája van felhalmozva, amelyek az állami és kollektív gazdasá­gok eredményeit mutatják. Bemutatják a Liszenko ágasbuzát, amelynek ter­mesztésével már ez évben kísérleteztek és 60 q-ás hektáronkénti átlagtermést értek el. Továbbá a gyapottermelés ki­magasló eredményeit. Ebben az évben Romániában 150 ezer hektár területen termesztettek gyapotot, melyet az öt­éves terv végére 300 ezer hektárra emelnek. A kiállításon bemutatják a legújabb gyártmányú mezőgazdasági gépeket, köztük az „Ezredik“ cséplőgépet ame­lyet a román dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. éves évfor­dulójára készítettek el. A zalaba* EFSz tagjainak sokat kell tanulni különösen a Szovjetunió és szövetkezeteink tapasztalataiból Kedvező őszi időjárás nagyot lendí­tett szövetkezeti vetési és mélyszántá­si munkálatain. Azok az EFSz-ek, ame­lyek munkaterv alapján láttak az őszi munkálatokhoz, már ,a vetés mellett a mélyszántással is végeztek. Zalabán ez nem így történt. A vetést ugyanis sike­rült elvégezniük 100 százalékra, de alulmaradtak a mélyszántásban. Tud­juk jól, hogy az őszi mélyszántás egyik biztosítéka a jövőévi bővebb termés­nek, tehát azt minden jó gazda időben végzi el és nem hagyja utoljára, ami­kor az őszi esők bekövetkeznek, ame­lyek tel jesen megbénítják a mezei munkát. A zalabai szövetkezeti tagok mentsé­gére szolgálhat az a körülmény, hogy mindenkitől elhagyott földeket is be kellett vetniök, ami 18 hektár növeke­dést jelentett. De azért a jó megszer­vezés mellett a mélyszántást is befejez­hették volna. Feltűnő, hogy nem alkal­mazták a keresztsoros vetesi módszert sem, amit azzal indokolnak, hogy igen dombos a határ és a lejtőn amúgy sem lehetne gazdaságosan alkalmazni. Eb­ből azt látjuk, hogy sem a szövetkezet vezetősége, sem pedig a tagság nem ta­nulmányozta a többi EFSz-ben bevált módszereket és a szovjet tapasztala­tok iránt is igen gyönge az érdeklődés. A járási vezetőség is hibás abban, hogy nem használták ki most a Csehszlovák- Szovjet Barátság Hónapját a tagok és az egész község földművesei szakis­mereteinek bővítésére, hiszen még egy szakelőadást sem tartottak a "aluban. Az állatállományuk ugyancsak nem érte el a tervezett mennyiséget, de na­gyobb hiba, hogy meglévő tehenek igen gyöngén tejelnek. A szövetkezet elnöke azzal indokolja, ho> v csak most a nyár folyamán sikerült úgy-ahogy összehozni a marhaállományt közös is­tállóba, de ezenkívül a tehenek is igen fiatalok. Sertéstenyésztésük most indult meg, de a kocákat igen egészségtelen ólak­ban helyezték el. A sertéstenyésztés megköveteli, hogy a hizlaldák világo­sak és tiszták legyenek, nem pedig sö­tétek, mint Zalabán. Az elkövetkező téli hónapokat minden tagnak arra kell majd fölhasználnia, hogy elsősor­ban sokat olvassanak mind a politikai, mind a szakirodalomból. Munkájuk helyes megszervezésével pedig oda kell hatniök, hogy megnyer jék a kívülálló kisparasztok rokonszenvét, akik belép­ve a szövetkezetbe, hasznos építőivé válnak boldogabb jövőnknek, a szocia­lizmusnak. —Sz— MAGYAR FÖLDMŰVES! Érted dnlqnzik lapunk, neked írja minden snrát. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsoké Évi 100— boronáért minden héten bekopogtat hozzád a J.'Z.a&ad f:ó^d*ndt/.e.s

Next

/
Thumbnails
Contents