Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-11-04 / 44. szám
1951. november 4. Szú&úd&UMimrt* S Sok a hiba az abafalai szövetkezetekben, de a közös állattenyésztés szép kilátásokkal kecsegtet Abafala község lakossága nagyrészt kis- és középparasztokbóí áll. Megalakult ugyan a III. típusú szövetkezet/ mégis sokan, a földművesek többsége/ még egyénileg gazdálkodnak. A szövetkezet a be' szolgáltatást rögtön a géptől/ az őszieket pedig rögtön a mezőről teljesíti/ sőt némely terményből túl is teljesíti. Ráadásul a tagoknak megszűnt az ezzel járó gondja is/ mert a szövetkezetben a ta' gok által választott vezetőség törődik azzal/ hogy és milyen mértékben tehetnek eleget a kirótt fel' adatoknak. Sok egyénileg dolgozó paraszt azzal érvel/ hogy ő a szövetkezet részére már öreg. Ez nem igaz. A szövetkezetben mindenki ereje és képessége szerint kap munkabeosztást, amit el tud végezni. Máskülönbem az abafalai egyénileg gazdálkodóik elismerik, hogy szépen vittek haza a tagok terményt a szövetkezet' bői; 10—18 mázsákat/ munkaegységeik után/ asze' r:nt/ ki mennyit dolgozott. Az egyénileg gazdálko' dóknak pedig alig van gabonájuk. Ideje lenne/ hogy ne halgassanak az abafalai kisföldművesek a kulá' kokra/ akik csak azért is befolyásolják és ámítják őket/ hogy földjeiket legyen/ aki bérbe/ vagy har' madába megművelje. Csak a szövetkezeti gazdái' kodás útjára lépve szabadulhatnak meg eddigi sok gondjaiktól/ a nehezebb munkától/ cserébe pedig bővebb jövedelemhez juthatnak. Az őszi mezőgazdasági munkálatok a szövetke' zetben teljes erővel folynak, mert november 7. -e tiszteletére be akarják azokat fejezni. Jó munkát Nagycétény dolgozó parasztsága felszámolta a magángazdálkodást, s eltűntek már a határból az apró parcellák Nagycétény, mint a múltban is mondogatták, igen gazdag község. Természeti fekvésénél fogva igen szerencsés, mert határában minden, amit csak szem, száj megkíván, jól megterem. Igen jó bortermő vidék is. A szőlőhegy úgy fest, mint valamilyen település vagy község. A pincék, teli borral, sorjában a domboldalon húzódnak meg. Azelőtt, még a régi kapitalista világban, bizony nem volt sok becsülete Nagycétényben sem a munkásnak, sem pedig a kisföldművesnek. A helybeli plébános többholdnvi szőlejét a falu szegényeivel műveltette meg, hasonlóan, mint a többi gazdag és a kulákság. Ezekre az időkre igen jól emlékszik még Vajda Mihály kisparaszt, aki ma már szép időkre tekinthet vissza, hiszen 65 éves. Egy-két hold szántója mellett haszonbéres földeken kellett dolgoznia, hogy hattagú családját eltarthassa és részükre a mindennapi kenyeret biztosíthassa. Az első világ-A kékkői járás EFSz-ei munka és pénzügyi tervek nélkül végzik munkájukat A szécsénykovácsi EFSz elsőnek fejezte be a kékkői járásban az ősziek vetését. A helyi traktorbrigád éjjelnappal, szünet nélkül dolgozott a siker érdekében. Munkájukban nagy akadályok vannak, mivel az egyes parcellák még mindig széttagolva állanak és nem tudják kihasználni az agregátokat. A szécsénykovácsi szövetkezet tagjai a jövő évi jobb termés elérése érdekében mintegy húsz hektáros parcellán keresztsorosvetéssel vetették el az őszi búzát. Nagy hátránya a szövetkezetnek, hogy nincsenek szakképzett funkeionárusaik. Hogy ez mennyiben igaz, ezt legjobbfin bizonyítja az a tény, hogy nem tudnak világos képet alkotni a szövetkezet életéről. A múlt heti értekezletükön, amikor is Ivan elvtárs, az EFSz elnöke a sertés- és marhaállomány fejlesztéséről beszélt, nem fejtette ki világosan a tagoknak, hogy ezt milyen alapon lehet elérni. Ivan elvtárs úgy állította be a dolgot, mintha a tagok kötelesek lennének a ledolgozott munkaegységek utáni részesedésből sertéseket vásárolni a szövetkezet részére, vagy pedig az a tag, akinek sertése van, adja át ingyen a szövetkezetnek. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen beállítás helytelen. Itt látszanak meg azok a hiányosságok, amelyeket a múltban elkövettek. Hiányzik a pénzügyi terv, amelynek alapján biztosítani lehetett volna az állatállomány kiszélesítéséhez szükséges fedezeteit. Ugyancsak helytelen Ivan végeznek a traktoristák is. Szántásban'vetésben na' pi tervüket 10—20 százalékkal túlteljesítik. A ve' tésekkel előbbre lennének/ ha nem olyan táblákra tervezték volna/ amelyekről először be kell ta' karítani a kapásnövényeket. A szövetkezet kuko' ricatermése már a szárítóban van/ mégpedig ősz' szesen öt vagonnyi. Több is lenne/ ha megkapálták volna a kukoricát/ de csak egyelték. Nagyon ne' hezen megy előre a 16 ha burgonya kiásása. Kemény a talaj és térdig ér benne a gyom. Az ásó' gépeknek is gyakran akad hibája/ pedig igyekezni Kellene az ásással, mert ebbe a parcellába is búzát akarnak még vetni. Nagyon helyesen cselekedtek a tagok cukorrépá' jukkái/ hogy azt rendbe tették még a jó idő fo' lyamán/ mert ha eső érte volna/ a sárban ugyan' csak megkínlódtak volna vele. A cukorrépa hoza' ma több lett volna az elért 180 mázsánál kellő ápolás esetén/ de csak nagyjából távolították el a sorok közül a magas gyomot. A szövetkezet a községhez tartozó földek 90 szá' zalékán/ mintegy 400 ha'on gazdálkodik; a tagiét' szám 63/ de közülük csak harmincán veszik ki ré' szűkét a közös munkából. A tagok nagyrésze sok időt veszteget félhektárnyi földjén. Még a csoport' vezetők sem dolgoznak rendszeresen többet két napnál hetenként a szövetkezet földjén. A szövet' kezet tavaszkor kezdte meg közös marha' és ser' téstenyésztését. Szarvasmarhájuk még nincs is a tei vezeti mennyiségben/ azonban húsbeadásukat 150 háborúban megsebesült és 55 százalékban ismerték el rokkantnak. Bajlódott kis birtokán, amely alig, rossz termés idején pedig sehogyan sem tudta fedezni a család élelmezését. Még ebben az évben is hozzáfogott a gazdálkodáshoz, de az ősszel belátta, hogy egyénileg dolgozni már lehetetlen, mert egy lóval és hiányos egészséggel a traktorral versenyezni képtelenség. Ez volt az a pont, amelyen keresztül Vajda bácsi megértette az idők szavát és beállt a szövetkezetbe, ahol ma szorgalmasan veszi ki részét az őszimunkálatokból. Tagul jelentkezett Mikié János is, négy testvérével együtt. Valamennyien egy munkacsoportban dolgoznak és igen jelentős eredménnyel. Bezzeg haragusznak rájuk a falu spekulánsai és kulákjai, mert Mikléékben már megérlelődött, hogy a ku Iákok ellen harcolni csak a szövetkezeti gazdálkodáson keresztül lehet eredményesen. Mikié István mint gazdálkodó is kielvtársnak az a javaslata, hogy a szövetkezeti tagok ellenszolgáltatás nélkül adják be állatállományukat a szövetkezetbe. A szövetkezet tagjai akár sertést, akár szarvasmarhát, lovat vagy egyéb gazdasági felszerelést adnaktót köztulajdonba, azt felértékelik és a megállapított árat a szövetkezet bizonyos határidőn belül visszafizeti a tagoknak, aszerint, hogy azt a tagság milyen időpontban határozza meg. Ügyszintén helytelen volt Ivan elvtársnak az a megállapítása, hogy a műtrágya alkalmazása nem hoz anynyi hasznot, mint amennyi pénzt belefektettünk. A búza megdőlését nem a sok műtrágya okozza, ahogy ezt ő állította, hanem a műtrágya helytelen alkalmazása. Éppen itt mutatkoznak meg azok a hiányosságok, hogy a szövetkezetnek nincs iskolázott agronomusa, aki ismerné a használat módját és erről a tagokat is kellően fel tudná világosítani. Ideje lenne, hogy az illetékes járási szervek gondoskodjanak *gy agronómus kiképzéséről, mert ezek a hiányosságok megmutatkoznak a járás valamennyi szövetkezetében. A szécsénykovácsi EFSz már közel egy éve javaslatot tett egy agronóm kiképzésére, de az illetékes szervek azóta sem tettek semmit ennek megvalósítása érdekében. Ugyancsak fontos lenne, ha a szövetkezet többi funkcionáriusát is átképeznék, mert a szövetkezetek pénzügyi- és munkaterv nélkül dolgoznak, csupán azért, mert egy vezető sem ér rá a tervek kidolgozására. Losonci. százalékra teljesítették. Sertéseik száma 40 darab' ról 211're emelkedett/ közülük 30 darab anyaser' tés/ amelyek szépen malacoznak/ néha 9—12 da' rabot is. A sertéshús beadását a szövetkezet 130 százalékra teljesítette/ most havonta további 500 kg'ot adnak be feláron/ ami havi 60.000 Kčs. jö' vedelmet jelent. Nagyon szépen fejlődik a szövet' kezet közös sertésállománya Körtvélyesi etető gon dós keze alatt. A szövetkezetnek eddig nem volt tyúktenyészete, a most létesített baromfitenyészetbe rövidesen min' den tag három tyúkot ad be/ mert tudják a tagok/ hogy milyen sok hasznot lehet bevenni egy gondo' zott/ benépesített tyúktelepen. A szövetkezetnek még juhai is vannak/ összesen 300 darab. Állományuk annak ellenére/ hogy ne' hézségeik voltak/ nagyott fejlődött ez év folyamán. Eredményeik még nagyobbak lehetnének/ ha a sző' vetekezet minden tagja odaadóan végezte volna a feladatát. A szövetkezet vezetőségének tanulnia kell az idén előfordult hibákból, meg kell szervezni az állandó munkacsoportokat és ki kell jelölni részükre azo' kát a parcellákat/ amelyeket meg fognak művelni. Hiba/ hogy a nyár folyamán a szövetkezet tagjai és a párttagok nem végeztek meggyőző munkát/ hogy új dolgozó tagokat szerezzenek a szövetkezetbe/ amely előfeltétele lenne annak, hogy az abafalai EFSz gyorsabb léptekkel haladhasson a fejlődés út' ján. Váry. fünf, mert jól dolgozta meg földjeit és minden munkát időben igyekezett elvégezni. Idei nagy eredményét a cukorrépatermelésnél érte el, csaknem 200 mázsát sikerült átadnia egy holdról. Belátta, hogy reá igen nagy szüksége van a szövetkezetnek és tudását csakis itt tudja a legjobban érvényesíteni, ezért lépett a közös nagybani termelés útjára, testvéreivel együtt. A nagycétényi szövetkezet, amely 1949-ben alakult meg, ma már igen szép eredményekre tekinthet vissza, annak ellenére, hogy több akadály nehezedett munkájuk sikereire. Tavaly már 111. típus szerint gazdálkodtak, ina pedig megnyerték a falu kis- és középparasztságát a közös gazdálkodásra. A taglétszám kibővülése magával hozta a munkák meggyorsulását is. Az újonnan jelentkezett tagok is pár kivételével, valamennyien nekiláttak a munkához, mégpedig csoportonként. A szövetkezei jelenlegi taglétszáma összesen 500, amely biztosítéka a szocializmus útján történő bátrabb előrehaladásnak mind a munkálatok, mind a szövetkezet kiépítése terén. A sok apró parcella már eltűnt a határból, helyét nagy, felszántott táblák foglalták el, ahol traktorok végzik el a szántás nehéz munkáját. A traktorállomással nincsenek Nagycétényben megelégedve, nem is lehet, hiszen csak négy traktort adtak kb. ezernyolcszáz lia-ra. Ezzel a csekély erővel bizony nem haladnak előbbre a mélyszántással, sem pedig a földek összeszántásával. A traktorállomásnak jobban kell megszerveznie a traktorok elosztását, hogy arányosan elosztva végezzék a mezőgazdaságunkra rótt feladatokat. A garamkövesdi III. típusú EFSz igen gyöngén működik és nincs meg a kellő munkafegyelem sem. Nem tűrhetjük szótlanul a szövetkezet rossz munkáját. Fontos, hogy a tagok ön tudatosabbak legyenek és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy rendszertelenül járjanak továbbra is munkába. Amíg a szövetkezeti tagok egy része serényen dolgozik, addig néhány tag henyél és ki sem megy a földekre, még a legfontosabb munkálatok idején sem. Hogy tisztában álljon előttünk Garamkövesd helyzete meg kell említenünk azt is, hogy a helyi nemzeti bizottság elnöke még a mai napig sem tagja a szövetkezetnek és magángazdálkodást folytat. Az ilyen körülmények bizony megnehezítik a szövetkezet megerősítését, a kis- és a középparasztság megnyerését. Ha az elnök tagja lenne az EFSz-nek, akkor könnyebb lenne faluban a meggyőző felvilágosító munka is Példás állattenyésztés folyik a harkácsi állami gazdaságban A harkácsi állami gazdaságiban az őszi vetési munkálatokat még október 16'ra elvégezték. Jelen' leg a kukoricaszárat vágják és gyűjtik kupacokba a gazdaság egyes dolgozói, míg egy másik csoport egy jókora parcellán az előre kihordott érett is' tállótrágyát teríti ki. A trágyát lovasigával nyom' ban be is szántják/ hogy az értékes istállótrágyá' ból a napon el ne tűnjenek a hasznos növényi tápanyagok. A vetési munkálatokat a gazdaság dolgozói jól megszervezve kezdték el. A traktorok inkább csak szántottak és már nyomukban ott haladt a gazdaság nyolc lovasigája/ amely vetőgépekkel vetett/ boro' nált és műtrágyázott. A lovasigák kihasználása nagyban hozzájárult ahhoz/ hogy sikeresen hajtőt' ták végre az őszi vetési munkákat. A harkácsi gazdaságban tehát törődtek azzal» hogy biztosítsák az őszi munkák sikeres végrehajtá' sát. E célból a gazdaság dolgozóinak képviseleté' ben az üzemi tanács és a gazdaság vezetője között tanácskozások folytak az őszi munkákkal kapcso' latos kérdésekről s megtárgyalták a munkák nor' ma szerinti díjazásának lehetőségét is. Ugyanis a gazdaságban nem minden munka folyt idáig norma szerint. Az állattenyésztésen kívül órabérre dől' goztak. Természetesen a jutalom mértékét sem az elvégzett munka szabta meg/ ahogy pedig ennek a szocialista szektor gazdálkodásában lennie kellene. A tanácskozás eredményeképpen a munkások is tanácsolták/ hogy a munkát hogyan kell díjazni. A normák bevezetésével emelkedett a munkakedv és a munkások keresete is. Többek között a trágya' hordásnál 50 mázsa fel' és lerakása a norma/ má' zsánkinti díjazása pedig 1.85 korona. De minden normán felül szállított trágyáért már 2.60 korona jár. Az első napi próbahordásnál éppen 200%'ra teljesítették a trágyahordást és szépen is kerestek/ 222.50 koronát. Ehhez még lógondozásért' 45 ко' róna já*r/ tehát összesen 267.50 koronát kerestek. A vetésnél is megmutatkozott a munkák nor' mák szerinti előnyössége. Majdnem 70%-kai többet végeztek lovasigáikkal a gazdaság dolgozói» mint annakelőtte órabérre. Jól beváltak tehát a normák/ iparkodjanak a többi gazdaságok is a nor' mák mielőbbi bevezetésére. A szovjet agrobiológia értékes tapasztalata szerint/ amely Tehetővé teszi a magasabb hektárbozamot/ vetésterületük 36 száza' lékát már keresztsorosan vetették el. Elsőízben ta' karítottak be ez éven hibridkukoricát/ hektáron' ként 3 mázsás terméstöbblettel. A gazdaság ku' koricája munkaerőhiány miatt nem volt kellően gondozva/ meglátszik a csőveken is / mert aprók és a terméseredmény valamivel több mint a fele annak/ ami szokott lenni. A gazdaság a jászói papi földekből alakult át állami gazdasággá. Az egykori épületek mellett a szemnek is jól esik látni a hatalmas új palatetős sertésistállókat és az épülőfélben lévő tehénistái' lót sok'sok ablakaival. De épülnek a raktárak és a szép munkásházak is.. A sertésistállóban megfelelő rendet találunk. Fe' hsrek a falak, a rekeszek közepén végighúzódó gyalogjáró finom mészporán vezet végig bennünket Rísz István/ etető élmunkás/ aki normáját állandó' ~ an jóval 100 százalékon felül teljesíti. Hiba/ ami : miatt szót is emelnek az etetők/ hogy a vízvezeték elkészítése késik/ persze így több a munkájuk és a levegő is nehéz/ mivelhogy nem tudják a pad' lózatot szükség szerint megtisztítani a sertések trágyáitól Azonkívül a tüdőnek sem használ ez a levegő. Fejes intéző azzal magyarázza ezt a hiányosságot/ hogy munkaerőhiány miatt nem tud' ták még kiásni a vizet szolgáltató kutat. A sertéshús évi beadását a gazdaság november 15're szeretné teljesíteni. Ugyanakkor a marhahúst még az év elején beadták. Júhtenyészete is van a gaz' daságnak/ a júhállomány az állami gazdaságok alakulása óta 70 százalékkal emelkedett. Gyap' júhozamuk elérte a 4.2 kg'os átlagot. Svantner József/ aki 30 éve juhásza a gazdaságnak/ elmond' ja- hogy a jó gyapjúhozam titka a jó neveléstől függ. Egy-egy júh félkiló árpa-, vagy kukoricadarát kapott, az eilés ideje alatt pedig elegendő répát és szénát is.. A juhokról lekerült gyapjúból a gaz' daság 205 százalékra tudta teljesíteni gyapjúkon' tigensét. Igen jók voltak juhaik ellési arányszámai is: száz juh 120 darabot ellett. Nemrégiben gyulladt ki a villanyfény a gazda' ságban/ ezt jólsikerült műsoros esttel ünnepelték meg/ amelynek jövedelmét/ 11.000 koronát kipó' tolva üzemi rádió vásárlására fordítják. Az új rá' diókészülék mind a kulturális nevelésben/ mind a politikai nevelésben kitűnő segédeszköze lesz a gazdaság dolgozóinak. (Szki). és nem mutatnának rá a többi földművesek, hogy hiszen a helyi nemzeti bizottság elnöke sem tagja a szövetkezetnek. Világos tehát, hogy elsődleges feladat Garamkövesden a fennálló hibák kiküszöbölése és a munkafegyelem megsz - lárditása. Csakis olyan módon lehet haladni a szövetkezeti gazdálkodás útján, ha maguk a földművesek, akik még nem tagjai a szövetkezetnek, saját szemükkel győződnek meg a közös gazdálkodásról és annak előnyeiről. Természetesen mindezt munkával és a munkatermelékenység növelésével kell bebizonyítani. Ezzel a módszerrel földműveseink elé a szövetkezeti gazdálkodás előnyeinek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékát tárjuk. Szolgáljon intőjelkén - a garamkövesdi kisparasztságnak, hog ' a kulák soha sem lehet elfogulatlan a szövetkezet irányában, ezért ne is vegyük be őket a szövetkezetbe. —Sz— — Szombatit — Garamkövesden valami nincs rendben az EFSz építése terén
