Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-11-04 / 44. szám
4 Siúkúdf^oUmm 1951. november 4. Szovjetunióban a kidolgozott tervek alapján változik meg az Ob és Jeniszej íolyók útja (Mitrofan Dávidov) A nagy szovjet folyókon — a Volgán, a Dnyeperen, a Donon és az Amu-Darján — megindult a hatalmas vízierőművek és csatornák építése. A legközelebbi öt'hat év alatt itt öt óriási vizierőmű létesül, melyek évenként csaknem 23 milliárd kilowattóra villamosenergiát termelnek majd. Mialatt egyre nagyobb lendületet kap a vizi erőművek és csatornák építése, a Volgán, a Donon, a Dnyepren és az Amu'Darján» a szovjet tudóso к és mérnökök már a természet átalakítására irányuló újabb grandiózus terveken gondolkoznak. így a szovjet mérnökök, technikusok és tudósok társadalma megvitatja azt a merész tervet, mely az Obnak és a Jeniszejnek — ezeknek a hatalmas szibériai folyamoknak — a vizét akarja átirányítani Kazahsztán és Közép-Azsia aszályos és sivatagos vidékeire. Ennek megvalósítása végett a szó szoros értelmében meg kell fordítani ezeknek a folyóknak az irányát. Ennek a tervnek a szerzője Mitrofan Dávidov mérnök. A Szovjet Tájékoztatási Iroda munka' társa megkérte, hogy beszéljen érdekes elgondolásáról. Dávidov mérnök 55 éves. Részt vett az első és második világháborúban. Kiváló öntözési szakember, több tudományos mű szerzője. Egy kovács fia, a Kazah Szocialista Szovjet Köztársaság Kazalinszk városában nőtt fel. Közép-Azsiában szerezte meg a főiskolai végzettségét, majd sok éven át dolgozott Üzbekisztánban, Tádzsikisztánban és Kazahsztánban. Húsz esztendőnél hosszabb ideje már annak» hogy megkezdtem e bonyolult és érdekes problémának a kidolgozását. Gyermekkoromat Kazahsztán aszályos sztyeppen és sivatagos területén töltöttem. Itt kevés a folyó, a tö, a víztároló, s ezért az emberek ősidőktől fogva aranyként értékelik a vizet. De hol vegyünk vizet, hogy életet vigyünk a napfényben gazdag, de csapadékban szegény terület-e? Szibéria folyói vízben igen gazdagok. Ha csak ránézünk a térképre, meggyőződünk arról, hogy a Szovjetunió legnagyobb folyói az ország északi részén vannak. Az Ob, a Jeniszej a Lena — ezek a hatalmas szibériai folyók, sűrű erdősrengetegen, puszta tundrákon, s részben az örök jég birodalmában folynak. Gigantikus vízkészletek ezek! De Sziberai nagy folyói, sajnos északra, az Északi-Jeges-tengerbe ömleneik. 2392 köbkilométer víz folyik a szibériai folyókból az óceánba, anélkül, hogy bárminemű hasznot hajtana. Ennek a vízmenynyiségnek a jelentőségéről akkor kapunk képet» ha elgondoljuk, hogy ez a Szovjetunió valamennyi folyója vízhozamának 60 százaléka. De mi lenne, ha a szibériai folyók hűs vizét Közép-Azsia forró pusztaságai felé irányítanák? Vízépítő mérnökiként működtem Közép-Azsiában, s így nagyon jól ismertem minden csepp víz értékét. Ezenfelül teljesen világos volt előttem, hogy bármennyire észszerűen használjuk is fel a Szir- Darja és az Amu-Darja vizét, ezek egymagukban nem elegendők a középázsiai térség öntözésére. Szibéria — ez a kulcsa a kara-kumi és kizil-kumi sivatag, az airalvideki és káspividéki sztyeppéken, egészen az Emba' és az Ural folyóig terülő sok' sok' millió hektár föld vízellátásának. Több éven át tanulmányoztam az ezt a problémát érintő irodalmat. S így kezdtem el dolgozni annak a bonyolult komplexumnak a tervén, amelyet most az „Ob—Jeniszej problémának” szoktak nevezni. A náci Németországnak a Szovjetunió ellen indított támadása arra kényszerített, hogy megszakítsam ezt a munkát. Utásztisztként bevonultam a hadseregbe. De a háború végén újult energiával kezdtem hozzá vázlataim és rajzaim elkészítésének folytatásához. 1948. februárjában készen voltak a terv körvonalai. Előadást tartottam a mérnökök és technikusok szövetségi tudományos társaságában, s először fejtettem ki nyilvánosan a terv alapjait. Javaslatom egyesek előtt fantasztikusnak» megváló' sfthatatlaJinak látszott. De kiváló szakemberek támogattál/ az elgondolást. Mi a lényege annak az elgondolásnak, mely a szibériai folyókat Közáp-Ázsia hőperzselte sivatagaiba akarja irányítani ? Javaslatom értelmében 78 méter magasságú gátat kell építeni az Ob folyón, az Irtis folyó torkolata alatt. A folyó szintje ennek következtében emelkedik, a víz óriási területet borít el, amely az Ob, Irtis és a Tobol folyók felső folyása felé terjed. A földkerekség eme legnagyobb jövendő víztárolójának területe 250 ezer négyzetkilométei, vagyis hétszer - akkora» mint az Azovi tenger. A mesterséges alsó' obi tenger eljut egszen a Turgaj'fensíkhoz» ahhoz a „kapuhoz”, mely dél felé elzárja az Ob útját. Ezt a „kaput” „feli kell tárni”: a Turgaj-fennsíkon 900 kilométer hosszú mesterséges csatornát kell építeni. Az alsó-obi tenger vize ezen a csatornán át dél felé özönlik. Majd utat tör magának a völgyeken, s ezen a szakaszon szinte egyáltalán nem igényel mesterséges szabályozást. Ezt követően átfolyik az Arai-tengeren, édesvizűvé teszi ezt, s utána az ősj folyók medrében eléri Kazahsztán és Közép-Azsia földiét. Én nagyjában megrajzoltam annak a 4000 km hosszú útnak a nyomvonalát, amelyet a szibériai víznek a déli pusztaságokig meg kell tennie. Ebből 1800 k.lométer tavakra, víztárolókra, s egyéb vízgyűjtőkre. 950 kilométer régi folyók medrére, 12 50 kilométer pedig mesterséges összekötőcsarornákra esik. Az északról délre vezetendő víz mennyiségének növelése végett a továbbiakban a Jeniszej vizét is beiktatja a terv ebbe a rendszerbe. A Jeniszejt 90 kilométer hosszú mesterséges csatorna köti majd össze az alsó-оЫ tengerrel. Az Ob és a Jeniszej vízzel látja el Közép'Ázsia sivatagjait» s táplálja azt a sok vízieirőművet, mely ezeken a folyókon, valamint az új víziút teljes hosszában és elágazásaiban keletkezik, Kiszámítottuk, hogy évenként 300 köbkilométert meghaladó vízmennyiségnek az aszályos vidékekre irányításával mintegy 25 millió hektár földet lehet öntözni. Ezenkívül vízzel lehet ellátni 30 — 35 millió hektár legelőt és rétet. Ez az így vízzel ellátott gigantikus terület meghaladja az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Egyiptom, Olaszország, Kanada és Ausztrália öntözött földjeinek területét együttvéve. A számítások azt mutatják, hogy Közép-Azsia és Kazahsztán mezőgazdasági termelése ötszörösére-hétszeresére növekedne. A sivatagok vízzel táplált földjén gyapot, cukorrépa, rizs, szőlő, guminövények, gabonakultúrák és déligyúmölcsök teremnek majd. A ma élettelen terület a termékenység és bőség tájává változik. Ennek a tervnek a megvalósításával újabb, mélyvizű közlekedési útvonal nyílik meg a Szovjetunióban. Ez a Kara-tengert a Káspi-tengerrel, s az alsóobi tengeren, a Jeniszejen és az angarai vízlépcsőn át a Bajkal-tóval köti össze. Az új hajózható víziút tengelyének hossza eléri a nyolcezer kilométert. Vizi artériák kötik majd össze az Uralt a kuznyecki medencével, Közép-Azsiával, Kazahsztánnal, s Szibériát az ország európai részével. A távoli Igaxkából hajón lehet majd Moszkvába utazni. Hajók közlekednek majd a mostani Kizil-Kum és Kara-Kum sivatag csatornáin. A grandiózus alsó-obi tenger létrejövetele, s sokmail iárd köbméter víznek az ősidőtől fogva aszályos és sivatagos vidékekre jutása előnyös hatást gyakorol majd mind Közép-Ázsia és Kazahsztán, mind Nyugat-Szibéria éghajlati viszonyaira. Enyhül a középázsiai éghajlat szélsőségesen kontinentális jellege. Eltűnik az évi és a napi hőmérsékletnek ezt a vidéket jellemző szélsősége. A levegő nedvessebbé, a tél enyhébbé válik Szibéria jelentős részén. A földművelés lehetségessé válik olyan földrajzi szélességi fokon is, ahol ezt eddig a rideg éghajlat lehetetlenné tette. Ezt a tervet is — éppen úgy» mint a most megva' lósuló hatalmas vízierőművek tervét — hazám és kormánya békés politikája sugallta. A terv heves vitákat váltott ki. Ezek eredményeképpen különböző irányú munkásságot folytató mérnökök és tudósok kapcsolódtak be a terv továb-A szovjet tudósok minden igyekezete arra irányul, hogy kutatásaikkal, tudományukkal előbbre vigyék a szovjet mezőgazdaság és állattenyésztés továbbfejlődését. A szibériai Tudományos Intézet állattenyésztéssel foglalkozó tudó-A gyapottermelés gondolata nem most merült fel először Magyarországon. A felszabadulás előtt nem terjedhetett el, mert nemcsak termelési akadályai voltak, hanem elsősorban és főleg a kapitalista gazdasági rendszer öncélú termelése gátolta. A gyapottermelés szerte a világon a tőkés társadalmi rendszerben csak ott terjedhetett el, ahol a természeti adottságokon felül nagyon olcsó munkaerő, (mint pl. a gyarmatokon) ahol a kapitalistáknak hatalmas kereseti lehetőségük volt a dolgozók kárára. Ma már a Szovjetunió segítségével Magyarországnak is megnyílt az alkalma a gyapottermelésre. A gyapot népgazdasági jelentősége szinte felmérhetetlen. A szálát fonállá dolgozzák fel. melyből a legkülönbözőbb textilanyagok készülnek. Ma már Magyarországon csaknem 50.000 hektáron termelne! gyapotot. A gyapotszedésben dolgozó! kimagasló eredménye egyre nő. A gyapotszedésben óriási előnyt jelentett ? szovjettapasztalatok átvétele: a többkötényes, két kézzel történő szedéssel nat 60—80 kiló szedési átlagot érnek el, dt nem ritkák a 100 kilón felüli eredmébi kidolgozásába. Tervemet megvitattuk a moszkvai elektrotechnikai főiskolán, valamint a Szovjetunió Tudományos Akadémiája termelési tényezőket tanulmányozó intézetének tudományos tanácsában. Vita keretében foglalkozott a tervvel a Tudományos Akadémia energetikai intézetének tudományos és kutató értekezlete is. Ezen a Szovjetunió különböző városaiból és kerületeiből Moszkvába érkezett szakemberek vettek részt. Meghallgattuk a tervvel kapcsolatban mind a fővárosi tudósok, mind Közép- Azsia, a Kaukázusodtól, Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia tudósainak és műszaki embereinek véleményét és kritikai megjegyzéseit is. A szövetségi földrajzi társaság moszkvai osztályában szintén vitát rendeztek. Ezernél több tudományos dolgozó — hidrotechnikai, hidrológiai, biokémiai, talajtani, földrajzi, klimatológiai szakember, a földrajz professzorai és földrajzszakos főiskolai hallgatók gyűltek össze az egyetem hatalmas termében. A résztvevőknek két változatot kellett megvitatniok a víznek az aszályos vidékekre való eljuttatására vonatkozóan: az én tervemet és A. Sulginak, a gazdaságtudományok doktorjelöltjének tervét. A. Sulgi terve értelmében létrejönne az ú. n. délszibériai folyó. Ez a terv abban különbözik az én tervemtől, hogy a Jeniszejnek, az Obnak és mellékfolyóinak felső folyásáról vezetné el a vizet. A vita három napon át tartott, a tudományos világ igen nagy érdeklődését váltotta ki/ sok értékes anya' got adott nekünk, akik ezen a bonyolult problémán dolgozunk. Javaslatomat a tudományos kutatóintézetekben, valamint a mérnökök társaságaiban történt ismertetése és sokoldalú megvitatása után a Szovjetunió villamos erőműinek minisztériumában a tudományos és műszaki tanács szakbizottsága bírálja el, s a tervezések és kutatások elvégzésére elfogadta. Rendelkezésre állnak már a kutatásra és a terv előkészítésére szükséges anyagi eszközök. Most sok mérnökkel együtt azok után a variánsok után kutatunk, melyek szerint el lehet juttatni a szibériai vizet Közép-Azsia és Kazahsztán vidékére, s ezek közül fogjuk kiválasztani azt, mely a népgazdaság érdekei szempontjából a legkedvezőbb. c mun'kák során még inkább meggyőződtem arról, hogy a szibériai víznek az aszályos pusztaságba juttatása a nem is távoli jövő valóságává válik. Nem vagyok már fiatalember, de meg vagyok győződve arról, hogy még meglátom, miként változnak át a középázsiai sivatagok a bőség vidékeivé. Ez az ember nagy győzelme lesz a természet erői fölött. sai, igen nagy eredményeket érnek el a kiváló tehenek nevelésében. A szibériai kolhozok és szovhozok ennek nyomán kiszélesítették sertés- és juh tenyésztésüket is. A Tudományos Intézet segítsége révén a keresztezés alkalmazásával sikerült finomgyapjú juhokhoz jutniok. A Tudományos Intézet tagjai közösen oldanak meg minden problémát, ebben az esetben újfajta, kitűnő fejőstehenet sikerült kinevelniük, melynek tejzsírtartalma magasan felülmúlja a közönséges fajtáét. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy Szovjetunióban a tudósok a kolhozok és a szovhozok dolgozóival együtt dolgoznak és állandó szoros kapcsolatot tartanak fenn egymásközt. nyék sem. A „gyapotszedés mestere“ címet azok a dolgozók kapják meg, aldk november 7-ig a gyapotszedési idényben legalább 1000 kiló gyapotot szednek. így bizonyosodik be a Szovjet agroúológia győzelme s igaz is, mert a földnűves igazi eltartója és táplálója nem a cold, hanem a növény; a földművelés rra szolgál, hogy felszabadítsa a növényt a zsarnokságától. Kiegészítésül: a íövényt a haladó agrobiológia segítségével a népek jóléte érdekében kívánja :uttatni, szerte az egész világon a szovjettudomány. HÍREK a népi demokratikus országokból KÍNA Tíz nap alatt 20 km-es nehéz vasútvonal készült el. Tíz nap alatt elkészült a Tiensuj-Lancs au közötti vasútvonal 20 km-es nehéz szakasza, és azonnal megindult a vasúti forgalom. A vasútépítő munkások a húszkilométeres szakasz vágányfektetési munkáját még nemzeti ünnepük előtt készítették el. A vasútvonalnak nagy jelentősége van, mert rajta keresztül Északnyugat-Kína gazdag természeti kincsei hozzáférhetővé válnak az ország többi része számára. LENGYELORSZÁG Épül Lengyelország legnagyobb vegyiipar kombinátja A lengyel hatéves terv keretében az alsósziléziai Kedzierzyn-ben nagy vegyiipari kombinát épül. Az üzem műtrágya termelése többszörösen túlszárnyalja majd a moscicei gyárét, amely jelenleg Lengyelország legnagyobb műtrágya-termelő üzeme. A közeljövőben mintegy tízezer tonna súlyú korszerű vegyiipari gépet szerelnek fel. A kormány gondoskodik az új üzem jövendő szakembereiről is: jelenleg 16 tanfolyamon 600 segédmunkás sajátítja el a vegyiipari szakmát, ALBANIA Az idén már kilencszerannyi villanyáramot fejlesztenek Albániában, mint 1938-ban. Az albán népi kormány a felszabadulás óta nagy eredményeket ért el az energiatermelés fejlesztésében. A múltban még az albán városok nagy része is villany nélkül volt. A népi demokratikus rendszer minden várost és falut ellátott már árammal. Az energiatermelés évről-évre növekszik, 1938-hoz viszonyítva ez évben már kilencszerannyi villanyáramot fejlesztenek. A Leninről elnevezett vizierőművet ez év novemberében helyezik üzembe. Ez az erőmű szolgáltatja majd Tirana, sok falu és a Sztálinról elnevezett hatalmas textilkombinát villanyáram szükségletét. A villanyáram 1938-hoz képest 36 százalék-1"'! olcsóbb. ROMANIA Mezőgazdaságban és iparban egyaránt folyik a munkaverseny A Román népköztársaság dolgozói lázasan készülődnek november 7. köszöntésére. A nagyváradi fütőház munkásai, a munka tervet teljesítették és összesen 756.000 lejt takarítottak meg. A Zsiec- Lónya bányában pedig, már egyes csoportok 1952-re dolgoznak. Jelentős eredményeket értek el a Solidaritatea cipőgyár munkásai is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy a terven felül 71.000 pár cipőt gyártanak. Eddig már az előirányzott terven felül 64.454 párat készítettek. Nem maradnak alul a terv teljesítésében a román földművesek sem, kik kollektív munkát fejtenek ki a mezőgazdaságban. A décsihegyi „Dózsa György“ kollektív gazdaság tagjai igen szép eredményeket értek el már eddig is és munkateljesítményüket továbbra is fokozni kívánják. Kötelezettség vállalásuk azt mutatja, hogy az őszimunkálatokat október 20-án befejezték és minden remény meg van, hogy ezt a kötelezettségüket a mélyszántásnál is teljesítsék, mert eddig több mint 50 hektárt szántottak már föl. A közeli hetekben tartják meg első kongresszusukat a román gazdaságok élmunkásai. Ez a kongresszus alkalom lesz arra, hogy a kölcsönös tapasztalataikat az élmunkások egymásközt kicseréljék és ezáltal járulnak hozzá a közös gazdálkodások megszilárdításához. A Szovjet Aliattudomány Intézet tudósai segítik a sovehozok, kolchozok földműveseit A „gyapotszedés mestere" címet kapták a gyapotszedésben kiemelkedő felésífményt elért dolgozok Magyarországon
