Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-10-21 / 42. szám
s Cmh'dßidMtmm 195í. október 2Í. ■я*. Sztálin elvtárs nyilatkozata komoly figyelmeztetés az imperialisták felé '» A nyilatkozat nemzetközi visszhangja Ä Szovjetunió válaszjegyzéke az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányaihoz az oiasz békeszerződés felülvizsgálása ügyében Sztálin elvtárs nagyjelentőségű nyilatkozatával a világ valamennyi számottevő lapja foglalkozik. Számos lap a nyilatkozat mellett közli Sztálin elvtárs fényképét is. A dolgozók szerte a világon röpgyűléseken vitatták meg a nyilatkozatot és fejezték ki ragaszkodásukat és szeretetüket a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. LENGYELORSZÁG A lengyel bányászok röpgyűléseken beszélik meg a nyilatkozatot. Wladyszlaw Lukaszak lengyel bányász, az „Eminenja“ bánya dolgozója, amikor értesült Sztálin elvtárs nyilatkozatáról, ezeket mondotta: ,,Nem akarunk háborút. Mindannyian érezzük, hogy a Szovjetunióban történt atomrobbanás gondolkodásra készteti a háborús uszítókat háborús terveiket illetőleg“. A Glos Pracy így ír Sztálin elvtárs nyilatkozatáról: „Sztálin szavai egyszerűek, Sztálin szavai nyugodtak, Sztálin szavai a Szovjetunió következetes békepolitikáját juttatják'kifejezésre, tanúskodnak a Szovjetunió erejéről, amellyel őrt áll a béke arcvonalán“. ROMÁNIA A bukaresti rádió különadásában kommentálta Sztálin elvtárs nyilatkozatát: „Sztálin az egész világ előtt leleplezte az amerikai és angol imperialisták véres politikáját, aljas céljait“. Ezután rámutat, hogy az atomfegyverre vonat-, kozó sztálini szavak újabb ösztönző erőként hatnak a békeharcosok küzdelmére, újra felhívnak arra, hogy a népek kezükbe vegyék a béke ügyét és végig kitartsanak mellette. BULGARIA A Rabotnicseszko Delo hétfői száma vezércikkben foglalkozik a történelmi jelentőségű nyilatkozattal: „Sztálin elvtárs komoly figyelmeztetést intézett az önmagukról megfeledkezett imperialisták felé — írja a lap — akik a közelmúlt kudarccal ellenére az atomfegyverrel elérhető gyors győzelem hitében rángatták magukat“. ALBANIA Egész Albániában nagy lelkesedéssel fogadták Sztálin elvtárs nyilatkozatát. A Sztálin textilművek hőelektromos központjának építkezésén dolgozó Fetahu brigádvezető, miután hangszórón meghallgatta Sztálin elvtárs nyilatkozatát, ezt mondta: „Nagyon erősek vagyunk. Erősek vagyunk, mert a Szovjetunió bátorít éš vezet bennünket“. „Sztálin elvtárs nyilatkozata — mondotta Dimiter Handzsari munkás — óriási ösztönzést ad számunkra. Jobb és több munkára mozgósít, hogy teljesítsük és túlteljesítsük az Albán Munka-TRUMAN: Vigye ezt vissza a raktárba és hozzon valami olyat, ami nincs a Szovjetunióban. párt megalakításának 10. évfordulójára vállalt felajánlásainkat“. NEMET DEMOKRATIKUS ■* köztársaság A Berlin demokratikus övezetében megjelenő Rundschau am Montag című hétfői lap nemzetközi szemléjében ezeket írja: „Aki az atomfegyverek előállításának betiltását követeli, az semmiesetre sem akar háborút. A német és a szovjet nép összefogása, Sztálin elvtárs kijelentése szerint, biztosítja Európa békéjét s ennek felismerése egyre nagyobb tért hódít a békeszerető német hazafiak körében“. FRANCIAORSZÁG Hasábos cikkekben méltatja az egész francia sajtó Sztálin elvtárs nyilatkozatának jelentőségét. A l’Humanité vezércikkében a többi között ezeket írja: „Akkor, amikor Hitler után most Truman fenyegetőzik, „csodafegyverekkel“, Sztálin olyan természetű fegyverekkel is rendelkezik, amilyenek sohasem lesznek a népek ellenségeinek birtokában. Ezek a fegyverek például a Szovjetunió népeinek ragaszkodása a szocializmus vívmányaihoz, bizonyosságuk a kommunizmus végső győzelmében. E fegyverek közé tartozik a békére vágyó népek rendíthetetlen ragaszkodása és hálája a szocializmus országa iránt Százmilliós tömegek mondanak ismét köszönetét Sztálinnak, arra kötelezve magukat, hogy újabb békealáírások ezreit gyűjtik majd össze“. BELGIUM A Drapeau Rouge október 8-án első oldalon közölte a nyilatkozatot, s cikkében hangsúlyozta: „Mivel a gonosztevők hidegvérűen kijelentik, hogy a lakosságnak atomfegyver segítségével történő megsemmisítése útján meg akarják hódítani a világot, Sztálin újból figyelmezteti őket: ilyen fenyegetés láttára a Szovjetunió nem maradhat fegyvertelenül és az agresszort teljes fegyverzetben fogadja“. ANGLIA A Daily Worker cikkében hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió már öt év óta küzd az atombomba betiltásáért, a nyugati hatalmak azonban rendszeresen akadályokat gördítenek az ilyen irányú erőfeszítések útjába. Az atomenergia „ellenőrzésére“ vonatkozó hirhedt Baruch-tervről szólva a lap megállapítja, hogy míg a terv értelmében minden más ország számára, tilos lenne az atombomba előállítása, Amerikának továbbra is joga lenne atombombák gyártásra, atombombakészletek létesítésére. Ez csalás, amely az amerikai atombombamonopóliumot akarja biztosítani. — Tessék! Ez egy munkanélküli a sokmillió közül. Ez nincs a Szovjetunióban! De Gasperi olasz külügyminiszter beleegyezett abba, hogy az amerikaiak felfegyverezzék és továbbra is megszállják Japánt. Továbbá saját nevében jóváhagyta a Nyugat-Németország, valamint a Wehrmacht újjáépítését is, ami által merényletet követett el Olaszország nemzeti érdekei ellen, sőt még beleegyezett abba is, hogy az országot még nagyobb fegyverkezési terhekkel sújtsák. Lényegében tehát újabb nagy lépést tett ama háború felé, amelyben az amerikaiak az olaszoknak is az ágyútöltelék szerepét játszák. Ennek megakadályozására a szovjet kormány jegyzéket nyújtott át válaszképpen az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányainak közös nyilatlatkozatára. A jegyzék leszögezi, hogy a nyugati kormánykörök Olaszországot az agresszív Atlanti Tömb érdekeiben akarják felhasználni. Még jobban megvilágítja a helyzetet az a világos tény, hogy Olaszország olyan kötelezettséget vállalt, amikor belépett az agresszív északatlanti tömbbe, amelyek homlokegyenest ellent mondanak a megkötött E G Y I A Közel- és Közép-Kelet amely három kontinens, Európa, Afrika és Ázsia találkozópontján terül el. a háborús gyújtogatok terveiben, mint szovjetellenes hídfő, ágyutöltelék- és nyersanyagszállító-forrás szerepel. E hídfő fontos pontján, Afrika északkeleti sarkán fekszik Egyiptom, amely a Szuezicsatornával együtt a legfontocabb sztratégiai pont az ‘Európából Indiába vezető hosszú úton. Területe akkora, mint Spanyolországé. Az országon keresztülhömpölyög a világ második leghoszszab folyója, a Nílus. Területének több mint kilenctizedrésze kopár sivatag és mindössze a Nilusvölgy (az ország területének 4 százaléka') művelhető. Egyiptommal földrajzi és gazdasági egységet alkot a Nilus-völgy déli része: Szudán. Szudán területe négyszer akkora, mint Franciaországé. Egyiptomban 19 millió, Szudánban mintegy 7 millió ember él. Az ország története évszázadok óta — harc a külföldi hódítók ellen. 1517-től a múlt század elejéig török fennhatóság alatt volt, majd csakhamar megkezdődött az angol tőke térhódítása. A befektetéseket é> kölcsönöket egyre erősödő politikai ellenőrzés követte. A Szuezi-csatoriia felépítése után különösen fontossá vált Anglia számára a teljes egyeduralom biztosítása Pigyiptom felett. 1875-ben Disraeli angol miniszterelnök nevetségesen olcsó áron megszerezte a csatorna részvénytöbbségét a csődbejutott egyiptomi alkirálytoi. A Szuezi-csatorna megkaparmtása a brit imperializmus egyik leggyümölcsözőbb vállalkozása lett: 1920-ra már a részvények megvásárlására fordított összeg nyolcszorosára térült vissza. 1882-ben az angol hadsereg megszállta Egyiptomot, 1899-ben pedig Szudánt. amely névlegesen Anglia és Egyiptom közös uralma alá került, a valóságban azonban mind a mai napig angol gyarmat, amelynek élén angol főkormányzó áll. 1922-ben az egyiptomi nép imperialistaellenes megmozdulásai arra kényszerítették az angol kormányt, hogy „független államnak’* nyilvánítsa Egyiptomot. Ténylegesen azonban a közlekedés, a hadsereg, a külföldi érdekeltségek továbbra is teljesen angol fennhatóság alatr maradtak. A megszállást az 1936-ban Egyiptomra kényszerített húszéves szerződés „törvényesítette", amely jogot adott az angol kormánynak, hogy csapatokat és támaszpontokat tartson Egyipomban. Egyiptom gazdag ország A Nílus völyye a világ egyik legtermékenyebb területe, ahol évenként háromszor aratnak. Itt termesztik a világ egyik legjobb minőségű gyapotfajtáját. A fold mélyében hatalmas feltáratlan olajkészletek, mangánérc és vas található. A gyapot, a nyersanyagok, a termékeny (öld, az évi 1,800.000 tonna olajtermelés azonban nem az egyiptomi népé, hanem a külföldi imperialistáké. Az angol tőke kezében vannak a bankok, az ültetvények, a vasútvonalak. Mindez hatalmas jövedelmet biztosít az angol gyarmatosítók számára — de a legnagyobb nyomort jelenti az egyiptomi népnek. A mezőgazdaság nem féjiődjk, a vetésterület ma is ugyanakkora, mint a múlt század elején volt, holott a lakosság az utóbb, három évtizedben mintegy három millióval növekedett. békeszerződéssel és veszélyeztetik a békét. A szovjet kormány attól a kívánságtól vezérelve, hogy Olaszország egyenjogú országgá váljék, kijelenti, nincsenek ellenvetései az olasz békeszerződés felülvizsgálásával, a békeszerződésben megállapított korlátozások felülvizsgálásával és Olaszországnak az ENSZ-bc történő felvételével szemben azzal a feltétellel, hogy hasonló módon felülvizsgálják a Bulgáriával, Magyarországgal, Finnországgal és Romániával kötött békeszerződéseket és felvételüket az ENSZ-be, amely államok a háború folyamán ugyanolyan helyzetben voltak, mint Olaszország. Tekintettel erre, a szovjet kormány a béke fenntartása és megszilárdítása érdekeitől vezetve kijelenti, hogy csak abban az esetben járulhat hozzá az olasz békeszerződés felülvizsgálásához és az abban foglalt idevonatkozó korlátozások megszüntetéséhez, ha Olaszország kilép az agresszív északatlanti tömbből és nem engedi meg, hogy területén idegen államoknak katonai támaszpontjai és fegyveres erői legyenek. РТОМ Az egyiptomi ipar — noha fejlettebb a többi középkeleti országokénál — elmaradott. Az angol tőkések gondosan ügyeltek arra, hogy az angol ipartól való függőségét fenntartsák és fejlődését főleg a nyersanyagkitermelésre, valamint néhány könnyűipari ágra korlátozzák. Az ipari munkások száma ugyan a második világháború alatt több mint háromnegyed millióra emelkedett, de a háború óta újra megindult az ipar zsugorodása. Az egyiptomi tömegeket kettős kizsákmányolás szipolyozza. Belőlük élősködik a külföldi tőke, amely 300—400 százalékos hasznot vág zsebre, valamint az egyiptomi nagybirtokosok és nagyburzsoázia. A káirói és alexandriai luxusvilláktól és üzleti negyedektől néhány méterre tízezrek tengődnek a sáros agyagviskókban, a földbe ásott gödrökben, a rongyokból é* benzines kannákból összetákolt kunyhókban. 105 földbirtokos annyi föld tulajdonosok fele. Példátlan nyomorban élnek az ipari munkások. Naponta 10— 13 órát. dolgoznak, bérük még a puszta létre sem elegendő. Midnermél meggyőzőbben bizonyítja ezt, hogy a férfiak átlagos életkora a világon itt a legalacsonyabb, 31 év, a nőké pedig 36 év. A gyermekhalálozás itt a legmagasabb. Minden száz gyermek közül tizenhat meghal, Pusztít és százezers/ámra szedi áldozatait a trachoma, a tüdőbaj, a vérbaj, a malária. A munkásosztály vezetésével kialakuló imperialistaellenes egységfront a legszélesebb tömegekre terjed ki. Az egyiptomi nép erőt és bíztatást merít a Szovjetunió vezette béketábor győzelmes építőmunkájából, állandó erőnövekedéséből és megnövekedett bárói elszántsággal küzd az imperialista befolyás végleges felszámolásáért. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Kiadóhivatal és expedíció: Bratislava, Štúrova 6. — Telefon: 274 03. — Szerkesztőség: Bratislava, Križková 7. — Telefon: 321-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „OráČ” lap és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyomda, Bratislava. Ul. Nár. povstanie 41. — Irányító postahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100.— Kčs, félévre 50.— Kčs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz. 1750 OPU Ba 2. 1950/Si.
