Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-10-28 / 43. szám

EFSz-einkben végefelé közeledik a cukorrépa kiszedése Fokozni keli az éberséget a kulákok elleni harcban Dolgozó földműveseink a párt irányításával már sok értékes tapasztalatot szereztek a kulákok elleni harcban. A szabotáló es felforgató kulákok elleni harcban főleg a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának februári ülése óta jutottunk előre. A lenini-sztálini tanítással felvértezve legin­kább falusi párttagjaink tanulták meg helyesen lát­ni és a kis- és középparasztók tömegeivel együtt le­leplezni a kulákok igazi arcát, azokét a kulákokét, akik Lenin elvtárs jellemzése szerint a legbrutáli­­sabb, legocsmányabb és legelvadultabb kizsákmányo­lok. Hála a Csehszlovákiai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága határozatának, sok Egységes Föld­műves Szövetkezetünk már megszabadult ezektől a halálos ellenségeitől, .sok községben megtanulták megalkuvás nélkül leleplezni és Megbüntetni a ku­lákok szabotálását. De az utolsó hónapok tapasztalatai, elsősorban az aratás és gabonabeszolgáltatás idejéből, újból kézzel­foghatóan meggyőzték falusi párttagjainkat és funk­cionáriusainkat, szövetkezeti tagjainkat, valamint a kis- és középparasztok tömegeit, hogy a falusi ku­­lák személyében milyen megátalkodott ellenség áll velük szemben, meggyőzték arról, hogy ez az ellen­ség milyen konokul és kitartóan kísérli meg hátrál­tatni és rombolni haladásunkat, további fejlődésün­ket és a szocializmus kiépítését falvainkban. Ezek a tapasztalatok arra ösztökélnek bennünket, hogy a kulákok ellen sokkal rendszeresebben, sokkal ki­tartóbban és szivósabban harcoljunk, mint eddig tettük. Szövetkezeti mozgalmunk egész eddigi fejlődése arra tanít minket, hogy a kulákok minden eszköz­zel törekednek meggátolni az Egységes Földműves Szövetkezetek megalapítását. Ha pedig ez nem si­kerül nekik, igyekeznek bejutni a szövetkezetbe, hogy kártékonyán belülről romboljanak. Sok EFSz­­ben már meggyőződtek arról, hogy a kulák, aki az F.FSz „barátjának” az álarcában csempészte be ma­gát a szövetkezetbe, végül is mint annak legnagyobb kártevője leplezte le önmagát. Sok példánk van arra is, hogy a kulákok miként törekedtek fékezni az EFSz-ek kifejlődését és hogy később hogyan zárták ki őket az EFSz-ből a szövet­kezet tagjai. így járt el a galántai járásban lévő horné salibi egységes szövetkezet. A kulákoknak az EFSz-ből való kizárása után a szövetkezet eredmé­­nyese'n kezdett dolgozni, a tagok körében a munka­morál megjavult. De más is történt. Horné Saliby községben amikor látták a szövetkezeti tagok ered­ményét, 50 kis- és középparaszt lépett be a szövet­kezetbe. A nagymegyeri járásban lévő Csicsó köz­­sfg EFSz-én is nagyot lendített a kulákoknak a szö­vetkezetből való kizárása. Sok példa van arra, hogy az EFSz-ek hogyan sza­badultak meg megátalkodott ellenségeiktől és kár­tevőiktől. De vannak még szövetkezeti tagok, akik azt hiszik, hogy az „ő” kulákjaik „jó” szövetkezeti tagok, ak;k azt állítják, hogy az „ő" kulákjaik más­milyenek, mint a többiek. Az ögyallai járásban lévő Hsa község szövetkezeti tagjainak- szintén van ilyen „jó’ kulákjuk a 40 hektáros Magyar András szemé­lyeben. A szövetkezeti tagok közül néhányan talán elfelejtették, hogy Magyar András valamikor hogy „tartotta el” őket, amikor sokan közülük csaknem ingyen tartoztak megművelni a földjét, amikor nem is oly régen, másnak nem is hívta őket, mint nyo­morultaknak, akiknek sorsa csupán az ő „jóságától” függött. A kulákok eHen engesztelhetetlenül harcolni el­sősorban legszentebb feladata a párt szerveinek és valamennyi kommunistának. Pártunk járási bízott ságainak kell irányítaniok az alapszervezeteket, hogy rendszeresen világosítsák fel a tagokat, hogy a ku­lákok a munkásosztály, valamint a kis- és közép­parasztok halálos ellenségei, hogy a kulákoknak nem szabad belépniök az EFSz-be, ha pedig valahol ez megtörtént, példákkal bizonyítsák be a becsületes szövetkezeti tagok tömegeinek, hogy a kulákok nem valók a szövetkezetbe. Az viszont hiba lenne, ha a kuIákokat a szövet­kezetekből csak kizárnók és nem törődnénk azzal, hogy hogyan teljesítik termelési és beszolgáltatási kötelezettségeiket gazdasági életünkben Száz példa tanúskodik arról, hogy a kulákoknak nincs meg a tervezett marhaállománya, sem bevetett területe, így aztán természetes, hogy nem teljesítik a marha- és gabonabeszolgáltatást. Mindezt főleg most, az őszi munkák idején kell szem előtt tartanunk, amikor a kulákok ismét meg­kísérlik szabotálni a termelési tervet, „vetőmag­hiány” címén halasztgatják a vetést, általában meg­kísérlik felborítani a vetési tervet, a földet nem művelik meg lelkiismeretesen stb. Csírájában kell elfojtani szabotálásukat, —- ez. a parancs a párt min­den helyi szervezete részére és minden helyi. nem­zeti bizottság részére. . Hány kidák nem teljesítette ebben az évben a gabonabeszolgáltatást! A kassai járásban lévő Keh­­nec községben Jozef Koran kulák 180 métermázsa gabona helyett csak 20 métermázsát szolgáltatott be. Ugyanebben a községben Imrich Hamarský 205 métermázsa helyett csak 49 métermázsát, szolgálta­tott be. A kassai járás kulákjai dolgozó népünknek több mint 70 vagon gabonával adósok. A párkányi járás Ebed községben Laca kulák szintén nem tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének, ehelyett a padlásán elrejtett 50 métermázsa gabonát és 10 métermázsa lisztet. És hány olyan szabotáló van Köztársaságunkban, mint Laca, Koran és Hamarský! A párt és népi közigazgatás szerveinek kötelessége, hogy a kis- és középparasztok segítségével bátran leleplezze és már csírájában elfojtsa és büntesse a kulákok hasonló bűnös tevékenységét, mintahogy azt tették a párkányi járás népi közigazgatás szervei Laca kulák esetében. Nem lehet megengedni, hogy a kulákok közül csak egy is büntetlenül sérthesse meg köztársaságunk törvényeit! Falvainkban kiéleződik az osztályharc. Ez a fej­lődés kérlelhetetlen törvénye. Sztálin elvtárs arra tanít minket, hogy a történelemben eddig még nem fordult elő, hogy a haldokló osztályok önszántukból távoztak volna az élet színpadjáról. Ez teljes egé­szében vonatkozik a kulákokra is. Pártunk és já­rási bizottságaink, valamint a helyi szervek köte­lessége, hogy ebben az élesedő osztályharcban szi­lárdan álljanak a dolgozók élén, a kis és középpa­­raszttömegek élén, hogy ebben a harcban jó és megbízható vezetői legyenek. Ma az a kötelésségünk, hogy a kulákokat hátra­szorítsuk. korlátozzuk és politikailag elszigeteljük. Mit jelent a gyakorlatban a kulákok hátraszorítása és korlátozása.' Ez azt jelenti, hogy köztársaságunk törvényeivel összhangban lehetetlenné tesszük nekik, hogy a munkaerőket továbbra is kizsákmányolhas­sák, korlatokat szabunk nekik, hogy továbbra is gazdagodhassanak a dolgozó nép rovására, a kis- és középparasztók rovására. És mit jelent a minden­­napi gyakorlati életben a politikai elszigetelés? Ez azt jelenti, hogy a kis és középparasztók tömegei előtt leleplezzük a kulákok igazi arcát, példákkal mutatunk rá spekulációikra, hogy hogyan akarnak hasznot húzni a dolgozó parasztok rovására, rámu­tatunk aljas és gonosz szándékaikra és ellenséges viszonyukra a dolgozó neppel szemben, — szóval, hogy befolyása alól kivonjuk a kis- és középparasz­­tot, hogy természetes válaszfalat teremtünk a dol­gozó parasztok tömegei és a kizsákmányoló kulá­kok csoportja között. Itt nincs szó és nem is lehet szó valamilyen egy­szeri adminisztrációs esetről. Ez összetett, sokáig, tartó folyamat, amely a valódi bolseviki türelmet és szívósságot kívánja meg. De a cél, amely élőt tünk lebeg eben a harcban, — az utolsó és legszá­mottevőbb kapitalista osztálynak az eltávolítása, — megérdemli, hogy mindnyájan, minden egyes funk­cionárius és párttag, mindennap olthatatlan lelkese­déssel törekedjünk elérni. (A PRAVDA vezércikke nyomán.) Versenybe az őszi munkálatok sikeres befejezéséért és a cukorrépa betakarításáért Az őszimunkálatok és a cukorrépa kiszedése mezőgazdaságunk Jelenlegi legnagyobb munkálatait képezik. A vetés idejében való elvégzésétől jövő évi gabonatermésünk függ, a cukorrépa kiszedése pedig alapja közellátásunknak és ipari nyersanyagunk egyik fő kelléke. Éppen azért kell, hogy EFSz-eink, álla­mi gazdaságaink és a szövetkezeten még kívülálló magángazdálkodók minden szükséges lépést tegyenek meg, különösen azokon a helyeken, ahol lemaradás észlelhető, hogy az őszivetés és a cukorrépa, valamint a mélyszántás munkála­tai mennél gyorsabb ütemben haladjanak és mennél előbb befejeződjenek. A Földművelésügyi Megbízotti Hiva­tal legújabb jelentése szerint az őszi­­munkálatoknál a legjobb eredményeket Pezinok. Szered, Trencsén, Dumszerda­­hely, Nagytapolcsány, Trencsénbán, Partizánske, Selmecbánya, Zólyom. Űj- Bánya, Brezno, és a Szepsi járások ér­ték el. Ennek ellenére nem kielégítő az eredmény és elmaradnak az őszimunká­latok elvégzésével az alábbi járások: Nagyszombat, Senica, Szakolca. Malac­ka, Komárom, Ögyalla, Léva, Érsekúj­vár, Kékkő; Losonc, Fülek, Rimaszom­bat és még több járás. Feltétlen szükséges, hogy a Párt Já­rási Bizottságai az elmaradással ‘oda­­adóan foglalkozzanak és járjanak el úgy, hogy a lemaradást hozzák helyre minden őszimunkánál. Nem kielégítő a kukorica és a burgonya fölvásárlása sem. Az utóbbi két nap alatt 1.06%-kal a kukoricáé pedig nem egész 1 %-kal növekedett. A kukorica fölvásárlásnál a nyitrai kerület 91.5 százalékkal vezet, míg Besztercebányai kerület 63.1 száza­lékkal az utolsó helyen van. A szlová­kiai kerületekben 80.2 százalék a kuko­rica fölvásárlása. Ez a szám távolról sem kielégítő, már csak azért nem, mi­vel a kukorica törése országos viszony­latban már a végéhez közeledik. Az őszi vetések mellett minden fi­gyelmünket a cukorrépa betakarítására fordítsuk. A cukorrépa betakarításánál jó példával jár elől a szelőcei szövetke­zet ahol bevezették a kétváltást, úgy­hogy a traktorok éjjel-nappal szállítják a répát a vasútra. A cukorrépakiszedé­sénél kitűnik Molnár Imre, Pásztor Fe­renc, Kuruc András és még többen, akik két és fél három munkaegységet is elérnek egy nap alatt. Ennek nyomda­­kain Nánán az állami birtok is jól ha­lad, ahol szintén nagy iramban folyik a •cukorrépa elszállítása, majd Bélán a párkányi járásban értek el szép ered­ményeket a cukorrépa betakarításánál. Azzal tiszteljük meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékét, hogy időben végezzük el az őszi mezőgazdasági munkákat Az ipolyszécsénkei volt grófi földeken ezelőtt, nem is olyan régen, véres verej­tékkel keresték meg sovány kenyerüket a falu dolgozói. Ma a III. típus alapján gazdálkodik ezen földeken az EFSz 90 tagja. A falu dolgozói a kis- és középgazdák tudják, hogy a 34 évvel ezelőtt a világ egyhatodán végbemenő Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének kö­szönthetjük mi is, hogy az elnyomás alól fölszabadulva, építhetjük élj és szebb jövőnket. Ma hangyaszorgalom­mal folynak nálunk az őszi mezőgazda­­sági munkák. Mi, szövetkezeti tagok tudjuk, hbgy azzal tiszteljük meg leg­jobban a közeledő Nagy Októberi For­radalom 34. évfordulóját, ha előre né­zünk és szorgalmas munkánkkal időben végezzük el az őszi munkákat és vele előkészítjük a jövőévi bő termés alap­jait. Az őszi vetési terv alapján 112 ha-t kell elvetni. Ebből október 17-én elve­tettünk 15.5 ha őszi árpát. 20 ha rozsot, 5 ha őszi lendeket rozzsal és 42 ha őszi árpát. Őszi vetési terveinket azonban módo­sítani kell, mivel napról napra újabb szorgalmas földművesekkel erősödik Egységes Földműves Szövetkezetünk, akik a jobb életet jelentő szövetkezeti gazdálkodást választva elhatározzák, hogy velünk együtt építik a szebb szo­cialista jövőt. Az újonnan belépő tagok közül ki kell emelnünk Molnár Sándor és Gyu­­r i c a János tagjainkat, akik a belépé­sük első napjától munkájukkal példa­mutatóan járnak elől Az Egységes Földműves Szövetkezet tagjai tudják, hogy a magasabb termés­hozamokat a szövetkezeti tagok több jö­vedelmét az életszínvonal emelkedését csakis a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás útján, jól szervezett munkával ér­hetjük el. Szövetkezetünk eddig elért eredmé­nyei meg fogják győzni a szövetkezeten kívülálló kis- és középgazdákat is a mi ütünk helyességéről és csatlakozni fog­nak hozzánk, hogy kéz a kézben halad­hassunk előre a falu szocialista fölépíté­sében. Mi pedig ígérjük, hogy jövőbeni munkánkban, a szocializmus jobb életé­nek építésében mindig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében fo­gunk eljárni. Szebellai János Ip olysz é csényke Hogyan teljesítik a tervet az állami traktorállomások két műszakban? Bratislava (TPP) — Az állami fcraktorállo­mások őszi munkatervének jó teljesítése attól függ, hogy a traktorosok két műszakban dolgoznak-e. Egyes traktorállomásoik, főleg a bratislavai és nyi­trai kerületben, traktoraik jelentős százalékával a második műszakba is bekapcsolódtak, sok traktor­állomás azonban nem dolgozik két műszakban és emiatt elmarad a terv teljesítésében. Az október 18-i állapotnak megfelelően egész Szlovákia területén az állami traktorállomások gé­peinek csupán 15 százaléka dolgozott két műszak­ban. Második műszakban a legtöbb traktor a brati­­slavai kerületben dolgozott, mégpedig 21.62 száza­lék, a nyitrai kerület traktor állomásainak gépei kö­zül 21.50% a besztercebányai kerület traktorai kö­zül predig 12.74% dolgozott két műszakban. A zsol­nai kerület traktorai közül az okt. 18-i állapotnak megfelelően csupán egy százalék dolgozott második műszakban is. Két miiszakban legjobban dolgozó traktorállomások % A traktorállomáa igazgatói» Nemesolcsa 48.54 Novelinka Galánta 34.38 Ondreák Csallóközcsü'törtök 31.11 Očovský Vágsellyc 47 Kesely Ögyalla 41.2 Rosival Sáró 34.57 luhász Losonc 37.93 Gabina Felsőszemere 29.49 Molnár Zólyom 16.3 Cserňanský Szepsi 14.28 Veles • Bárca 12.62 Karika Gálszécs 11.63 Stach Királyhelmec 10.72 Boda Nagymihály 30.26 Aray Homonna 11.9 Benko Holies 2.63 Irsa Melsőc 2.04 Bulko Szenice _ Brožek Örmény 2.24 Chmelárová Arancosmarót 5.38 Mihálík Köbölkút 9.09 Tóth A besztercebányai, kassai és eperjesi kerület töb­bi traktorállomásai -— az október 18-i állapotnak megfelelően — nem dolgoztak két műszakban. И. évfolyam 43. szám. Bratislava, 1951. okt. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents