Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-03-11 / 10. szám

1 N tó szükségleteinek, óhajainak és kri­tikáinak tolmácsolói a termelés felé, míg másrészt a termelés aktív mun­katársai a termelési terv felépítésé­nél, a nyersanyagok bevásárlásánál, az áru megfelelő előállításánál és az áru minőségének emelésénél. A ke­reskedelmi hálózat, — amint azt Mi­­kojan elvtárs megállapította — tulaj­donképpen nem más, mint gazdasági életünk vérkeringésének hálózata. S ennek a hálózatnak az a feladata, hogy szüntelenül, egyenletesen és akadálytalanul juttassa el az árut fo­gyasztóinkhoz. Fogyasztási Szövetkezeteink első­rangú feladatai közé tartozik jelen­leg a békéért folytatott küzdelem is, ami nemcsak a Kommunista Párt, hanem minden dolgozó ügye. Ez a küzdelem a dolgozó nép legszélesebb rétegeinek legsajátosabb érdekeiből ered s éppen ezért a Kommunista Párt mellett a dolgozó nép tömeg­szervezeteinek is jelentős rész jut ki a béke érdekében viselt harcból. A Kommunista Párt a tömegszerve­zetek révén tartja fenn kapcsolatait a pártonkívüli dolgozókkal, a szocia­lizmus építőivel s a béke védőivel. A fogyasztási szövetkezetek egyikét képezik azoknak a szervezeteknek, amelyek a szocializmus építését és a béke biztosítását erőteljes mun­kával segítik elő s emellett tagjaikat állandó készenlétben tartják a béke megbontóinak üzelmeivel szemben. Szükség van arra is, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek vezetői egyre tágabb keretek között mélyítsék el marxista-leninista ismereteiket ön­álló tanulmányozás Útján. Mindenek előtt a népi demokrácia és szocializ­mus gazdaságtanát kell tanulmá­­nj'ozniok különös tekintettel a szov­jet fogyasztási szövetkezetek tapasz­talataira. Ezek a tanulmányok alap­vető módon segítik elő, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek a szocializ­mus építésében és a békéért folyta­tott küzdelemben maradéktalanul teljesítsék fontos feladataikat. 7. Mintaszerű raktározásért, áru­összpontosításért, árjegyzése­kért és az eladási árak betartá­sáért 15 pontot 8. Gyors és pontos kiszolgálásért, a kormányrendeletek, különösen a lisztnemek elosztására vonat­kozó intézkedések felvilágosítá­sáért 25 pontot 9. Az áruda szükségleteinek csök­kentéséért, á berendezés és mér­legek kíméléséért, az áruda és raktár tisztaságáért 20 pontot 10. Kirakatok mintaszerű elrende­zéséért, az EFSz-ek propagálá­sáért 10 pontot 11. Májusi felajánlások vállalásáért 18 pontot 12. Kenyérnek liszttel és gabonával való cseréjéért — a legnagyobb százalék elérésekor 20 pontot Az árusítóhelyek azon alkalma­zottai, akik az elért eredmények alapján az első tíz helyet foglalják el, értékes díjakat kapnak. A pőstyéni Járási Fogyasztási Szövetkezet valamennyi alkalma­zottja kivétel nélkül résztvesz eb­ben a versenyben s május elseje tisz­teletére mindnyájan békekötelezett­séget is vállaltak olyan értelemben, hogy a verseny keretében igyekezni fognak a lehető legmagasabb pont­számot elérni. Május elsejéig a fel­ajánlás értelmében legalább 800 új tagot szereznek s a tavaszi munká­latok keretében az EFSz-ek javára 320 órát dolgoznak le. A Járási Fogyasztási Szövetkezet üzemi tanácsa, amely a szövetkezet szocialista versenyének kezdeménye­zője, ezzel párhuzamosan gondot fordít a szövetkezeti alkalmazottak kultúr- és sportéletének fejlesztésé­re is. Az üzemi tanács javaslata alapján válogatott könyvekkel ellá­tott üzemi könyvtárat létesítettek s az alkalmazottak klubhelyiségét rádióval szerelté fel. A testnevelési osztály eddig a tekéz^k, kézilabdá­zók és asztalteniszezők szakosztá­lyát alakította meg. MAGYAR FÖLDMŰVES! r Érted dolgozik /apunk. neked írja minden serei. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkba Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsoki Évi 100*— boronáért minden héten bekopogtat hozzád a i$&a&ad J’.dicUnűve.s Pontverseny a pőstyéni „Jednota46 valamennyi alkalmazottja között /ersenyt indítotak. Ez a verseny a szövetkezeti tagok számának növe­lésére, népművelési- és kultúrtevé­­kenység kifejtésére, taggyűlések rendezésére, az áruforgalom emelé­sére, kevesebb munkaerővel nagyobb munkakifejtésre, az áruforgalom­nak megfelelő árukészlet tartására, pontos és gyors kiszolgálásra, az üzemi kiadások csökkentésére, az adminisztratív ügyek pontos és azon­nali elintézésére, valamint a külön­böző statisztikai kimutatások ide­jében való feldolgozására vonatko­zik. Az említett feladatok teljesítésé­nek értékelése pontozás szerint tör­ténik a következő irányelvek alap­ján:' 1. Üj tagok szerzése. Minden elá­rusítóhely számára kidolgozzák az idei tagszámtervezetet s a tervezet betartásáért megítél­nek 25 pontot Minden további tag után 2 pont. 2. Kultúr- és népnevelési akcióért 20 pontot 3. Adminisztratív munkák és je­lentések pontos és gyors elvég­zéséért 20 pontot 4. A legjobb alkalmazotti teljesít­ményért 15 pontot 5. önkéntes brigádokban, az EFSz­ek építésében, valamint a szám­viteli munkákban való munkála­tokért 20 pontot 6. Megfelelő árukészlet tartásáért! 10 pontot Dolgozóink legszélesebb rétegei­ben a kezdeményező és .alkotó képes­ség a szocialista versenyben tükrö­ződik vissza legtökéletesebben. A szocializmus előnyei között ép­pen ez a legfőbb mozgató erő, ez a dolgozók törekvéseinek kimeríthe­tetlen forrása és egyben legfonto­sabb előfeltétele annak, hogy a dol­gozók a gazdasági hatalmat kezük­ben tartsák. A szocialista verseny ma már tö­megmozgalom alapjain áll. Ez a mozgalom kiterjed az egész nemzet­re. Nincs olyan ágazat és nincs egyetlen olyan dolgozó sem, aki előtt a szocialista verseny fogalma ismeretlen lenne. A szocialista ver­seny ugyanis az egyedüli út, hogy biztosíthassuk az egyén életszínvo­nalának emelését s ezzel az egész dolgozó társadalom életnívóját kel­lő magasságra vigyük. Szövetkezeti dolgozóink — ha a nemzet kezében lévő ipar és disztribúció egyenrangú partnerei kívánnak lenni és teljesí­teni kívánják a szövetkezet felada­tait — aktív módon kötelesek tehát bekaocsolódnii a szövetkezeti ver­senybe. Ötéves államépítési tervünk har­madik éve fokozottabb feladatokat ró reánk s ezek teljesítése csak ak­kor válhat maradéktalanúl valóra, ha igyekezetünket a szocialista ver­seny keretében minél jobban fokoz­zuk. A pőstyéni Járási Fogyasztási Szövetkezet alaklmazotta ugyancsak Ä trencséni Járási Fogyasztási Szövetkezet magába olvassza a járás többi szövetkezetét Nagyobb teret biztosítsunk szövetkezeteinkben a nőknek A március 7-én és 8-án megrendezett Nemzetköyi Nőnapot dolgozó népünk azzal ünnepelte meg, hogy fokozottabb figyelmet szentelt a dolgozó nők­nek. A szövetkezeti mozgalom, főleg a fogyasztási szövetkezetek, asszo­nyainknak mindenkor kellő figyelmet szenteltek. Hiszen az asszonyok, a háztartást vezető gazdasszonyok voltak azok, akik napi bevásárlásaik révén elősegítették a fogyasztási szövetkezetek gyarapodását. Az asszony, aki a háztarásban mindig a pénzügyminiszter szerepét töltötte be, legjobban tud­ta értékelni a szövetkezet jelentőségét, amikor meggyőződött arról, hogy a szövetkezetek szolid árut nyújtanak szolid árakon s ezzel nagy mértékben segítik elő a házartás pénzügyi egyensúlyának biztosítását. A fogyasztási szövetkezetek maguk is tudatában voltak annak, hogy nvlyen jelentőségük van az asszonyoknak a szövetkezeti élet fejlődésében. A fogyasztási szövetkezetek éppen ezért mindig arra törekedtek, hogy a szövetkezet vezetésében a nők kellő képviseletet nyerjenek és egyúttal női alkalmazottakat vegyenek fel. Az azonban nem állítható, hogy mindenkor és minden esetben kellőleg értékelték volna a nők munkáját a fogyasztási szövetkezetekben, sőt egyes jelek szerint még ma sem jut kellő érvényre az a figyelem, amit a szövetkezeti élet terén asszonyaink kiérdemeltek. Tény, hogy jelenle" nagy mértékben emelkedik a fogyasztási szövetkezetekben al­kalmazott női munkaerők száma és ténv az is. hogy szövetkezeteinkben egy­re nagyobb terep nyílik nők részére felelős állásokra az egyes üzemekben, hogy ezzel a fiatal férfi munkaerők felszabaduljanak az ipari termelés szá­mára, azonban még ma sem állapítható meg, hogy nők már kellő mérték­ben nyertek volna képviseletet fogyasztási szövetkezeteink vezetésében. A nemzetközi keretek között megünnepelt Nőnap méltó alkalom, hogy fogyasztási szövetkezeteinkben behatóbb módon elmélkedjünk a kérdést fe­lett és intézkedéseket tegyünk a helyzet javítása érdekébeii. A nők szövet­kezeteink vezetésében és Felügyelő Bizottságaiban kiváltképpen alkalmasak arra, hogy érvényre juttassák tapasztalataikat, miyel elsősorban ők érfk jól annak módiát, hogy mit kell levégeznünk elárusítóhelyeinken az elosztás tökéletesítése s a fogyasztóközönség kiszolgálása érdekében. Az asszonyok jobban látiák elárusítóhelyeink Kányát, mert ők mindennapos látogatói a szövetkezeti elárusítóhelyeknek. Ha megállapítjuk, hogy a nők jól érvénye­sülhetnek a szövetkezeti vezetés és Felügyelő Bizottságban, akkor meg kell állapítanunk azt is. hogy fokozottabb mértékben tudják képességeiket ér­vényre juttatni azokban a helyi Felügyelő Bizottságokban. ah«l az elárusí­tóhelyek működését ellenőrzik és a tagok valamint vezetőség közötti kapcso­latot biztosítják. A Nőnapot ebben az évben nemzetközi vonalon az imperialista háborús uszítok elleni fokozott küzdelem jegyében ültük meg. A nap jelszava ez _ volt: „Élj gyermek, anyád a békéért dolgozik!“ A Nemzetközi Nőnap jel­szava megkapóan juttatta kifejezésre a világ dolgozó asszonyainak és anyái­nak óhaját és törekvéseit, kifejezésre juttatta a világ dolgozóinak leghőbb óhaját. A Nőnap asszonyainkat a béke front első soraiba sorakoztatta fel. Ebben a hatalmas küzdelemben asszonyaink ama bizalmunkra és hitünkre támaszkodnak, hogy a dolgozó asszony, a dolgozó anya olyan döntő morális erőt jelent, amelynek határozott hangja és áldozatos akarata visszarettent­heti a kapitalista háborús uszítok gyilkos igyekezetét. Asszonyainkba és anyáinkba annyira mély bizalmat és hitet helyezünk a béke megvédéséért folytatott komoly harc során, hogy egy pillanatra sem ingadozhatunk, ak­kor, amikor arról van szó, hogy asszonyaink és anyáink kezébe helyezzük közös ügyeink vezetését, szövetkezetünk vezetésének irányítását. A trencséni „Jednota“ Járási Fo­gyasztási Szövetkezet működése a járás szükségleteihez igazodik. A szövetkezet rendelkezésére állt 78 elárusítóhely, üzlet és vendéglő a „Zelovoc“ 8 árudájával bővült, mivel ezeket az árudákat a szövetkezet 1951 január elsejével saját vezetésé­be vette át a trencséni Földműves Raktárszövetkezettől. Ujezd községben a szövetkezet el­árusítóhelyet és vendéglőt létesített s két további községben — Kubra és Trencsénteplá — további két eláru­sítóhely részére biztosított szüksé­ges helyiségeket. A szövetkezet — fúzió keretében — saját kezelésébe vette át Drietoma község fogyasztá­si szövetkezetének elárusítóhelyét is. így a szövetkezet üzletegységeinek száma 92-re emelkedett. A trencséni „Jednota“ Fogyasztá­si Szövetkezettel rövid időn belül egyesül Soblahov, Kubra és Selec községekben működő fogyasztási szövetkezet is. A fúziót az említett fogyasztási szövetkezetek közgyűlé­si határozata értelmében valósítják meg. Kochanovce és Chocholná köz­ségekben működő fogyasztási szö­vetkezetek vezetői ugyancsak érint­kezésbe léptek a trencséni „Jednota“ Járási Fogyasztási Szövetkezet ve­zetőségével a fúzió kérdésében. A szövetkezet vezetősége — szük­séghez mérten — minden alkalma­­ottját útmutatási értekezletekre hívja össze, hogy ezzel az alkalma­zottaknak lehetővé tegye kötelezett­ségeik rugalmasabb és jobb teljesí­tését. Hasonló értekezletet hívott össze a szövetkezet a lisztelárusítás, valamint az árurendelés és a liszt és kenyér cseréje kérdésében, valamint az elárusítóhelyek pontos és előírá­sos vezetése ügyében. Az elárusítóhelyek vezetői között verseny indult az új tagok szerzése érdekében, illetve az e téren elért legjobb eredmény díjáért. Az új ta­gok szerzésére irányuló akció ennek ellenére egyelőre gyengének mond­ható. Az új tagok szerzését rendsze­resebb alapokon és lankadatlanul kell tehát folytatni. A szövetkezeti tagok legtöbbje a zsolnai „Budúc­nosť“ szövetkezettől, illetve a Járási Fogyasztási Szövetkezettel fuzio­nált fogvasztási szövetkezetektől ke­rül ki. Ezeke listáján is sok olyan van, aki időközben már elköltözött a községből, illetve elhunvt. A trencséni Járási Fogyasztási Szövetkezet a női munkaerők szer­zése* terén nagy nehézségekbe ütkö­zik, mivel a helyi iparvállalatok túl­nyomó részben nőket alkalmaznak. Gyakran megtörténik, hogy ha egy alkalmazottat — bár. melyek miatt — kénytelen a szövetkezet elbocsáj­­tani, nem talál helyébe pótlást. Üzleti szempontból — néhány je­lentéktelenebb hiánytól eltekintve — megállapíthatjuk, hogy a szövetke­zet jól végzi feladatát, kellő árufor­galmat ér el és gazdaságilag egyre gyarapszik. A kezdet nehézségeinek leküzdése után az elárusítóhelyek átlagforgalma ugyancsak kedvező eredménnyel kecsegtet

Next

/
Thumbnails
Contents