Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-03-11 / 10. szám

2 GzcJhdfficlMwes 1931. március 11. 1300 hektár felszántására vállalt kötelezettséget a losonci gépállomás egyik traktoristája van a jól megszervezett munkára és a gépierő jó kihasználására is. Ezért tör­ténhetett meg, hogy a községek nagy részében nem ismertették meg vala­mennyi kis- és középföldművessel a kö­zös munka előnyeit és formáit, sőt gyakran a munkatervek is csak a veze­tők kis csoportjainak ügye maradt. Ilyen helyeken — természetesen — a közös munkák tervét realizálni nem le­hetett. Ott viszont, ahol terv szerint és közösen dolgoztak, nem biztosították a munkacsoportok és egyének teljesít­ményének helyes jutalmazását, mivel munkanormák még nem voltak. Az elmúlt évi munkaversenyekkel kapcsolatban a főtitkár leszögezte, hogy a Szövetség egyes szervezetei nem értették meg a versenyek politikai je­lentőségét és ezért azokat mechani­kusan szervezték meg. Ehhez járult az is, hogy elmulasztották a versenyben résztvevő szövetkezetek állandó látogatását és azok munkájá­nak helyes kiértékelését. Mindez azt bi­zonyítja, hogy nem mindenütt éltek belső szervezeti életet a helyi szerve­zetek. Vezetőségi vagy taggyűléseket rendszerint csak akkor tartottak, ha a járásból látogatást kaptak. Mindezek a hiányosságok összefügg­tek a járási és kerületi vezetés hibái­val is, noha a kerületi szervekben vala­mivel jobb és eredményesebb volt a munka, mint a járási bizottságokban. Több esetben előfordult, hogy nem csak a járási vagy kerületi, de még a központi instruktorok is gyakrab­ban látogatták azokat á községeket, ahol szövetkezet volt, mert ott köny­­nyebben végezhették el feladatukat, ezzel szemben mellőzték ama községek látogatását, ahol nincs EFSz. Bebizonyosodott, hogy a kis- és kö­zépföldművesek örömmel beszélgetnek a Szövetség feladatairól, ha látják, ho~v munkájuk és nehézségeik iránt megér­téssel vagyunk, tudunk nekik tanácsot, vagy segítséget nyújtani. Ezzel szem­ben ezideig mégsem sikerült elérni, hogy több ezer választott vezető álljon a szövetség feladatainak támogatására és segítségére. Több helyen még olyan hiányosság is mutatkozik, hogy a helyi szervezet élén, vagy a helyi vezetőségben a község leggazdagabb földművese is helyet kapott, vagy olyan földműves, aki a falusi gaz­dagok befolyása alatt. Ez azt bizonyít­ja, — mondotta a főtitkár — hogy a ve­zetők megválogatásánál hiányzott a kellő éberség. Gátolta a szövetség, munkáját a hiá­nyos muhkaterv. Ez hozta magával azt is, hogy a kerületi és járási vezetősé­gek szokszor nem tudták helyesen meg­választani legfontosabb feladataikat. A legméltóbb feladat A főtitkári jelentés a nehézségek és hibák ismertetése után rámutatott az ötéves terv 3. évében a Szövetség megnövekedett feladataira, melyeket a Szövetség eredményesen kíván teljesí­teni. A Szlovákiai Egységes Földműves Szövetségnek, mint a kis- és középföld­művesek tömegszervezetének, nem le­het méltóbb feladata, mint megvalósítani a kormány és a Párt földműves politikájának célkitűzé­seit. Ennek során az első és fő feladat a kis- és középföldművesek még hathatósabb meggyőzése arról, hogy a magas ter­méseredményeket csak akkor érhetik el, ha felhasználják az agrotechnika új vívmányait és megismerik a tervgaz­dálkodás előnyeit. A magasabb életszín­vonal felé — mezőgazdasági vonatko­zásban — az út egyedül az EFSz-en ke­resztül vezet. A Szövetség tehát igyekszik megnö­velni a szövetkezetek taglétszámát, nö­velni a versenymozgalmat, gondoskodni fog a közös állattenyésztés elterjedésé­ről, a munkának á.llandó munkacsopor­tokban végzett jó megszervezéséről, a Lázas munkával készültek a losonci traktorállomás dolgozói, hogy február utolsó napján beszámoljanak az elmúlt évi munkájukról és tavaszi munkater­vükről. E munkaértekezleten részt vet­tek a kerület 14 gépállomásának leg­jobb traktoristái is, akik ugyancsak be­számoltak elmúlt évi tapasztalataikról, újításaikról és tavaszi munkatervükről. A munkaértekezleten felszólalt K i c - к о elvtárs, az Ifjúsági Szövetség he­lyettes kerületi vezetője, aki beszédé­ben felhívta az ifjúság figyelmét, hogy kövessenek el mindent a tavaszi mun­kák 100%>-os elvégzése érdekében. Megemlítette, hogy milyen hibák for­dulnak elő egyes helyeken, amikor pél­dául nem használták ki a békeakciót a falun a tavaszi munkák és a szövetke­zetek megerősítése érdekében, pedig minden kis- és középföldművesünknek meggyőző munkával kell bebizonyíta­ni, hogy a régi gazdálkodási formák mennyire nem felelnek már meg ter­melési lendületünknek. A traktorosok­nak szakmunkájukkal is bizonyságot kell tenniök, hogy a gépi munka meny­nyivel olcsóbb és gazdaságosabb, hogy felismerjék a gép nagy előnyét azok is, akik ma még mindég idegenkednek földjüknek traktorral való megművelé­sétől. A traktorosok feladatairól szólva szükségesnek mondotta az élmunkás mozgalom növelését és a kötelezettség­vállalások 100%-os elvégzését, hogy ebben az évben a traktorosokon ne csak 34% legyen az élmunkás, hanem elér­jük a gyáriüzemek 59%-os átlagát. Mácer elvtárs beszámolójában az elmúlt évi teljesítményeket ismertet­te, kiemelve a losonci és rimaszombati gépállomás munkáját. E beszámolót vi­ta követte. Ennek során elsőnek a lo­sonci gépállomás első traktoristanője jelentkezett szólásra és Ígéretet tett, hogy példás munkása kíván lenni a szo­cializmus felé haladó országnak. Ezu­tán Pitala elvtárs Adler traktorosról beszélt, aki — mint ismeretes — ver­senyre híta ki az ország valamennyi traktorosát. E felszólaláshoz csatlako­zott Batala János, a rimaszombati gép­állomás traktorosa, aki felhívást inté­zett a besztercebányai kerület vala­mennyi traktorosához 1000 ha föld fel­­szántására. — Aki engem munkában megelőz, annak büszkén adom át a versenyzász­lót és szeretettel rázom meg a kezét — mondotta, mire egymásután jelentkez­tek a legjobb traktorosok, hogy beje­lentsék a versenykihívás elfogadását. Ennek során Markovits elvtárs, a loson­ci gépállomás traktorosa, ezeket jelen­tette be: — Szegényember fia vagyok és tu­dom, mit hozott számomra a felszaba­dulás. A letűnt kapitalista rendszer szá­momra nincstelenséget és nélkülözést jelentett. Ma tudom, hogy kinek szolgá­lok, tudom, hogy minden barázda, me­lyet ekémmel felszántok, nyilat jelent a háborús uszítok szívébe. Én a béketá­borhoz tartozom és ezt a tábort a ma­gam részéről azzal akarom erősíteni, hogy elfogadom Bitala elvtárs verseny­­kihívását, sőt kötelezem magam 1300 hektár felszántására. A magam részéről tehát 1300 ha felszántására hívom ki a besztercebányai kerület valamennyi traktorosát. Amíg az imperialisták tehát a koreai anyákat és gyermekeket gyilkolják és egy új háború kirobbantásának tervét szögögetik, addig a békeszerető orszá­gok milliói munkájukkal harcolnak a békéért. Ennek egy kis példáját lát­tuk a losonci munkaértekezleten is. Bagó László, Losonc. Helyszíni szemlén a tanyi állattenyészeten Nincs még munka- és pénzügyi terve, nincsenek normák Tany EFSz-ében, sőt nincs még meg a multévi zárszámadás sem A tanyi EFSz-ben m' - - ' befejezték a talajmunkálatokat, de a közben beállt talajmenti fagyok miatt nem tudták az árpát elvetni. Ha az idő kedvezőbb lesz, azonnal befejezik az árpa vetését, mivel a szövetkezetnek elegendő gépi erő áll rendelkezésére. A korai burgonyát — ládákban — meleg helyen csíráztatják és — amint az idő megengedi — megkezdik a kiül­tetését. Egyébként elvetettek már 2 ha mákot és kiültettek 1 ha fokhagymát is. A baromfitelepen már három hete­sek a kiscsirkék. Bödők elvtárs, a tyúk­telep kezelője, gondossággal végzi fela­datát. Az időjárás most nem nagyon kedvez és bizony a kiscsirkéknek me­leg helység kell. Ezért a tyúktelepen még mindig fűtenek. Egyébként a na­pokban újabb 1500 kiscsirkét kapnak, valamennyi tiszta fehér fajtájú, me­lyeket tenyésztésre szán a szövetkezet. munka igazságos jutalmazásáról, hogy úgy gazdaságilag, mint szervezetileg megerősödjenek főleg a magasabb tí­pusú szövetkezetek és ezek a példát mu­tassák minden kis- és középföldműves­nek. Ez azonban korántsem jelent azt — folytatta a főtitkár — mintha a Szövetség nem kíván törődni a többi szövetkezettel, vagy azokkal a közsé­gekkel, ahol nincsen szövetkezet. Kulákra nincs szükség A falusi gazdagok szemében szálka a szövetkezet és ezért folytatni kell az éles osztályharcot. Ezzel segít a Szövet­ség a kis- és középföldműveseknek és erősíti a parasztságnak a munkásosz­tállyal való elválaszthatatlan szövetsé­gét. A Szövetség feladata tehát nemcsak az, hogy ne engedje be szervezeteibe a falusi gazdagokat, hanem minden esetben le kell lepleznie azok igazi arcát és ezzel lehetetlenné ten­ni kártevő munkájukat. A főtitkár a feladatok további felso­rolása során megemlítette, hogy a Szö­vetségnek ügyelnie kell arra, hogy igaz­ságosan történjék a tervszétírás. A Szö­vetségnek be kell vinnie a dolgozó föld­művesek tudatába a terv teljesítésének közös felelősségi érzet, sőt megtanítani őket a termelés ellenőrzésére is. Meg kell ugyanakkor győzni a földművese­ket, hogy a beszolgáltatási kötelezett­ségük gyors teljesítésével biztosítják a folvamatos és zökkenésmentes közellá­tást. Ezeknek a tenyésztése állítólag gazda­ságosabb, mivel majdnem minden nap tojnak és nem ülősödnek meg. Ha sike­rül a tenyésztés — mondja Bödök elv­társ —• akkor a sárga fajtájú tyúkokat eladják, hogy ne legyen keveredés a fa­jok között. A fehér fajtájú tyúkok nem igen bírják a hideget és ezért nagyon nehéz azokat északibb, hidegebb éghaj­latú vidékeken tenyészteni. A tanyi szövetkezetnek azonban van fűthető baromfi telepe és ezért remélik, hogy a tenyésztés sikerülni fog. A meglévő 324 tojós tyúk naponta 80—100 tojást ad. Hogy ellenőrizni tudják a tojásho­zamot, minden tyúkot megszámoztak és naponta bejegyzik a tojáshozamot. A szövetkezet január 1.-től több ir'nt 5000 darab tojást szolgáltatott be a közellátásra, de emellett a tagokat is kielégíti. A tagok olcsón jutnak a to­jáshoz, mivel a szövetkezet 2.50-ért ad­ja részükre darabját. A már megindult tavaszi munkákkal kapcsolatban a Szövetségnek minden segítséget meg kell adnia a kis- és kö­zépföldműveseinknek a tavaszi munkák sikeres elvégzéséhez. A legközelebbi fe­ladatok közül ez a legfontosabb. A ta­vaszi munkák sikeres elvégzését nem lehet elképzelni tökéletes és időbeni fel­készülés nélkül. Ezért mindenütt, ahol a tavaszi mun­kák még nem kezdődtek meg, a Szlo­vákiai Egységes Földműves Szövet­ség szerveinek az a feladatuk, hogy — a Párttal és a Nemzeti Bizottsá­gokkal szoros együttmunkálkodásban — meggyorsítsák a tavaszi munkák előkészületeit. Amint az időjárás a helyi viszonyok­nak megfelelően megengedi, meg kell adni a földnek a szükséges műtrágyát és el kell vetni a magot. Gondoskodni kell arról, hogy az olyan fontos termé­nyek, mint a cukorrépa, burgonya, ipa­ri növények, kukorica és a takarmány, jelentős szerepet játszanak az idei ter­melésben. A Szövetség szerveinek fela­data az is, hogy a vetési terveket kis- és középföldműveseinknél mindenütt elérjék. Azokban a községekben is, ahol nincsen szövetkezet, meg kell szervezni a közös munkát és ezzel megteremteni az előfeltételét annak, hogy — a közös munka előnyei­ről meggyőződve — földműveseink a szövetkezeti gazdálkodási formára tér­jenek át. A tanyi szövetkezetben már libát Is tenyésztenek. A tojós ludak már ülnek a tojáson. A libákat is a baromfitele­pen helyezték el és Bödök elvtárs — a baromfiak mellett — ezeket is gon­dozza. A libatenyésztés nem ütközik nehézségekbe, mert a baromfiteleo körül nagy terjedelmű legelő van, ame­lyet a libák részére körülkerítenek. Az új sertéshizlaldában 90 sertés van. Ebből a napokban választják ki a továbbtenyésztésre alkalmas sertése­ket, a többit pedig májusig hizlalják. A sertések most 80—90 kilós súlyban vannak és májusig kb. 120 kilósra meg­híznak. Ezzel a szövetkezet nemcsak a beszolgáltatási kötelezettségét tudja majd teljesíteni, hanem az előírt meny­­nyiségen felül is be tud majd adni. Vannak azonban hibák is, amelye­ket ki kellene küszöbölni. A szövetke­zet vezetősége nem eléggé gondosko­dott arról, hogy az évi munkatervek időben elkészüljenek. Még mindig nin­csenek megállapítva a normák és a munkaegységek, sőt még a múlt évi mérleget sem készítették el teljesen. Emiatt a vezetőség nem tud beszámol­ni a tagoknak, ami némi bizalmatlan­ságot okoz. Nagyon jól tudjuk, hogy a szövetkezeti fejlődésnek egyik leg­fontosabb alapfeltétele, hogy a tagok tisztán lássák, mit és mikor kell csi­­nálniok. Kell, hogy a tagok mindenben tiszta képet kapjanak és éppen ezért nem szabad a tagok előtt semmit sem eltitkolni, vagy a tagok hozzájárulása nélkül intézkedni. Ezen a téren föltét­­len gondoskodni kell arról, hogy az ilyen hibák ne forduljanak elő, mert csak akkor lehet meggyőzni a kis- és középparasztjainkat, ha nemcsak a ter­melésben, de a szövetkezet dolgainak intézésében is közösen járunk el. Tany községben még elég sok az egyénileg gazdálkodók száma, akik ugyancsak kí­váncsian várják a szövetkezeti zárszá­madást. Bár a tagok még nem dolgoz­tak a múlt évben normák és munka­egységek szerint, azt azonban mégis mindenki szeretné tudni, hogy miként gazdálkodott a szövetkezet, arra pedig még jobban kiváncsi mindenki, hogy ebben a fontos gazdasági évben miként fog gazdálkodni. Pótoljuk hát miéi "^b a mulasztást! LOSONCI M.

Next

/
Thumbnails
Contents