Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-03-11 / 10. szám

1951. március 11. £га6ыШиш&5 2 Megnövekedtek ötéves tervünk feladatai Tizenhárom százalékkal fokozzuk a kenyérgabona termelését A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága előtt Jaromír Do­­lánsky elvtárs adott beszámolót az ötéves gazdasági tervünk feladatainak fo­kozásáról. Beszámolója elején — többek közt — így okolta meg a terv felada­tainak emelését: Ötéves tervünk feladatait és a szocia­lizmus felé való fejlődés ütemét azért gyorsítjuk meg, hogy a béke fenntartá­sáért folyó hatalmas történelmi küzde­lemben necsak le( ne maradjunk, ha­nem, hogy minden erőnkből hozzájárul­junk a békeszerető országok és az egész békevilágtábor egységének, erejének és hatalmának megszilárdításához, amely­nek élén a Szovjetunió áll. Mert — ahogy azt Gottwald elvtárs a Központi Bizottság multévi ülésén megmondotta — „az imperialisták előszeretettel vi­selnek háborút, ha szembenálló partne­rük gyöngébb. De ha erősebb áll velük szemben, hamarább lehet velük beszél­ni“. És miben áll mindenekelőtt a győztes szocializmus országainak és a szocializ­must építő országoknak ereje? Abban, hogy történelmi szempontból magasabb­­rendű, haladóbb társadalmi termelési módszert építenek és fejlesztenek, ami megmutatkozik az állandó, válságoktól mentes társadalmi gazdagság és a társa­dalmi termékek növekedésében, a mun­kaerők állandó, kiterjedt megújulásá­ban, a dolgozók kvalifikációjának és kultúrájának emelkedésében, munka­termelésük növekedésében, — egyszó­val olyan ütemben növekszik termelé­si erejük, amilyet az emberiség törté­nelme nem ismer, amilyenről a kapita­lizmus nem is álmodott. A szocialista gazdaság erejének ez az állandó pro­gresszív növekedése éppen az, amiben a szocializmus történelmi ereje megmu­tatkozik a kapitalizmus felett és ami a szocialista országoknak az imperialis­ta országok feletti reális győzelmi per­spektíváját mutatja meg a béke harcá­ban is. Ezért mi, ha fokozzuk ötéves tervünk feladatait és meggyorsítjuk a szocializ­mushoz vezető fejlődés ütemét, úgy a világ békeerőinek megnövekedésé­hez és megszilárdulásához járulunk hozzá. A tervfeladatokat azért fokozzuk tehát, mert reális perspektíváját látjuk annak, hogy a béke erőinek a háború erőivel való küzdelme a háborús gyujtogatókat a sarokba tudja szorítani. A másik ok, amiért a szocializmus felépítését meg kell gyorsítanunk, éppen az- hogy — különösen a mai nemzetkö­zi viszonyok közt — fokozottabban kell függetlenítem gazdaságunkat a kapita­lista nyugattól, mentesíteni a kapitalista országok válságainak, valamint a disz­kriminációs politika következményeitől. Az ötéves gazdasági terv mezőgazda­­sági részének — a Párt Központi Bi­zottsága által elfogadott — emelésével kapcsolatban az elérendő célokat ezek­ben vázolta Dolánsky eltárs: s Az ipari termelés, az építkezés, a szál­lítás hatalmas fejlődése, valamint vala­mennyi dolgozó életszínvonalának emel­kedése elkerülhetetlenül megköveteli, hogy mezőgazdaságunk több nyersanya­got és több élelmiszert adjon. 1950 végével mezőgazdaságunk szo­cialista szektora — az Egységes Föld­műves Szövetkezetek és az állami bir­tokok — a mezőgazdasági földterület 22%-át jelentette. Az Egységes Föld­műves Szövetkezetek további fejlődése, mezőgazdaságunk magasszínvonalú gé­pesítése, valamint a népi demokratikus állam hathatós Segítsége megteremtet­ték ötéves tervünk mezőgazdasági alap­feladatai növelésének feltételeit. Mezőgazdaságunk legfontosabb fela­data az 1947-es terméketlen év követ­keztében mutatkozó állatállomány csökkenés kiegyenlítése után a növényi termelés fejlesztésének gyorsított üte­me. Ez elsősorban vonatkozik a kenyér­­gabonára. Ezért az eredeti ötéves tervvel szemben a kenyérgabona-termelést 13®/o-kal fokozzuk. A növényi termelés fejlődésének gyor­sított üteme egyben a magasabb hektár­hozamok elérését is megköveteli. A bú­za- és rozsterületek jelentéktelen eme­lése mellett (szemben az eredeti terv­vel) a hektárhozamok emelésén van a hangsúly, így búzában 22 q hektáron­ként, míg a rozsban hozzávetőlegesen hektáronként 20 q. Hogy a kapitalista országokból való behozataltól függetlenítsük magunkat, szükség van az ipari növények terme­lésének lényeges emelésére, valamint a bőr és gyapot termelésére. A len termelése az eredeti ötéves tervhez viszonyítva háromszorosára emelkedik. Hasonló arányban emel­kedik a kendertermelés is. A repce termelése az eredetinél több mint kétszeresére emelkedik, az olajos­magvak az eredeti ötéves tervhez viszo­nyítva pedig majdnem kétszeresükre emelkednek. A dohánytermelésnek az elkövetkező öt évben nagy részben fe­dezni kell a hazai szükségletet, ugyan­akkor rátérünk a finomabb cigaretta­dohány termelésére. Az Egységes Földműves Szövetkeze­tek önkéntes áttérése a füves vetésfor­gókra, fokozatosan elősegíti — a micsu­­rini agrobiológia és hatalmas eredmé­nyei kihasználásával — a hazai földek regenerációját. A takarmányvetési eljá­rások bevezetése — amely a legelők, mezők és rétek rekultiválásával együtt jár — lényegesen megnöveli a mező­­gazgaság takarmányalapját. A növényi termelésnek ez a gyors fejlődése és főleg a hektárhozamok nö­vekedése az állami birtokok fokozott technikai és szervezeti megszilárdulá­sát feltételezi, mert elsősorban ezek biz­tosítják az elit és szuperelit vetőmag­vak termelését és — az Egységes Föld­műves Szövetkezetekkel együtt — a minőségi magvak és palánták szaporítá­sát. A magtermelés fejlesztése a hektár­hozamok jelentős emelésének első feltétele, ugyanúgy mint a nitrcgé­­nes műtrágya fokozott használata, amelynek szükséglete az eredeti ötéves tervvel szemben több mint kétszerese, és a foszfát műtrágyáknál kb. 75%-nál több. Az állattenyésztés fejlődése mindenek­előtt az állatállomány hasznosságán-'к növelésére irányul. A jobb takarmá­nyozási technika révén fokozódik a te­henek tejhozama, ami összefügg a füves vetésforgók bevezetésével és a javított takarmányozással. Az eredetileg meg­állapított ötéves terv követelményeivel szemben a hústermelés egészben 15°/o-kal nö­vekszik, tovább fokozódik a tejr és a tojástermelés. Hogy textiliparunk a kapitalista álla­mok importjától Csökkentett mértékben függjön, ehhez nagyban hozzájárul a juhtenyésztés fokozása. A gyapjuter­­melés az 1948-as évhez viszonyítva 1953-ban 3 és félszer lesz nagyobb. A bőripar fejlesztéséhez mezőgazdasá­gunk elsősorban a disznóbőr fokozott szállításával fog hozzájárulni. A sertés­­hizlaldák ma már a sertéshús piaci szükségletének több mint az egyharma­­dát fedezik. Tervbe vettük az állatte­nyésztés hasznosságának fokozását a tejhozamnál is, amely 200 liter lesz te­henenként az 1953-as évben. E mellett az állami birtokok átlagos tejhomaza 1953-ban eléri a 3000 litert. Az Egységes Földműves Szövetkeze­tek fejlődését és termelési feladataik­nak teljesítését elsősorban a mezőgaz­daság fokozott gépesítése, a gépek jobb kihasználása és az állami gépállomások munkájának jobb megszervezése teszi lehetővé. Fokozódik a traktorok átlag­ereje a hemyótalpas traktorok számá­nak bővítésével. Az eredeti ötéves terv szerint a her­nyótalpas traktorok 13 százalékkal szerepeltek, ezzel szemben az új öt­éves tervben a hernyótalpas trakto­rok száma az össztraktorok 35 szá­­lékát teszi ki. A hemyótalpas traktorok túlnyomó többségét a Szovjetúnió szállítja mező­­gazdaságunknak. Az Egységes Földmű­ves Szövetkezetek fejlődését lényege­sen emelni fogja a gabonakombájnok alkalmazása, amelyek ugyancsak a Szovjetúnióból kerülnek behozatalra. Megkezdjük az új a burgonya-, répa­­kombájnok és lenfelszedők szériagyár­tását. Iparunk biztosítja a szükséges traktorosekék és egyéb — traktor után kötendő — gépi berendezések leszállí­tását. A lengyűjtés a szocialista szek­torban, a komlóföldek speciális sžántá­­sa, a legelők és mezők rekultiválása 1953-ra teljes mértékben mechanizáló­­dik. A gépesítés magas fokát nemcsak a géppark szélesítésével érjük el, ha­nem a gépek helyes alkalmazásával, részben a két műszak bevezetésével, részben a munkatermelékenység eme­lésével és a gépállomásokon a munka és a haj tóanyagszükséglet normalizálá­sával. A termelési erők gyorsított fejlődése lehetővé teszi a lakosság és kultúrális fejlődésének meggyorsulását is. Az össz­­szükséglet az 1953. évben 1948-cal szemben 49 százalékkal növekszik, míg az eredeti terv szerint kb. 41 százalék­kal kellett volna emelkednie. Az életszínvonal emelkedése már az­zal is bekövetkezik, hogy fokozódik az alkalmazásban lévők száma. Az összes ágazatban dolgozó személyek száma — kivéve a mezőgazdaságot — 1953-ban az 1948-as esztendővel szemben 780.000- rel, azaz egynegyeddel megnövekszik. A családok életszínvonala tovább emelkedik azzal, hogy a háztartásból je­lentős számban menrjek a nők alkalma­zásba és pedig 1953-ig 250 ezren. Az életszínvonal falun az EFSz-ek terjedésével is növekszik, ahol a mun­ka termelékenységével együtt nő a szö­vetkezeti tagok jövedelme is. A szövetkezetek legjobb dolgozói előtt megnyitja kapuját a Párt Az új párttagok felvételének kérdése soha sem volt és most sem admini­sztratív, vagy alárendelt ügy, hanem jelentős politikai esemény. Ezért az új tagok felvételét nem bízzuk a véletlenre és az ösztönszerűségre. A Párt a különböző korszakokban különböző módon oldotta meg az új ta­gok felvételét és a Párt összetételének szabályozását. 1948 februárjáig, ami­kor a Párt előtt a reakcióval való döntő harc és küzdelem kérdése állott, a Párt megnyitotta kapuit mindazoknak, akik velünk együtt készek voltak vé­delmezni a népi demokratikus rendszert és harcolni az áruló reakció llen. 1948 győzelmes februárja után, amikor a reakció vereséget szenvedett és Pártunk győztes párttá és az államban döntő erővé vált és a Pártba tömegesen özönlöttek az új tagok, meg kellett szigorítani a Pártba való felvételt a várako­zási időszak bevezetésével és ideiglenesen be kellett szüntetni az új tagok fel­vételét. Az új tagok felvételének beszüntetése rendkívüli, de szükséges intézkedés volt. Most azonban — úgy látszik — célszerű felújítani az új tagok felvételét. Milyen indokok szólnak e mellett? A két és fél évi tagfelvételi tilalom ideje alatt a természetes apadás — a tagok elhalálozása folytán — körülbelül 80.000-t tesz ki, amihez továbbá hozzá kell számítani a betegség, öregség, stb. következtében elmaradt tago­kat is. Az új tagok beáramlása az élmunkások soraiból ez alatt az időszak alatt nem tesz ki többet, mint a tagok elhalálozása következtében beállt természe­tes apadás 5 százalékát. Két és fél év alatt jelentősen megnövekedett a terme­lésben dolgozók létszáma, főleg a nehéziparban. Üzemeinkbe ezer és ezer fia­tal munkás és technikus jött az iskolákból, nők a háztartásból, .faluról, ezer és ezer fiatal dolgozik az állami gépállomásokon, az állami birtokokon, szolgál a hadseregben, Nemzeti Közbiztonsági Testületben és tanul a főiskolákon, stb. Köztük száz és ezer példás dolgozó, lelkes építő van, olyan emberek, akiknek viszonya a népi demokratikus rendszerhez igen szép, akik a szocia­lizmus nagy gondolatának hívei. Ezeknek az embereknek túlnyomó része már átment ifjúsági szervezeteink, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség nevelésén. Már új ifjúság ez, gottwaldi ifjúság. Ezért helyesnek látszik, hogy ezek előtt az emberek előtt megnyissuk a Párt kapuit és lehetővé tegyük számukra, hogy soraikból a legjobbak és leg­fejlettebbek tagjai lehessenek Pártunknak. Huzamosabban beszüntetni a tagfelvételt lehetetlen és erre nem is gon­doltunk. A Párt élő szervezet és mint minden élő szervezetnek — úgy a Pártnak is szüksége van új vérre, amit az új tagok jelentenek. Ezért a Központi Bizottság elnöksége javasolja, hogy a Pártba az líj tagok felvételét felújítsák. Az új tagok felvételének bevezetése új intézkedés a Párt növekedésének és összetételének szabályozására. Sztálin elvtárs azt mondja, hogy a Párt összetételének szabályozása főleg abban áll, hogy a Pártból eltávolítják a megbízhatatlan embereket és jobba­kat választanak be soraiba. A Pártba való tagfelvétel felújítása semmi esetre sem jelenti azt. hogy most bárki számára kinyitjuk az ajtót. Tagnak a szocializmus legöntudato­­sabb építői soraiból azokat vesszük fel, akik már annyira haladtak, hogv meg­érdemlik azt a magas megtiszteltetést, hogy Pártunk tagjai legyenek. Ez azt jelenti, hogy csak azokat fogjuk felvenni, akik már a gyakorlati munkában megmutatták az építéshez, a szocializmus gondolatához való pozitív viszonyu­kat és akik feilődésiikben már annyira előrehaladottak, hogy valóban a Párt rendes tagiai lehetnek. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a munkások és falvakon a legjobb E^Sz-tagok felvételéveel javítiuk a Párt szociális összetételét. (Részlet J. Franknak a Párt Központi Bizottsága előtt tartott be­számolójából.) Ш11Ш11МШ111111!ШИ1МШШ1Ш|1|1Ш|НН11Ш1111Ш111111111ШШ1Ш1М11|М1Ш1111|11МММ1ШШШ11Ш111Ш11Ш|и111ШШМ1|1Ш111|||ШШМ1Ш11|1Ш11Ш1Ш11111Ш11111111ШШ111Ш111Ш11Ш1Ш111Ш11Ш1111П „Vi tabum44 új műtrágyával humuszossá és omlóssá a növényeknek tápanyagot nyújtunk, a tesszük, megőrizzük a talajnedvességet! talajt

Next

/
Thumbnails
Contents