Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-25 / 8. szám
8 195 f. február 25. Börtönbe, kényszermunkatáborba vetik azokat a jugoszláv parasztokat, akik nem teljesítik a »gabonaadót« A Tito-banda egyre szemérmetlenebb nyíltsággal zsákmányolja ki a jugoszláv dolgozókat. Minden eddiginél nagyobb kegyetlenséggel folyik a jugoszláv falvakban az úgynevezett „gabonaadó“ behajtása. Ismeretes, hogy titóék még lábon eladták az egész termést az imperialistáknak — fegyverekért, hadianyagért. Azoknak a fegyvereknek az árát, amellyel Tito fasiszta csendőrei elnyomják a dolgozókat, a jugoszláv szegény és középparasTtoknak kell megfizetniök. Akik nem tudják teljesíteni a Tito-banda követeléseit, azokat börtönbe, kényszermunkatáborba vetik. Egyes falvakban egyetlen éjszaka 50 parasztot is letartóztatnak, mert vonakodnak odaadni utolsó marék gabonájukat Tito csendőreinek. A jugoszláv dolgozó parasztok ellenállása a Tito klikk önkényével szemben egyre több formában jelentkezik, falvakban röplapok jelentek meg: „Ne adjunk egy kiló húst se fegyverkezésért!“ A dolgozó parasztok és a kizsákmányoló kulákok között egyre gyakoribbak az összeütközések. A dolgozó parasztság szövetségben a jugoszláv munkásosztállyal, egyre elszántabban küzd az országa felszabadításáért Tito fasiszta uralma alól. Tiltakozás a vadállati kegyetlenségek miatt A koreai falvakban szörnyű gaztetteket követnek e' az amerikai betolakodók Pák Hen En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elnökénél és a Biztonsági Tanács elnökénél tiltakozott azok miatt a véres gaztettek miatt, amelyeket az amerikai beavatkozók Koreában megszállásuk alatt lévő területen művelnek. E gaztettek mellett még a hitlerista hóhérok vadállati kegyetlenkedései is elhalványulnak. Pák Hen-En a hódítók számtalan gaztetteinek tényével mutatta meg az egész világ előtt a szabadság fojtogatójának, az amerikai imperializmusnak gyalázatos arcát, amely a profit kedvéért egész népeket kész kiirtani. Színesen járás egyik falujában az amerikai hódítók szintén vérfürdőt rendeztek a békés lakosság között, ötszáz koreai hazafit egy üres raktárhelyiségbe tereltek. A foglyokat összekötözték, leöntötték benzinnel és meggyujtották. Ezalatt mintegy 90 gyermek érkezett a gaztett színhelyére. Szüleiket keresték. A bestiális szörnyetegek a siró gyermekeket benzinnel öntötték le, behajtották a raktárba és elevenen felgyújtották őket. Phanpolri faluban az amerikai katonák hajtóvadászatot rendeztek gyermekek után. A hóhérok elfogtak 12 ötnyolcéves fiút és leányt. Kötéllel egymáshoz kötözték, kivezették a faluból és nyakig földbe ásták őket. Ezután az amerikai és a liszinmanista katonák céllövő versenyt rendeztek és céltáblául az élő gyermekek fejét választották. Korea egyes járásaiban, ahol az amerikai hóditók megfordultak, gyermektől aggastyánig az egész lakosságot kiirtották. Uncszsin járásban az amerikai és liszinmanista hóhérok kezétől 26 ezer ember pusztult el. Színesen járásban 12 ezer koreai hazafit gyilkoltak meg. Az amerikai megszállók féktelen terrorja Koreában. — amelyhez hasonló még nem fordult elő a történelemben — azt mutatja, hogv a hódhók teljességgel képtelenek a hős népet legyőzni, amely önfeláldozóan harcol szabadságáért és függetlenségéért. Franciaországban nem engedi a paratztság az adót fizetni nem tudó földművesek vagyonkájának elárverezését A francia parasztok mind határozottabban lépnek akcióba a kormány háborús politikája ellen, amely újabb terheket rak a kis- és középparasztság vállára. Január folyamán sokhelyütt megmozdultak a parasztok, hogy meggátoliák az adójukat fizetni nem tudó földművesek vagyonkájának elárverezését. Ploye-ban (Finistere megye) ötszáz paraszt megakadályozta, hogv dobra verlék az egvik födműves mezőgazdasági fölszerelését. Julienasban (Rhone megye) a szőlőművelő kisoarasztok megfutamították a bírósági végrehajtót, aki egy paraszt ingóságát árvevésre akarta bocsátani. Ekurasban (Charente megye) 350 paraszt egy fiatal bérlő bútorának kényszereladását akadályozta meg. Vaucluse megye négy helységében kihirdették, hogy több mint 500 paraszt ingósága árverésre kerül. A körzet mezőgazdasági szakszervezetei hatalmas tüntetést szerveztek, mire a korm ány meghátrált: a parasztokat értesitették arról, hogy holmijukat nem árverezik el és hogv hosszúlejáratú részletfizetési kedvezményt kapnak adójuk törlesztésére. Vaucluse megyében a parasztok elhatározták, hogy a bírósági végrehajtót nem engedik be udvarukra. A parasztok többhelyütt védelmi bizottságokat szerveztek. Kormány- és párthatározat Bulgáriában a munka javadalmazására vonatkozó intézkedésekről A Bolgár Kommunista Párt és a kormány szilárdan folytatva a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítésére irányuló politikáját, állandóan gondoskodik a Dolgozók Földművesszövetkezeti Gazgaságainak helyes megszervezéséről és fejlesztéséről. E szövetkezetek Bulgáriában a földművelés uralkodó formájájává váltak. Február 7-én a minisztertanács és Bulgária Kommunista Pártjának Központi Bizottsága közös határozatot hozott „a szövetkezetek szervezésének megjavitására, a munkatermelékenység fokozására és a munka javadalmazására vonatkozó intézkedésekről“. Ezeket az intézkedéseket a Szovjetunió kolhozainak és a legjobb bolgár szövetkezeteknek tapasztalatai alapján dolgozták ki. Céljuk az, hogy a szövetkezeti gazdaságok helyes fejlődését akadályozó komoly szervezési fogyatékosságokat és hibákat kiküszöböljék. Sok szövetkezetben a munka szervezésének és javadalmazásának legfőbb fogyatékossága a személyes felelősség hiánya és az egyenlősdi. „A szövetkezet javadalmazását az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint a szocialista munkajavadalmazás formájában kell megszabni, ami a munkatermelékenység szakadatlan növelésére, a szövetkezeti gazdaság jövedelmének emelésére ösztönöz“ — mondja a határozat. A határozat konkrétan és részletesen rámutat arra, hogyan javadalmazzák nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem a brigádvezetők, a csoport- és a farmvezetők, a könyvelők, a szövetkezeti elnökök és agronómusok munkáját. A „Rabotnyicseszko Gyelo“ (,.Munkásügy“) újság vezércikkében azt írja, hogy ez a határozat „nemcsak a mi mezőgazdaságunk sikeres fejlesztésének, hanem az egész ország szocializmus fel» haladásának új szakaszát nyitja meg. Lehetővé teszi, hogy a magas terméshozam érdekében megindult országos versenyt még magasabb fokra emelje“. w m ELMECY Irta: KISS ROZALIA A tűz pattogva égett, kékes-sárga lángja nyaldossa a tűzhely pirosodó ajtaját, mintha ki akarna törni. Kovács Andris a kis heverőn ült, szemben a tűzhellyel, lábát maga előtt elnyújtotta s térdére könyökölt. Gondosan megtömte pipáját, kinyitotta a tűzhely ajtaját, belényúlt s kisebb darab parazsat ráillesztett a barna, csipőszagú dohányra. Csak nézett maga elé. Szívta a pipáját. Az asszony és Erzsi, a lánya biztatva meg-meglökték egymást a sötétben: szólaljon meg már valamelyikük, ne siketüljenek meg ebben a nyomasztó sötétségben. De egyiknek se volt bátorsága megzavarni a gazdát. Kovács András krákogott, aztán maga elé dörmögve mondta: — Mi az Istennek ülünk itt, ebbe’ a sötétségbe... — Igaz is — szólt rögtön rá Erzsi, — mórt vezették be a mi falunkba is a villanyt — s máris felkattintotta a villanykapcsolót. A szoba megtelt szép fehér fénnyel. S Erzsi úgy magyarázott tovább, hogy szinte belépirult. Látja-e, nagyanyámnak se romlott volna úgy el a szemevilága, ha akkor az urak gondoltak volna a vidéki szegényemberekre is ... — Ügy látom, te lány, hogy nagyon teli tüdővel veszed be a levegőt abban az asszonyszervezetben — nézett fel Kovács Andris. — Nemcsak asszonyok járnak oda, édesapám, hanem lyánok is. És higyje el, hogyha egyszer meghallgatná, azt mondaná, hogy ott sok okosat beszélnek ... Az asszony felnézett egy pillanatra, hátha inthetne Erzsinek a szemével, — hagyja, ne élessze a tűzet beszédjével, de az felé se nézett, hanem leült az apja mellé s úgy magyarázott tovább. — Hiszen ha édesapám egy kicsit is engedne a törvényéből, akkor megértené, hogy azok, akik a szövetkezetben dolgoznak, mennyivel jobban élnek. — Ugyan, ne beszélj már nekem — intette le a lányát. — Mér? Mer magának nyóc hód.ja van? Hogy dolgoztunk mink a nyáron, mint egy állat. Szürkülettől szürkületig, oszt mi haszna? ... — Van ennivalód ... Oszt fogd be a szád — dörmögött Kovács Andris. Erzsi nem hagyta magát: — Maga csak a hasával törődik, de arra nem gondol, hogy a lábára egy jó csizma már elkelne, édesanyámnak meg egy szép nagykendő, meg cipő, aztán... aztán meg az énruhámat se tegnap vettük És úgy gondolom, hogy nekünk se ártana, ha az EFSz-be belépnénk. — Most már elég legyen — csattant fel Kovács Andris. Felugrott a hevemről: — Majd ha a magad embere leszel, akkor parancsolgathatsz, nekem ne beszélj, ne parancsolgass! Különben ha nem tetszik, hát változtass a sorodon. A m’ndenségit... Az ember már a saját kölykivel se bír. — Kiment és becsapta maga mögöt az ajtót. Az asszonv összerezzent, félénk kis szemével a lánya tüzelő szemébe nézett, mintha könyörgő tekintete azt mondaná: hiszen ismered, hogy milyen magánakvaló, gőgös — még mérgesíted. Aztán csendesen csak ennyit szólt: — Gyere, ülj le! Erzsi odament, leült az anyja mellé, hosszan s kis félénk szemébe nézett, megsimogatta az arcát, halkan megszólalt: — Édesanyám... Én elmegyek Traktorosnak. Az anya ijedten bámult rá, Erzsi pedig gyorsan mondta tovább: — Régen gondolkozom már rajta, nekem is jobb lesz így. Reggel Kovács Andris trágyát hordott a földre. Mikor elment, Erzsi öszszepakkolta a kosárba azt a pár holmit, amire Szüksége van, megcsókolta az anyját s elindult a másik faluba — a gépállomásra. Az asszony arcát egész nap áztatta a lassan csurdogáló könny. S mikor Kovács Andris hazajött, rátámadt: — Mi a szent ütött beléd? Mi a baj? — Erzsi... Erzsi elment... — zokogta. — E-e-el? ... Hová? — Traktorosnak. Kovács Andris arca megmerevedett, mintha a guta ütötte volna meg. Lekapva fejéről báránybőrsapkáját és mérgében belevágta az ágyba. — Ha ott jobb lesz tessék. De vissza ne gyöjjön. Itt többet nincs neki nyitva az ajtó ... Múltak a hetek, egyszer csak — úgy másfél hónap múlva — a postás levelet hozott. Az anya örömében azt sem tudta, hogyan bontsa fel. Erzsi írt. Azt írja, jól megy a tanulás, a jövő héten már traktorra is ül, a tavaszi szántásnál már egyedül dolgozik. A levél végén az apjához is ír, kéri, ne haragudjék. Az aszszony akarva az asztalon hagyta a levelet. Kovács Andris, mikor bejött, rögtön meglátta az írást, kezébe vette aztán ledobta, de amikor az asszony kiment, gyorsan elolvasta. Látszott az arcán, hogy kicsit megenyhült s bánta már régen, hogy akkor este olyan megrágatlanul köpte ki a szavakat. Azóta többször volt már Vargáéknális, a szövetkezetben dolgoznak, láthatta, hogy a családban mindenki felöltözött, megvan lírndenük, jól élnek. Mikor bejött az aszszony, feléfordult: v — No még szép, hogy azt írja: ne haragudjak. — Okos lyány az, látod, megtanulta a gépet kezelni. Te, szántani fog. Olvastad? — kérdezte lelkendezve az aszszony. — Majd elválik, mit tud ... — Aztán bajusza alatt elmosolyodott. — Okos. okos, persze, hogy okos. Hiszen az én lyányom. E napokban traktor pöfögött végig a falun, a kormánynál piroskendős, erős barna lány ült. Kovács Böske! — csapta össze a kezét az elnök. — Hát te? — Engem küldtek a gépállomásról szántani, Pista bácsi — mondta Erzsi. — No jó, akkor ülj le. — S megbeszélték részletesen a szántási tervet. Egy hét is elmúlt, hogy Erzsi szántotta a határt. Egyik reggel, mikor Kovács Andris a határba készült, az aszszony pedig készítette az ennivalót, így szólt hozzá az ember: — Te anyja, két emberre szánrts ... — Kit fogadtál fel dolgosnak? — kérdi az asszonv. — Kit? Hát... — s egyet köszörült a torkán. — a dűlőbe nem hajtom ki a lovakat, aztán meg mér gvött ide egy traktorista? Annak is köll munkát adni. — Feldobta a vállára a tarisznyát s az ajtóból visszaszólt: — S a lyányunkat meg is kínálom egv kis hazaival, próbáljuk ki, hogy mit tud . . . Az asszonv szívét elöntötte a forróság, kinyitotta az ajtót s úgy kiáltott az ra után: — Te, Andris! Aztán ... már haza i£ hívhatnád! Andris nem felelt. Behúzza a kert kapuját, fütyörészve indult a dűlő felé. ahol hajnal óta pöfékelve szántott a traktor. A gépnél egy piroskendős lánv akiből embert, traktorost csinált a Párt... Szabad Földműves a Szlc vákial Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség kir'”--*'-,vatal óe expedíció: Bratislava, Sttlrova 6— telefon: 274-03— Felelős szerkesztő Kugler János — Kiadja az ..Oráö” lap és könyvkiadó vállalat. Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár. povstania 41.— Irányító postahivatal Bratisl-va 2. — Előfizetés egy évre 100 — Kčs félévre 50 —Kčs. — A lap felmondható minder év végén okt. elsejéig. Eng. sz.1750 OPí-Ba 2.1060/áí.
