Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-03-04 / 9. szám

Ara 2*- Kés Bratislava, március 4. Mezőgazdasági szak- és szövetkezeti hetilap | II. évfolyam 9. szám. 600.000 tonna kenyérgabonát kapunk a Szovjetunióból Több mint egymillió hektáron közösen műveljük meg a földet Bizonyos pozitív eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés még mindig alacsony Romboló méreteket öltött 1950 második felében a kenyérrel és liszttel való pazarlás Részletek Gottwald elnöknek a Párt Központi Bizottsága előtt mondott történelmi jelentőségű beszédéből Azokban a napokban, amikor dolgozó népünk a munkásosztály hatalomát­vétele és a belföldi reakció felett aratott végleges győzelme harm ülik évfor­dulójának ünneplésére, készült, a Prágai Várban nagyjelentőségű ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága. A kiadott hivatalos közlemény szerint foglalkozott a Párt Központi Bi­zottsága Otto Sling, Mária Svermová és más összeesküvők ügyével. Háromta­gú különbizottság már előzetesen megvizsgálta a pórtvezetőségbe befurako­dott árulók ügyét és erről jelentést tett a Központi Bizottság ülésén. Tizennyolc felszólaló szedte ízekre azt az áruló és összeesküvési aknamunkát, mely fe­lett mindnyájan felháborodva mondtak Ítéletet. A Párt Központi Bizottsága egyhangúlag fogadta el a különbizottság ama javaslatát, hogy Mária Svermo­­vát megfosztja a Központi Pártvezetőségben viselt tagságától, képviselői man­dátumától és kizárja a Pártból. Az áruló ügyének — a Párt Központi Bizott­sága előtt — való tárgyalásánál jelen volt, az egybehangzó elitélő és megbé­lyegző határozat után azonban felszólították az ülésterem elhagyására. Ezután Bašťovanský, a Szlovákiai Kommunista Párt főtitkára adott jelen­tést a Párt Központi Bizotságának dr. Vladimír dementis kémtevékenységé­ről és letartóztatásáról, illetve ezzel kapcsolatban a Szlovák Kommunista Párt burzsoa-nacionalista csoportjának ellenséges cselekedeteiről. A Párt Központi Bizottsága egyhangúan elfogadta azt a javaslatot, hogy dr. Clementist, dr. Gustav Husákot és Laco Novomeskvt megfosszák a Párt Központi Bizottságá­ban viselt tagságuktól, képviselői mandátumuktól és mindhármukat kizár­ják a Pártból. A Párt Központi Bizottsága az ülésszak második napján hallgatta meg Klement Gottwald köztársasági- és pártelnök beszámolóját a jelenlegi kül- és belpolitikai helyzetről. Ez a történelmi jelentőségű beszéd világos útmutatást adott a Párt további munkájához és az ország tóvá' bi fejlődéséhez. Ebben a nagyjelentőségű beszédben részletesen szólott a köztársaság elnöke Nyugat-Né­­metország újra felfegyverzésével, a nyugati imperialisták zsoldjában álló Tito- Jugoszláviáról és a Szovjetunió vezette békeharcról. A beszéde belpolitikai ré­szében ötéves tervünk második évének eredményeit tette mérlegre. Ennek so­rán mezőgazdaságunkról ezeket mondotta: A múlt évben bizonyos sikereket i egyez­hettünk fel a mezőgazdaságban, hiszen a mezőgazdasági növénytermelés és ál­adaptációt csupán 1889 EFSz kezdte lattenyésztés brutto értéke az 1949. év­hez képest 5.3 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági forgalom értéke ugyanezen idő alatt 18.7 százalékkal nőtt. A termés országos méretekben burgonyában 40.9 százalékkal, cukorré­pánál 40.1 százalékkal, árpánál 0.7 szá­zalékkal volt nagyobb, viszont a búza­termés 8 százalékkal, a rozs 12.2 száza­lékkal, a zab 15.7 százalékkal csökkent. Az állattenyésztés összértéke a marha­­állomáhynál és a borjaknál 59.4 száza­lékkal, a sertéseknél 40.9 százalékkal, teiben 10.9 százalékkal, tojásban 16 3 százalékkal nőtt. Az 1950. esztendőben túlléptük a sertések és juhok hábo­rúelőtti mennyiségét, »azonban még mindig nem értük el a marhaállo­mány, a tehenek, anyasertések és tyúkok háborúelőtti létszámát. Ami a beszolgáltatást illeti, ez az 1950. évben az 1949. évvel szemben búzában 0.3 százalékkal, árpában 32.7 százalék­kal, zabban 30.2 százalékkal, burgonyá­ban 49.3 százalékkal, cukorrépában 80.2 százalékkal, vágómarhában 50.8 száza­lékkal, vágósertésben 46.2 százalékkal, tejben 12 százalékkal, tojásban 31.6 szá­zalékkal volt magasabb. Viszont rozsból 20.2 százalékkal és olajos vetemények­­ből 0.5 százalékkal szolgáltattak be ke­vesebbet. Bizonyos pozitív eredmények ellené­re azonban mezőgazdaságunkban a termelés még mindig alacsony. Ennek egyik oka a föld mértékentúli szétdaraboltsága, ami aránytalanul nagyszámú munkaerőt köt le. Egyetlen példával megvilágíthatjuk ezt. Míg a mezőgazdaság magánágazatában átlag­ban 2.9 hektár földre jut egy munkaerő, addig az EFSz-ek magasabb típusainál 5.6 hektárra és az állami birtokoknál 6.7 hektárra. Ehhez még hozzájárul az, hogy minél nagyobb a föld szétdara­boltsága, annál kevésbbé lehet felhasz­nálni megművelésére a modem gépeket, ami csak drágítja az egész termelést. E«ry év alatt több mint 4000 új szövetkezet Ebből a varázskörből az első ki­vezető lépést jelenti földműveseink ön­kéntes áttérése a közös gazdálkodásra Ezt az első lépést az elmúlt évben tet­tek meg. Míg 1950 elején Csehszlová­kiában — az előkészítő bizottságokat is beszámítva — összesen 2950 EFSz léte­zett, addig számuk az év folyamán any­nyira növekedett, hogy 1951 január 26-án már 7110 EFSz-ünk volt, beszá­mítva az előkészítő bizottságokat is. Ez azonban önmagában még nem jelent mindent. Igen jelentős azonban az. hogv január 26-án már 3279 olyan EFSz­­ünk volt, amelyben felszántották a mesgyéket és bevezették a közös vetést. Ezek a magasabb típusú szövetkezetek több mint egymillió hektár mezőgazda­­sági területet művelnek meg, ami a Köztársaság mezőgazdasági területének 13.6 százalékát jelenti. Az állami és más közös birtokokkal együtt ez a Köztár­saság mezőgazdasági földterületének 22.3 százalékát képezi. Tehát az első lépést, — a feldarabolt föld egyesítését és közös megmunkálását — több mint egymillió hektáron ér­tük el. Azonban ez csupán a kezdet. A föld közös megművelésének logikus követ­kezménye a szövetkezeti állattenyész­tés, mindenekelőtt a marhaállománynál, főleg a teheneknél, E tekintetben is megtettük az első lépést az év vége fe­lé. 1951 január 29-ig 2556 EFSz nyúj­totta be jelentkezését 3825 közös istálló adaptálásának keresztülvitelére, ame­lyekben több, mint 191.000 darab jószág férne el. Ezen időpontig azonban az meg és ebből a számból az adaptációt csupán 866 szövetkezet fejezte be. Az 1951. év végrehajtási tervének értelmében új istállók adaptációjával és építésével 369.000 szarvasmarha számá­ra nyernénk közös istállóterületet. Természetesen a közös istállókban lé­vő jószág nem él a levegőből, etetni kell. Ezért elegendő mennyiségű takar­mányról kell gondoskodniok azoknak az Egységes Földműves Szövetkezeteknek, melyek áttérnek a közös állattenyésztés­re. Ami azokat a szövetkezeteket illeti, amelyek már a közös istállózáshoz lát­nak, de a termést még szétosztották a tagok között, — hála a kormányintéz­kedésnek — lehetőségük van a tagoktól a takarmányt előnyös feltételek mellett felvásárolni. Lehetővé vált, hogy az EFSz tagjainak a beszolgáltatott takar­mányt 2 év alatt fizessék meg. E célra az EFSz-nek 8 éves kölcsönt lehet nyújtani előnyös részletek mellett. A jövő évre azok a szövetkezetek, ame­lyek már ez évben közös istállóban he­lyezik el a jószágot, kötelesek idejében biztosítani a takarmányt. A mezőgazdaságban feltétlenül szük­séges a hektárhozam és az állatállo­mány hasznosságának növelése. Ez irányban még sok-sok lehetőség kihasz­nálatlan és éppen a magasabb típusú EFSz-ek hivatottak arra, hogy a többi földműves számára a magasabb terme­lés példaadói legyenek mind a növény­­termelésben, mind az állattenyésztés­ben. Másodszor: szükséges, hogy igazságosan jutalmazzák az EFSz tag­jainak munkáját, munkanormák és munkaegységek bevezetésével. Tudjuk, hogy ez irányban tavaly nem volt és az idén még nincsen minden a legnagyobb rendben. Nincsenek még normák, nincsenek bevezetve a munka­egységek, egyszóval a szövetkzetek még nem gazdálkodnak a rendes gazda gon­dosságával. Ha tudjuk is, hogy az ilyen helyzet egyik oka a szövetkezetek kez­deti állapota, egyidejűleg tudatában kel] lennünk annak is, hogy ez évben ezt az állapotot a már meglevő szövetkezetek­ben feltétlenül meg kell szüntetni. Harmadszor: az EFSz-ekben állandó munkacsoportokat kell szervezni és ezeket állandó munkára beosztani. Negyedszer: ki kell dolgozni a jöve­delem és kiadás egész évi költségveté­sét és az egész évre szóló termelési ter­vet. Ötödször: le kell zárni az elmúlt év könyvelését és be kell vezetni az új, egyszerű könyvelési rendszert. A már meglévő EFSz-ekben ez irányban sincs még rend. A egész évi termelési terv, a jövedelmek rendes költségvetése és a pontos könyvelés a rendes gazdálkodás fontos részei. Hatodszor: jól kell előkészíteni és le­folytatni az EFSz-ek rendes évzáró közgyűlését; politikailag és szakszerűen iskolázni kell a kádereket. Mennyiségileg tehát az elmúlt évben kétségtelenül vannak bizonyos sike­reink, de hogy ezek a sikerek tartósak legyenek, hogy a meglévő EFSz-ek minden földműves számára példaképül és vonzóerőként szolgáljanak, ahhoz szükséges megszervezni belső életüket, gazdaságos működésüket a már elmon­dottak szellemében és egész szerveze­tüket rendbehozni. Rendet az állami birtokokon Mezőgazdasági nagyüzemi termelé­sünk fontos részét kéoezik a csehszlo­vák állami birtokok, amelyek mezőgaz­dasági földterütünk jelentékeny részét művelik meg. Tudjuk, hogy az állami birtokok eddigi véletlenszerű és szerve-

Next

/
Thumbnails
Contents