Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-25 / 8. szám
1951. február 25. . SzabadfíUMuúfes MEGKEZDŐDÖTT Ä TAVASZI V JE ЧГТЕ ^ fr^*****«^^ ....'Ili............................................... ...— -................................................................. ........„„„„„„„„„„„„„...„„„„„„„„„„„„„„....„III..III..................................................................и........................................n........................................................................................................................Ilin.....""...i...................... SZOCIALISTA MUNKAFEGYELMET! Most, amikor a magasabbfokú szövetkezeteink közgyűlése állandó munkacsoportokat jelöl ki, amelyek legalább egy évig a számukra kijelölt területen önállóan fognak gazdálkodni, bizonyára nem árt felvetni mindjárt a munka kezdetén a fegyelem kérdését. Azzal bizonyára mindenki tisztában van, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben sem tervszerű munka nélkül, sem pedig szilárd munkafegyelem nélkül gazdálkodni nem lehet. Minden munakcsoport valamennyi tagja felelősséggel tartozik munkájának elvégzéséért. Ahol a munkafegyelem bármilyen lazasága mutatkozna, ott elsősorban a felvilágosító munka hiánya mutatkozik meg. Éppen ezért kezdettől fogva fokozni kell minden munkacsoporton belül annak tudatosítását, hogy a tagok gondos és fegyelmezett munkájukkal a szövetkezet és önmaguk Jólétét segítik elő, a kapkodó, fegyelmezetlen munkával pedig önmaguknak és csoportjuknak okoznak kárt. Sztálin mondotta ezeket a szavakat: „Néha azt mondják: ha egyszer szocializmus van, minek akkor még dolgoznunk? Dolgoztunk azelőtt, most is dolgozunk, — nines-e itt már az ideje, hogy abbahagyjuk? Semmittevők filozófiája ez, nem pedig a becsületes dolgozóké. A szocializmus egyáltalán nem tagadja meg a munkát. Ellenkezőleg: a szocializmus munkán épül fel. A szocializmus és a munka elválaszthatatlanok egymástól. Nagy tanítómesterünk Lenin is azt mondotta: aki nem dolgozik az ne is egyék“. Komoly útmutatást jelentenek ezek a szavak a mi szövetkezeteink és munkacsoportjaink számára. A szövetkezetek, sőt maguk a csoportok is zavartalanul csak abban az esetben erősödhetnek, fejlődhetnek tovább, ha a szövetkezet vezetősége és a tagok szívósan és következetesen küzdenek a munkából való indokolatlan elmaradások, a munkafegyelem megsértői ellen. Tudnunk kell, hogy a munkafegyelem kérdése sok mindennel összefügg. Helyes munkatervezés nélkül Déldául nem valósíthatjuk meg a szilárd, szocialista munkafegyelmet. A munkacsoportok megalakításával kapcsolatban állandóan hangoztatja földművelésügyi kormányzatunk és a Párt, hogy azok legalább egy évre állandó jellegűek legyenek. Ha a munkacsoportok tagjait állandóan cserélgetnérk, végül már a tagok sem tudnának, hogy tulajdonképpen melyik munkacsoporthoz is tartoznak és a munkacsoportok vezetői sem ismernék embereiket. Ezzel gátolnánk az ellenőrzést és meglazulna a munkafegyelem is. összefügg a munkafegyelem kérdése a szövetkezet vezetőségének jó vagy rossz munkájával és a munkaegységszámítással is. Ahol a vezetőség terv nélkül dolgozik (vagy ha van is terve a szövetkezetnek, de azt nem tartja be) és nem értesítik kellő időben az egyes munkacsoportok tagjait a következő nap elvégzendő munkájáról. — ott nem is lehet várni, hogy a tagok pontosan, fegyelmezetten jelenjenek meg a munkánál. Úgyszintén, ahol a szövetkezetekben nem tartják be a helyes munkaegységszámítást, ahol a jobban és többet dolgozó tagok is ugyanannyi munkaegységet kapnak, mint a kevésbé szorgasmassak, ott ez rontja meg a munkafegyelmet, csökkenti a munka termelékenységét és a tagok munkakedvét. Szövetkezeteink vezetőségének, de A rimaszombati Földműves Raktárszövetkezet az. elmúlt évben a járás községei között versenyt rendezett a tej, tojás, sertés- és marhahús beszolgáltatásban és öt értékes mezőgazdasági gépet tűzött ki díjul. A múlt évi mérleg elkészítésénél megállapították, hogy a balogujfalusi kis- és középföldművesek marhahúsban, sertéshúsban, tejben és tojásban olyan magas százalékban teljesítették beszolgáltatási kötelezettségüket, hogy a járásban a második helyet foglalták el és így nekik ítélték a kitűzött második díjat. A második díj egy villamos keltetőgép volt. Mivel azonban a községnek nincs még villanya s ezért a földművesek nem használhatták volna a keltetőgépet, a raktárszövetkezet úgy oldotta meg a kérdést, hogy az első díjnak kitűzött kaszálógépet, melvet Alsósziklás község földművesei nyertek meg, felcserélték a villanykeltetőgéppel. Tekintve, hogy a kaszálógép értéke magasabb, a balogujfalusi földművesek megtérítették a különbözetet. így mind a két község lakossága elégedett. Ünnepélyesen történt a díj átadása Balogujfaluban. Délután három órakor robogott be a rimaszombati raktárszövetkezet teherautója, amelyen elhozták a kaszálógépet. A község lakossága kitörő lelkesedéssel fogadta az elmúlt évi beszolgáltatási igyekezetéért való jutalmat. Megérkeztek a Járási Nemzeti Bizottság, a járási pártvezetőség és a rimaszombati raktárszövetkezet kiküldöttei is, akik az iskola termében — a község lakosainak jelenlétében — ünnepélyes keretek között adták át a díjat és az elismerő oklévelet. A község elnöke üdvözölte a járási magának a tagságnak is fontos, sőt nagy jelentőségű feladata, hogy kezdettől fogva ne tűrje, illetve kiküszöbölje a munkafegyelem megsértését. A munkafegyelem megsértői ellen folytatott küzdelem legjobb módszere a taggyűléseken elhangzó kemény bírálat. A helyesen alkalmazott bírálat hathatósan megváltoztatja a tagok munkához való viszonyát. Szilárdítsuk meg tehát mindjárt a munka kezdetén a munka ellenőrzését és biztosítsuk az egyéni felelősség elvét. Természetesen a szilárd, szocialista munkafegyelemért folytatott küzdelem nem alkalmi feladat. Ezzel a szövetkezetek vezetőségének és a tagoknak állandóan foglalkozniuk kell, mert a tervszerű munka, a szilárd munkafegyelem egyik legfontosabb előfeltétele a szövetkezeti mozgalom újabb sikereinek. kiküldötteket, majd Lajka tanító megható szavakban emlékezett meg az ünnepélyes átadás jelentőségéről. Ez a kaszálógép — mondotta — igen szép ajándék a község részére, de a falu szocializálása terén csak egy kis lépést jelent előre. Reméljük, hogy a jövőben kis- és középparasztjaink még jobban fognak igyekezni a közös munkára és nem riadnak vissza, hogy beszolgáltatási kötelezettségeiket százszázalékon túl is teljesítsék. Ezután Szlovencsák járási közellátási referens vette át a szót is rámutatott milyen hátránya van a község lakosságának azzal, hogy nincs még Egységes Földműves Szövetkezete. A község lakói ugyan szép példát mutattak így is, de ha szövetkezeti alapon dolgoznának, akkor Balogujfalu községe egykettőre első helyen állhatna a rimaszombati járásban. Ez az ajándék legyen egyben buzdító is az EFSz megalakítására! — mondotta Szlovencsák elvtárs. A Párt nevében Rozskó elvtárs is az EFSz megalakításának fontosságáról beszélt. Rámutatott arra, hogy a fejlődő ipar mellett földműveseink sem maradhatnak el, hanem az EFSz megalakításával és a közös szövetkezeti munkával azon az úton járnak, amelyet Pártunk és annak nagy vezére — Gottwald elnök — megjelölt. Csak Úgy tudjuk hazánkban a szocializmust minél előbb felépíteni, ha az EFSz-ek alapításával és megszilárdításával egyre többet fogunk termelni, amely biztosítani fogja úgy a munkásságnak, mint a földművességnek a békés és boldogabb jövőt. Befejezésül B o d o n István, SzEFSz helyi elnöke vette át a szót, aki a következőket mondotta: — Boldogan mondok köszönetét a SzEFSz és egyben az egész község dolgozó parasztsága nevében az értékes ajándékért, melyet a községünk az 1950-es év beszolgáltatási versenyében elért eredményéért kapott. Egyben Ígéretet teszünk, hogy a jövőben is teljes erőnkkel azon leszünk, hogy ä kötelezettségeinket úgy az államunkkal, mind a dolgozó népünkkel szemben hiánytalanul teljesítsük. Napról-napra értesülünk a rádióból és az újságokból, hogy az ipari munkásság munkateljesítménye fokozásával, hogyan harcol a béke megvédéséért. Mi — dolgozó kis- és középparasztok — is részt kívánunk venni ebben a harcban és ezért a következő kötelezettségvállalásokat tesszük: 1. A terménybetakarítást közvetlenül az aratás után megkezdjük és azt közös erővel 7 nap alatt elvégezzük. 2. A cséplést közös munkával brigádokban végezzük el. 3 A terményt közvetlenül a cséplőgéptől szállítjuk a Raktárszövetkezetbe. 4. A tarlóhántást a megszabott időre elvégezzük. 5. Ebben az évben igyekezni fogunk minél több műtrágyát szórni földjeinkre. Az ünnepély befejezése után a járási kiküldöttek folytatták útjukat Zsip községbe, ahol átadták a versenyben elért IV. díjat: egy kettesekét. EGYÜD JÓZSEF, körzeti titkár — Bátka * Amit nem jól csináltunk A jó termés biztosításának alapfeltételei közé tartozik, hogy — amint az időjárás megengedi — azonnal megkezdődjenek a tavaszi munkák. Különösen nagy szükség van ere azokon a helyeken, ahol az őszi vetési tervet nem teljesítették és tavaszi árpával, vagy tavaszi búzával kell bevetni az ősszel be nem vetett területeket. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a Földműves Raktárszövetkezet idejében leszállítsa úgy a műtrágyát, mint a vetőmagdt. A Helyi Nemzeti Bizottság és a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség közösen gondoskodnak a szövetkezeten kívülálló kis- és középparasztság műtrágyával és vetőmaggal való szervezett ellátásáról. Több helyen — így például Bősön — a helyi szervek kissé elaludtak és csak az elmúlt héten kezdték meg a vetőmag szükséglet öszszeírását. így aztán időbe telik, míg a raktárszövetkezet leszállítja a szükségelt mennyiségeket. Ez a késedelem vonta maga után, hogy nem tudják megkezdeni a tavaszi vetést olyan helyeken, ahol azt az időjárás már napok óta lehetővé teszi. Kiosztották a rimaszombati járás beszolgáltatási versenyének díjait Alsósziklás, Balogujfalu és további három község nyert értékes mezőgazdasági gépet
