Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-25 / 8. szám
e Smkai 1951. február 25. A Szabad Földműves tanácsot ad Hogyan kerüljük el a veszteségeket a juhok ellésénél és a fiatal bárányok nevelésénél Minden juhtenyésztő jól tudja, milyen nagy nemzetgazdasági jelentősége vana juhtenyésztésnek. A juhállomány alapvető növeléséről van most szó és ezért a juhtenyésztésben előforduló veszteségeket a lehető legkisebb mértékre kell szorítani. Az ellés teljes folyamatban van ezért nem lesz fölösleges, ha megemlitünk néhánv tapasztalatot, melyeket az eddigi elléseknél szereztünk. Csakis így tudjuk majd a veszteségeknek elejét venni. Az ellés közelségét arról vesszük észre, hogy a juhok hasa süllyed, hátulja bemélyed és a méhhüvely megdagad. A juhok tőgye megtelik tejjel. AZ ELLÉS 1—3 ÓRÁT TART Az óvóburok az ellés utáni fájdalmak között 1—-4 óra alatt távozik. Segítség rendszerint teljesen felesleges, az állatok mozgása azonban az ellés előtt elősegíti és megkönnyíti a szülést. Nehezebb ellés esetében, ha a bárány normális helyzetben van, úgy lehet segtíeni, hogy ellés közben a bárányt húzzuk. Ha a bárány nincsen normális helyzetben a juhanya testében, akkor már szakbeavatkozásra van szükség. A fiatal bárány súlya 2lA—6 kg között mozog. A kosok valamivel nehezebbek, mint a báránykák. Az ikrek könnyebbek, de fejlődésük folyamán ezt a súlykülönbséget behozzák. Az ellés után a báránykák köldökzsinórját jódtinktúrával kell fertőtleníteni, legjobb azonban lA—1 percre fakátrányba vagy szeszbe mártani, különben fertőzés állhat be a különböző kórokožó baktériumok behatolásával és különböző komplikációk keletkezhetnek, mint izomzatgyulladás, köldökzsinórgyulladás stb., melyek rendszerint a fiatal állat pusztulásához vezetnek. Ha az óvóburok nem távozik az anyaállat testéből, akkor mesterséges beavatkozás szükséges. Tisztaságról, elsősorban száraz, nem penészes alomzatról már előre kell gondoskodni. Penészes pelyva, sáros répaszeletek mindig veszélyesek és a fertőzések leggvakoribb okozói sőt. az anyaállatoknál tőgygyulladást is okoznak. Hogy az anyaállatoknak és az újszülött gyenge bárányoknak megfelelő kényelmet nyújthassunk, külön helyet rendezünk be az ellésre. ahová az anyaállatokat már egy-két nappal az ellés előtt elhelyezzük. Ezekben az elkülönített, világos, tágas és tiszta rekeszekben az anyaállatokat a fiatal bárányokkal néhány napig együtt hagyjuk, míg az anyaállatok megszokják bárá^nyaikat és amíg ezek nem erősödnek meg. Azután a közös akolba helvezzük őket, ahol az anyaállatok együtt vannak a bárányokkal. Az első ellésü juhok és az ikreket szült juhok hosszabb ideig maradnak a külön rekeszben, mert nagyobb gondosságot igénvelnek. AZ ELLÖSTEJET NEM SZABAD KIFEJNI, hanem a bárányoknak kell hagyni kiszopni. A gyenge állatoknak az első szopásnál segíteni kell, különösen az első piles utáni juhoknál, mert ezek csiklandósak. Az ellőstej feladata a belek kitisztítása. Ajánlatos azonban mégis az ellőstej első cseppjeinek kifejése, hogy a tisztátlanság eltűnjék. A tőgyet rendesen meg kell tisztítani, körülnyími, hogy a bárány könnyebben találja meg a becöt és ne a piszkos gyapjút kap- 111111111111111111Ш11Ш1111111111111111!11111111111111111111111No1ШПШ11ит1Ш1ШШ1Ш kódja, ahogy ez gyakran történik, mert a tisztátalanság következtében kórokozó csirák jutnak a testbe, ezek azután a bárány megbetegedését és pusztulását okozzák. Az elárvult bárányokat vagy az ikreket olyan anyajuhok alá adjuk szopni, melyeknek báránya elhullt, vagy olyanok alá, melyek képesek két bárányt zavartalanul felnevelni. Hogy az anyajuhok könnyebben fogadják az idegen bárányokat, ajánlatos az anyaállat és az idegen esetleg a saját bárány orrát is bekenni erősen átható szagú dologgal, mint például fokhagymával vagy szesszel, stb. A BETEG TÖGYÜ JUHOKAT gyakran kell kifejni és az állatorvos tanácsa szerint kezelni és minden esetre el kell különíteni a többi egészséges állattól, hogy a fertőzés, a betegség ne terjedjen. A beteg juhok bárányai a „Emberi beavatkozással — írta L V. Micsurin — minden állat- vagy növényfajtát kényszeríth etünk arra, gyorsabban változzék, méghozzá az ember számára kívánatos irányban“. A szovjet állattenyésztő tudósok a kolhozok és szovhozok gyakorlati szakembereivel együttműködve a haladó micsurini tudomány alapján az utóbbi években sok új, nagyhozamú állatfajtát tenyésztettek ki. Többek között a kosztromai és lebegyini szarvasmarhát, a tyerszki és bugyonovszki lovat és ríj, finomgyapjas juhfajtákat. A szovjet állattenyésztők eredményei megcáfolják a reakciós biológusok tanításait, mely szerint a terszetben a környezet hatásától független, öröklődő tulajdonságok léteznek. Mint Micsurin és követői, — élükön Liszenko akadémikussal — megállapították, a kömvezet hatása alatt a szervezet fejlődésekor keletkezett jegyek és tulajdonságok öröklődéssel a következő nemzedékre átvihetők. Az állati szervezet fejlődésének szakértő irányításával, előre kitűzött terv szerint új fajtákat tenyészthetünk ki. Az állattenyésztésben ezeket a haladó, szelekciós elveket legteljesebben és legsokrétűbben elsőnek Ivanov akadémikus fejlesztette ki és alkalmazta a gyakorlatban. Az új állatfajták kitenyésztésének tudományosan megalapozott módszertana lehetővé tette, hogy Ivanov akadémikus kitenyéssze a felülmúlhatatlan hozamú „aszkánai finomgyapjas“ juhfajtát és a helyi - feltételekhez kitűnően alkalmazkodó bőhozamú „ukrajnai fehér sztyeppe-sertért“. Az állattenyésztésben a micsurini módszerek sikeres alkalmazásának eredményeit szemléltetően mutatja a „Karavajevo“ tenyészgazdaság példája. Az állattenyésztési dolgozók a gazdaság vegyes, de jól kiválogatott állományát aránylag rövid idő alatt először jó szovhoztenyészállománnyá, majd pedig a bőhozamú kiosztromai szarvasmarhafajta jó tenyészmagvává változtatták. A kosztromai fajta kialakulásában döntő szerepet játszott az állatok fokozott, intenzív takarmányozása, növekedésük minden időszakában; a tehenek fokozott fejőse; a növendékállatok irányított nevelése és tenyésztése; a kedvező gonlegkönnyebben terjesztik a betegségeket, azért a bárányokat is külön kell elhelyezni. Az idősebb bárányokat is külön kell tenni, mert ezek nagyon gyakran megtanulják a tej lopást és ezzel is elősegítik a betegség terjesztését. Mint minden más háziállatnak, nagy figyelmet kell szentelni a fiatal bárányoknak is. Amit a fejlődés első heteiben elmulasztunk, azt a későbbi időben nem lehet behozni. A bárány az első 2—3 hétben csupán anya tej jel táplálkozik, ezért az anyaállatoknak lehetőséget 'kell adni, hogy tejkiválasztó képességeiket minél jobban kifejlesszék és érvényesítsék. Ezt elsősorban fehérjékben gazdag takarmánnyal érjük el. A bárányok növekedése attól függ, mennyi tejet kapnak ebben a fejlődési időszakban. Ha az elválasztás idejében elérik anyjuk testsúlyát és kiadós legelőre jutnak, akkor őszig 35—45 kilogram súlyt érnek el. dozási és tartási feltételek megszervezése; a tenyészpárok céltudatos kiválasztása. A kosztromai tehenek átlagos tejhozama 1950-ben tehenenként 6400 kg-ot tett ki, de van olyan tehén is, amelynek évi tejtermelése eléri a 10—14, sőt a több, mint 16 ezer kilót is. Óriási jelentősége van az állatok takarmányozásának és megfelelő tartásának, az állatok hozamának növelésében. A „Karavajevo“-szovhoz dolgozói meghosszabbították a rekord-tejelő tehenek gazdasági kihasználásának az idejét és jelenleg vannak olyan 12 évnél idősebb tehenek is, amelyek egy tejelési időszak alatt 5—10 ezer kilogramm tejet adnak. Ezzel megcáfolták a burzsoá állattenyésztési tudománynak azt az állítását, hogy a tehenek tejtermelésének végső határa a 7—8 éves kor. A „Karavajevo“-szovhozban a télen született borjakat fűtetlen helyiségben nevelik, hogy a fiatal szervezet könnyebben alkalmazkodjon. A hidegben való neveléssel a fiatal állat szervezete alkalmasabbá válik a magasabb termelékenységre, hisz a hideg fokozza az anyagcserét, edzi az emésztőberendezést, a szívet és vérkeringést és elősegíti az egész szervezet erősödését. Az élenjáró fejőnők általában a tehenek fejését a borjázás után 2—3 hét múlva kezdik és a takarmányozást addig növelik, míg az állat tejhozama fokozódik. A tejtermelésnél nagy jelentősége van annak, hogy hányszor etetünk és fejünk. A „Vöröshajnal“ kolhozának fejőnője, J. D. Nartova, bevezette a négyszeri fejest és ezzel a tehenek tejtermelését egyszeriben naponta 2—3 literrel növelte. Ezt a tapasztalatot a Szovjetúnió többi fejőnői is átveszik. A szocialista államban megteremtették a haladó tudomány gyarapodásának és fejlődésének lehető legkedvezőbb feltételeit és a szovjet tudósok, szakemberek gondosan tanulmányozzák és értékelik a gyakorlat embereinek az állattenyésztés micsurinistáinak tapasztalatait. A haladó micsurini tanítást, a szovjet emberek kezében a növényi és állati természet átalakításának hathatós eszköze, a mezőgazdasági termékek bőségéért folyó harc hatalmas fegyvere. A HARMADIK HÉT ELTELTÉVEL a bárányok nyalogatni kezdik a szénát. Ebben az időben a bárányoknak lehetővé kell tenni, hogy hozzájuthassanak a legfinomabb szénához, hogy így azután megszokják a durvább táplálékot is. Ezt a finom |jzénát naponta kétszer kell cserélni, hogy ne legyen istállószága. A friss széna ugyanis a bárányt jobban ingerli az evésre. A bárányoktól lenyalogatott szénát az anyaállatokkal lehet feletetni. , A 4—5 héttől kezdve a bárányokat magvas takarmánnyal kell etetni, naponta háromszor. Ez a magvas takarmány legyen bő fehérjetartalmú. Minél több magvas takarmányt esznek a bárányok, annál gyorsabb a fejlődésük, am* bizonyos megtakarítást jelent. Ásványi anyagokról aránylag nagyon korán kell gondoskodni. Már az első napokban sót és meszet nyalatunk з bárányokkal. Tiszta, de nem túlhütött, víznek sohasem szabad hiánnyoznia. A tenyésztésre kiválasztott állatoknál arra kell ügyelni, milyen a fejlődés, a származás, a gyapjú minősége, finomsága, kiegyenlítőtődöttsége, sűrűsége a bőrfelület benövése. A gyapjú minőségét már ebben az időben nagyon jól lehet megállapítani. Fontos tudni, hogy a nagycsontéi állatból nagy állatot kapunk. A ráncos bőr a gyapjú egyenetlen növését okozza, azonban meg kell jegyezni, hogy az egyenetlenségek idővel eltűnnek. Itt kell megemlíteni, hogy a tenyészállatok kiválasztásánál az ikres bárányoknak előnyük van. A TENYÉSZTÉSRE ALKALMATLAN Állatok farkát meghagyjuk, a kosokat 2—3 héttel az elválasztás előtt kiheréljük, hogy jobban kihasználják a legelőt és jobb minőségű húst adjanak. Fejlett állattenyésztésü országokban a her élést vértelen módszerrel végzik, aminek előnye abban van, hogy fertőző, kórokozó baktériumok nem kerülhetnek az állat testébe. A farok megrövidítése nálunk régi szokás. A rövidebb farkú állatok hátsó része szélesebb, ősszel a farok nem piszkolódik be és az anyaállatoknál megkönnyíti a megtermékenyítést. . Ha a juhtenyésztő a farok megrövidítésére szánja el magát, akkor ezt tisztán kell végezni, hogy ne álljanak be bonyodalmak. Hogy a sebek gyógyulásánál se keletkezzenek komplikációk, ajánlatos a farokból három csigolyát meghagyni, hogy a végbélnyílás és az anyaállat nemi szerve takarva legyen. Ellenkező esetben legyek nyugtalanítják az állatokat és azok nem tudnak védekezni. A legyek a juhok méhnyilásába és a bőr redőibe tojásokat raknak, a kikelt lárvák viszketegséget, sebeket és fájdalmakat okoznak. ■ A farok megrövidítése bármikor történhetik. Enyhe időben és fiatal korban a sebek könnyebben gyógyulnak. Mint a többi állatnál, a juhoknál is FIGYELMESEN KELL VÉGEZNI AZ ELVÁLASZTÁST. Mint a borjaknál, úgy a bárányoknál sincsen a gyomorberendezés az első hetekben teljesen kifejlődve, csupán annak tejféldolgozó hátsó része. Á jól és idejében elválasztott bárány nem vészit súlyából és fejlődésében nem állanak be zavarok. Áz 5.—8. hétben történő elválasztás bűnös dolog. A bárányokat a 12. hétben kellene elválasztani. A tenyésztésre kiszemelt hímállatokat és a gyengébb testalkatú bárányokat hoszszabb ideig hagyjuk szopni. A helyesen összeállított magvas takarmánykeverék, bő fehérjetartalommal, megkönnyíti a bárányok elválasztását. Az ellenőrzött állományokban a bárányokat rendszerint három hónap elteltével választjuk el. Nemek szerint a bárányokat 5—6 hónapos korukban osztályozzuk. Ing. dr. Kovács Micsurini módszerek alkalmazása _____az állattenyésztésben______ Irta: PJOTR VOLOSZOV PROFESSZOR EFSz-ek, készen áll már a tavaszi munkátokhoz szükséges nemesített vetőmag, ültetvény, műtrágya, csávázó- és permetezési szer?
