Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-02-25 / 8. szám

1951. február 25. 3 Idén többet termelünk Az őszi munkaverseny kerületi győztese korán kezdett a tavaszi munkába Nagyabonyban a közgyűlésig mar befejezték az árpa vetését ötéves népgazdasági tervünk egyik főfeladatként tűzte ki mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának felszá­molását. Ma már minden kis- és közép­gazdánk előtt is egyre nyilvánvalóbb, hogy a növénytermesztés színvonalá­nak és a termésátlagok emelésének leg­hatékonyabb és legcélravezetőbb eszkö­­zie: a tudományosan megalapozott ag­rotechnikai módszerek széleskörű alkal­mazása, trágyakezelés és trágyahaszná­lat megjavítása, a növényvédelem fej­lesztése és a helyes vetésforgók beveze­tése. Növénytermesztésünk színvonalának emelése érdekében végzett munkánk új szakaszához érkeztünk. A legdön­tőbb feladattá vált a jobb növényápolás megszervezése és elvégzése. Hogy nagy termést érhessünk el, ahhoz jó talajelő­készítést kell végeznünk, tervszerűen, korán kell vetni, helyes növényápolást és jól szervezett betakarítást kell alkal­maznunk. A dolgozó nép állama, a munkásosz­tály nagy Pártjának vezetésével lehető­vé tette, hogy az elmúlt év nyarán a talajművelés terén nagy lépéseket tet­tünk előre az eddigi elmaradottság megszüntetésében. Dolgozó parasztsá­gunk a gépállomás segítségével — az állami gazdaságok és szövetkezetek példamutatása alapján — éles harcban a dolgozó nép ellenségeivel, a kulákok­­kal, eddig soha nem tapasztalt nagysá­gú területen végezte el a tarlóhántást, az őszi mélyszántást és a legtöbb helven tervszerűen, idejében vetette el az őszi gabonaféléket. A tavaszi munkák megindulása előtt hozta Népköztársaságunk miniszterta­nácsa határozatát, amelyben pontosan meghatározza, növénytermelésünk fej­lesztésének irányát, de meghatározza a követendő agrotechnikai eljárásokat és előírja az egyes növények vetésidejé­nek végső határidejét is. A dolgozó parasztság ma már tudja, hogy a termelés egyes szakaszainak végrehajtása nem csupán szakkérdés, nem csupán termelési kérdés. Elsősor­ban politikai feladatok ezek: biztosíta­ni a dolgozó nép több és jobb kenyerét, biztosítani fejlődő iparunk nyersanyag­­szükségletét és ibztosítani népgazdasá­gunk kiviteli szükségleteit, ötéves nép­­gazdasági tervünk egyik legfontosabb célkitűzését, életszínvonalunk állan­dóan növekvő mértékű emelését csak úgy teljesíthetjük, ha — állandó harc­ban, a legjobb minőségű munkával — a termelés minden szakaszának lehető legjobb végrehajtásával nagyobb termé­seket érünk el. A növényápolás helyes keresztülvite­le nagy feladatokat ró a dolgozó pa­rasztságra. A munkában azonban nem áll egyedül. Útmutatást, irányítást ad a Párt. segítenek a gépállomások és a jó munka példáját mutatják állami gazda­ságaink és szövetkezeti csoportjaink. A munka szervezésében a népi szervek — élükön a JSSR-rel — szintén minden kérdésben segítik a dolgozó parasztokat A népnevelők pedig dűlőkről dűlőkre végzik a meggyőző, felvilágosító mun­kát, hogy a dolgozó parasztság — meg­győződve a feladat fontosságáról — éberen vigyázhasson, hogy a dolgozó nép ellenségei szabotázzsal, az előírások be nem tartásával ne veszélyeztethes­sék 5 éves tervünk harmadik évének jó termését. A jobb növényápolás, a szakszerűbb munka, az idejében elvégzett tenniva­lók nemcsak több munkát jelentenek, de nagymértékben növelik az ered­ményt. Érdemes lesz a kukoricát jú­liusban is mégegyszer meggazolni, mert 2—3 mázsával többet takaríthatunk be. Érdemes lesz lucernát megvédeni a kártevőktől, mert télire holdanként sokszor 4—5 mázsával több szénát ta­karíthatunk be, ami állattenyésztésünk fejlesztésében, a tejtermelés, az állat­­hizlalás növelésében jelentős segítség Új növényeink ápolásának pontos be­tartása pedig hozzájárul, hogy nagyobb terme t érünk el. Mind több dolgozó paraszt győződhetik meg arról: érdemes ezeket a növényeket termeszteni, érde­mes jó növényápolást végezni, mert ezeknek a növényeknek is biztos a ter­mése. Ha pedig népnevelői munkával Az őszi munkaverseny során а bra­­tislavai kerület legjobb EFSz-ének Nagy Abony szövetkezete bizonyult. A nagyabonyi III. típusú szövetkezet feb­ruár 22.-én, csütörtökön tartotta meg közgyűlését. A közgyűlést megelőzően — már januártól kezdve — szinte nap mint nap taggyűléseket tartottak az esti órákban, amelyeken megvitatták a normákat, a munkaegységeket, a munkacsoportbeosztást és mindazt, ami a szövetkezet munkájával összefügg. A taggyűlés — mintegy két héttel eze­lőtt — elfogadta a szövetkezet normáit és a muít szombaton elkészült a szö-1. Kassa 66.6 2. Üsti nad Labem 45.9 3. Gottwaldov 35.7 4- Žilina 34.9 5. Besztercebánya 32 6. České Budéjovice 31 7. Praha 30.2 8. Nyitra 29.8 9. Prešov 29.2 10. Bratislava 28.3 11. Brno 246 12. Pardubice 22.3 13. Hradec Králové 21.1 14. Karlové Vary 21 15. Liberec 14.6 16. Olomouc 13.3 17. Jihlava 12.5 18. Ostrava 10.4 19. Plzeô 8.6 Cseh országrészek 22.2 Szlovákia 31.1 Csehszlovákia összesen 24.4 ineggyőzzük őket arról, hogy iparunk fejlesztéséhez termelünk nagymennyi­­gű nyersanyagot, belátják, mennyire fontos növénytermesztésünk egyoldalú­ságát, elmaradottságát felszámolni. A világ legfejlettebb mezőgazdaságá­nak, a Szovjetúnió mezőgazdaságának élenjáró kolhozparasztjai, a nagy ter­mések mesterei, a Szocialista Munka Hősei csodálatraméltó terméseredmé­nyeket érnek el. A korszerű, haladó tu­dományon alapuló agrotechnika megva­lósítását ezeknek az agrotechnikai eljá­rásoknak legjelentősebb része a talaj­vetkezeti munka- és pénzügyi terv is. Kimondotta ezenkívül a taggyűlés, hogy három állandó munkacsoportot szervez. Más években általában március ele­jén kezdték el a délszlovákiai községek­ben a tavaszi munkákat, idén azonban az időjárás valósággal sürgette a mun­kák mielőbbi megkezdését. A nagy­­abonyiak sem várták a közgyűlésük le­zajlásáig, hanem már február 13.-án megkezdték a tavaszi munkákat. Ezen a napon — próbaképen — még csak egy traktor jelent meg a földeken, mely után 3 vetőgépet kapcsoltak. A talaj 117 142 93 101 91 119 95 118 51 95 80 86 85 91 45 ■ 77 40 57 43 70 69 89 56 70 64 82 77 85 65 90 30 59 46 47 77 85 56 70 68.2 81.7 49.4 78.7 63.5 81 előkészítéssel és méginkább a növény­­ápolással kapcsolatosak. A Szovjetúnió­­ban nagyszerű kapáló-, permetező-, ön­tözőgépek állnak a termelés rendelke­zésére és ezeknek a gépeknek irányító­ja és a munkának szervezője az ember. Vegyünk példát a nagy termések mestereitől, tanuljuk el eredményes ag­rotechnikai eljárásukat és mindazokat, amelyeket már mi is megvalósíthatunk, valósítsuk is meg, hogy a Szovjetúnió példája nyomán előbbre juthassunk mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásában. (—) igen jó volt és a munka is gyorsan ha­ladt. A tervezett napi 10 hektár helyett már az első napon 15 hektárt vetettek be. Másnap már 3 traktor és 9 vető­gép dolgozott és a szövetkezet tagjai három munkacsoprtban megkezdték a maguk munkáját. A munkacsoportok között azonnal megindult a versengés. E nap tapasztalatai alapján elhatároz­ták, hogy a traktorok előtt 5 fogat jár­ja be a földeket és elszórja a műtrá­gyát. A második napon 2 hektárral nö­vekedett a gépek teljesítménye és ekkor egy gép már 17 hektáron vetett. A szövetkezet tagjai máris igen elé­gedettek Nagy, Bódis és Priehradník trakorvezeőkkel, akik viszont a 17 hek­táros teljesítménnyel korántsem vol­tak elégedettek és harmadik nap már 18 hektárt dolgoztak meg. Ezen a na­pon újítást is bevezettek. A „Skoda 30“ típusú traktor mögött nemcsak vető­­gép, de borona is járt és a traktor biz­tosan bikózott meg ezzel a munkájá­val is. Ezzel az eljárással nemcsak a napi 10 hektáros vetési tervet múlták szinte kétszeresen felül, hanem egyút­tal teljesítették a boronálásra megál­lapított normát is. Mire tehát eljött a nagyabonyiak szövetkezeti közgyűlése, már el is vé­gezték az árpa tavaszi vetését. Ezt ter­mészetesen csak komoly felkészüléssel és alapos munkatervezéssel lehetett el­érni. A szövetkezet egyébként kötelez­te magát, hogy a gabonaneműekben 2 mázával, cukorrépában 20 mázsával, kukoricában pedig a tavalyi 20 mázsá­val szemben 26 mázsára növeli a hek­táronkénti terméshozamot. Sző lie Zsig­­mond, az egyik állandó munkacsoport vezetője, ezzel kapcsolatban kijelentet­­te, hogy a szövetkezet, illetve az ő munkacsoportja még ezeket a felemelt terméskötelezettségeket is túl akarja szárnyalni. A bratislavai kerület legjobb patrónusai A bratislavai kerületben 264 olyan üzem van, amely patronátust vállalt az Egységes Földműves Szövetkezetek felett. Ezek az üzemek az elmúlt na­pokban konferenciát tartottak Brati­­slavában, melyen résztvettek a kerület EFSz-einek elnökei is. Az elhangzott beszámolókból megál­lapítható, hogy 50 olyan üzem van, amely jól látja el védnöki szerepét, 140 üzem egyelőre csak részleges sikereket mutathat fel, mig 74 üzemről azt kell megállapítani, hogy nem értette meg az EFSz-ek megsegítésénél reá háruló politikai feladatot. Az elmúlt évben végzett munka alapján 6 üzemet tünte­tett ki a bratislavai kerület. Ezek: a Csehszlovák Posta bratislavai igazga­tósága, Dunajplavba, DOZÄB, DREVO­NA és a Szénlerakat, valamint a vág­­ujhelyi Techna-cég. Több üzem igen komoly segítséget nyújtott a falu átépítése munkájában. Különösen kiemelték a konferencián a bratislavai DOZÄB segítő szerepét Csécsény- illetve Felső Patonyban. En­nek az üzemnek a dolgozói agitáló pá­rokat szerveztek, akik kimentek a fa­lura, hogy meggyőző módon bizonyít­sák kis- és középföldművesek előtt a munkásság és parasztság összefogását, a falu szocialista fejlődésének szüksé­gességét és új tagok szerzésével erősít­sék a meglévő szövetkezeteket. A konferencián felszólalt Tokár József képviselő, a Párt bratislavai ke­rületének elnöke és ismertette a kerü­let mezőgazdasági helyzetét. Ennek so­rán bejelentette, hogy a gazdaság-tech­nikai rendezés révén 128.000 parcellá­ból mindössze 5000 maradt 17 hektár átlagos területtel. A déli járásokban egy-egy parcella átlag 35 hektárt kép­visel. A mesgyék eltüntetésével 1500 hektárral megnövekedett a kerület ter­mőföldje, ami — átlagos hektárhozam melletet — 270 vagon gabonát jelent A HELYI NEMZETI BIZOTTSÁGOK elkészítették a tavaszi munkák tervét Az elmúlt héten Szlovákia valamennyi kerületében rendkívüli ülésre ült össze a Kerületi Nemzeti Bizottság. A nyitrai és besztercebányai kerület ülésén résztvett dr. Fáltan füldművelésügyi megbízott is. A rendkívüli ülé­sek tárgysorozatán a tavaszi munkák szervezése és biztosítása szerepelt. Az üléseken megállapították azokat a határnapokat, ameddig a helyi és járási NemzSti Bizottságoknak ki kell dolgoz niok a tavaszi munkák tervét. A bratislavai kerületben február 20.-ig kellett minden Helyi Nemzeti Bi­zottságnak elkészülnie a tervvel. Ezzel kapcsolatban gondoskodás történt ar­ról, hogy az elmúlt, vasárnapot a lehe­tő legnagyobb mértékben kihasználják az állami gépállomásokkal kötendő szerződések megkötésére. Erre főleg azért volt nagy szükség, mivel múlt hét szombatjáig a gépállomások a szer­ződéskötési tervet csupán 34 százalék­ra teljesítették. A nyitrai kerületben — akárcsak a bratislavaiban — már ugyancsak meg­kezdődtek a tavaszi munkák. Az Egy­séges Földműves Szövetkezetek közül 168 fogadta el a munkanormákat, illet­ve vitatja meg azokat. A nyitrai kerü­let szövetkezetei egyébként jelentős mértékben erősödnek; csak február el­ső két hetében közel 1300 földműves jelentkezett tagként az egyes szövetke­zetekbe. Különösen a verebélyi és ér­­sekujvári járásban ér el komoly ered­ményeket a tagtoborzás. A kassai kerületben, ahol a gépjaví­tási munkákat a legeredményesebben végezték, ugyancsak komoly intézkedé­seket tesznek a tavaszi munkák sikeres szervezése érdekében. Valamennyi Nemzeti Bizottságnak február 26.-ig kel elkészítenie a tavaszi munkatervet, melynek betartására és ellenőrzésére minden községben hattagú különbizott­ság ügyel majd fel. E különbizottság feladata lesz az is, hogy — a termelési terv ellenőrzése mellet — felügyeljen az állattenyésztés fejlesztésbe és ezzel kapcsolatban a szövetkezeti istállók adaptálásának gyors befejezését is szorgalmazza. A kassai kerület áll az élen a szövetkezeti istállók adaptálásának tervteljesitéseben (B) Kis- és középparasztjaink mindjobban tudatosítják, hogy a szövetkeze­ti, tehát közös állattenyésztés megvalósításával nagy mértékben növelik pénz­bevételi lehetőségeiket is. A közös állattenyésztés sikerének egyik legfőbb fel­tétele a közös istállók létesítése. A Földművelésügyi Minisztérium február 14- én kiadott jelentése szerint a közös istállók adaptálását így végezték el: Kerület Az adaptálást befejezték megkezdték jelentették % % %

Next

/
Thumbnails
Contents