Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-02-18 / 7. szám

MEGINDULT A TAVASZI MUNKA a dunaszerdahelyi járás szövetkezeteiben Az elmúlt napokban már 280 traktor dolgozott a járás IFSz-eiben Pár héttel ezelőtt még azt hallottuk a gazdáktól, hogy a „a farkas nem ette meg még a telet“. Ezzel arra céloz­tak, hogy nincs még vége a télnek. Az időjárás azonban — úgy látszik — megcáfolja a véleményeket, mert íz elmúlt napokban olyan idő uralkodott, mintha már március közepén lettünk volna. Ügy látszik, hogy az időjárás is azoknak kedvez, akik becsületes munkával építik országukat és dolgoznak a szebb jövő kialakításán. Lehet, hogy még a mostaninál hűvösebb idő is lesz átmenetileg, azonban az enyhe télnek már eddig is jelentős eredményei mu­tatkoznak. A szövetkezetek — akár szinte megszakítás nélkül is — dolgozhattak a szövetkezeti épületek kijavításán. Az elmúlt napokban kint iártunk a dunaszerdahelyi járásban, ahol a legkorábban fogtak hozzá __ ha nem is éppen mindenütt — a tavaszi munkákhoz. Van több mezőgazdasági növényünk, mint például a mák, amely nagyon is megkívánja, hogy vetését mielőbb elvégezzük. Azt láttuk azonban, hogy több helyen már felkészültek az árpa ve­tésére is. Már február 10-én 50 traktor dolgo­zott a dunaszerdahelyi iárás szövetke­zeteiben és két nappal később további traktoristák vonultak ki a dunaszerda­helyi gépállomásról a szövetkezetek földjeire. Február 2-án már 280 traktor dolgo­zott a járás szövetkezeteiben és ezzel megindult a kitűzött tavaszi munka­terv mielőbbi végrehajtásának mun­kája. Több helyen hallottuk azt a megjegy­zést, hogy most látják csak igazán ma­guk a szövetkezeti tagok is. hogy mi­lyen előrelátó volt a Párt Központi Bi­zottsága Elnökségének az a határozata, mely a gépek mielőbbi kijavítását szor­galmazta. A dunaszerdahelyi gépállo­más rendbehozta a gépeket és most nem volt akadálya annak, hogy azokat már munkába állítsák. Ezzel kapcsolatban a dunaszerdahelyi gépállomás vezetőjé­nek — Linder elvtársnak — nevét di­­csérőleg hallottuk emlegetni. A dunaszerdahelyi gépállomással kap­csolatban egyébként azt is meg kell em­lítenünk, hogy a gépállomás keretén be­lül tartott pártiskolázás jelentősen hoz­zájárult a gépállomás dolgozóinak po­litikai neveléséhez, öntudatának növe-A szövelkaxeíek megszilárdításával építjük ki a szocialista mezőgazdasági vállalatokat Az elmúlt napokban értekezletet tartottak Bratislavában a magasabb típusú EF Sz ékkel, állami gépállomásokkal és állami birtokokkal rendelkező községek pártszervezeteinek agitá­­ciós dolgozói. Az értekezleten résztvett dr Falt'au földmű­velésügyi megbízott, a Párt Központi Bizottsága kultúr és propagandaosztályának vezetője, va lamint a Párt Központi Bizottságának több ági. tácinS dolgozója, kerületi agitációs dolgozók és a járási kultúrpropagációs osztályok titkárai. šefránek elvtárs megnyitó beszédében rámuta­tott Lenin és Sztálin tanítására, amely szerint a szocialista mezőgazdaság nem győzhetne és a falu nem térhetne át kistermelésről a szocia­lista nagytermeiéire, ha e dondolatnak " u nyernénk meg a kis és középföldművesek több­ségét, állandó meggyőzés útján. A szocializmus építésének nagy feladatai megkövetelik, hogy a Párt még jobban megszilárdítsa a néppel való kapcsolatát. A meggyőző tevékenységet nem­csak a szövetkezeti tagokra hanem a még yé­­nileg gazdálkodó kis. és középföldművesekre is ki kell terjeszteni. Dr. Falt’an földművelésügyi meghízott rámuta. tott, hogy azért kell átépítenünk hátramaradott mezőgazdaságunkat s zövetkezeti szocialista nagytermeléssé, hogy a falusi dolgozók élete is szebb legyen és hogy a falvakból eltűnjön az ember ember által való kizsákmányolása, vala­mint azért, hogy mezőgazdaságunkban is teljes mértékben ki tudjuk használni a tudomány, a tér 'ka vívmányait. Szlovákia földiének 20 százalékán már az ál. lami vagy a szövetkezeti szektor gazdálkodik. Ennek köszönhető, hogy állami birtokaink és EFSz eink heszolgáltatási kötelezettségeik telje, sítésével sok esetben 50 százalékra is fc' : dolgozó népünk szükségletét. Gondoskodnunk kell arról, hogy a szövetkezeink tényleg szoci­alista mezőgazdasági vállalatokká váljanak. ~ t mindenekelőtt úgy tudjuk elérni, ha EFSz inket megszilárdítjuk. Ezt a cé’t szolgálják a folya­matban lévő szövet)- taggye^ek is. A szö­vetkezetek megszilárdításánál ~’ső politikai fel­adatunk az, hogy a kis és középföldmíjvesek többségét megnyerjük a szövetkezeti gondolat­nak, főleg azokban a községekben, ahol a szö­vetkezetekben kis. és középparasztok a kisebb, ségben vannak. Falt’an megbízott ezekután a tavaszi munkák elől Г ' ’Heteiről beszélt. Különös h—gsúlyt he. lyezett az állam' gépállon-áso! az EF зк közötti szerződések megkötésére. Beszéde végén felhívta a jelenlévőket, fordítsanak nagy figyel­met az egyénileg gazdálkodókra, mert hisz az ő kezükön van még a gazdálkodás 80 százaléka. Állandó meggyőző tevékenységet kell folytatni. Fontos, hogy minden egyes kommunista egyúttal agitátor is legyen. léséhez: erről tanúskodnak azok az ön­kéntes munkavállalások is, melyek le­hetővé tették a gépek időben való kija­vítását. A gépállomáson egyébként új traktoristák kiképzése is folyik, akik e napokban tesznek vizsgát. A vizsga után azonnal kikerülnek a brigádhoz és akkor megvalósulhat ezeknek az új traktoristáknak a be­vonásával a kétváltásos munka is. Minden tapasztaltabb traktorista mellé egy most vizsgázó újonc traktoristát osztanak majd be. Az újonc traktoris­tákat — a lehetőség szerint — ahhoz az EFSz-hez küldik ki, melynek az újonc traktorista maga is tagja. Ezzel lehetővé válik, hogy a traktorista vsz­­szakerüljön családja körébe és munká­jával a saját szövetkezetének termelé­sét mozdítsa elő. A már megindult tavaszi munkák fo­lyamatosságát a dunaszerdahelyi gépál­lomás vándor javító műhely létesítésé­vel igyekszik biztosítani. A vándorjaví­­tó műhelynek 6 mechanikusa van és a szükséges alkatrészeket, javítóesz­közöket bárhová teherautón szállít­ják, hogy a helyszínen kijavítsák az esetleg megrongálódó gépeket. Utunkon azonban azt is tapasztaltuk, hogy erre a korai tavaszi munkára nem mindenütt készültek még fel teljesen. A járás egész területén most valóságos rohammunka folyik a tervek mielőbbi befejezésére. Ebbe a munkába bekap­csolódnak a tanítók, az állami birtokok vezetői és öbb szellemi munkás is. Ez­zel szemben megnyugodva állapíthat­juk meg, hogy a legtöbb szövetkezet időben beszerezte úgy a Szükséges mű­trágyát, mind a vetőmagot. Ahol még némi hiány mutatkozik, ott a dunaszer­dahelyi járás vezetősége máris seegít­­séget nyújt, hogy a raktárszövetkezet a műtrágyát és vetőmagot azonnal le­szállítsa. Ezek szerint tehát a dunaszerdahelyi járásban nemcsak az időjárásnál, ha­nem a már folyamatba vett munkáknál is korán köszöntött be az idei tavasz és reméljük, hogy ez a komoly sikerekre visszatekintő járás a tavaszi munkák gyors és minőségileg jó elvégzésével je­lentősen hozzájárul ötéves tervünk me­zőgazdasági részének megvalósításához. L. M. A fejlődés mérlege A szocializmus sikeres építése gyor­son megváltoztatta a népi demokratikus országok arculatát. A szocialista építés ezeket az országokat a szocialista iparo­sítás útjára vezette, szakadatlanul fej­leszti az egész népgazdaságot, a dolgo­zók életszínvonalát. A népi demokrati­kus országok — Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország, Románia, Bul­­f ár'a, Albánia — ipari termelése csak í z elmúlt 1950-es esztendőben többet fejlődött, mint a kapitalizmus idején e "y egesz évtized alatt és jelentékenyen előrehaladtak a szocializmus alánjainak megteremtése útján. Ez azért vált lehe­tővé, mert a népgazdaságban fokozódott a szocialista tervszerűség és a dolgozók alkotó tevékenysége, akik arra törek­szenek, hogy meggyorsítsák a szocializ­mus építését, erősítsék a béke és a de­mokrácia táborát. Ezt a fejlődést a Szovjetunió hatalmas fölbecsülhetetlen segítsége tette lehetővé, valamint ma­guknak a népi dmokratikus országok­nak kölcsönös együttműködése. A múlt évben valamennyi népi de­mokratikus ország túlteljesítette gazda­sági tervét. Az 1949. évi színvonalhoz képest az ipari termelés Lengyelország­ban több mint 30 százalékkal, Csehszlo­vákiában több mint 15, Magyarországon 35, Romániában 37, Bulgáriában 23 szá­zalékkal növekedett. Az ipari fejődés­nek ilyen üteme teljesen elképzelhetet­len a kapitalizmus körülményei között! Az a tény, hogy valamennyi népi de­mokratikus ország az eredeti tervelő­­írásnál jobb eredményeket ért el — noha a tervekben kiszabott feladatokat a múlt év folyamán egész sor ország­bon felülvizsgálták és jelentősen föl­emelték — világosan mutatja, miben c^ ási mértékben megnövekedtek a leg­utóbbi esztendő folyamán ezeknek az országoknak alkotó lehetőségei. Különösen ki kell emelni a nehézmar és elsősorban a gépgyártás gyors fejlő­dését a népi demokráciák országaiban. A múlt évben például tucatjával kezd­tek meg működésüket az új nagyüze­mek. A nehézipar ilyen arányú fejlődé­se elősegtette az egész termelés további ie^étős növekedését, ez országok védel­mi képességének fokozását. Megterem­tették a feltételeket a mezőgazdaság technikai Újrafelszerelésébez és a szö­vetkezeti gazdálkodás alapján való új­­jáplakításához. A múlt évben a népi demokratikus országokban még szélesebben bontako­zott ki a szocialista verseny és az él­­munkás-mozgalom, amely az egész ipa­ri munkásságnak túlnyomó részét ma­flával ragadta. A dolgozók a békéért harcolva, erőfeszítéseiket a termelés növelésére és hazájuk erősítésére for­dították. Az elmúlt évben a népi demokrati­kus országok parasztjainak körében széleskörű önkéntes mozgalom bonta­kozott ki a mezőgazdasági szövetkeze­tek megalakítására. Lengyelországban például az elmúlt év végén 2200 szö­vetkezet volt. Csehszlovákiában a múlt évben több mint 3200 szövetkezet szán­totta fel a mesgyéket és több mint 1 millió hektár területen folytatnak közös gazdálkodást. Bulgáriában a dolgozók szövetkezeti gazdasági, amelyeknek száma 1950-ben a három és félszeresére emelkedett 1949. évhez képest, a pa­rasztgazdaságoknak már több mint a felét egyesítik Romániában több mint ezer falusi kollektív gazdaság működik, amelyeknek 65.800 parasztcsalád a tag­ja. A népi demokrácia országaiban a termelőszövetkezetek terméshozama meghaladta az egyéni gazdaságok ter­méshozamát. Az utóbbi évben gyara­podott a gép- és traktorállomások szá­ma. Ezek az állomások egyre nagyobb segítséget nyújtanak a szövetkezetek­be tömörült dolgozó parasztoknak. 1950-ben a népi demokrácia orszá­gaiban nem csupán az iparban és a nagykereskedelemben nőtt és erősödött meg komolyan a szocialista szektor, ahol uralma osztatlan, hanem a kiske­reskedelemben és a kisiparban is. A szocialista szektor növekvő erejéről ta­núskodik például az a tény. hogy Len­gyelországban és Magyarországon az egész nemzeti jövedelemnek 70 százalé­ka a szocialista szektorra iut. Valamennyi néni demokrat'kus or­szágban jelentősen megnövekedett a nemzeti jövedelem. (Lengyelországban például 21 százalékkal. Magyarországon majdnem 18 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat). Emelkedtek a munkabérek és a dolgozók egyéb jövedelmei, az áruforgalom és a fo­gyasztás szintén jelentősen megnöveke­dett. Csökkent az iparcikkek és az élel­miszerek ára. hatalmas mértékben nö­vekedtek a lakosság társadalmi és kul­turális igényeinek kielégítésére szolgá­ló kiadások. így például Csehszlovákiá­ban 1949-hez képest a munkabérek 26 százalékkal. Romániában 11. Bulgáriá­ban 9 százalékhal emelkedtek. Cseh­szlovákiában a közegészségügyi állami kiadások 18, a közoktatási kiadások 20, a társadalombiztosítási kiadások 74 szá­zalékkal emelkedtek. Hasonló kép tárul elénk minden népi demokratikus or­szágban: mindenütt szakadatlanul emel­kedik a dolgozók életszínvonala. A népi demokratikus országok dolgo­zói büszkén tekintenek azokra a sike­rekre, amelyeket a szocializmus építé­se terén, a kommunista és munkáspár­tok vezetésével, a Szovjetunió és a nagy Sztálin állandó segítségével máris elértek. (Részlet a „Tartós békéért, népi demokráciáért!“ e heti számának vezércikkéből). II. évfolyam 7. szám. Bratislava, február 18.

Next

/
Thumbnails
Contents