Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 1. szám

e üwhtmi Íőf/Jmíüm У 1951. Januar T. Kötelező a lőtt vad beszolgáltatása Hog )an és milyen áron történik a szőrmék és gereznák felvásárlása Mivel a szőrmék és gereznák felvásárlása terén bizonyos zavarok mutatkoztak, a Szlová­kiai Vadászati Védegyletek Országos Szövetsé­gének indítványára az illetékes hivatalok, tes. tü’etek. doinrozn üzemek és vállalatok részvé­telével az illetékes megbízotti hivatal tanács, kozást tartott, melyen a következő határoza­tot hozták: A bőrök, szőrmék és gereznák felvásárlásá­nak joga egyedül a ,,Sber” nemzeti vállatot s ennek képviselőit illeti meg. A ,.Sber” nemzeti vállalat köteles valamennyi felvásárlójának el. rendelni, hogy az egyes községi Nemzeti Bi­zottságoknál jelentkezzenek és kérjék a felvá­sárlásra vonatkozó fontosabb tudnivalók (első­sorban a felvásárló nevének, pontos címének és a felvárárlás időpotjának) a megszokott mó­don való közhírré tételét. A szőrmék, gereznák, de kü’önösen a nyúl bőrök felvásárlása csak a Vadászati védegyletnek és a „Sber” nemzeti vállalat együttműködésével történhet. A Szlovákiai Vadászati Védegyletek Orszá. gos Szövetsége tájékoztatja összes tagjait és felhívja figyelmüket a Hivatalos lap 1907/1948. sz. hirdetményre, mely szerint a mezei és üregi nyúl, továbbá az őzvad, szarvas, muflon és vad­disznó bőröket kötelesek a ,,Sber” nemzeti vál. lalat felvásárlójának eladni hivatalos áron. Azok a vadásztársaságok, melyek ezen köte­lezettségüket rendesen teljesítik, egyes vadbő­röknek (szarvas, őz és vaddisznó) saját céljuk. rara való feldolgozását kérhetik az Ipari és kereskedelmi megbízotti hivataltól. Mivel ezidén a lőtt vad leadása már kötelező 8 minden vadászterület bérlője megkapta a kö­­te’ező kontingens leadására vonatkozó rendele­tet, a „Sber” nemzeti vállalat köteles arról gondoskodni, hogy a piacra került vad bőre — a fogyasztók fe’esleges zaklatása nélkül — fel. várárolható legyen. Mivel a hivata’os lap 1907/1948 számában az Ipari és kereskedelmi megbízotti hivatal ál. tál kiadott és közölt hirdetmény érvényben van, a vadászok tájékoztatása cé’jából közöljük en. nek fontosabb rendelkezéseit. 1. § E hirdetmény rendelkezései a nyers, nedves, szárított avagy besózott szőrmékre vonatkoz­nak melyek a beifö’dön elluilott, vagy megölt 8 lenyúzott vad alábbi fajtáitól származnak: mezei és üregi nyúl zerge, őzvad. szarvasbika, szarvastehén és borjú, muflón, dámvad, vad. disznó és eb. 2 § 1. Fenti §-ban foglalt vadnemek bőrét rende­sen le kell fejteni s azt úgy kezelni, hogy meg ne romoljon. Tilos ezen vadbőrök, valamint a a szőrmék e’dobá’ása, illetve azok megrongálá­sa és értéktelenítése. 2. Fenti rendelkezés nem vonatkozik azon ál­latokra, melyek ragályos betegségek miatt ke­rültek elpusztításra s ezt megölésük után meg­állapították. 3. § 1. A vadbőrök tulajdonosai kötelesek a bőrö­ket (és szőrméket) a begyűjtéssel megbízott egyéneknek hivatalos áron, esetleg napi áron eladni. 2. Az Ipari és kereskedelmi megbízotti hiva­tal engedélyt adhat fenti vadbőröknek magán, célokra való kidolgozására. A belkereskedelmi megbízotti hivatal 1949 évi 1027/sz. hirdetménye elrendeli a nyers bő­rök, gereznák és szőrmék, valamint a szőr és szaru begyűjtését. Mindenki, tehát a vadászok is kötelesek márciusig eladni a „Sber” nemzeti vállalat képviselőinek a megölt háziállatok és a lőtt vad bőrét és szőrméjét. Fenti hirdetmény 2. §. 8. bekezdése szerint a Vadászati Védegyletekben szervezett vadászok (tagok) a ,,Sber”.t61 elismervényt kérhetnek az eladott róka, nyest, görény és hódpatkány prémekről ezek száma és minősége szerint. Ezen elismervény alapján a vadászoknak (akik' a szőrmét leadták) joguk van a leadott szőrme 10 százalékát kidolgozva, esetleg színesítve hi­vatalos áron megvásárolni. Felhívjuk a vadászok figyelmét ezen enged­­ményre s megjegyezzük, hogy a 88/1949. sz. tör. vény 10. §.a szerint a kötelező leadás megsze­gését 50.000 Kčs-ig terjedhető pénzbírsággal, vagy hat hónapig tartó szabadságvesztéssel illetve mindkettővel büntetik. Eeméljük, hogy nem akad a vadászok közt olyan, akire ezen törvény rendelkezéseit alkalmazni kellene. A hivatalos lap 1949 évi szemtember 7.-én kelt 832 sz. hirdetménye alapján következő á. rakat fizetik a felvásárlók a bőrökért és szőr­mékért. (A legalacsonyabb és legmagasabb árat közöljük). Hód €0 _ 180. Kés. Görény 50. — 300. Kčs. Mókus 50. — 32 Кбз. Vörös róka 55. — 220. Kčs. Borz 25. — 110. Kčs, Hörcsög 3,50 — 14. Kčs. Menyét 14. _ 30. Kčs. Vidra 45. — 1150. Kčs. Nyest 45. — 1500. Kčs, Macska 14. — 60. Kčs. Ürge 150 „ 4.50. Kés. Vakond 2.50. — 6.50. Kés. Vadászmenyét 18.50 — 35. Kčs. Vadmacska 40. — 120. KČS. j Farkas 40. — 120. Kčs. Mezei nyúl: nedves 4.40. _ 9. Kčs. kiszárított 3.40. — 13.50. Kčs. 1 üregi nyúl nedves 1.40. — 4.60. Kčs. kiszárított 2.20. — 7. Kčs, őzbak. őzsuta, őzgida, dámvad. 1 muflón nyári 12. 42. Kčs. i átmeneti 9. — 86. Kčs, téli 6 — 27. Kčs. Vaddisznó 20. — 100. Kčs. Kutya 10. — 37. Kčs. Szarvasbika szarvastehén (nyári) 10. — S7. Kčs. ! átmeneti 8 _ 31. Kčs téli 5. — 23. Kčs. A felvásárló köteles magát igazolni s kivá natra meg kell mutatnia a ,,Sber”által kiadott ártáblázatot. Ezen árak alapján a bőrök, illet­ve szőrmék minősége és nagysága szerint ősz. tályozzák az átvett árut s fizetik meg azt. A tél folyamán igen sok háztartásban fo­gyasztanak vadat. Elsősorban nyúl kerül az asztalra, melynek bőrét egyszerűen eldobják. Nem is gondolna rá, hogy ezzel nemcsak ma. guknak, hanem a dolgozó társadalomnak is kárt okoznak. A nyúlbőr kiszárítása pedig egy. szerű dolog. Ha már nem akarnak vele hajlód, ni, nem is kell deszkára kifeszítve szárítani, elég, ha a kifordított bőrt szalmával, öreg új. sávpapírral vagy faforgáccsal kitömjük és szá­raz, szeli ős helyen felakasztjuk ahol mayától kiszárad. Ez 'tán már a ,,Sber” nemzeti válla­lat képviselőjének lehet adni. Jövő héten jelenik meg a Szabad Földműves napidra Legutóbbi számunkban közöltük, hegy a Szabad Földműves szövetkezeti családi naptára némi késéssel jelenhet csak meg és ismertettük a felmerült technikai nehézségeket is. Örömmel közöljük valamennyi előfizetőnkkel, hogy a naptár nyomdai munkái jövő héten befejeződnek és azok jövő hét végétől exped:álásra kerül­nek. Valamennyi olyan előfizetőnk — akár régi, akár új — aki az lG51-re szóló Kčs 100 előfizetési díjat január 31-:g beküldi, díjtalanul kapja meg az egyébként 20 koronás áron forgalomba kerülő szövetkezeti családi naptárt. Naptárunk 200 oldalas terjedelmű.Mélynyomásos képesmelléklet, illusz­trált szövegrész, gazdag és értékes tartalom. A naptári rész mellett közöljük a jelentősebb történelmi évfordulókat. A szövetkezeti részben útmutatót, értéke­lő cikkeket talál az olvasó. A szakrész részletes ismertetőt ad főleg a kapásnö­vények termesztéséről. Értékes elbeszélések, versek és bő ismeretterjesztő írá­sokon kívül öt kis színdarabot is közöl a naptár. Felhívjuk minden olvasónk figyelmét, hogy ha még nem előfizetője la­punknak, vagy nem fizette volna be az ezévi előfizetési díjat, sürgősen utalja azt át a Szabad Földműves kiadóhivatala, Bratislava, Štúrova 6 címre, mert csak az 1951 január 31-ig beérkező előfizetési díjak fejében tudjuk előfize­tőinknek a naptárunkat díjtalanul megküldeni. Hovamber e'ejin alakul! meg az IFSz Паду magyaron — az őszi munkákat: mégis idejében elvégezte Nagymagyaron is működik már az EFSz. Az őszi munkák során már traktorral dolgoztak a szövetkezet földjén. Az őszi vetést 110 ha-on végezték el, ebből búzára 68, rozsra 33, bük. könyre 9 ha jutott. November első felében alakult meg a szövetkezet. Akkor még alig volt 60 tagja ma pe. dig már 150 taggal dolgozik a második típusban. E’einte gúnyolódtak is a kulákok, hogy be­le buknak a szövetkezetben dolgozó parasztok, mert bizony a szövetkezet megalakulása után már elég késő volt az ősziek vetésére és a reakció már előre örült, hogy a szövetkezetiek nem tudnak elvetni. Nem sokáig tartott azonban a ku'ákok jó kedve. A szövetkezet tagjai jól megszervezett munkával alig tíz nap alatt elvégezték az összes vetési munkákat. Olyan rövid idő volt ez, hogy mindenki csodálkozott rajta. A szövetkezet tagjai már az első napokban meggyőződtek a tervszerű szövetkezeti mun. ka előnyeiről. A jövőre vonatkozóan nagy tervei vannak a szövetkezetnek A tagok túlnyomó többsége elhatározta, hogy áttérnek a negyedik tipusra. Tervbe vették az istá1" megjavítását is. ahova majd a szövetkezeti állatállományt el helyezik. Az istálló javításához szükséges anyag meg is van. A volt jegyző lakást meg nap­közi otthonná alakítják át. A szövetkezet megalakulása után traktorállomást is felállítottak. A traktoristák, akik­nek nagyré'-ze nagymagyari, jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a szövetkezet az őszi munkákat idejében és jól elvégezhesse. .............................................................................................................................................................................................ши|м||т|||||Ш|||||||||||||||||||||||11Н1||н||п.....Miiiiiiiiitiitiitiifiiiimiiiitiiiiiitn.iiiuiiiiiiiitiiiiiiiMii...lliliiMiiiiilllllHnniiiiiitiiiiiiiliuiiiinuillinnitiliimillilii..... Praszkovja Ко verdék: EMLÉKEZETES NAP Vannak az életben napok, amiket so­ha nem felejt el az ember, minden apró részlete belevésődik az emlékezetébe és sok év után is olyan élesen emlékszik rá, mintha csak tegnap történt volna. Az én életemben is volt ilyen nagy­szerű, örökre emlékezetes nap. Az a nap, amikor először láttam meg apán­kat és tanítónkat. Joszif Viszárionovics Sztálint, és néhány szót váltottam vele. Ezt csak azzal érdemeltem ki, hogy a lehető legjobban igyekeztem dolgozni. 1931-ben lettem traktorvezető. Mikor először ültem fel a traktorra, meg sem fordult a fejemben, hogy négy év múl­va Sztálin elvtárs fog érdeklődni sze­rény munkám iránt. 1935-ben társammal, a SZTZ trakto­ron, több mint 1200 hektár földet mű­veltem meg. Aľghogy befeleztük az őszi javításokat, a kerületből érkezett egy elvtárs és azt mondta, hogy el kell utaznom a vidéki közoontba és Moszk­vába. Én először nem hittem el és nem tulajdonítottam neki jelentőséget, azt gondoltam: „Elmegyek Rosztovba és visszajövök a traktoromhoz“. Rosztov­­ból azonban valóban a fővárosba kellett mennem a termeld kiváló munkása'nak értekezletére. Ettől a pillanattól kezdve kezdtem izgulni. Azt gondoltam: „Hát csakugyan igaz, hogy elmegyek a Kremlbe, meglátom Josif Visszárono­­vicsot?“ Izgultam az utón is, még job­ban, amikor megérkeztem Moszkvába, a Kremlben pedig magamon kívül voltam az izgalomtól. Az értekezlet többi résztvevői bizo­nyára ugyanazt élték át. amit én. A Kreml-palota nagytermében gyűltünk össze és türelmetlenül vártuk a kor­mány tagjainak megjelenését. És olyan izgatott voltam, hogy azt sem tudtam, mennyi idő telt el, am;kor hirtelen nrntha villanyáram szaladt volna végig a termen. És nyomban azután az elnök­ségi asztalnál megláttam a Párt és a kormány vezetőit, élükön Sztálm elv­társsal. Sokáig el nem csendesülő viha­ros tapssal üdvözöltük a vezért. Az azóvi- és a feketetengervidéki kül­döttek, akik között én is ott voltam, az első sorokban ültek és nagyon jól lát­hattuk az elnökséget és Sztálin elvtár­sat. Az első benyomásom az volt, hogy Josif Visszárionovics nagyon hasonlít fényképeihez. Ezek a fényképek nem hazudnak! Pontosan visszaadják Sztálin szerénységét és egyszerűségét. Sztálin a gyűlés elnökségében ült. Míg a szónokot hallgatta, mosolygott, vagy összevonta szemöldökét. Néztem és mégsem hittem, hogy a Kremlben ülök, hogy előttem — barátunk és taní­tónk. szeretett Sztálinunk ül. SztáPn elvtárs ezen a gyűlésen nem mondott beszédet. Csak néha szólt köz­be. Ezeknek a közbeszólásoknak legna­gyobb része a felszólaló szónokokra vo­natkozott. Sokan bátortalanok voltak. Nómelvek nem azt mondták, amit akar­tak. M;kor a gyűlés egyik résztvevője, pan’rost tartva a kezében, erősen izgult és harmadszor kezdte olvasni a Párt és a kormány vezetőihez intézendő üdvöz­letét, Sztálin elvtárs hozzáhajolt és gyengéd mosollyal mondta neki: — Tegye el a papírost... Beszéljen arról, amit magától is tud ... A felszólaló elvtárs megkönnyebbül­ten tette félre a papírost, azt mondta el, amit akart és engedélyt kért, hogy meg­szoríthassa Sztálin elvtárs kezét. És az. egész gyűlés tapsa közepette kezetfogott Sztálin elvtárssal. * Rám a gyűlés végén került a beszéd sora. Nem éreztem magamat felkészül­ve ilyen felelősségteljes szereplésre és vissza akartam Ppni a felszólalástól. De amikor Sztálin elvtársra néztem, b'rte­­len bátorság töltött el és amikor az el­nök nevemen szólított, nyugodtan fel­mentem az emelvényre. Egyszerűen, ahogy tudtam, beszéltem a kolhozomról, munkámról és eredménye’mről. Beszé­demet a Párttal és a kormánnyal szem­ben kifejezett hálámmal zártam. Fel­mentem az elnökségi asztalhoz és én is kezetszorítottam Josif Visszárionovies­­csrl. A teremben felcsattant a taps, zaj keletkezett, az elnökség tauja’n^k több­sége elhagyta a helyét és körülvett. Nem emlékszem, hogyan szorítottam kezet az elnökség tagjaival. Csak akkor tértem magamhoz, amikor újra Sztálin elvtárs előtt találtam magamat. Bizo­nyosan megérezte, mi megy végbe ben­nem. Bátorítani »kort és egyszerűen, elvtársiasan székkel kínált. Mikor kissé megnyugodtam, Josif Visszárionovics figyelmesen megkérdezte: — Nem lesz nehéz dolgozni a CSTZ traktoron? (Cseljab'nszki Traktorgyár). Azt feleltem, hogy nem lesz nehéz és hegy bízom az erőmben. — Vigyáz.zon az egészségére — mond­ta gyengéden Josif Visszárionovics — mi pedig segítünk magának. Ilyen volt az első találkozásom a nagy Sztálinnal. Ennek a találkozásnak körülményei sohasem törlődnek ki emlékezetemből, és Sztáľn elvtárs bátorító, gondoskodó szavai állandóan azzal a vággyal tölte­nek el. hogy tanuljak és a hatalmas ha­za javára még jobban dolgozzam. * Mint a Szovjetunió Legfelső Szovjet­jének tagja, résztveszek a Szovjet ülé­sein és magától értetődően, m’nden ülésszakon ott látom Sztálin elvtársat. Többé nem került sor arra, hogy any­­nyira közelről találkozzam vezérünkkel. A teremben ülve, néha csak nézem Jo­­sz'f Visszárionovicsot, hallgatom közbe­­szólása't. És amikor a vita során felszó­laló előadó, vagy kiküldött valami olyanról beszél, ami az ország számára fontos és jelentőségteljes, ami megör­vendeztet, vagy nýugtalanít bennünket, önkéntelenül SztáPn elvtárs felé fordu­lok. Ib en pillanatokban vezérünk vég­telenül drága arcából merítünk bizal­mat. hogy országunknak Sztál’n elvtárs által vezetett nénei minden és minden­nemű akadályt legyőznek, mert maguk el"tt látják minden győzelmünk és ered­ményünk megszervezőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents