Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-02-11 / 6. szám

1931. febiyár lí. Ssaócidfőtímiufes 9 Az érsekujvári EFSz 50 százalékkal emeli az állattenyésztés termelékenységei A tél folyamán megkétszereződött a szövetkezet taglétszáma Magasabb típusú EFSz-eink zárszámadásai alkalmával újabb és újabb lehetőségek tárulták fel mezőgazda­sági termelésünk emelésével kapcsolatban. Az elvégzett munka kellő mérlegelése alkalmat ad szövetkezeteink tagjainak arra, hogy rájöjjenek mindazokra a hiányosságokra, melyek sok esetben okozói voltak annak, hogy a közös gazdálkodásban — a kiváló eredmények mellett — még átütőbb sikereket érjenek el. EFSz-eink küszöbön álló közgyűlései, egyre jobban sürgetik magasabb típusú szövetkezeteinket, hogy a köz­gyűlésig a legapróbb részletekig kidolgozzák egészévi munkatervüket, melyet megfelelő pénzügyi terv támasszon alá. A közgyűlést megelőző taggyűléseknek a legnagyobb gondossággal kell tehát megtárgyalniok az egész évre szóló munkacsoportok megszervezését és beosztását is. Ugyancsak ilyen alapossággal kell megtárgyalni a normák magasságát és a munkaegységek értékét, hogy a legteljesebb mértékben érvényesüljön a szocialista nagyterme­lés egyik legfőbb elve, mely szerint az igazságos normák alapján minden szövetkezeti tag az általa elvégzett mun­ka nagysága, minősége és értéke szerint legyen jutalmazva. Az érsekujvári 1П. típusú EFSz lá­­:as sietséggel igyekszik befejezni a zár­számadást, de egyben már folyamatba "ette a taggyűlések előkészítését is, melyeknek — mint már említettük — neg kell majd oldaniok a többterme­­éssel járó minden problémát. Az érsekujvári EFSz tagjai a mult­­jvi sikeres aratás után — melyet nagy­részt közös munkával hajtottak végre — arra a meggyőződésre jutottak, bogy csakis a közös gazdálkodás len­dítheti előre a szövetkezetét és kizáró­lag jól megszervezett munkacsoportok érhetnek el mezőgazdaságunkban ed­dig nem tapasztalt eredményeket. Az érsekujvári szövetkezet tagjai, épúgy Mint szövetkezeteink százainak tagjai, felismerték, hogy csak a mesgyék eltá­volítása után tudják teljes mértékben kihasználni a gépi segítséget, s még jobban megmunkálni a földet és csakis nemesített és tisztított vetőmagnak nagy táblákba való bevetésével érhet­nek el magasabb hektárhozamokat. Ezért elhatározták, hogy III. típusú szövetkezet közös gazdálkodási mód­szerére térnek át. A mesgyék felszán­tása után az ősszel már 1600 hektár­nyi területen közös gazdálkodást vezet­tek be. Nagy jelentőséggel bír az is, bogy a mesgyék felszántásával újabb búsz hektárnyi termőfölddel bővült a Megmunkálható terület. Három 20 tagú munkacsoport 190 hektárnyi területet búzával, 29 hektárt isziárpaval és 70 hektárt pedig rozzsal 'etett be összehasonlíthatatlanul rövi­­íebb idő alatt, mint ugyanolyan terü­­eten, az egyénileg gazdálkodók. Ezen­­tívül a rossz időjárás ellenére 98 szá­zalékban teljesítették a mélyszántási terveket. Itt meg kell jegyeznünk, hogy i 2 százalékos hiány ellenére az ered­­nényt sikeresnek kell minősíteni, mert i szövetkezet — a saját munkáján kí­vül — komoly segítséget nyújtott több 3FSz-en kívülálló kis- -és középföld- Művesnek azzal, hogy 100 hektáron Mélyszántást végzett el számukra. Bas­is középföldműveseink egyrésze meg­felelően tudta értékelni a szövetkezet segítségét, sőt közülük többen belép­ek a szövetkezetbe. Egyébként a tag­­:oborzás sikeresen folyik és a téli hó­napokban csaknem megkétszereződött a, szövetkezet taglétszáma. A zárszámadásnál a szövetkezet tag­jai rájöttek arra, hogy a közös mun­ta jobb megszervezése, a talajmunka íelyes elvégzése, valamint a szükséges Mennyiségű műtrágyázás után s ter­­nészetesen jó minőségű vetőmag al­kalmazása mellett lényegesen emelhe­­;ik a hektárhozamot. Ezért kötelezték nagukat, hogy ebben az évben 3 má­jával nagyobb hektárhozamot érnek ■1 az elmúlt évi átlageredményhez vi­­izonyítva. Még nagyobb lehetőségei 'annak a szövetkezetnek az állatte­­lyésztési termékek (hús, tej, tojás, tb.) emelését illetően a 10 közös istál­­ó adaptációja után. Morvái István, a zövetkezet agronómja, részletes és zakszerű takarmányozási tervet dol­­fozott ki, melyet részletesen ismerte­­ett Серо Pállal, a 17 tagú állatte­­lyásztési munkacsoport vezetőjével, "'amint az állatok etetőivel és fejős­­imonyaival. Az állatok gondozói két­­etenkint közös értekezleten kölcsönö­­an kicserélik tapasztalataikat és ezzel munkateljesítményt állandóan javít­ót iák s a reájuk bízott állatállomány "smiosságát szemlátomást fokozzák. ’"1°k köszönhető, hogy a marhaállo­­íány közös istállóba való összevonása után két hónappal a kezdeti 3 1 tejho­zamról napi 8—9 literre emelkedett az átlagos napi tejhozam és a szövetkezet termeli a legjobb minőségű tejet az egész környéken. Az állattenyésztési csoport azonban még közelről sincsen megelégedve ez­zel az eredménnyel, mert minden tag­ja meg van győződve arról, hogy mun­kájuk tovább javítása révén még szebb eredményt érhetnek el. A termelési le-EFSz-eink tagjai tudatában vannak annak, hogy több termeléssel nemcsak saját anyagi helyzetükön javítanak, de egyúttal hozzájárulnak ahhoz is. hogy minden dolgozónk életszínvonala is emelkedjék. Ezzel viszont szolgálatot kívánnak tenni ipari munkásainknak, akik — az egyre jobban szélesedő mun­kaverseny következtében — napról napra nagyobb mennyiségű ipari cik­kek tömegével látják el falcainkat. A naszvadi III. típusú EFSz építő munkájá­nak keretében nagyszabású zöldségter­melést létesített. Ez a szövetkezet nem elégedett meg azonban a zöldségeskert létesítésével, de más EFSz-eket is na­gyobb teljesítmény elérésére igyekezett Már régóta járom falu utcáit és a múltban többször elgondolkodtam, hogy miért is ilyen elhanyagolt ez a mi fa­lunk. Ha esett az eső, az ember néni volt képes az utcán járni. Pedig azelőtt nagybirtokosok és jó zsíros parasztok is laktak a faluban, akiknek lett volna tehetségük az utat megcsináltatni, de — sajnos — ez részükre nem volt fon­tos. Ők inkább állataikat kínozták az elhanyagolt utakon, de annak megjaví­tására egyikük sem gondolt. A februári győzelem után minden megváltozott. A mi falunkban is. A nagybirtok felszámolásával és a kulák­­ság félreáll'tásával a dolgozó nép vette a kezébe a község irányítását S ma, ha az ember végig megy a falun, a szeme örömkönnyektől ragyog, amikor látja a nyüzsgő népet és az EFSz kocsijait. Hordják a követ az útra, építik az út­testet, hogy ezután ne kelljen nyakig érő sárban járni. A tagok örömmel dol­goznak és mindenki a példásan végzi feladatát. Egyik sem vár parancsra, mert tudja, hogy a vállalt kötelezettsé­gét teljesíti és tudja azt is, hogy a ma­ga szebb életéért dolgozik. Elképzelhető, hogy az évtizedek óta javítatlan úton — a sok eső után — nem könnyű a megrakott kocsiknak közlekedniük. De ennek ellenére seré­nyen folyik a munka. Meg kell mutat­nunk, hogy mi nem azok az emberek vagyunk, akik csak a hasznot lesik, mint a kapitalista rendszer urai, hanem munkánkkal bizonyítjuk, hogy építeni akarunk. A Helyi Nemzeti Bizottság el­nöke, Koszorús elvtárs, az EFSz-szel karöltve sokat dolgozik, hogy újjáépít­sük falunkat. Koszorús elvtárs sokat harcolt a régi kapitalista rendszer alatt a nép jogaiért és szabadságáért és ma megvalósul az a terv, hogy községe új­jáépítésében résztvehessen. Amíg az EFSz nem alakult meg, ad­dig falunkban a szegénység és a nyo­mor uralkodott. Azelőtt egy gazdag grófé volt községünk határának legna­hetőségek mérlegelése után kötelezték magukat, hogy a termelési tervben elő­írt állattenyésztési termékek mennvi­­ségét 50 százalékkal emelik, ami csu­pán a fejőstehenek tejhozamát ille­tően annyit jelent majd, hogy napi 8 li­teres átlag helyett 12 literes átlagot fognak elérni, nem is szólva arról, mennyivel több hús, tojás és egyéb ál­lattenyésztési termékkel emelkedik a szövetkezet termelő képessége, (m. j.) serkenteni azzal, hogy az ögyallai járás összes szövetkezeteit versenyre hívta fel zöldség termelésben. A verseny fel­tételei a következők: Minden EFSz-nek minél korábban és nagyobb mennyisé­gű, de egyben minél jobb mennyiségű zöldséget kell termelnie, hogy dolgo­zóink minél hamarabb juthassanak friss zöldséghez. A naszvadi szövetkezet felhívását ed­dig 6 EFSz fogadta el, köztük van a Komárom-szentpéteri és a perbetei EFSz is és egészen bizonyos, hogy a közeljövőben még több EFSz fog csat­lakozni a versenyzőkhöz, hogy ők is résztvegyenek a nagyszerű termelési versenyben. gyobb része, aki vérét szívta a dolgozó népnek Azt sem tudta, hol fekszik bir­toka, de azért a tiszta jövedelemért minden évben ellátogatott. Eljött azon­ban az idő, hogy a föld azt illeti, aki azt meg is műveli. Ma ezen a birtokon sok ember keresi kenyerét és munkája után becsületesen él. A bírtok el volt hanya­golva, de az EFSz tagjai közös erővel helyrehozták és most napról-napra azon dolgoznak, hogy minél többet és jobbat tudjunk kitermelni. Ezen a volt grófi birtokon van a mi közös istállónk is. Nagy és Végh elvtársak a kovácsmű­hely berendezésével szorgalmaskodnak, hogy aztán hozzáfoghassanak a gazda­sági gépek javításához. Ők maguk kér­ték, hogy munkájukat norma alapján jutalmazzák és tudják, hogy a becsüle­tes munkájuk után megkapják az őket megillető jutalmat. A műhelyt az ő tet­szésük szerint rendezik be, hogy mun­kájukat tökéletesen tudják végezni. Ki­javítják a gépeket, hiszen már lassan jön a tavaszi munkaszezón és tudják, hogy a tavaszi munkát csak üzemképes gépekkel lehet jól végezni. A szövetkezetben mindenkinek van munkája, aki egyáltalán dolgozni akar. Mindenkinek megvan a téli kereseti le­hetősége is. Szövetkezeti tagjaink tud­ják, hogy az ország építéséről van szó, ezért minden tag reggel pontosan meg­jelennek a munkahelyen és minden tag becsületesen végzi munkáját. Tudják, hogy a békét csak munkával és többter­meléssel védhetjük meg és nekünk dol­gozóknak a főcélunk a béke. Még min­dig sír az a sok asszony és gyermek, akik férjüket, apjukat vesztették el az elmúlt háborúban és most az őrült im­perialisták újabb háborút szeretnének kiprovokálni. Mi azonban nem akarunk háborút, mi dolgozni akarunk és béké­ben élni. Népi demokratikus orszá­gunkhoz és annak nagy vezéréhez — Gottwald elvtárshoz — hűen az ötéves terv teljesítésével védjük a békét. Kalmár János, Dióspatony Cigányoktól vásárolt tejjegyekkel „rótták le" beszolgáltatási kötelezettségüket A besztercebányai kerületben — mint jelentettük — január elsejével változás történt néhány járás beosz­tását illetőleg. Ennek során a volt fe­ledi járásból 12 község a tornaijai já­ráshoz került át. Megnőtt ezzel a tor­naijai Földműves Raktárszövetkezet feladata is. A Raktárszövetkezet felvá­sárló szerveinek elég kellemetlen ta­pasztalataik voltak a járáshoz került községek első látogatása során. Kide­rült, hogy az itteni kulákok meglehető­sen kihasználták a volt feledi járás fel­vásárló szerveinek laza munkáját és furcsa módon „tettek eleget“ ^szol­gáltatási kötelezettségüknek. Varga Géza negyvenholdas kn'ák és Bátky András 42 holdas kulák a cigánvok+ól vásárolt tejjegyeket és ezzel „rótta le“ tejbeszolgáltatási kötelezettségének — egy részét. Varga Géza az elmúlt év­ben még így is 2 0°0 liter tejjel adott be kevesebbet. A felvásárló szervek Vargánál 14. Bátkynál pedig 16 cigá­nyoktól átvett teiiegvet találtak, amit elismervény ellenében átvettek, azután pedig a jegyeket átadták a járási biz­tonsági szervnek. III. típusú lett az EFSz-ünk, rálépjünk a jobb holnap felé vezető útra Végre megéltük mi is, hogy Tótgyar­mat községében а III. típusú EFSz megalapításával eljutottunk arra az útra, amely egy jobb holnap felé vezet. Egy istálló adaptálásával — mely egy­kor a Sümek Hugó uradalomhoz tarto­zott — egységesítettük marhaállomá­nyunkat. Az istálló, melyet megjaví­tottunk, 120 drb tehén részére készült, egyelőre azonban állatállományunk száma csak 56 drb. A felvásárlás to­vább folyik és rövidesen eljön az idő, amikor nemcsak az az istálló telik meg, hanem ezenkívül egy 130 növendékál­lat részére tervezett új istálló is elké­szül. Igaz, kicsit sokba fog kerülni, de mi nem félünk, mert népi demokrati­kus államunk kormánya minden segít­séget megad, hogy tervünket végre tudjuk hajtani. Ma, amikor a kis- és középföldművesnek segítőkezet nyújt Pártunk és népi demokratikus rendsze­rünk, ezt a segítő kezet boldogan ra­gadjuk meg. Ha pedig valaki ma még mindig másként gondolkozik, az nem látja, hogy mi történik körülötte és nem tudatosította, hogy életszínvona­lunk napról-napra való emelését a ter­melés állandó fokozása hozza meg. A legjobb szakembereket kapjuk, hogy segítségünkre legyenek a többtermelés elérésében és ezrével kapjuk a kis- és középparaszt segítségére szolgáló leg­modernebb mezőgazdasági gépeket és traktorokat. Tanítanak bennünket, hogy életünket miként tehetjük szeb­bé és megadnak minden lehetőséget, hogy kultúrális színvonalunkat is emel­jük. Ma már vannak magyar újság­jaink, folyóirataink, amelyekből tanul­hatunk. Tehát minden alkalmat meg kell ragadni, hogy az állam által nyúj­tott segítséget felhasználjuk és a kapott útmutatások szerint a szocializmus épí­tését támogassuk. Azok, akik ma még nem így gondolkoznak, gondoljanak ar­ra, hogy a szocializmust késleltetni ta­lán lehet, de megállítani nem. Felhí­vom azért minden gazdatársam figyel­mét, hogy a mi példáink nyomán járva fogadják el a segítő jobbot, hogy ve­lünk együtt, kéz a kézben, elvtársi egyetértésben, testvéri szeretetben ha­ladjunk egy szebb, egy boldogabb jövő felé. Mi a tótgyarmati szövetkezet tag­jai, bátran nézünk a jövőbe és me« va­gyunk győződve arról, hogy amit ős­apáink évszázadokon keresztül nem tudtak megvalósítani, sőt még álmodni sem mertek róla. azt mi rövidesen meg­valósítjuk Tehát fel a fejjel és bátran előre az EFSz alapításában és a szocia­lizmus építésében. NÄGEL PAL A naszvadi EFSz zöldségtermelési versenykihívása Dióspatony ban kövezik az utcát Épül a szövetkezet kovácsműhelye — Új élet a volt grófi birtokon

Next

/
Thumbnails
Contents