Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-02-04 / 5. szám

s *Ô5f. feHruSr ?. /gy termeltem többet Hatezer liter tej titka Egy több mint 20 éves tapasztalattal biró szovjet fejonö részletes beszámolót ad a tejhozam növeléséről a szmolenazki területen fekvő Komintern fajállattenyésztö szovhoz tehenészetnek állat, tenyésztői hároméves zootechnikai tanfolyamon tanulnak a nélkül, hogy a termelésből kikap. ben miképpen feji a teheneket.-’-áriak. Itt az előadásokon kívül a termelés élenjárói is, előadásokat tartanak. Nenr.égi. N. Tarabarova, a szovhoz legjobb fejönője részletes beszámolót tartott arról, hogy A tehenek magas tejhozama nagyon sok kö­rülménytől függ. Ezek közül a legfontosabbak: az állatok helyes és bőséges takarmányozása figyelmes gondozás és jó istállózás. Nálunk a svicki fajtájú gulya van. A tehe­nek túlnyom(>részt fiatalok, első harmadik bor. jazás után vannak. Az ilyen gulyától további években a tejhozam további megnövekedését lehet várni. a fin magam is alapos gyakorlattal rendelke­zem. 21 éve dolgozom ebben a gazdaságban fejő­­nőként. a Azóta, hogy nálunk bevezették a gépi fejést, L О Oszinovával, a segédgondozónővel együtt az eddigi tíz helyett 20 tehenet látunk el. Szo­cialista felajánlást tettünk, hogy ebben az év­ben tehénként 6.000 literes tejhozamot érünk el és ezt a felajánlást feltétlenül teljesítjük is. A hasas teheneket naponta kétszer gondosan megtisztíttom. A beszennyezett helyet sz-'pparnai és langyos vízzel lemosom. A teheneket minden nap kétórás járkálásra vezeti ki a tehénpász. tor, a brigádvezető felügyelete alatt. E^ő-en szeles időben azonban nem engedjük ki az ál. latokat az istállóból ugyanúgy benntartjuk ő­­ket esős vagy havas időben. Nagyon fonté- hogy vigyázzunk a tehenek körmére, e rendszeresen megtisztítjuk és megvizsgáljuk, nehogy törés következzék be, ami rendszerint a tehén általános megbetegedéséhez vezet. A hasas tehenet 10 nappal a bor jazás előtt áttvis',zük az elk 'gnített e" "ásba. Ugyan­ennyi időn keresztül marad utána is ott M’e. lőtt a tehenet átvisszük a sziťôá,'á<’ba még gondosabban megtisztítva, meleg vízzel, szap­pannal és egyszázalékos mangánoldattal lemo­som, azután szárazra letörülgetem. Közvetlen a borjadzás előtt a tehenet ismé­telten lemossuk magánoldattal, azután külön boxba vezetjük. Félórával az ellés után a tehénnek egy vödör zablisztből készült pépet adunk. Azután az állatot visszavezetjük az előző állásba és a helyet, ahol a borjazás történt, gondosan megtisztítjuk és mészoldattal, vala­mint egyéb eszközökkel fertőtlenítjük. Hogy az újonnan borjazott tehenet meg le­hessen fejni, állandóan gondoskodni kell egész­ségéről és elő kell segíteni jó étvágyát. A borjadzás utáni első 5—7 napban a tehén, nek nem adunk sem nedvdús, sem abrakta. ka’inányt, hanem csak szénán tartjuk, mei’-nek magától értetődően kiváló minőségű­nek kell lenni. m Mintán a tehenet az ellőállásból átvittük a közö= istállóba, akkor hozzálátunk a fejéséhez. Naponta háromszor etetünk és négyszer fejünk. Ha a tőgy az el=ő napokban durva lesz, ami elő szokott fordulni, a borjazás után, akkor 6 O-mr fr'-Ts, 6000 liter tejet lefejni egy tehéntől nem könnyű dolog Nagy hozzáértést, tudást köve­tel meg a fejőnőtől, tudnia kell a tehenet ügye­sen gondozni, takarná yozni és értenie kell a fejés átgondolt megszervezéséhez. a Takarmányozási normákat, pontos adatokat kel! megállapítani és azokat szigorúan betar­tani hogy helyesen végezhessük el a tehenek fejését. A taka-^ányadagokat nálunk minden egyes tehén hozamának figyelembevételével állapít­juk meg. Gondosan ügyelünk arra, miképpen hat a nedv­­dús és az abraktakarmány megnövelése a ki­fejt tejmennyiség megnövelésére. Megtörténik az hogy takarmányadag megnövelése ellenére a tejhozam nem emelkedik Ez rendszerint akkor szokott előfordulni, mikor a nedvdús és abrak, takarmány aránya a takarmányadagban nem kedvező egyik vagy másik tehén számára. Ilyen esetben az abraktakarmány mennyiségét lecsökkentjük és megnöveljük a nedvdús ta­karmányt, vagy pedig fordítva cselekszünk. Komoly jelentősége van a takarmányozás rendjének. Némely fejőnő azt hiszi, hogy az a helyes, ha a tehenet a reggeli fejősig eteti meg. Egyidőben mi is ehhez tartottuk magunkat. Kiderült azonban, hogy az nagyon kényelmet­len. Az etetés miatt fenakadás voit a reggeli fejősben. Most reggel megfejjük a tehenet és utf -я et,.*.--.,, gfcet A takarmányt a követkző sorrendben adjuk az állatoknak: először megnedvesített vegyes ab. raktakarmányt (zablisztet, olajpogácsát és egyebet,) azután nedvdús takarmányt végül száraztakarmányt. Egyes fejőnők úgy vélik, hogy csupán nyári időben, zöld takarmányozás mellett lehet nagy. mennyiségű fejési eredményt elérni. Ez a vé­lemény helytelen. Helyes istállózás, jó gondozás és bőséges, vál­tozatos takarmányozás mellett a te éknél télen legalább olyan tejhozamot lehet elérni, mint nyáron. Gazdaságunkban, mint tudjuk, nem elég a legelő, azért már két év óta alkalmazzuk a te­henek istáll zási és lege'ő tak-rmányozás be­vezettük a zöld futószalagot, amely zöld rozs­ból, lóheréből, bükkönyből és egyéb növényből áll. Zöld takarmányt kétszer- naponta adunk a tehénnek 20_20 kg.ot: a második fejés után és éjszakára, abraktakarmányt pedig naponta háromszor 6 kilógramot. Tavasszal a jószágot fokozatosan visszük ki az istállókból a legelőre, az első napokban két. három órára engedjük csak ki. Ebben az időben a fű nem elegendő- Az álla­tokat továbbra is a téli adagok szerint etetjük, nehogy a tejhozam csökkenjen. A gulyát má­jus 25—30-a táján visszük ki teljesen a legelő­re. ősz elején, az elégtelen fűmennyiséget is. tállói etetéssel pótoljuk ki és októberben pedig áttérünk az állatokkal a teljes istállói takar­mánymennyiségre. Tizenkilenc éven át fejtem a teheneket kéz­zel és alaposan elsajátítottam ezt a munkát. 1948 tavasza óta áttértünk a villanyfej ésre, amely ’- gymértékben megkönnyítette a két mfis*okos munkához szükséges előfeltételeket. Most már a kézzel elvégzendő munkák között csak a tehenek tőgyének lemosása, megmaszL rozása és a készülék levétele utáni utófejés tartozik. Igen nagy figyelmet szentelek a tej tisztán­tartásának. A munka megkezdése előtt gondo­san megmosom a kezemet. Tiszta vödreink van­nak, ahová átöntjük a tejet a fejőkészülékből. A tejmérő segítségével megállapítjuk, az egyes tehenektől lefejt tejmennyiséget. Azután a fejőnő azonnal átönti a tejet tiszta tüllön keresztül a kannába, a b gádvezető pe­dig felírja a mennyiséget nyilvántartásába. Csönd és nyugalom honol a fejés idején az istállóban. Kerülünk minden zajt és hangos be­szélgetést, ami zavarja a teheneket. A tehenek­kel gyöngéden bánok, nem kiabáláok rájuk és soha meg nem ütőm őket. Szigorúan betartom a fejés és etetés idejét. Az első fejést négy órakor végezzük, a má­sodikat délelőtt tízkor, a harmadikat délután négykor és a negyediket este fél tízkor. A tehenek fejesénél igen nagy szerepet ját­szik a kellő mennyiségű és idejében történő itatás. 1948-ig istállóinkban nem volt önitató. Az állatokat vödörből itattuk naponta ötször. hatszor. Víz mindig volt az istállóban a tarta. lék víztartóban, ahová szivattyú segítségével juttatták el. Két évvel ezelőtt önitatókat sze­reltek fél, ami egyrészt megkönnyítette mun­kánkat, másrészt lehetővé tette a tehenek szá. mára, hogy akkor és annyit igyanak, amikor és amennyit akarnak. Az önitatók felszerelése óta a tejhozam jelentősen megnövekedett A Szabad Földműves tanácsot ad A juhrühösség téli kezelése A téli idő beköszöntésével a júhállományok. ban több he: yen jelentkezik a rühösség. A rü. hösség jelentkezésének több oka van. Az egyik az, hogy a nyári fürösztés, mely országos vi­szonylatban beváltotta a hozzáfűzött reménye­ket, nem mindenütt történt a kellő alaposság­gal, úgyhogy egyes júhok nem gyógyultak meg te’jesen s ezek a nyájat újra fertőzik. A másik ok az, hogy a rühösség a nyáron, a nyírás után és a nyári jobb takarmányozás hatására magá­tól is javult, sőt látszólag meg is gyógyul: a bunda újanövésévor s különösen a szűkös téli takarmányozás alatt leromló és ellenállóképes­ségükben gyöngült juhokon a rüh újra jelent­kezik. Minthogy pedig a rühösség a rosszul tar. tott, sokszor hideg nyirkos akiokban összezsú­folt állatokon rohamosan terjed, a kondíciót — mint sorvasztó betegség — maga is rontja, z tetemes gyapjú veszteségei jár. Mi-•’ént meg kell tehát tenni, hogy a rühösség terjedésének gátatvessünk. Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló kor. mányhatározat a júhtenyésztés terén csak ak­kor teljesíthető, ha a juhokat télen megfelelően takarmányozzák, az ellésre és a bárányok fel. nevelésére előkészítik, s ha a rühösségnek eá tatvetve az állományok leromlását e véren is megakadályozzák. A két kérdés egymással szo­rosan összefüg: jó takarmányozás mellett, kellő hozzáértéssel, a rühösség nem okoz komoly kárt, viszont megfelelő takarmányozás nélkül a rü. hösséggel — különösn télen — igen nehéz meg­birkózni. Minden júhállományt állandóan figyelni kell. Ha csak egyetlen juhon is azt látni, hogy az valahol rágja vagy vakarja magát, azonnal ki kell a többi közül venni, fel kell tenni egy asz. A csölösztői EFSz megszabadult a kulák gazdáidtól ö-szel Csölösztő'1 а III. típusú EFSz.ben kö­zösen vetettünk. Ez év folyamán áttértünk a IV. típusú gazdasági rendszerre. Harmincnégy tehenünket közös istállóban neveljük. Júniusig 19 borjúnk lesz. A jövő évi hústermés emelésé­nek érdekében 13 bikát hizlalunk húsra, ami 25 q húst jelent a szövetkezeti gazdálkodás szá­mára. Hat disznót adtak össze a szövetkezeti tagok, hogy gyarapítsák a szövetkezet bevéte. lét. A csölösztői szövetkezeti tagok minden igye. kezetilkkel azon vannak hogy szövetkezetük fellendülésével boldog jövőt biztosítsanak dol­gozó parasztságunk számára. Ehhez nincs szük­ségünk a kulákokra. Hanz, csölösztői kulák azonban úgy képzelte, hogy a munkánk nélküle nem fog menni. Befurakodott az EFSz.be, sőt ő volt a szövetkezet gazdája- A szövetkezet tagjait mindig terrorral hajtotta munkába, de persze ő maga nem dolgozott. Most már nélkü­le, terrorja és erőszakoskodása nélkül, kisebb kiadásokkal és szebb eredményekkel, nagyobb jövedelemmel gazdálkodunk. Hidas János, Csölösztő. Előadás Izsán a Szovjetunió mezőgazdaságáról a komáromi magyar földműves iskola növendékeinek részvételével A Szovjetúnióban járt parasztküld bad Földműves felelős szerkesztője, ja községben tartott nagyon érdekes és tá gazdasági fejlettségéről. Az előadáson műves iskola növendékei is, akik az el szítették ki. Az izsai Csemadok szintén költeményekkel gazdagította a műsort. A hallgatóság figyelmét nagyon szibirszki kolhozok rendkívüli sikereir letesen ismertette, hogy miként értek táronkénti búzatermést. Úgyszintén na része is, amikor a szibériai gyümölcster hogy még pár évtizeddel ezelőtt ezen a mölcsfa nem volt, ma már hatalmas te kertek díszítik Szibéria délkeleti vidék hogy milyen óriási nagy különbség va sorsa és a volt cárizmms alatti idők kő Az előadásnak igen sok környékbe ságuknak adtak kifejezést, hogy az ily gyár községben megismételni, hogy do Az érdekes és kimerítő előadás utá fejezte be a gyönyörű vasárnap délut öttség egyik tagja, Kugler János, a Sza­­nuár 21-én a Komárom melletti Izsa rgyilagos előadást a Szovjetúnió mező­megjelentek a komáromi magyar föld­­őadást nagyon szép kultúrműsorral egé­­nagyon szép énekszámokkal és Petőfi­megragadta Kugler elvtársnak a novo­­ől tartott beszámolója, amelyben rész­­e ezen a zord vidéken 32 mázsás hek­­gyon érdekes volt előadásának az a melésről beszélt. Elmondotta ugyanis, vidéken majdnem semmilyen gyü­­rületeken 50—80 hektáros gyümölcsös­ét. Kugler elvtárs rámutatott arra is, n a szibériai kolhozisták jelenlegi élet­­zött. li hallgatója is volt, akik azon kiván­­en előadást kívánatos volna több ma­­lgozóinak életével és munkájával, n, a helybeni ifiúság táncmulatsággal ánt. Gazdasági iskolai tanár. talra vagy ládára, s igen gondosan meg kell nézni, hogy miért vakaródzott. A gyapjúik tö­ket szét kell választani, hogy a bőr felületét jól meg lehessen vizsgálni, s kutatjuk, vájjon nem rühösség kezdődik-e. Ahol egy.két rühat. ka megtelepedett a bőrön apró, piros csomócs. kát találunk, vagy pedig lencse nagyságú, a szúnyogcsípéshez hasonló, kis, lapos, gyöngy­házfényű kiütést, melynek a teteje többnyire kissé nyirkos. Ezeken a foltokon pár nap múl­va, a kiserkedt izzadmány beszáradásából apró, mézsárga pörk keletkezik. Később a bőr kezd megvastagodni, felszíne érdessé válik s a gyap. jú hullani kezd. Igen elhanyagolt esetekben a bunda nagy cafatokban lóg, a juh több tenyér, nyi helyen csupasz, s mindössze érdes pörkök. kel és süányan utánajövő gyapjúval fedett ró. szék vannak. , A rühösségnek ilyen súlyossá válását meg lA het akadályozni, s a rtthössé-’gel Járó gyapjú­­veszteséget és kondicióromlást el lehet kerülni, ha mindjárt kezdetben kezelés alá veszik azo. kát a juhokat, amelyeken még mindössze csak vakaródzást vettek észre, vagy amelyek bun­dájából kiálló gyapjúszálak és kivált für. tök mutatják, hogy a júh azokon a helyeken vakaródzott. A gondos hivatását nemcsak szerető, harem értő gazda az ilyen juhot kiveszi, s a juh bő­rének alapos átvizsgálásékor megtalált, még apró rühös foltokat azonnal bekeni rühellenes szerrel. Hyen szer többféle van, s mindenikkel lehet eredményt e’érni. A sikeT nem azon múlik, hogy a többféle szer közül melyiket használ­ják, hanem azon, hogy a kezelést azonnal elkez. dik!e, s hogy a juhász mennyire ügyes és lelki, ismeretes. Növényi olajat (napraforgóolaj, kukoricaolaj, tökmagolaj, léről aj) azonban ne használunk, mert ezek a juhok kezelésére kevésbbé alkal­masak. Ismételjük tehát: hogyha valahol a rühösség első jeleit észrevesszük, a kezelést azonnal, te­hát minden késedelem nélkül el kell kezdeni. Ha értjük dolgunkat, akkor idejében, a baj kezdetén észrevesszük a rühösség jelentkezését, azonnal kezelésbe vesszük az állatot, s akkor a betegség sem azon a juhon, sem a többin terjed el. ■ J. MAGYAR FÖLDMŰVES! Éried dolgozik lapunk, neked írja minden sorát. Egy hét minden mezőgazdasággal Összefüggő hírét megtalálod lapunhban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktűális tanácsoka Évi 100‘— boronáért minden héten behopogtat hoz?*^ л &ъа&а<£ tfáidmuKüS áza bad Földműves a Szír vákiai Egységes Földmű vés Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség ki? vata! és expedíció: Bratislava, Štúrova 6— oeieion: £74 03 — Felelős szerkesztő Kugler János _ Kiadja az „Óráé” lap és könyvkiadó vállalat. Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár. povstania 41._Irányító postahivatal, Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100 — Kčs, félévre 50 —Kčs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz.1750 OPÖ-Ba 2.1960/Sí. \

Next

/
Thumbnails
Contents