Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 1. szám
1951. január 7 л , StßkidiUsimüm Ne szigetelőd]enek el az EFSz tagjai az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztságtól Tél van. A mezőgazdasági munkák száma lényegesen kevesebb. A jó szövetkezetekben azonban télen sem szünetel a munka. Most, amikor az elmúlt év eredményeit mérlegeljük és a szövetkezetek s:kerei újra és újra gondolkozóba ejtik a még ingadozó szövetkezeten kívülálló kis- és kczépparasztságot, ismét ideje jött annak, hogy meggyőző munkával növeljük a meglévő szövetkezetek taglétszámát és hozzásegítsük a kis- és középparasztságunk még ingadozó részét a szövetkezetbe való bekapcsolódáshoz. Az új szövetkezeti tagok toborzását azok tudipk a legeredményesebben végezni, akik mindenkinél h: telesebben, saját tapasztalatukból tudják elmondani: mit jelent a dolgozó parasztok számára a társas nagyüzemi gazdálkodás, „Az eredmények beszélnek“ — szokták mondani, s valóban alapveteőn fontos, hogy szövetkezeteinknek a terméseredményei, a tagok jövedelme, egymáshoz való viszonya, az EFSz mindennapi élete példaképen állhasson a még egyénileg dolgozó parasztok előtt. A gyakorlati munkában kell bebizonyítani — és legtöbb magasabbfokú EFSz-ünk be is bizonyította —, hogy a nagyüzemi gazdálkodás alapján jelentősen magasabb terméseredményeket lehet elérni, mint az egyéni parcelllagazdálkodásban. Az évvégi zárszámadás, a jövedelem elosztása azt is kézzelfogható példákkal bizonyította, hogy a szövetkezetek tagjai már az első esztendőkben magasabb jövedelmet érnek el, mint amilyen jövedelmük akkor volt, amikor még egyénileg gazdálkodtak. Nem szabad elfelejtenünk, hogy szövetkezeteink életét éberen figyeli az ellenség is és egyetlen elkövetett hibának a híre — legtöbbször alaposan felnagyítva — sokkal gyorsabban elterjed, mint száz jó eredményé. Az EFSz tagjamak arra kell tehát törekedniük, hogy a hibákat elkerüljék, megszüntessék — a jó eredményeket ped’g maguk népszerűsítsék az egyénileg dolgozó parasztok minél szélesebb körében, hogy azok — a meggyőzés alapján — szintén odaálljunk a szövetkezeti tagok sorába. Vannak olyan EFSz-ek, ahol csak a dolog egyik részét végzik el: járnak a községben agitálni házról-házra, arra törekednek, hogy minél több új tag lépjen az EFSz-be a dolgozó parasztok közül. Ugyanakkor azonban eltűrik, hogy részeges, rosszul dolgozó szövetkezeti tag is soraikban legyen és rossz példája sok dolgozó parasztot visszatartson a belépéstől. Pedig az ilyenek eltávolítása és az eltávolítás nyomán folytatott helyes felvilágositó munka azt jelentette volna, hogy már az őszi folyamán 10— 15 becsületes dolgozó parasztcsalád belépett volna a szövetkezetbe. Azt is meg kell azonban állapítanunk, hogy a hibák kijavítása és a jó terméseredmény, a magas jövedelem egymagában még nem elég. Van olyan szövetkezet is, amely szép terméseredményeket ért el, jól fizetett egy-egy munkaegységre, mégis az ősz folyamán csupán egy-két család lépett be a szövetkezetbe, mert a tagok között az a helytelen vélemény alakult ki, hogy „minek agitáljunk mi, beszélnek az eredmények. AkU már ezek az eredmények se győznek meg, annak úgy is hiába beszélnénk“. Sokszor hangzott már el a figyelmeztetés, hogy az EFSz-be való belépés legjobb agitátorainak maguknak a szövetkezeti tagoknak kell lenniük. A tagoknak tehát nem szabad elszigetelődniük a falutól, hanem minden tag folytasson állandó felvilágosító munkát az egyénileg gazdálkodók közt s ne felejtse el egyetlen tag sem. hogy tegnap még egyénileg gazdálkodott, aminthogy egyénileg gazdálkodókból holnap már szövetkezeti tagok lesznek, ha jól dolgozunk. Meg kell állapítanunk, hogy ezen a téren még súlyos hibák vannak. E Irhák azonosak azzal, amit lapunk egyik legjezett ki magyarországi vonatkoztatásban: „ ... a legnagyobb kárt az okozza, hogy a falu szocialista építésének kérdésével kapcsolatban falusi, sőt járási szervezeteink figyelme is elsősorban a szocialista szektorra, szövetkezetekre, gépállomásokra, állami gazdaságokra összpontosult és emiatt kezdték az egyénileg gazdálkodó parasztokat elhanyagolni. A mi vidéki szervezeteink lassanként rátértek arra, hogy az egyén'leg dolgozó parasztot, különösen a középparasztot figyelmen kívül hagyták. Pedig a középparasztság ma is dolgozó parasztságunk zöme“. Rákosi szavai komoly okulást jelentenek a mi EFSz-eink tagjai számára is. Helytelen politikát folytat az a szövetkezet, amelynek tagjai nincsenek szoros jó viszonyban a község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaival, amelynek tagjai nem folytatnak állandó, szívós meggyőző munkát az egyénileg dolgozó parasztok és különösen a középparasztok között' az EFSz taglétszámának növelése érdekében. Vannak EFSz-ek, ahol az a helytelen vélemény kerekedett felül, hogy nincs szükség új tagokra, mert akkor „többen osztozkodnak“. Sok helyen ezt nem mondják ki ny'ltan, de eszerint cselekszenek. Ezek a szövetkezetek elfelejtik, hogy a több tag nemcsak azt jelenti, hogy többen osztozkodnak a közös jövedelmen, hanem elsősorban azt, hogy több termésen osztozkodhatnak: nagyobb lesz a közös jövedelem. Vannak községek, ahol a tagok fejébe szállt az első siker és nem tartják szükségesnek az egyéni gazdák meggyőzéséért folytatott állandó agitáelős munkát Egy helyen például az egyik egyéni gazda érdeklődött az egyik tagtól: milyen az élet az EFSz-ben? A rövid, de annál fölényesebb válasz ez volt: „Állj be, majd meglátod!“ Aki ilven fölénveskedő választ ad a jószándékú érdeklődésre, az súlyosan megsérti Pártunk politikáját és vétkező szövetkezete és sajátmaga érdekei ellen. Éppen arra van szükség, hogy türelmesen újra és újra ismertessük a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt a szövetkezetek szabályzatát, eredményeit, mutassuk meg jószágállományunkat. a gépek alkalmazását, segítsük őket tanáccsal és termelési módszereink ismertetésével. Nagyon helyesen jártak el azok az EFSz-ek, amelyek a jövőévi üzemterv elkészítéséhez meghívták a község néhány jól gazdálkodó középparasztját és az állattenyésztési terv elkészítésénél is helyesen tesszük, ha meghívjuk az állattenyésztéshez értő egyéni gazdákat, ismertetjük velük tervünket, meghallgatjuk véleményüket, így ismerkednek meg ők is jobban a szövetkezet életével, munkájával, így látják meg könnyebben a nagyüzemi gazdálkodás fölényét s így lesz belőlük is hamarabb hozzáértő, lelkes szövetkezeti gazda. Külön kell szólnunk a középparasztckkal kapcsolatban itt-ott tapasztalható helytelen nézetekről. Egyes EFSz -ek vezetői, tagjai súlyos hibákat követnek el a középparasztokkal szemben. Vannak akik „kis kulákoknak“ titulálták a becsületes középparasztokat. Súlyos megsértése ez Pártunk politikájának! Az a feladat vár tehát szövetkezeteik tagságára, hogy állandó, eleven, szoros kapcsolatot teremtsen községe egyénileg dolgozó parasztságával. Ahol az elszigetelődésnek még csak nyomai is mutatkoznak, tartsák egyik legfontosabb feladatuknak az elszigetelődés felszámolását. Az EFSz tagjai vegyenek részt a község életében, járjanak el a község ünnepélyeire, végezzenek házról-házra járva rendszeres felvilágosító munkát: ragadjanak meg minden alkalmat az EFSz eredményeinek ismertetésére! A szövetkezet a falu egész dolgozó parasztságának jövője. Nagymértékben az úttörőkön, EFSz-eink mostani tagjain múlik, hogy a dolgozó parasztság széles rétegei minél előbb erre az litra, sajátmagúk, családjuk boldog életének egyedüli útjára lépjenek. A kassai kerületben győzte több az asszony, mint a férfi szövetkezeti tag Az őszi munkaverseny országos kiértékelése most kezdődött meg és az eredmény kihirdetése egy-két héten belül várható. Kerületi viszonylatban már megtörtént a versenybizottságok döntése. Lapunk legutóbbi — tehát december 24-én megjelent — számában már hírt adtunk az egyes kerületekből beérkezett döntésekről. A kassai kerületben az országos hírnevet szerzett leleszi EFSz lett a győztes, megelőzve a matejovcei és szalánci szövetkezetei. A kerület három legjobb szövetkezete egyformán а III. típus szerint gazdálkodik. Nézzük meg, hogy a magyarlakta Lelesz község EFSz-е milyen teljesítménnyel került az egész kerületben az első helyre. 1949. májusában 38 földműves alakította meg Leleszen az első típusú EFSzt. Azóta nem egész két év telt el és a leleszi EFSz tagjai áttértek a harmadik ťpusra. Ma már a szövetkezeti tagok száma 295-re növekedett, ami annyit jelent, hogy 25 földműves család kivételével az A kellő felvilágosítási munka hiányában N уitragerencséren 13-an megtagadták a szerződés aláirását Nyitragerencséren a termelési és beszolgáltatási szerződések szétirása nehézségekbe ütközött. A szétiró bizottság hibát követett el — amit maga is beismert — azzal, hogy nem világosította fel eléggé a gazdákat a tervszétirással kapcsolatban. így történt azután, hogy 13 gazda vonakodott a szerződést aláírni. Ezek között volt Finta István, aki nemcsak, hogy maga nem irta alá a szerződést, hanem még öccsét is igyekezett arról lebeszélni. Fintának négytagú családja van és 1.30 hektár földön gazdálkodik. Erre a földjére a szétiró bizottság 54 kg. marhahús, 54 kg. sertéshús, 500 liter tej és 125 tojás beszolgáltatását irta elő. Ennek a beszolgáltatásnak a vállalását tagadta meg Finta István, akinek az em- Ftett földjén kívül van szőlője és gyümölcsöse is. Minden bizonnyal ez okozza negatív álláspontját mindazzal szemben, ami a haladást jelenti. E negativ álláspont megmutatkozott más vonatkozásban is. Finta Péter, Finta István öccse, akinek ugyancsak négytagú családja és 1.30 ha földje, szőlője és gyümölcsöse van, aláirta a beszolgáltatási szerződését. Neki 1—1 kg-mal több húst, de 5 tojással kevesebb beszolgáltatást Írtak elő, egyébként' hasonló elbírálásban részesült, mint a bátyja, hiszen egyforma nagyságú a földjük és azonos számú a családiuk is. Amikor azonban Finta Péter hazament, bátyja nekitámadt a szerződés aláírása miatt. Péter megpróbálta magyarázni a dolgot, hiszen a bizottság az előírások értelmében járt el. István utóbbi számában Rákosi Mátyás így fe-azonban hallani sem akarta a magyarázatot, hanem ráparancsolt az öccsére, hogy azonnal menjen visszavonni az aláirását. Az aláírást megtagadók sorába tartozik Czakó M-hály és atyja, Czakó Péter is, meg egy harmadik Czakó: Czakó Ambrózia. Nézzük meg közelebbről az ő esetüket. Czakó Mihálynak van 86 ár földje, de azon nem gazdálkodik, mert a nyitrai malomban dolgozik. Apjának 3.90 ha földje van, míg Czakó Ambróziának 4.20 hektárja. Czakó Mihálynek és Ambróziának szőlője és gyümölcsöse is van. Hogyan történt a szétirás? Czakó Mihály: 25—25 kg sertés- és marhahús és 50 tojás. Czakó 137—137 kg sertés- és marhahús, 500 liter tej és 380 tojás. Czakó Ambrózia: 147—147 kg sertés- és marhahús, 1000 liter tej és 300 tojás. A fent eml'tett öt és a további nyolc esetben a szerződés aláirását megtagadók — noha a kis- és középparasztság soraiba tartoznak — nem tudnak a haladás utján járni, ellenzői a Nyitra-Gerencséren működő és egyre szebb sikereket felmutató III. fokú szövetkezetnek is. A fenti esetekkel ellentétben a község több kis- és középgazdája nemcsak a szerződés teljesítését vállalta, hanem egyúttal felajánlást is tett. így például Czakó Mária, aki 1.73 hektáron gazdálkodik és négytagú családja van, 10%-os túlteljesítést jelentett be. Igen szép példát mutatott Szombat Imre 4.40 hektáron gazdálkodó gazda, akinek héttagú családja van. A ráeső beszolgáltatási kötelezettség 20%-os túlteljesítésére tett Ígéretet. egész község tagja már a szövetkezetnek. Figyelemreméltó az is, hogy a szövetkezeti tagok sorában több az asszony, mint a férfi. 33 tag föld nélkül lépett be a szövetkezetbe, 105 tag 2 hektárnál kevesebb földdel rendelkezett, 75 tagnak 5 hektár földje volt, 73 tag 10 hektárral lépett be, 8 tag 15 hektárral és végül 1 tag 20 hektárt vitt be az EFSz-be. A leleszi szövetkezet birtokát 1214 hektár szántóföld és 744 hektár legelő képezi. A földek tagosítását a szövetkezeti tagok augusztusban 2.158 hektáron valósították meg. Az őszi munkák pénzügyi tervét 844 hektárra dolgozták ki. A leleszi szövetkezeti tagok az ősziek vetését szeptember 20-án kezdték meg és október 3-án fejezték be, vagyis egy nappal előbb, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A vetést hét csoport végezte. Nagyon jól bevált Bodnár István, Kiss István és Novicky József munkacsoportja. A munkacsoport-vezetők esténkint kiosztották a munkákat. Napközben ellenőrizték, este pedig kiértékelték az egyes csoportok teljesítményit és ugyanakkor kidolgozták a másnapra szóló tervet. Őszi árpát, répát és takarmánykeveréket 47 hektáron vetettek. Ezt a munkát két nap alatt befejezték, vagyis egy nappal előbb, mint ahogy eredetileg tervezték. A cukorrépabetakiarítás szintén jól folyt le. A cukorrépabeszolgáltatási kötelezettséget 150%-re teljesítették. Az ősziek alá való szántást 4 traktor végezte. Ezenkívül a boronálási, vetési és trágyázási munkálatokba is bekapcsolódtak a szövetkezeti tagok összesen 22 fogattal. November 27-ig 6 traktor 575 hektáron elvégezte a mélyszántást. Ezenk'vül a rétek és a legelők megjavítása céljából 147 hektár legelőt is felszántottak. Az elszámolást a munkaegységek szerint már befejezték. Idén a búza hektáronként 35.5 mázsát fizetett (az egyénileg gazdálkodóknál'csak 19 mázsát). Az EFSz a beszolgáltatási kötelezettségnek búzában 207%-ra, rozsban 120%-ra, az árpában 151%-ra, a tejben 110D/o-ra, a sertéshúsban 145%-ra, marhahúsban 99%-ra és tojásban 98%-ra tett elege-.. A szövetkezeti tagok teheneinek tejhozama naponta átlag 5.2 liter. (Az egyénileg gazdálkodók tehenienél csaií 3 liter). Az EFSz az új istállóban 70 dar b szarvasmarhát és 139 darab sertést az oj juhakolban pedig 480 juhot helyezett el.
