Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-28 / 4. szám

1951'. n. s Egy nap Alsókereskény két szövetkezetében A III. típusban gázdálkodók részéröl a IV. típusú szövetkezettel való egyesülést javasolják A IV. típusú szövetkezet vagyona már meghaladja az ötmillió koronát Alsókereskény községben két szövet­kezet működik, közülök a III. típusú szövetkezet csak az elmúlt év őszén ala­kult meg és ma is mindössze 30 tagja van, de már ez a kis szövetkezet is igen figyelemre méltó munkát végez. A kertészet nagyon jövedelmező gaz­dálkodás különösen ott, ahol öntözésre alkalmas területek vannak. Alsókeres­kény községben már a múltban is fej­lett volt a zöldségtermelés, mert a Nyit­­ra folyó menti területek — öntözés ré­vén — szárazság idején is magas ter­méshozamot biztosítottak. A szövetkeze­ti tagok most — a kapitalista rendszerű gazdálkodás felszámolása után — meg fokozottabb mértékben növelik a zöld­ségtermelést. Ez évben 33 hektáron ter­melnek zöldséget és ami még fontosabb, a zöldségmagvakat is maguk termelik. A zöldségtermelés igen jövedelmező, de igen sok kiadással is jár. Jóval több munkaerőt is igényel, mint a másfajta növénytermelés és ehhez számítsuk hozzá a palántanevelés igen sok gondot adó munkáját is. Kevés a munkaerő Arra a kérdésre, hogy vájjon nem fél­­nek-e ilyen nagy munkához hozzáfogni, Fedorov Iván, a kertészeti gazdálkodás szakembere, így nyilatkozott: — Mi tudjuk, hogy nehéz feladat megoldása előtt állunk. Ami a pénzügyi helyzetünket illeti, e tekintetben nines ok félelemre. Népidemokratikus kormá­nyunk minden pénzügyi segítséget biz­tosit, hogy kitűzött tervünket végre tudjuk hajtani. A nagyobb probléma in­­kább 'áz, hogy a kisszámú tagság miatt munkaerő hiánnyal kell számolnunk. Az öntudatos Fedorov Ivánt azonban ez sem ejti kétségbe. A jól szervezett munka és a munkások öntudatos aka­ratereje — szerinte — biztosítani fogja a munkálatok időbeni elvégzését. — Ha a múltban kifizető volt a nagy­gazdák és kulákok számára a zöldség­­termelés, akkor ma sokkal kifizetőbb lesz ez nekünk. Amíg az egyéni gazdál­kodók nem tudták a termeléshez szük­séges öntözést biztosítani, mi ezt közös erővel biztosítani tudjuk! A 33 hektár zöldségtermeléshez sok melegágyra van szükségük. Ezért már most megkezdték a melegágyak építé­sét, hogy biztosítsák azok időbeni elké­­sz'tését. A szükséges 250 melegágyból már ötvenet el is készítettek, sőt nagy részüket már be is vetették zöldségmag­vakkal. A többi melegágyhoz szintén előkészítették a szükséges anyagot, va­­bmint az ablakrámákat és a deszkából készült melegágy oldalait. A további munkálatok már könnyűszerrel fognak haladni. A melegágy nagyságának meg­felel — 8 méter hosszú és 1.5 méter széles — negyven centiméter mély gö­­dört ástak; ebbe kerül a trágya és a trá­gyára rakják a melegágy rámáit, ame­lyet aztán leföldelnek. A bevetett me­­bgágyakat — hogy megóvják a hideg ellen — maguk készítette szalmataka­rókkal takarják le. Két munkacsoportjuk van. Nyolcvan koronát fizetnek előlegként egy ledol­gozott munkaegység után. Egy-egv cso­porttag elvégez naponta legalább egy és egynegyed munkaegységnyi munkát, ami azt jelenti, hogy legalább 100 koro­nát keres 8 óra alatt. Ezt az összeget — természetes — mint előleget kapja az évvégi elszámolásig. Ha valamelyik eso­­porttag többet akar keresni naponta, akkor — nem valami túlerőltetett mun­kával — ennél jóval többet is megke­reshet. Például a melegágy alapjának a kiásása 8 méter hosszú és másfél méter széles. Ennek negyven centiméteres kiásása egész és egynegyed munkaegy­séget jelent. Ugyanazon méretű négy melegágy összeállításáért szintén egy­­egész és egynegyed munkaegység jár. Vannak, akik énéi — a téli napokon is — jóval többet megcsinálnak. A szövetkezet rövid fenállása óta igen szép eredményeket ért el az állatte­nyésztésben is. Egy volt uradalmi istálló kijavítása után egyesítették állatállo­mányukat és így ma már 32 növendék­állatuk, négy pár lovuk és 7 fejőstehe­nük van. Szövetkezeti dolgozóink itt sem feled­keztek meg a béke erősítéséről és a prá­gai békekongresszus alkalmából elhatá­rozták, hogy hektáronként terméshoza­mukat 2 q-val fokozzák. Uj istállók, nagyobb állatállomány A IV. típusú szövetkezet még ennél is jóval szebb eredményeket ért el. Ez a szövetkezet még 1948-ban alakult. Nagy súlyt fektetnek a marhaállomány nevelésére és az új szövetkezeti istál­lóikban már 30 fejőstehenük és 30 egyéb növendékállatuk van. E napokban kapnak 12 fejőstehenet, amit az állam­tól kapott segélyen vásároltak. Továbbá most kezdenek 100 szarvasmarha részé­re egy új istállót is építeni, sőt a lovak részére is új istállót építenek. A sertésnevelésben elért eredményeik szintén szépek. Százhúsz fajsertésből 12 anya —, a többi pedig egy éven fe­lüli tiszta fajsertés. A sertések az újon­nan épült korszerű sertésólban vannak elhelyezve. Ezenkívül különálló sertés­­hizlaidájuk is van, amelybe most kíván­nak hizlaláshoz sertéseket vásárolni. Itt L i s z к a sertésgondozó a ,,dir;~ aki a legnagyobb szorgalommal végzi feladatát, ötven kői üli idősebb bácsi, de még úgy mozog — és mint mondja: úgy is érzi magát — mintha 25 éves volna. Am;kor megkérdezzük tőle, tetszik-e neki a szövetkezeti munka, büszkén mondja, hogy az életében soha sem volt még ilyen jó dolga. Egész életében cse­­lédeskedett és éhbérért dolgozott az uraknak látástól vakulásig. Itt pedig most magának dolgozik, mert úgy érzi, hogy minden, amit csinál, azt magának is csinálja. 1949:2335,1950:31*60 q A kultúrház helyiségében rendezett esti gyűlésen Cseresznye József szövet­kezeti tag tartott beszámolót a szövet­kezeti gazdálkodás eredményeiről. Ki­Szuhnatakarút készítenek a melegágyak védésére. Cseresznye József, CslSz-titkár, bej lenti az ifjúság támogatását. emelte, hogy már 1949-ben átlag 23 q és 35 kg hektáronkénti terméshozamot ér­tek el, az elmúlt évben ír у 31 q és 60 kg volt az átlagtermés hektáronként. Minden reményük megvan, hogy ebben az évben még magasabb lesz a termés­hozam, mivel ősszel jóval több műtrá­gyát szórtak szét és az őszi vetést már nagyobb szaktudással végezték. Beszá­molt arról is, hogy a szövetkezet az el­múlt év beszolgáltatási kötelezettségé­nek 100%-ban eleget tett, sőt a beszol­­gáltatási kötelezettségeken túl bead tt termésért jelentős összeget kaptak. Az egyénileg gazdálkodók nagv része nem tudta beszolgáltatni a sertéshúst, ezzel szemben a szövetkezet a 60 q-ás sertés­húsbeszolgáltatást jóval túlteljesítette. Ebben az évben a sertések számát 150%-kal akarják felemelni. Suliik József, а IV. ťpusú EFSz el­nöke, beszámolt ezután azokról a jelen­tős eredményekről, melyeket szövetke­zet ezideig elért. Megállapította, hog> a IV. típusú szövetkezet vagyonát képező ingó és ingatlan értéke meghaladja onár az 5 nrpllió koronát. Az elmúlt évi tiszta jövedelem körülbelül 300 000 koronába becsülhető! A szövetkezet tagjai tehát nem dolgoztak hiába ... Az évvégi zár­számadást még nem készítették el és így pontosan még nem állapították meg a tiszta hasznot. Ezt az összeget külön­ben sincs szándékukban szétosztani, ha­nem további befektetésekre akarják felhasználni. A szövetkezet tagjai meg­élhetéséhez szükséges fejadagmennyiség biztosítva van. Minden tag kapoty 960 kg búzát, mint fejadagot, minden tag kap nanonta két liter tejet de ha szük­sége van többre, akkor a szövetkezettől azt is megkapja. Van azonkívül minden tagnak félhektár szántóföldje beszolgál­­tatási kötelezettség nélkül, minden le­dolgozott munkaegység után pedig ^ elő­legként 80 koronája. Az elnök ismertette az építkezésre vonatkozó további terveket is és kiemel­te, hogy még ez évben az EFSz 42 la­kóházat épít fel. Az ehhez szükséges épületanyag már biztosítva van és így minden remény meg van arra, hogy a 42 lakóház még ez évben el is készül és a szövetkezeti tagok még boldogabb otthonra találjanak. Egyesülni! A gyűlésen felszólal Fedorov Iván, a III. típusú EFSz kertészeti szakembere és beszélt a két szövetkezet további fel­adatairól. Határozottan leszögezte, hogy nem szabad tovább a két szövetkezetnek külön-külön gazdálkodnia. ..Nem szabad széthúznunk — mondotta —, mert ez­zel erőnket és hatalmunkat gvöngítjük Meg kell találnunk azt az utat, amelyen a két szövetkezetnek haladnia kell és reméltük, hogy a két szövetkezet veze­tői a legrövidebb időn belül meg is csi­nálják, hogv a két szövetkezetei ewe­­s:tve fokozottabb mértékben és közösen haladjunk a kitűzött cél felé!“ A szövetkezeti mozgalomba jelentősen bekapcsolódott a CsTSz helyi szervezete is. A CsTSz 30 tagúi helyi csoportja ün­nepélyesen belépett a szövetkezeti tagok sorába és az eddigi munka is mutatja, hogy az ifjúság nem mariad el a szocia­lizmus építésében. Az ifjúság kötele­zettséget vállalt, hogy újabb 25 ta?ot szervez a szövetkezetnek és ezeket a ta­gokat a öntudatos szocialistákká neve­lik. A szövetkezet részére — tagsági db fejében — ősszel száz munkaórát dol­goztak le a cukorrépa ásásánál sőt to­vábbi tám^o-я fásra tett ígéretet Cseresz­nye József, a CsISz titkára. Lavrik Mihál«

Next

/
Thumbnails
Contents