Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 3. szám

1951. íanuSr 2f.

£?/é&A 9Штшт

A somsr'ai frrás EFSz-©i

albéget väüüi'iiak в magasabb iczsiíi elérésűre

EtcSelcs

í- íúíési

A som'orjai járás Egységes Eöldmü- V -3 • Szövetkezeteinek' -tagjai taggyűléseken foglalkoznak a hektárhozam túltélirélóoróck kérdés éveb Több helyről jeí ntés érkezett, mély beszámol arról, begy a szövetkezetek tágjai jegyzőkönyvileg kötelezik magukat а й gyobb termAhozam, elérésére, hogy ezzel is hozzájáruljanak a dolgozók ólelm‘: szerrel való bővebb ellátásához. Az alább: szocialista kötelézettáegvállalásoiivól c.- ■ keztek jelentéseit:

Nagy Lég:

búzánál 18 q-ról 18.40 q-ra, rozsnál 17 q-ról 18.40 q-ra, árpánál 16 q-ról 17 q-ra emelik hektáronként a terméshozamot.

Előpatony:

búzánál 19 q-ról 19-5 q-ra,

•rozsnál 17.5 q-ról 18.5 q-ra, árpánál 18 q-ról 19 q-ra, zabnál 17.5 q-ról 18 q-ra emelik hektáronként a terméshozamot.

Nagyszarva:

búzánál IS q7ról 21 q-ra, rozsnál 18 q-ról 21 q-ra, árpánál 17 q-ról 20 q-ra, zabnál 18 q-ról 20 q-ra emelik hektáronként a terméshozamot.

Illésháza

búzánál hektáronként 19 q-róé 20 q-ra vállalt kötelezettséget a terméshozam emelésénél.

Hviezdoslavov: búzánál 15 q-ról 16 q-ra, rozsnál 13 q-ról 14 q-ra, árpánál 13 q-ról 14 q-ra emeli a hektáronkénti terméshomázpt és búzánál 1309, rozsnál 690 és árpánál 729 q termést kíván élómi.

Tores:

búzánál .17 q-ról 18 q-ra, rozsnál 15-5 q-ról 16.5 q-ra, árpánál 15 q-ról 16 q-ra, zabnál 16.5 q-ról 17 q-ra s emeli a Hektáronkénti terméshozamot az 1950-es évivel szemben.

Misérd

búzánál hektáronként 100 kg-mal, rozsnál és árpánál hektáronként 50—50 kgmal vállalt nagyobb • terméséredmén\ t, mint az elmúlt évben.

A szarvasmarhák legeltetésének terve

Azok az EFSz-ek, amelyek már áttérnek a1 harmadik vagy. a negyedik típusra, jól tudják, hogy . mennyi, munkát és pénzt igényel a nagyobb mennyiségű skarvasmarha állomány etet: e.

A múlt év őszén á magasabb típusú szövetkezetek sók munkát és pénzt fektettek be a legelők javításába. A legelők megjavítása azonban nemcsak trágyázásból és szántásból áll, hanem ennek aztán ;a lényege a legelők helyes kii.-su'é'éisaj, ami annyit jelent, hogy nem egyszerre legeltetjük a szarvasmarhákat az egész legelőn, hanem egyszerre csak a legelő bizonyos részén.

Erre a múltban kevés gondot fordí¥

Pl

f* 5 г -7 •• щ ... • & úu , •••

■!? *

jam a kormány és a .Pás

irány ekei szerin .

helyén

történt a szétirás-:.s eternit vaFáhr>p befejeződött a trmtféei ős beszolgáítatási rr.'tírá" * ’ Öten már közű :tiV: hogy UiUöuöíx-:i a r, urai Ueiľ'e; kelteit a;..-- hátrányt bchozr- az utolsó héten A

r .;y • ' ck — m - rz e’ßvs:áthat.; volt _akadt néhány mome’-'rasa, *• i nyugodtan elma.

ŕadhato’tť volna Ilyen esetek fordultak elő J vfi....''fásban, ahol a Járási Nem.-ti "" at ■ •' ’g; éjjé’ nappal d; VyzLiV. h rn:y a lemaradást behozzák, de munkájukat г . • : '. • és köz '-у. - n- . .. mte né ’..él végértékéi.

tottunk. A pásztor munkáját nem becsülték úgy, mint, ahogy, kellett volna. Nem csoda aztán, ha a legeltetés eu 1- menyeiben ez megmutatkozott: tonk'?tett legelő, éhes állat,'kevés telet a'J> tehenek. Az EFSz-eknek az érvén' ’"-n lévő legeltetési rend értelmében k;" - lességük az. hogy bevezessék a szán ■szos legeltetést, mert csakis így !'■'•• t helyesen kihasználni a legelőket. Természetesen' ez az új munkam 'r ' íer megkívánja, hegy a pásztor tehetsége és tudása szerint érdekelve legyen a legeltetési murikéban.

A Szovjetunióban pl. sok száz pászt m van. akik becsületes m-’nkái”kk"l megnyerték a Szocialista munka hőse címét. Tanulva a Szovjetún5ó példájából, ami EFSz-emVnek is sokkal nagyobb gondot kell fordUaniok a pásztorok kiválasztására, m>nt a m’dtban.

ľúta к те bit rés ■’lel esen meg kgll t r ryalni és át kell tanulmányozni az EFSz-ek számára kiadott' legeltetési rendet, de különórán’?4 a fejezetet, amelyben a pásztor köfbless'ge;ről és munkájánál^ jutalmazásáról van szó. Г :enk vül le’u tővé kellene tenni a pr-ztor róera azt. hogy tanulással elsajátítsa azokat az ismereteket, amelyek munkájához szükségesek, hogy tényleg : • ikszerü n l’i'-'bn bekapcsolódni az állattenyésztési termelésbe. Ha ezt a kérdést-elhanyagoljuk, akkor megtört'nhetik az, hegy a tavasz beálltakor ť nácstalanul fogunk állni az állattenyésztési termelésben, vagy esetleg hiábavalóvá válik mindaz a befektetés, , . { о le mb' : ’v í i ásó' и ford'tbttunk.

Az egyes EFSz-eknek, a pásztorral együtt már most meg kell tárgyalniuk az eg 'sz le ‘.ültetési tervet, de főleg azt, hogy hány szarvasmarhát fognak legeltetni és a legelőnek melvik darabján és hogy ezek a legelőrészek müven időközben váltakozzanak. Ezen a téren a múltból még nincsenek tapasztalataink. Ez azon’: m nmn szabad, hogy elkedvetlenítsen bennünket. í'pnen ellenkezőleg, annál nagyobb érdeklődéssel és megfontolással kell hozzáfognunk a legeltetési problémák megoldásához.

Tc'.üin г,:?; írevexohet törődött a gsčdľóW. Eotťág a 'kis. ós .k5?ópfÖldművesek me;;hal’ga_ tá .óval Negyeden.. Itt is az törtónt, hogy nem figyelembe a kormány ér a Párt a :a i .V-.yeľ dét, r-rré’y kimondja, heg- a Szétíiás va_ lám ennyi földtufivesülgye legyén: A szé*í"ár вг. zU szemhsn úgy történik, коду szint?, rwn is is. ír évik a község földművé rit, azok kő: Tr.*. tejeit, úigun irt iólő, hogy ez a felületes munka nif ur'.ija magát.

I.Iás a helyzet a szövctlsfsctakken. ahol — a

f .-r.' uli EPSz példáia nyorftu _ több • EFCz

tasty C'ós keretében vitatta meg a magasabb tenne'iis lehetőrégeit és jiltott arra a me&grőcőüábre hogy az e’öírt tervet túl lehet, sőt túl

а П1. fokú szövetkezet' ugyancsak e’hatá'ozta — hákekötelezettség fórtoájáh: — az előírt termeiéül terv túlteljesítésének vá'-” 't.

t . %íj' ješ. s# t ľ£dik be a ferntjelésbe

fo'.®gkeždi& működesét a iüieki és políárí járás

Az ÍC 8.ban történt i neos3tás air-fiján a losonci járás—úgy a lakosság, mint a kössé. gok szál át te intve —Szlovákia egyik legnagyobb járása volt. Poltár székhellyel már 1948. b?.n míg egy já-ávt akartak beiktatni r : asztercebányai kerületbe, de akkor a Járási Nemze. ti Bízott: ág részére, no makadt • megfelelő épület Polt áron.

i, id jáuu: iá uirvelnueti.égé miatt nem tudta teljesíteni azokat a feladatokat, melyek a t:; -m épít:.ével .kapcsolatban .úgy a termelés, mint a mezőgazdasági termények félve áriá a, c’s egyéb téren is teája hárult. Ennek a helyzetnek megváltoztatása érdekében la. nuár l.tő’. 1. !•;•.£.• .и..-! a ii'ci .iáú,t és ..mm'mor nemcsak Plotár de Fülek székhellyel is új Járásokat létesítettek. Mindkét-helyen megfelelő épület áll már a járási vezetőség rendelte, zésére. Folt-áron re’-ordidő alatt ég trt .sk fel egyemeletes épületet 38 szobával ,és tárgyalóteremmel Füleken a kihasználatlan kastélyt alakították át és ebbe most költözik be a járási ve.

Ш1ШШ1111Ш|1ШШШ111Ш1ШШШ!ШШ:||Шм, lüiiUNiiiiinHimiiHiii, : c :i:; dduuM.:- ................. .........................

llllllllllllllltlllllllillllllilllllllll

Ez a szomorú história évei kel ezelöí t krumpliszedés idején történt. Valaoi azt mondhatná, hogy tulajdonképpen nem történt más, mint meghalt egy öreg ember, aki már amúgy is a temetőbe való volt.

Igen ám, de aki közelebbről ismerte Piroska bácsit, az meg volt győződve, hogy az öreg bizony még sokáig felélhetett volna, mert 80 éve ellenére egészséges volt és a munka se fogott ki rajta Olyan rendet tartotta házatáján, amilyennel akár ki nem dicsekedhetett a falunkban. Felesége már régen kint nyugodott a temetőben és így Piroska bácsinak mindenről magának kellett gondoskodnia. Maga gondoskodott a háztartásáról is. Ha akadt néha egy kis ideje, kiült a háza elé egy fatuskóra, amely már egész kopott volt a sok üléstől. Amikor itt ülgödéit, mindig valami könyvet vett a kezébe és abban böngészett. A könyvek böngészése közben még apra is volt ideje, hogy bíráskodjék, ha a körülötte játszadozó gyerekek valamin összevesztek. ,.Ártanék Piroska bácsi emlékének, ha meg nem emlAkeznék példásan gondozott gyümölcsfáiról, melyek kis kertjét ékesítették s arról a tenyérnyi kis földjéről ott a ház végén, melyben a legszebb krumplit termesztette az egész faluban.

Egyszóval Piroska bácsi élte a maga dolgos, egyszerű életét. Volt fegy fia is, aki már régen megnősült s ott élt a harmadik faluban, s gazdálkodva a felesége földjén. le az, hogy ebből a gazdálkodásból nem volt sok öröme sem a fiúnak, sem az apának. Nagyon szegény és hitvány élete.volt a. fiának. Egyszer aztán árrá gondolt, hogy könnyebb lenne a gazdálkodás, ha egy-két - : vaséi

rolna. Igen ám, de a végrehajtás nehézségbe ütközött. Pénze nem volt, az ászszony meg hallani sem akart róla, hogy

í' ľ Jég él Uelevolna

Irta: NYITRAI M. JÁNOS

a kis'parcellára pénzt vegyenek fel a ^bankban, így & fiú az apjához fordult segítségért, aki készséggel írta alá a váltót. A fiú egv ekét és egy .vetőgépet vett. Ez a vetőgép, meg az eke lett minden b íj oka. t

;y késő nyári napon hosszúkás levelet hozott Piroska bácsinak a postás. Nem volt az akármilyen levél. Piroska bácsinak be kellett írni a nevét a posta:; könyvébe, '.hogy a levelet átvette. A levél az öregnek sehogyan sem tetszett és amikor felnyitotta, majd. olvasni kezdte, ráncos arca elkomorodott. A bank azt írta, hogy fizesse ki a ifa tartozását, mivel ő vállalt kezességet. Azt írták, hogy a fia eddig nem fizetett egy fillért sem és mivel;a fiún az összeget nem lehet behajtani, felszólítják őt, hogy a kölcsönt haladéktalanul fizesse vissza, mert különben dobra kerül a háza.

Először árba gondolt, hogy elmegy a szomszédba Kelemenékhez és, megtárgyalja velük, hogy mit tegyen. Kelemen-ék nagyon jó emberek - s könnyen

о majd valami okos dolgot is. De nem ment át. Ügy gondolta, hogy legjobb, ha előbb elmegý a fiához,

. Ünneplő ruhába öltözött, a csizmáját is kifényesítette,, azután bement a kamrába, ahol előkészítette az eleséget a tyúkok és a. malacok számára,. majd mindent bezárt. Mielőtt azonban' útnak indult volna beszólt Kelemenékhez.

— Mihály! El kell mennem a fiamhoz, s arra kérnélek, hogy etesd meg a tyúkjaimat és a malacaimat. Mindent megtalálsz az ól mellett, oda készítettem.

Amikor a fiú észrevette az apját, azonnal hozzá sietett,- Nagyon rosszul nézett ki. Alig volt 35 éves, de kinézett már 50-nek is.

— No, milyen a termés fiam — kérdezte Piroska bácsi lágy hangon.

A fiú hamarjában alig talált szavakat. Meglepte édesapja váratlan látogatása. Sejtette, hogy valami nincs rendben, ha az öreg ilyen váratlanul látogatja meg őt.

— A termés nem rossz — mondotta — nekünk bőven elég lesz, sőt el is adhatnánk belőle valamit, — de sajnos — senkinek nem kell. A feleségem minden piacra kicipel néhány tyúkot és libát, de csak nagy ritkán tud belőle valamit eladni. A tehén is megellett és van egy szép kövér kis bikám. Fel is kínáltam már három hentesnek is, de egyik sem akarja megvenni.

Az öreg csak hallgatott. Már tudta, hogy nem fog mondani a fiának egyetlen rossz szót sem. Nem. vethet a fiú szemére semmit. Tele volt szeretettel a hangja, amikor megkérdezte tőle:

— És a vetőgép hogy működik? •

A fiú még jobban elszomorodott.

— A vetőgépemet eladták árverésen, az eke is oda van már és a bankba mégse ment le a tartozásból egy fillér sem. Mindent megemésztettek a kiadások. A P°nz nagy része az ügyvéd zsebébe vándorolt.

Az öreg kihúzta zsebéből a levelet és átnyújtotta a fiának, aki elkeseredésében majdnem sírva fakadt.

— Kutya élet ez, higyje el apám, én u m igy gondoltam. Mit fogunk most csinálni?

Az öreg kiegyenesedett, amennyire azt kora megengedte.

Kicsit kipihenem magam nálatok, azután elmegyek az ügyvédhez a városba. Talán csak ad valami jó tanácsot.

« . St” :so . út ■ v I ra .Tiefe, ezták г rcéiírási i:invi á:: ' mmba eivbmbe .Ito : ň

t. "ú caá.’£.$fő, Eic Щфг А гаек, .'kisek 15 ha

ennyi rce et és ár; át 25 q.kukötlcáí és 2J0 ci c ■ c A ~ ör • t, ;> к г- ú cs?.’ :„"a vrú de esi hat és fé! heV.ár fsárú ' o'újé, v , volivn teirvéfői. túrt kapott, niint Fáéi akinek pcchz jehh, a földje és & 15 hektárja еду .ta roan á’!, r znalú/01 jobb leheti.':; é^ei is vannak; hony földiót jo.l’Mn

i

tehqret keli nevelni. Ežcnnk tohönenkSat ljSüO liter tejet hell eV niéíj do v r.ncVt kivá- V. t Kocsis Etedről is tennészetes, b n te', io. nek könnyebb az átlagot tel jesítený mint к ét ,

re is a nagyobb és jobb föld esetén,.

Kelemen fiatal ember volt, de nagyon sokra becsülte Piroska bácsit. Sehogyan se tetszett neki a dolog, sejtette, hogy valami nincs rendben, mert máskülönben Piroska bácsi mért szánta volna el magát'olyan hirtelen, hogy a fiához megy. Meg is, kérdezte. „Talán nem történt valami baj?“

Mély sóhajtás volt az igazi válasz, de azután mégis ezt felelte:

— Nem, nem történt semmi. Csak a fiámmal akarok beszélgetni.

Elment. /'

Az út hosszú volt, de az öreg alig érzett fáradtságot, annak ellenére, hogy a veritek patakokban csurgóit róla. Nagyon meleg volt, de a nyugtalanság hajtotta előre. Amikor közeledett fia falujához/'már messziről látta, hogy fia s felesége kint dolgoznak nadrágszíj- Jiyi parcellájukon. A krumplit szedték ki a földből. Nem messze tőlük három év körüli fiúcska bottal hajszolta az ’vehet a b : la mentén, amely mellett ott állt a bölcső is. Piroska bácsinak elszorult á szive, amikor arra gondolt, hogy a szegény embernek még a bölcsőben lévő gyermekét is magával • bel] vinnie a mezőre. Bizony, ha volt is Piroska bácsi szivében némi harag, amikor elindult hazulról, az most egyszeribe elszállt és mély szánalom jött a helyébe. Szemrehányással akarta illetni a kát, amiért a, bankkal ilyen kellemetlenségbe sodorta, ahogy azonban közeledett feléjük és még jobban látta azt a nyomorúságot, ami lerít róluk, a világért sem nehezítette volna meg még jobban életüket. Megállt a bölcső mellett, melyben édesen aludt az unokája