Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-06-10 / 23. szám
bmkfd 5 Ä löki EFSz taglal tüntetve és lelkesedéssel írták alá a békeívet Varosek Edvard malomtulajdonos és földbirtokos gondtalanul élt löki kastélyában. Munkásainak más nevet nem adott, mint csőcselék, vagy pórnép. A német nácizmus győzelmébe vetett hite csak fokozta a munkások elleni gyűlöletét, Úgy tekintett rájuk, hogy az államnak csak terhére vannak, mert hisz adófizető polgárok. Az 1945-ös fölszabadulással Varosek úr kiskirálysága véget ért. A vagyonban ma a „csőcselék“ a gazda. A löki kis- és középgazdák szövetkeztek Varosek úr rabszolgáival és virágzó nagyüzemi mezőgazdaságot létesítettek. A volt uradalmi majorban nagyobb a rend és tisztaság, mint valaha. Mindenki jókedvvel dolgozik. Együtt érez a szövetkezet minden tagja. Egy gondolat fűti át őket, a többtermelés és a béke gondolata. Az EFSz minden tagja tüntetve és lelkesedéssel írta alá a békeívet. „A Vöröshadseregnek köszönhetjük jelen boldog életünket, hogy ezt még szebbé tegyük, szavaztunk a béke mellett“ — mondja Kosúth János. A növényápolás fokozásával és a takarmány begyűjtésével készüljünk a békearatásra A gyakori esőktől megázott, széltől megkócolt vetések még szépen helyre állnak; a krumpli, kukorica és minden más vetés pedig rohamosan fejlődik, bokrosodik az eső utáni melegben. Fejlődik a vetés, de fejlődik, burjánzik a gyom is. Sokkal jobban, mint száraz időben. Veszélyezteti termésünk eredményeit és ha időben nem védekezünk ellene, odaveszhet eddigi munkánk eredménye. Régi tapasztalatok és tudományos kísérletek igazolják, hogy a kapálással való késedelem a termés súlyos csökkentését jelenti. Külföldi gazdasági körökben megállapították, hogy világviszonylatban a gyomok körülbelül egyharmaddal csökkentik a mezőgazdasági termelés értékét évenként. Ez a szinte hihetetlennek tetsző megállapítás megdöbbenti az olvasót. Hogy a gyomok okozta károsodás óriási, hogy a gyomirtás révén meglepő eredményeket érhelünk el a terméshozam emelésében, azt a kiváló szovjet kutatók ismerték fel a legjobban .Maga Lyszenkó is nagy súlyt fektetett a gyomirtásra. Számtalan helyen foglalkozik a gyomirtással és tanácsokat ad a különböző gyakorlati eljárásokhoz. EFSz-einknek, állami gazdaságainknak és az egész dolgozó parasztságunknak teljes erővel kell folytatni a növényápolási munkálatokat. Meg kell értetni a mezőgazdaság minden dolgozójával, hogy az eddigi jó munka, a kedvező időjárás nyomán felszabadulásunk óta nem látott jó termés Ígérkezik és csak a mi jó munkánktól függ, hogy a bőséges termést biztosítsuk. A járási és helyi nemzeti bizottságok a tömegszervezetekkel és a pártszervezetekkel szoros kapcsolatban szervezzék meg az egyénileg dolgozó parasztság közötti növényápolási munkák jó elvégzését is. Ezzel kapcsolatban Slánsky elvtárs a CsKP Központi Bizottsága történelmi jelentőségű ülésén februárban ezeket mondotta: „Érdekünk, hogy az egyénileg dolgozó kis- és középgazdák földjén is jó termés legyen. Azért minden tekintetben segítenünk leéli, amiben csak segítségükre lehetünk“. Megállapítható az, hogy az esős időjárás nyomán erőteljes gyomosodás indult meg a szántóföldeken. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a gyomok akadályozzák majd a művelés alatt álló növények fejlődését, elvonják a nedvességet és terméskiesést okoznak. Ezért, a növényápolási munkák döntő célja a gyomok elleni harc és a talaj morzsalékos szerkezetének fenntartásával biztosítani a bőven rendelkezésre álló nedvességet. Ennek érdekében teljes erővel állandóan végezni kell a kapálásokat. Azt, hogy hányszor kapálunk nem lehet előírni. Éppen az idei csapadékos időjárás megköveteli, hogy a kapa úgyszólván egy pillanatra sem kerüljön ki a földből, mert csak így tudjuk biztosítani az állandó esőzések nyomán keletkező talaj összetörnöd és megszüntetését és a gyomok teljes kiirtását. Ezért meg kell érteni és állandóan szem előtt kell tartani azt, hogy minden kapavágás és minden gyom irtása egyegy nagy lépéssel visz előre bennünket a nagy termések biztosításához. A növényápolása munkálatok és a gyomok elleni harc mellett egy percre sem szabad megfeledkeznünk a jó minőségű télitakarmányok biztosításáról. Állattenyésztésünk fejlesztése és takarmányellátása feltétlenül megköveteli, hogy a mutatkozó hatalmas szálastakarmány terméseket idejében lekaszáljuk, s jó szénát takarítsunk be. így kerülhetjük csak el, hogy a jövő évben ne tegyen olyan takarmány hiány, mint az idei tél folyamán volt. EFSz-eink, állami gazdaságaink, dolgozó parasztságunk! Használjatok fel minden lehetőséget a jóminőségű szálastakarmány nyerésére, végezzétek el időben a kaszálásokat és a széna betakarítást. Rajtunk függ, hogy ebben az évben jó munkával pótolni tudjuk azokat a kieséseket, amelyek egyes növényeknél az elmúlt évben mutatkoztak. Éppen azért a mezőgazdaság minden 1951. június 10. A gyakori esőzések folytán minden munka rakásra gyülemlett, egyszerre jött a dohánypalántálás, a répaegyelés és a takarmány betakarítása. A csoportokat úgy osztották fel, hogy mindenhová jusson a kevés munkaerőből. A répaegyelésnél Jancsár Gézáné 270 Kes-t keres egy nap alatt. A többiek szintén jól keresnek, de Jancsárnét nem múlja felül egy sem. Az is baj, hogy a faluban a spekulánsok 20 kg árpát adnak és ilyenekhez mennek dolgozni még a szövetkezeti tagok közül is. Megkérdeztem Kossuth elvtársat, — igaz-e? Hát bizony igaz, — mondja. Az volt a hiba, hogy nem akadtunk rá a spekulánsok eldugott árpájára. Mielőtt adtunk volna a spekulánsnak vetőmagot, megnéztük a magtárát. Üres volt. Van hetvenhét luk is, ahová elrejtik. így kaptak vetőmagot és ezért adhatnak naponta 20 kg árpát. Ahogy beszélgetünk, egyszerre csak nagy mozgolódás támad a szövetkezet udvarán. Az ebédről visszaérkező dolgozók készülnek a munkára. Jön az Az öreg Körtvéesi nagyon szereti az állatokat és azt tartja, hogy csak hozzák neki tovább egész kétszáz darabig, mert ő szívesen fogja őket gondozni A szövetkezetét tartja a falun a haladás egyedüli alapjának. Anyja még évi 60 napot volt kénytelen dolgozni a nagyságos uraknál, ha nem akarta, hogy a férje kiessen a szolgálatból. Olyan volt ez a Farkas nagyságos úr, hogy mikor mi zsellérek beteget jelentettünk, nem ismerte el és nem akart orvoshoz engedni. Utálom az ilyen telhetetlen úriféle önző népet, akárhol is vanak ezen a világon, azért szavaztam ellenük. De munkánkkal is harcolunk ellenük, úgy hogy még keményebben fogjuk meg a villa nyelét. „Vesszen a háború az én sz'vem ehhez a rendszerhez húz“. Hasonlóan elítéli a háborús uszitókat a szövetkezet juhásza, Csánk István neki is van mit védeni és ő is a háború ellen szavazott. Ö nem régen még magángazdálkodókat szolgált, kb. 4 000 korona fizetésért, most a szövetkezetnél naponta 3 és egynegyed munkaegységet végez el és 11.700 korona a havi jutalma. Az abafalvai szövetkezetben 80 ha a beültetett terület, éppen azért előre gondoskodni kellett volna az állandó dolgozójának egyéni és közös érdeke a növényápolási és takarmánytermelési munkák jó elvégzésével győzelemre vinni a nagy termésekért folytatott harcot. A növényápolás megyorsításával egyidőben fel kell készülnünk az idei bőségesnek mutatkozó termés mellett az egyik tehenész és nincs addig nyugtom, míg meg nem nézem a teheneket is Jancsár Gézáné rekord teljesítménye a cukorrépa ritkításnál 3.75 munkaegység ami egyenlő 350 Kčs előleggel. munkacsoportok megszervezéséről, ami előfeltétele lett volna a gyors, időbeni kapálás elvégzésének. A munkacsoportok nem versenyeznek azért nincs elég lendülete munkának, ami igen fontos volna, mert a szövetkezetnek különben is kevés tagja van, a földjük pedig sok. A kapálás lemaradását fokozta az is, hogy a földműves raktárszövetkezet későn szállította le a len, takarmányrépa és heteroz kukorica vetőmagot. A dohány kiültetésénél kitűntek jó munkájukkal Tálján Istvánná, Kerekes JánoSné, Kovács Jolán, akik 150 százalékra teljesítették napi normájukat. Igen szép fejlődés mutatkozik a kerti növényeknél, ahol még nem tagok is résztvesznek a növényápolásban és idővel ezek rendszerint meggyőződve a közös munka előnyeiről, belépnek majd a szövetkezetbe. A gyakori esőzés elég szép eredményeket hozott a szénatermésben. Az abafalvai EFSz tagjai készülődnek az idei bő aratási munkálatokra is, gondosabban mint eddig. Ügyelni fognak arra, hogy egy szem gabona se hulljon el évi munkájuk gyümölcséből. A gépállomás biztosítani fogja az önkötöző gépeket kellő mennyiségben, de van saját önkötöző gépjük is. Munkaerőben sem aratásra. Ezért minden órát és minden hátralévő percet használjunk fel a hátralevő munkák elvégzésére. Népi közigazgatási szerveink minden előkészületet megtettek annak érdekében, hogy dolgozó parasztságunk minden segítséget időben megkapjon az aratási munkák elvégzéséhez. Szép állatok; még az ősz folyamán terelték közös istállóba. Akkor a napi átlag fej és 4 liter volt, ma pedig 9-5 liter tejet fejünk ki naponta. Az egyik elvtárstól kérdezem, hogy milyen külömbséget lát a múlt és a jelen között. Hát fiam, azt nem lehet megmondani, — mondja Ment elvtárs. Tanácstalanul néztem rá és arra kértem, hogy a sok közül csak egyet is mondjon. Ment elvtárs nyelve föloldódott. Ügy vettem észre, hogy a múlt minden emléke keresztül cikkázott agyán. Nagyot sóhajt, oda mutatja jobb oldalát, melyen üresen csüng le kabátjának újjá. „Ez a múlt — tele szenvedéssel. Varoseknál dolgoztam és itt veszítettem el jobb karomat. Kórházba kerültem és családommal nem törődött senki. De velem sem, Varosek még tehénpásztornak sem fogadott fel. Három évig folyt a per közöttünk. Karom elvesztésével munkát és port is vesztettem. Helyébe nyomort és nélkülözést kaptam. A mi falunkban akkor is sok volt a kommunista, s azok segítettek, amivel csak tudtak, sokat nem adhattak, mert nekik is kevés volt. Ma pedig a szövetkezetben, mint rendes tag dolgozom és biztosítva van számomra az emberhez méltó élet — fejezi be Ment elvtárs. Igen, Ment András ma fél kézzel egy ember munkáját végzi az EFSz-ben. A vetőgép mellett jár, lovat vezet a répakapálásnál és mindig akad számára olyan munka, amit félkézzel is el tud végezni. így gondoskodik népidemokratikus rendszerünk minden becsületes állampolgáráról. Sebők István jutalom egy hónapra lesz fennakadásuk, mert a tornaijai erdőhivatal a patronátjuk, amelynek dolgozói vállalták, hogy amennyiben szükség lesz kisegítik az EFSz-t az önkötözőgép kiszolgálásánál. Ez a segítség jól jön ki, miután az ez évi kövér és magas vetések miatt lesz elég dőlt búza is, amit kézzel kell majd a tagoknak aratni és így a munkaerőt nem kell a gépekhez felhasználni, a szövetkezet tagjai közül. A Helyi Nemzeti Bizottság tagjai vállalták, hogy ez évben megszervezik a szövetkezeten kívül álló kis- és középparasztokat a közös aratásra, nehogy megtörténjen, mint az elmúlt évben, hogy verekedés legyen az aratógép miatt. Az aratás után a szövetkezet tagjai nyomban hozzáfognak a tarlóbuktatáshoz, hogy földjük másodtermést is adjon. Számítanak 56 ha-t elvetni borsóval, napraforgóval és kölessel. Éppen ittléttem alatt kötöttek versenyszerződést Gömör és Abafalva III. típusú szövetkezetei, hogy ki ér el a cukorrépa termelésben magasabb hektárhozamot. A kontingentek szétírása befejeződött. Tudatos kötelességükről tesznek tanúbizonyságot kis- és középparasztjaink az abafalvai EFSz-ben azzal, hogy önként felemelték terménybeadásukat 27%-kal. Szép, követni való példával szolgálnak igy a többi EFSz-ek és m agángazdálkodók számára. A békeszavazásnál jól végezték feladatukat a kettőscsoportok, különösen a nagyszámban beosztott asszonyok. Gyulai atya a templomban felolvasott a békeszavazás jelentőségéről: „A felelőtlen elemek újból háborút akarnak. Vegyetek sz'vügyftek a békealáírást“ — mondotta Gyulai atya. Az abafalvai szövetkezeteseknél hiba az, hogy háztáji gazdálkodásukat részesítik előnyben, aminek hátránya megmutatkozott a mostani kapálásoknál is. Amint eső után jó idő állt be, mindjárt szaladtak kis földjükre pepecselni. Ezzel a szövetkezeti, nagybani termelést nem előre, hanem inkább hátra felé mozdítják. A háztáji földek megmunkálása nem történhet a szövetkezeti gazdálkodás rovására. Ezt elsősorban a szövetkezet párttagjai szívleljék meg és a továbbiak folyamán mutassanak jó példát, hibáik kiküszöbölésével, hogy sikert érjen a nagybani, közös termelés. P. Váry Három és egy negyed norma 11.000 korona Abafalva utcáján nagy a csendesség, embereket asszonyokat alig látni, annál inkább néoes a mező, ami érthető is, hiszen a sok jó eső után beállott meleg idő csak úgy húzta ki a földből a növényt. Most aztán mindennek a kapálása rakásra gyűlött, szorgos a munka, mert már egyes növények túl magasra nőttek a gyomokkal együtt. Elhatároztam, megkeresem a szövetkezet irodáját, Jsogy ott egyes dolgokat megtudjak. Dél volt, tehát az iroda üres volt. De amint járkálok a volt Farkas nagyságos uram tulajdonát képező hatalmas gazdasági épületek között, melyek most az EFSz birtokában vannak, valaki utánam szól: „Tessék már megnézni a malacaimat“ — Körtvéesi Pál 52 éves sertéskezelő szövetkezeti tag volt, ő vezetett tovább a sertés ólhoz .Tőle tudtam meg boldog magyarázásai közepette, hogy a szövetkezet vezetői, újabb 40 drb. malac felvásárlása után mentek. Körtvéesi Pál előadja azután hogy nincs megelégedve munkájával, mert, hogy mi ez a jelenlegi 43 malac, ebbe a szép új ólban 200 drb, férne el. Ahogy így vesződd? az öreg. bekanyarodik egy teherautó, felcsillan az öreg szeme, — s mondja: „Bárcsak hoznának rajta“. Meg sem várja, amíg leáll a teherautó, máris csimpaszkodik és örömteli arccal mondja: „Ügy-e jó, hogy emlegettük a malacokat, már itt is vannak.
