Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-06-10 / 23. szám
1 á šši 195й. jámus ЬО. ^ r Uj korszerű gépek segítik a kolhozokban az állattenyésztők munkáját A Szovjetúnió minisztertanácsának 19*49-ben elfogadott hároméves állattenyésztési terve az állatállomány nagyarányú mennyiségi és minőségi fejlesztése mellett előirányozta az állattenyésztési munkák fokozott gépesítését is. A terv végrehajtása során, a kolhozokban mindjobban gépesítik a fűbetakarítást, silózást, a gyökérnövények vetését és betakarítását: ezenkívül a jószágok vízellátását, a takarmány előkészítést, allatápolást, az állattenyésztőtelepek belső közlekedését és a tejfeldolgozást. Egyre több kolhozban vezetik be a tehenek villamos fejését és a jühok villamos nyírását is. A szovjet állam nagy segítséget nyújt a kolhozoknak állattenyésztésük gépesítéséhez. Hosszúlejáratú hiteleket ad, hogy a kolhozok gépeket, felszerelést vásárolhassanak. A szocialista ipar nagy tömegben gyártja a világ legjobb, legkorszerűbb mezőgazdasági gépeit, köztük az állattenyésztés gépesítéséhez szükséges felszereléseket is. A Szovjetunió gépgyárai eoupán az elmúlt öt esztendőben több r nt 150 újfajta kitűnő mezőgazdasági g'u gyártását kezdték meg. A gép- és traktorállomások szakembereket, szerelőbrigádokat küldenek a ke1 hozok segítségére. A tulai terület „Udamyik“ kolhoza például napi 25 ezer liter vizet használ a jószág itatásához. Azelőtt hordókban' hordták a vizet, s ez a munka hét kolhozparasztot kötött le, a megfelelő igaerővel együtt. Most már motoros szivattyú szállítja a vizet — a szivattyú kezeléséhez egyetlen ember elegendő. „Az „Udarnyik“ kolhozban elkészítették az önműködő itatókat, gépesítették a takarmányelőkészítést, bevezették a villamos fejest: s ezzel már az első esztendőben több mint négyezer munkaegységet takarítottak meg. Tizenhat ember felszabadult más munkára, az állatok gondozása, hozama megjavult. Az elmúlt évben a kolhoz fejőnői 22 ezer literrel több tejet fejtek, mint 1949-ben. Ilyen, vagy hasonló eredményekkel jár a gépesítés a‘ többi kolhozban is. Még nagyobb jelentőségű a takarmányelőkészítés gépesítése. A gép használata nemcsak -gyorsabbá és olcsóbbá, hanem tökéletesebbé teszi .a takarmányelőkészítést. Számos kolhoz már úgynevezett „takarmánykonyhákban“ végzi a takarmányelőkészítést. E konyhákba pogácsazúzó és a darálógépeket: répa- és krumplimosókat, répavágó- és füllesztőgépeket, stb. állítanak be: s e gépek segítségével gyorsan, kifogástalanul végzik a jószágok számára legalkalmasabb, legjobban emészthető takarmányfélék előkészítését, a besavanyí. tésit, moslékfőzést, szénaliszt-készítést, stb. A gépesítés lehetővé teszi az egyedi takarmányozás továbbfejlesztését, tökéletesítését. Az élenjáró állattenyésztők a takarmánykonyhákban sokféle takarmányt készítenek, az egyes jószágok szükségleteinek megfelelően. Ljuszkova sertésgondozónő, a Szocialista Munka Hőse például húszfajta takarmányt készít, Sztyepanova Nartova fejőnő pedig harmincfélét. Az előkészített takarmányt kötélpályán, vagy billenőkocsikkal ellátott kisúton szállítják az etetővályúig. A szovjet nép, nagy sztálini építkezései, a világ legnagyobb vizierőműveinek létrehozása, hatalmas lépéssel viszi előbbre a Szovjetúnió villany energia termelését. A bőségesen rendelkezésre álló villanyáram majd oly nagy mértékben teszi lehetővé az állattenyésztési munkák gépesítését is, aminőt még nem ismer a mezőgazdaság története s amilyenről a tőkés országok mezőgazdaságában álmondni sem lehet. A kolhozmunka mindjobban hasonlít az ipari munkához, a kolhozparasztok kitűnő gépek segítségével fokozzák a termelés, az állattenyésztés eredményeit: évrőlévre jobban erősítik kolhozaikat, nagy hazájuk népgazdaságát és a saját jómódú, derűs életüket. Már kétszáz munkafolyamatot teljesen gépesítettek a szovjet mezőgazdaságban A szovjet mezőgazdaságban mintegy 200 munkafolyamatot teljesen gépesítettek. A szovjet mérnökök a háború utáni ötéves terv ideje alatt százötven újabb gépet szerkesztettek a mezőgazdaság számára, köztük olyan aratőgépet például, amely a gabona kicséplése mellett a szalmát is begyűjti és egyenlő nagyságú kévékbe rakja. Egy újfajta kombájn az aratással egyidejűleg megtisztítja a tarlót és a földet előkészíti az őszi vetésre. Gépesítették már a gabona tisztítását és szárítását is. Úgyhogy a munka termelékenysége ma tízszer nagyobb, mint amikor még kézierővel végezték ezeket a munkákat. Nagyteljesítményű, modern cukorrépa- és burgonyaszedő kombájnokat is kapott a szovjet mezőgazdaság. Nehéz volna beszámolni mindazokról az új gépekről, amelyek még ebben az évben elkészülnek a falu számára. Igen sok időrabló munkát takarít meg a kukoricát megművelő és betakarító kombájn. Az eddigi kézierővel szemben újfajta kombájnokkal végzik ezentúl a veteményesek, a gyümölcsösök és szőlőkertek megművelését. 1951-ben áll munkába egy újabb gyapotszedő gép. A gépesítéssel párhuzamosan sok új hivatás honosodott meg a szovjet falvakban. Űj gépészek, elektotechnikúsok, agronómusok, mérnökök ezreire van szükség. A szibériai Molotov-kolhozból például — ahol már minden munkavezetőnek közép- vagy főiskolai végzettsége van — igen sok agronómus, mérnök- és technikus került ki. A szovjet falvakban ma már többszázezer főiskolát végzett szakember dolgozik. Jelenleg is 3.5 millió szovjet paraszt végez különböző tanfolyamokat és iskolákat a falvakban. A lengyel földművesek a terméshozam emelésével védik a békét A lengyel földművesek kötelezettségeket vállaltak, hogy ez évben emelni fogják a terméshozamot. A lengyelországi falvakból számos levélben beszámoltak a köztársasági elnöknek elért eredményeikről és kötelezettség vállalásaikról a tavaszi vetések idején, melyet „békevetés“-nek neveztek el. A kötelezettség vállalások teljesítésével akarnak hozzájárulni hatéves ter-A hatéves terv teljesítése a A hatéves terv az 1951-es évben a mezőgazdasági termelés 10-2%-os növelését tűzte ki. Tekintve, hogy az önállóan gazdálkodók még mindig túlsúlyban vannak ezt a növekedést igen bátor elgondolásnak kell tekinteni. Ez a feladat sok erőfeszítést igényel, de a szocialista szektor fejlődése a mezőgazdaságban és a kis- és középparasztoknak nyújtott segítség ennek a tervnek a megvalósítását lehetővé teszi. Az 1951- es évre szóló terv jellemző vonása a mezőgazdaság új irányú tájékozottsága. vük időelőtti megvalósításához és a béke megtartásának ügyéhez. A földművesek számos levélben és táviratban a tavaszi munkálatok gyors elvégzésére és a hektárhozamok emelésére kötelezték magukat. Úgyszintén kötelezettségeket vállaltak a földműves szövetkezetek is. Többek között beszámoltak arról is, hogy gabonabeszolgáltatási kötelezettségüknek határidő előtt eleget tesznek. mezőgazdaságban 1951-ben Míg a múlt években a fősúly az állattenyésztésen volt, most a sikeresen végzett, úgynevezett „H“ akció után a sertéstenyésztés, a birkatenyésztés támogatása mellett a terv a mezőgazdasági termelés gyorsabb növekedését tűzte ki. Különös súlyt fektetnek a rostos növények termesztésére, a lenre, kenderre, valamint ezeknek vetőmagvaira, úgyszintén az olajos növények termesztésére. A búzatermelést is kiszélesítik. A növényi termelés növekedését a vetőterület 350.000 ha-os növelésével és a terméshozamok emelésével érik el. Tervbevették a lóállomány 2.5X-os, a szarvasmarhaállomány 6.9 %-os, a sertésállomány 13.1 %-os növelését. A terv, továbbá feltételezi a mezőgazdasági termelés 13%-os növelését. Az eladásra szánt mezőgazdasági termékek értékét növelni fogja a szerződéses termelés fejlődése, nemcsak mennyiségi, de minőségi tekintetben is. Az állami befektetések, s a gazdálkodás színvonalának emelkedése révén az állami birtokok termelésének növekedése nagyobb, mint a többi gazdaságoké. Ez kb. 44 %ot tesz ki, s emellett az eladásra szánt mezőgazdasági termékek értéke 78 %kai fog növekedni. Az . 1951-es évben nagy jelentősége lesz a termelőszövetkezetek terménybeszolgáltatásának. A termelőszövetkezetek eladásra szánt mezőgazdasági terményeinek értéke az 1950-es évhez viszonyítva 350%-kal növekedik rtiajd; a növénytermelés 330%kal, az állattenyésztés 478%-kai növekedik. A szövetkezetek megerősítése, a harc a magas termésért és az állatállomány hasznosságáért az egész lengyel mezőgazdaság legfőbb feladata az 1951-es évben. Д Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa törvényjavaslatot fogadott el az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény inődosításárr’ A Magyar Minisztertanács elfogadta az ötéves terv felemeléséről szóló törvényjavaslatot, mely szerint felemelik az 1949 XXV. törvényben előírt feladatok teljesítését. Az új törvényjavaslat értelmében fokozni fogják a mezőgazdaság gépesítését, többszörösre növelik az öntözött területet, több műtrágyát, nemesített vetőmagot juttatnak a mezőgazdaságnak és nagyobb összegeket fordítanak a mezőgazdasági építkezésekre. Ezek segítségével előmozdítják majd a mezőgazdaság szocialista átalakítását és emelni fogiák a terméshozamot. A terv szerint ellátják a mezőgazdaságokat korszerű gépekkel, oly mértékben, hogy 1954-ben a szántóföldek területén a mélyszántás 90%-át, a tarlóhántás 83%-át, az aratás 50%-át, a cup or r épakisz ed é s 43%-át, a kapálás 30%-át gépekkel fogják végezni. Az ötéves terv időszakában 26.100 traktort fognak a gépállomások és állami gazdaságok rendelkezésére, bocsátani. A fokozott gépesítéssel és az agrotechnika vívmányainak igénybevételével lehetővé válik, hogy az 1954-es évben az átlag kát. holdanként! terméshozamot búzából, országos átlagban 9.7 q-ra, kukoricából 13.5 q-ra, burgonyából 59 q-ra, cukorrépából 132 q-ra emeljék. Ugyancsak felemelik a szarvasmarhaállomány, sertésállomány és a juhállomány létszámát is. Az 1949-es törvényjavaslattal szemben, az új törvényjavaslat a szarvasmarhaállományt 2 millióról 2.4 millióra, a sertésállományt 5.2 millióról 6 millióra, a juhállományt pedig 950.000-ről 2 millióra emeli. A mezőgazdaság fokozott gépesítése és az állatállomány megnövekedése, jelentős mértékben növeli majd a magyar földművesek életszínvonalát. Szövetkező!! mozgalom Kínéban Északkelet-Kínában, ahol a szövetkezetek már 11 millió, parasztot, vagyis az országrész egész falusi lakosságának körülbelül egyharmadát tömörítik tagjaik sorába, a parasztszövetkezetek tagjainak eladott árucikkeknek több mint 80 százalékát az állami kereskedelmi szervek útján hozták forgalomba. Az állami kereskedelmi szerveknek adták el azoknak a gabonaféléknek, ipari növényeknek és egyéb mezőgazdasági termékeknek körülbelül háromnegyed részét is, amelyeket a szövetkezetek vásároltak meg a parasztoktól. Mindezeket a kereskedelmi ügyleteket a szövetkezetek és az állami vállalatok között kötött szerződések alapján bonyolítják le. A kínai szövetkezetek között most nagy arányokban folyik az árucsere. Ez év első három hónapjában a keletkínai szövetkezetek már több mint 740 milliárd juan értékben bonyolítottak le árucserét. A kínai szövetkezetek, amelyek a parasztokat árucikkekkel látják el és megvásárolják terményeiket, az egyéni kistermelők millióinak kapcsolatát teremtik meg az állammal, s ilymódon életbevágóan fontos láncszemet jelentenek az ország gazdasági életében. Kína mezőgazdasági körzeteiben gyorsan terjed a szövetkezeti mozgalom. Kínában ezidőszerint 46.000 szövetkezet van, 30 milliós taglétszámmal. A legtöbbjük falusi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Az elmúlt évben a szövetkezetek száma 77 százalékkal növekedett, tagságuk pedig több mint kétszeresére emelkedett. A parasztok a mezőgazdasági termékeket a . szövetkezeteknek adják el, ezek pedig vagy továbbadják az államnak, hogy becserélik szövetre, gyufára, szappanra, cigarettára, kerékpárra, műtrágyára, illetve mezőgazdasági fölszerelésre. Az albán földművesek készülődnek az aratásra Az albán traktorállomások jelenleg lázasan készülődnek az aratásra. A mezőgazdasági szövetkezetekkel, valamint a kis- és középföldművesekkel való szerződések szerint az idén 3-szor akkora területet fognak megművelni, mint a múlt évben és 40 százalékkal több gabonát fognak kicsépelni, mint tavaly. Ez év első negyedében egész Albánia f területén rövid mezőgazdasági tanfolyamokat rendeztek, amelyeken az agronómusok megismertették a földműveseket a haladószellemű mezőgazdasági munka módszereivel, összesen 400 ilyen tanfolyamot rendeztek 6000 hallgatóval. Az idén a fentemlített tanfolyamok folytatásaképpen 36 rövididejű iskolázást szerveznek, amelyen 1500 földműves vesz részt. A román mezőgazdasági szövetkezeitek saját elárusító üzleteket rendeznek be Bukarestben a közelmúltban új eladási üzleteket alapítottak, — a mezőgazdasági szövetkezetek eladási üzleteit, amelyekben a szovjetkolhozok mintája szerint a tervenfelíili mezőgazdasági cikkeket árusítják. Ezek az újonnan berendezett üzletek hozzájárulnak a román dolgozó nép élelmiszerszükségletének biztosításához. Másfelől pedig nagy bevételeket biztosítanak a mezőgazdasági szövetkezeteknek. Bukarest fővárosi népi tanácsának kezdeményezéséből a város 16 piacán rendeztek be ilyen eladási üzleteket. A bukaresti kerület 30 mezőgazdasági szövetkezete kötelezte magát, hogy beszolgáltat jelentős mennyiségű burgonyát, gyümölcsöt, tojást, baromfihúst, tejtermékeket stb., a főváros dolgozói' számára, amely termékeket ezekben az újonnan berendezett üzletekben fognak árusítani. így például az „Új Idő“ mezőgazdasági szövetkezet elvállalta, hogy a rendes kontingensen felül beszolgáltat 35 ezer kilogramm korai almát, 75 ezer kilogramm zöldséget, 45 ezer kilogram gyümölcsöt és 30 ezer kilogramm tejterméket.
