Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-05-27 / 21. szám

1951. május 27. 5 A királyhelmeci járás EFSz-einek tavaszi szocialista munkaversenyében Nagyteres az első helyen A királyhelmeci járás egységes földműves szövetkezeteinek tavaszi mun­kaversenyében a nagygéresi szövetkezetesek a járás területén április 5-én első­nek fejezték be a tavaszi munkálatokat és elnyerték a vándorzászlót. Most itt díszeleg a zászló irodahelyiségükben, melyre büszkén tekintenek a tagok át­hatva attól a jó érzéstől, hogy jó munkát végeztek. A nagygéresi szövetkezetesek tudatá­ban voltak a tavaszi munkálatok meg­kezdése előtt annak, hogy ha meggvor- S’tiák a vetést, ha hamarabb kerül a földbe a gabonaféle, meghosszabbodik a növénv tenyészeti ideje és gazdagabb lesz a termés. Azért a járási versenyki­hívást örömmel tárgyalták meg taggyű­lésükön és el is fogadták azt. De nem álltak meg a puszta szavaknál. Éit nappallá téve nagy szorgalommal nekifogtunk a munkának — adja elő Balog elvtárs. — Különösen Dorko István csoportja tűnt ki a versenyben. Utána Gergely Ilona csoportja. Nem lebecsülendő a traktoristák erőfeszítése sem. Győzelmüket a falubeli traktoris­­ták* segítségével érték el. Ök teljesen együttértettek a szövetkezeti tagokkal és elsők akartak lenni a járásban a ta­vaszi munkálatok elvégzésében. Nem nézték az időt, megtoldották a napot, s éjiéi \% óráig is dolgoztak. Kiváló jó munkát végzett Balázs I ászló traktorista, ki normáját 140%-ra teljesítette. Lófogattal pedig Szíjjártó Kálmán áprilisban 51.75 munkaegysé­get dolgozott le, és 4140 korona előleget vett fel. Nagygéres községben a szocia­­hsta gazdálkodás 850 ha szántón, 360 ha réten és legelőn, 117 tag részvételével folyik. A TIT. típusú gazdálkodásra 1950 júliusában tértek át. Minden munkát norma szerint végeznek. A szövetkezet­ben elfogadott munkaegység értéke 140 во korona. Nagy súlyt helyeznek a zöldségter­melésre; jelenleg 20 ha-nyi területen egy állandó munkacsoport munkálko­dik. Dohánytermeléssel és állattenyész­téssel is akarnak nagyban foglalkozni, mert hiszen ez biztosít a legtöbb jöve­delmet a szövetkezetnek. A közös istál­lóban 64 darab szarvasmarha és 450 darab juh van. Ezeket mostanában nyírják és darabonként 5.20 kg gyapiút nvernek. Azért érnek el ilyen szép gyapjúhozamot, mert a télen jó gondo­zásban részesítették juhaikat. Szép munkát végzett a Nők Szövetsé­gének helyi csoportja. Május elsejei fel­ajánlásuk keretében 8 000 eperfát ül­tettek el az asszonyok. Ezek ha megnő­nek lehetővé teszik a selyemhernyóte­nyésztést. A faluban a tanítóság nem teliesíti hivatását. Legutóbb is a Helybeli Nem­zeti Bizottság brigádot szervezett Csier­­nára, ahol a Szovjetunióval való áru­cserénk bonyolódik le. A „tanító urak“ nem hajlandók részt venni, de más kö­zös vállalkozásban és kultúrmunkában sem. Milyen tanítók ezek, ha nem te­kintik hivatásuknak segítem a falut a szocializmus felé vezető úton és emelni a falu kultúrszínvonalát. A nagygéresi szövetkezetben, mint sok más szövetkezetben is, bevezették a helyes egyszerű könyvelést, mely le­hetővé teszi a tagoknak naponta ellen­őrizni ledolgozott egységeiket. Bármi­kor kikapják előlegeiket és nem áll elő olyan helyzet, hogy nem akaródzik munkába menni, • csak azért, mert nem történik meg a rendes elszámolás. A tagok bejárnak könyvelőjükhöz, kezük­ben jegyzetükkel, amibe a csoport veze­tője beírja a ledolgozott munkaegysé­geket. A könyvelő összeadja, s megkér­dezi a tagtól, hogy nincs-e tévedés ben­ne. Ha igen, akkor a legbarátibb módon ■egymás mellé ülve számolnak, hogy mindenki megkapja a neki járó jutal­mat. Ebben a szövetkezetben a tagok­nak a legkisebb dologtól kezdve a leg­­nagyobbig mindenről tudomásuk van. I^y tehát nem kételkednek, nem gyanú­sí tgatnak, hiszen a vezetőség a gyűlése­ken mindenről pontosan beszámol. A helyi Pártszervezet az EFSz veze­tőségével karöltve állandóan felvilágo­sító politikai munkát végez, hogy meg­nyerje a még kívülálló Ь<= rolete'? Vis­es középföldműveseket. A Párt felve­­hetné a küzdelmet a kétlakiság ellen és leküzdhetné az apró zöldségtermelők idegenkedését a szövetkezettől. A tagfelvétel szigorúan egyéni meg­győződés eredményeképpen történhetik meg. Gönczi Bertalan 8 ha-os gazda je­lentkezett legutoljára az EFSz-be. Meg­kérdezte a szövetkezet vezetősége tőle, mi indította arra. hogy belépjen. Ö így felelt — tavasztól őszig együtt dolgo­zom a feleségemmel és amikor eljön az ősz azt veszem észre, hogy annyit sem kerestem, hogy a családnak a szükséges ruhát, vagy tüzelőt megszerezzem és látom azt is, hogy aki a szövetkezetben A losonci komunális vállalat 1949- ben, október elsején kezdte meg műkö­dését. Eleinte 80-90 alkalmazottja volt. Ma már 350-en vannak a legkülönbö­zőbb iparágakból. Pékek, szabók, cuk­rászok, borbélyok, fodrászok, fényké­pészek, női szabók és szállítók dolgoz­nak a vállalatnál. A komunális vállalat Feig Samuel vezetése alatt kiváló eredményeket ért el és az alkalmazottak 1951 február 25-én bekapcsolódtak a szocialista mun­kaversenybe. A mai napon 168-an vesz­nek részt az egyéni versenyben és 25 üzem alkalmazottai vesznek részt a kol­lektív versenyben. Összesen 275-en vannak a versenyzők. Az alkalmazottak ma többet, jobbat és olcsóbban termel­nek, mint a kizsákmányoló kapitalis­ták. A szocialista munkaversenyben nyilvánul meg a munkához való helyes viszonyuk, erről tanúskodnak kiváló telj esi t.mény ei к A vállalat a szocialista munkaverseny A kurtáni állami birtokon március hónapban gyűlést tartott az igazgató­ság és megbeszélte a birtok dolgozóival a munka megszervezésének és díjazásá­nak új módszereit. Elhatározták a mun­kacsoportok megszervezését és a nor­mafizetési módszer bevezetését. A kurtáni birtok dolgozói meggyő­ződtek arról, hogy a normafizetési mód­szer az ő javukra szolgál. Amióta norma szerint dolgoznak fizetésük jóval na­gyobbra emelkedett. A normák bevezetésével egyszerre több célt értek el, mégpedig: minden­ki érdeme szerint kapja a jutalmat és így nem fordulhat elő, hogy a szorgal­mas munkás csak annyit keressen, mint a lustálkodó. A normák bevezetésével érdekeltté tettek anyagilag a dolgozókat és nagyobb termelékenységet értek el. A kurtáni állami birtok at 1950-es évben díjat nyert a lentermelésben Az alkalmazottak azon lesznek, hogy ebben dolgozik megkapja pontosan előlegét, az év végén pedig a többit. A nagygéresi szövetkezetben nincs taghullámzás, mely lehetetlenné tenné a tervgazdálkodást, és a tagok munka­­fegyelme kifogástalan. Dorko István a 70-ik éve felé közeledik, kora ellenére határtalan lelkesedéssel dolgozik. Azt mondja — öreg vagyok, de dolgozom, hogy előbbre menjen szövetkezetünk. Megkapom rendesen jutalmamat, vehe­tek belőle, marad is. Valamikor csak úgy vehettem nyolctagú családomnak rongyot, ha ősszel eladtam tehenemet. A géresi szövetkezet tagjai kölcsönös összetartással építhetjük fel hazánkban megértés jegyében dolgoznak, mert tudják, hogy csak közös munkával és összetartással építhetjük fel hazánkban a szocializmust. Váry révén havonta 13 ezer koronát takarít meg a szabószakmában, a pékszakmá­­bn 14.700 koronát, a cukrászatban 3,929.50 koronát, a férfi és a női fodrá­szatban 6.039 koronát, a fényképészet­ben 11-680 koronát, s a központi irodá­ban 30.000 koronát. A szocialista ver­seny 1951 december 30-ig tart és akko­rára a vállalat 794.189 koronát takarít meg. A komunális vállalat két legjobb al­kalmazottja Szekér Gyula és Hacinda János péksegédek magukévá tették a szakszervezet felhívását és hat hónapi önkéntes brigádmunkára jelentkeztek az cstravai szénbányába. A szocializmust ebben a vállalatban nem szavakkal és kérkedéssel építik, hanem munkával és tettekkel. A szak­­szervezet a Párttal állandóan kapcsolat­ban van.és ez az együttműködés bizto­sítja az alkalmazottak politikai fejlődé­sét, s a vállalat még nagyobb fellendü­lését a jövőben. (t—A.) az évben is első helyre kerüljenek a lentermelésben. A lentermelést négy és fél ha-on fogják végezni. Mivel jó ve­tőmagot akarnak nyerni, a lent nem­csak kapálni fogják, hanem gyomlálni is. A kurtáni állami birtok dolgozói be­csületesen végzik munkájukat és telje­sítik a rájuk eső feladatokat. Am az ál­lami birtok igazgatásánál nincs minden rendben, mondják az állami birtok dol­gozói. Az intéző Antal Ilona, kinek 70 ha földje fekszik az állami birtokokban; ő is a kizsákmányoló osztály leszárma­zottja. Antal Ilonának mindig az volt a számítása, hogy valamiképpen vissza­­szerzi birtokát és újra bérbe adja. Még ezzel sem elégedett volna meg; a sze­gény munkások apró parcelláit is a ma­gáéhoz akarta csatolni. Olyan egyénre, kinek érdekei merő ellentétben állnak a dolgozó nép érdekeivel, nem lehet rá­bízni a birtok ügyeinek intézését. Ab. Munkaerő van minden EFSz-ben, csak meg ke!! szervezni A felsőszeszei EFSz tagjai jól tudják, hogy hazánkban a szocializmust csak ligy lehet felépíteni és megvédeni a nyugati imperialistákkal szemben, ha földműveseink szorosan együtt halad­nak az ipari munkásokkal. Az EFSz tagjai és vezetői, Moravszky István el­nökkel az élen, mindent elkövetnek, hogy az ingadozó kis- és középparasz­tokat meggyőzzék a közös munka elő­nyeiről. A tavaszi munkálatokat a szövetkezet idejében végezte el, a sertéshizlalda ja­vítását most fejezték be. A hizlaldában 60 darab 18—70 kg-os sertés van. A sertéseket Moravszky István kezeli. A szövetkezet mielőbb áttér a III. típusú gazdálkodásra. Sok szövetkezetben panaszkodnak, ha lemaradnak a munkában — nincs elég ember, nincs elég munkaerő. — A felső­szeszei szövetkezetben nem ismernek hasonló mentegetődzést. Pedig itt is kevés az ember. Mégis idejében, a terv szerint végeztek el minden munkát. Természetesen — mondja Moravszky István, a szövetkezet elnöke — ha mi is azt mondanánk, hogy nincs elég mun­kaerőnk, akkor mi is csak lemaradtunk volna, de megszerveztük és beosztottuk a munkát. Munkaerő van minden szö­vetkezetben, csak ki kell használni. Ha a szövetkezetben a kelletténél többen dolgoznak, az csak a tagok rovására megy, ha ugyanazt a munkát, amit tí­zen végezhetnek el, húszán végzik, a termelés egyáltalán nem emelkedik, s a jövedelem nem tíz, hanem húsz felé oszlik. Felsőszeszén, mióta szövetkezet van a községben, a kis- és középparasztok meggyőződhettek róla mennyivel elő­nyösebb a közös gazdálkodás. A szövet­kezeten kívüliek gyakran elbeszélget­nek a szövetkezeti tagokkal és sokan közülük az ősz folyamán belépnek a szövetkezetbe. Igaz, hogy van olyan is, ki nem akar többet termelni, ki nem érti. hogy csak a szocialista nagy gazdál­kodás és a gépi megművelés szüntetheti meg a kis- és középföldművesek évszá­zados elmaradottságát. Mégis a kis- és középföldművesek többségének és a szövetkezetnek egymáshoz való viszo­nya egymást segítő baráti viszony. Kínatos lenne, hogy minden falu­ban, ahol szövetkezet létesült, így le­gyen. _______ Albert Kiskálna is rátért a nagyüzemű gazdálkodás útiára A kiskálnai EFSz ezévben január 20- án tért át III. típusú gazdálkodásra. A szövetkezet 160 ha földdel rendelkezik; ebből 140 ha szántó, a többi rét és lege­lő. A kiskálnai EFSz dolgozói minden kis földre ügyelnek, nem hagynak egy talpa lattnyit sem megműveletlenül. Az ember, ha végigtekint Kiskálna község határában, hatalmas táblákat lát, szépen fejlődő vetéseket; a rozsnak egy cár nap múlva már kalászát is lehet látni. A közös állatállomány számára kija­vították az istállót, melyben harmmc darab szarvasmarha van, azonkívül egy külön istállójuk is van nyolc darab ló részére. A sertéshizlaldát is most javít­ják 80 darab sertés befogadására. A szövetkezetben két munkacsoport dol­gozik. Egy állandó nyolc tagú mezei munkacsoport és egy az állatgondozás­nál, melynek három tagja van. Dicsére­tet érdemel mind a két csoport, mert nemcsak idejében teljesítették az egész tervet, hanem a hizlaldában a javítás­nál is sokat segítettek, hogy minél előbb kész legyen. A cukorrépa kapá­lását már megkezdték, amit eddig az időjárás akadályozott. Ez a néhány munkás, ez all ember milyen nagy lelkesedéssel és hűséggel dolgozik! Dol­goznak. mert tudják, hogy munkájukért tisztességes jutalmat kapnak, nem úgy mint a kapitalista kizsákmányolás ide­jén, mikor á munkásság egy része ala­mizsnáért dolgozott a tőkéseknek, egy része pedig munkanélkül tengődött. Volt olyan is, ki nem azért lépett be a szövetkezetbe, hogy azt előresegítse, hanem azért, hogy minél rosszabb mun­kát végezzen és ezzel elvegye a tisztes­séges munkások kedvét a munkától és a szövetkezettől. (—tb—) Követésre méltó munka folyik a losonci komunális vállalatnál A losonci Komunális Vállalat dolgozói szocialista szerződést írnak alá A kurtáni állami birtok dolgozói teljesítik feladataikat

Next

/
Thumbnails
Contents